Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVIII. évfolyam, 242. szám ÁRA: 1987. október 14., szerda 1,80 FORINT A szavak hitele Miniszterelnökünk egyik reflexiójában különöskép­pen megütötte a fülemet, midőn hangsúllyal a sza­vak hitelét emlegette, ar­ra utalva, hogy ezzel töb­bé nem játszhatunk. Vi­szont: ha célkitűzéseinket kellő realitásérzékkel, meg­alapozottan rajzoljuk fel. s ennek nyomán az ered­mények rendre bejönnek, akkor szavunk értékét, hi­telességét senki nem tehe­ti többé kérdésessé. Ezt magam is hiszem, vallom! De miféle módon kerülhetünk közelebb a stabilizációhoz? Kiken, milyen szerveken múlik ez? Ügy vélem: legelébb egyénenként, s valahá- nyunkon. Mert, ha én vagy a mellettem dolgozó nem hisz az Ügyben, nem vállalja a szükségszerű többletterhet az eddiginél hasznosabb munkában és az esetenkénti lemondás­ban, akkor ezt a nagyobb közösség, végsőben a nem­zet, a nép léte sínyli meg. Ám magam és szomszé­dom után rögtön a mun­kahelyi, a tanácsi vezetők­re, irányító testületekre kell mutatnom, művezető­től a vb-titkárig, brigadé- rostól a szövetkezeti él- önökig, akiknek fel nem té­telezett kishitűsége az el­ső gát, amely a sikerek útját állhatja. Vagyis dek­larált szavunk hitele na­ponta, a nap minden per­cében elsőként múlik raj­tuk. ha egyáltalán helyü­kön maradnak, illetve az új mozgásviszonyok köze­pette is vállalják tisztüket, posztjukat — a kormány- program őszinte vallásá­val együtt. Beismerem, e pillanat­ban bujkál még bennem is valami kisszerű tartás nagy tervünk jövendőjét, az elkövetkező évek ala­kulását illetően. Ám a gya­nakváson, a félelmen min­dig túllendítenek a mögöt­tem álló évtizedek, mikor is lehetetlennek tűnő gon­dokon lettem úrrá akarat­tal. átgondolt és szükség szerint igazított tervekkel. És a hittel, miszerint a jó szándék útja nem sima, de nélküle sehová sem juthatok bajomiból. Kelle­nek tehát az új és növelt, az előzőnél gazdaságosabb teljesítmények munkapad­nál, a termő határban, a szellem alkotóműhelyei­ben. Szükségesek továbbá az első jeladások: íme, ma ennyivel dolgoztunk jobban, ennyivel tettünk többet a köz asztalára. Ugyanakkor: kellenek az óhatatlan jelentkező helyi kudarcok legyűréséhez is elengedhletetlen ipéldaem- berek, munkahelyi közös­ségek. A felsők mellett az olyan közép- és alsó szin­tű vezetők, akik valós te­hetség birtokában — a helyzet szorítását érezve is! — képesek teljesítőké­pességük megduplázására, (ötlettáruk pillanatonként! feltöltésére. Nekünk, író­embereknek pedig az a dolgunk, hogy jóra-rossz- ra figyelve, folyamatosan regisztráljuk a gazdaság, a közélet jelenségeit, ame­lyek a programból oly va­lóságot szülnek, melyen a hon földerülhet... Moldvay Győző KÍNAI LAPVÉLEMÉNYEK Káiár János és Teng Hsziao-ping megbeszélései Kádár János, az MSZMP főtitkára Pekingben megbeszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel, a KKP Központi Tanácsadó Bizottságának elnökével (Népújság-telefotó: Reuter — MTI — KS — Wéber Lajos felvétele) Kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának keddi programja Pekingben. A Tienanmen téren megko­szorúzta a kínai nép hősei­nek emlékművét. A kínai nép forradalmi harcának, felszabadító küzdelmeinek emlékezetes mozzanatait domborművekkel felidéző oszlop előtt felsorakozott a három haderőnem díszegy­sége, s a katonazene is meg­szólalt, amikor Kádár János elhelyezte a magyar nemzeti színekkel díszített koszorút. Az MSZMP főtitkára főhaj­tással tisztelgett a kínai hő­sök emléke előtt. Ezt követően Kádár János szálláshelyén, a Tjaojütaj vendégházban hivatalos meg­beszélés kezdődött az MSZMP főtitkára, valamint Teng Hsziao-ping, a Kínai Kom­munista Párt Központi Ta­nácsadó Bizottságának elnö­ke között. A találkozón magyar rész­ről jelen volt 'többek kö­zött Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Medgyessy Péter, az MSZMP KB tag­ja. pénzügyminiszter, a Ma­gyar—Kínai Tudományos Kormányközi Vegyesbizott­ság társelnöke. A megbeszéléseket köve­tően Teng Hsziao-ping a vendégházbani ebédet adott Kádár János tiszteletére. A kedden megjelent kínai központi lapok — a Zsen- min Zsipao, a Pejcsing Zsi- pao, a Kungzsen Zsipao. a Csungkuo Csingjen Pao, a Csiefangcsün Pao, a Csing- csi Zsipao, a Kuangming Zsipao és a The China Daily — kivétel nélkül el­ső oldalon, vezető helyen számolnak be arról a tár­gyalásról, amelyet az ötna­pos hivatalos, baráti látoga­táson Kínában tartózkodó Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra folytatott kedden Csao Ce-janggal, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának megbízott főtit­kárával, az államtanács el­nökével. A vezető kínai la­pok címekben és alcímek­ben emelik ki, hogy a hivata­los tárgyaláson mindkét fél nagyra értékelte a kínai— magyar baráti kapcsolatokat. A lapok szerint Csao Ce- jang és Kádár János alá­húzta a megbeszélésen, hogy a két ország pártjai és kor­mányai egyaránt óhajtják a baráti együttműködési kap­csolatok fejlesztését, s hogy a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kí­vánják alapozni. A kínai párt- és állami vezető kife­jezte meggyőződését, hogy a kínai—magyar kapcsolatok folyamatosan, stabilan és sokoldalúan fejlődnek és mind magasabb szintre emelkednek. „A szemlélet egységében a jövőnk záloga*..” Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára megyénkben A megfelelő gondolkodásmód, az egységes szemlélet az a döntő tényező, amellyel elhatározott céljaink irányába a he­lyes úton haladhatunk. így foglalható össze az a számos be­szélgetés, amelyet Lukács János, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára tegnapi látogatása során megyénk kü­lönböző munkahelyein a dolgozókkal, a vezetőkkel folyta­tott. Ellátogatott a Mezőgép egri gyárába, ismerkedett a megyeszékhellyel, délután pedig Hatvant kereste fel. Ott megtekintette a konzervgyárat, majd a helyi tanács épüle­tében aktíván találkozott üzemi pártszervezetek vezetőivel. Keddi programját kora délelőtt kezdte Lukács Já­nos, Barta Alajosnak, a me­gyei pártbizottság első tit­kárának és Gampel István­nak, a KB politikai munka­társának kíséretében a Szol­noki Mezőgép Egri Gyárát (Folytatás a 3. oldalon) Ismerkedés a Mezőgép egri gyárában a betakarítógépekhez készített adapterekkel GORBACSOV LENINGRÁDBAN Az átépítés garanciája maga az SZKP Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége Leningrádban látogatást tett a felújított Aurora cirkáló fedélzetén (Népújság-telefotó: TASZSZ — MTI — KS) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden gyár­látogatással kezdte leningrá- di ilátogatását. Felkereste az Ordzsonikidze nevét viselő hajógyárat, majd elbeszélge­tett a gyár dolgozóival. Délután a Szmolnijban aktívaértekezleten vett részt, ahol a párt veteránjaival, a hetven évvel ezelőtti forra­dalmi események résztvevői­vel. élmunkásokkal és a le- ningrádi pártszervezet tag­jaival találkozott. Az SZKP KB főtitkárának a találkozó résztvevői előtt mondott be­szédét egyenesben közvetí­tette a szovjet televízió, s az adást átvette az Interví- zió is. A találkozó után, két­napos látogatását befejezve Mihail Gorbacsov Lenin- grádból visszautazott Moszk­vába. A Szmolnij történelmi épületében elmondott be­szédét Gorbacsov annak fel­idézésével kezdte, hogy 1917 októberében a Néva-parti városból jutottak el az egész világra Lenin szavai a nagy októberi szocialista forrada­lom győzelméről. A város, amelyet Gorbacsov főtitkár­rá választása óta másodszor keresett fel, három fórra-' dalomnak volt a bölcsője, s — mint a szónok mondta (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly felszólalása a KGST-iilésszakon Kedden délelőtt Moszkvában, a KGST székházaban meg­kezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 43., rendkívüli ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a tíz tagál­lam — közöttük Magyarország — kormányfői szintű küldött­ségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöke vezeti. A delegáció tagjai: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes; Né­meth Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője; Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke; Bartha Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának vezetője és Szigeti István, Magyarország állandó KGST-képviselőjének helyettese. A tagállamok gazdasági együttműködési mechanizmusá­nak megújításával kapcsolatos kérdések, a KGST tevékeny­ségének korszerűsítéséből adódó problémák, a szervezet szerepének növeléséből származó feladatok kiemelt téma­ként szerepelnek a rendkívüli ülésszak napirendjén. A 43. (rendkívüli) ülés­szakot Nyikolaj Rizskov mi­niszterelnök, a tanácskozás­nak otthont adó Szovjetunió küldöttségének vezetője nyi_ tóttá meg. Nyikolaj Rizskov az SZKP KB és a szovjet kormány nevében üdvözölte a tanács­kozás résztvevőit. Megnyitó­jában hangsúlyozta: olyan döntések elfogadására gyűl­tünk össze, amelyek nagy jelentőségűek az egész szo­cialista közösség számára. Ezek alapján hozzáláthatunk az együttműködési mecha­nizmus és a KGST tevé­kenységének korszerűsítésé­hez. ÍA napirend és az ügyrend elfogadása, a szerkesztőbizott­ság megalakítása után Alek- szej Antonov szovjet minisz­terelnök-helyettes, a KGST VB elnöke jelentést tett az együttműködési mechaniz­mus, a szocialista gazdasági integráció és a KGST tevé­kenységének átalakításáról. Ezután felszólaltak a. tag­államok küldöttségvezetői. Elsőként Nyikolaj Rizskov, a szovjet küldöttség vezető­je. Rizskov beszéde Az együttműködés fej­lesztését célzó határozatter­vezet elfogadása csak a kez­dete az együttműködési rend­szer átalakításának, amely­nek révén a KGST hatéko­nyabb tényezője lehet a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés­nek — jelentette ki keddi felszólalásában Nyikolaj Rizskov kormányfő, a KGST- ülésszak szovjet küldött­ségének vezetője. A megvalósítás nemzetkö­zi hátteréről szólva a szov­jet vezető elmondta: a KGST-országok — a világ­gazdaság részeként — ér­zékelik a világpiacon lezaj­ló kedvezőtlen folyamatokat. A tőkés gazdaságokban vég­bemenő strukturális váltá­sok tovább erősítik a nemzetközi kereskedelem­ben a protekcionizmust, a hátrányos megkülönbözte­tést. Az új ágazatok 'megterem­tése és a termelés technoló­giai megújítása megkövete­li a műszaki haladás 'meg­gyorsítását. felesen vetődik fel a minőség kérdése is — mondotta Nyikolaj Rizskov. Hozzáfűzte: a közösségben nem sikerült leküzdeni a gazdasági fejlődés dinamiz­musát csökkentő tendenciá­kat. A tőkés világpiacon bekövetkezett kedvezőtlen változások következtében romlottak a szovjet keres­kedelem feltételei. Emiatt a KGST-tagországokkal foly­tatott kereskedelem 1985 óta értékét tekintve gyakorlati­lag stagnál — hangsúlyoz­ta Rizskov. Ha nem tesszük meg kö­zösen a szükséges intézke­déseket, a KGST-országok- kal fenntartott gazdasági (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents