Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. október 14., szerda Grósz Károly felszólalása a KGST-ülésszakon Moszkvában megkezdődött a KGST 43. rendkívüli ülésszaka. A képen: a magyar küldöttség vezetője, Grósz Károly (Népújság-telefotó — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolataink ' fejlesztése még bonyolultabbá válhat — mutatott rá la szovjet politikus. — Az átalakítás politikáját követve a Szovjetunió arra törekszik, hogy kedvező gazdasági, szervezeti és jogi lehetőségek jöjjenek létre a népgazdaságok közötti integráció elmélyítéséhez. Grósz Károly harmadik felszólalóként kapott szót. A Minisztertanács elnöke, aki átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kormány szívélyes üdvözletét, jókívánságait és sikereket kívánt a KGST-ülésszak munkájához. Köszönetét mondott az ülésszak munkájához biztosított feltételekért. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a tanácskozás igen nagy fontosságú a szocialista gazdasági integráció. az együttműködés mechanizmusának átalakítása, a KGST tevékenységének megújítása és korszerűsítése szempontjából. Az ülésszak határozatának tervezete jól szemlélteti, hogy a pártjaink vezetőinek tanácskozásán megfogalmazott célok eléréséhez milyen területeken tudunk egységes elgondolásokat kialakítani. Grósz Károly kifejtette, hogy magyar részről mindvégig a szocialista gazdasági együttműködési rendszer és a KGST tevékenységének át- . fogó, tényleges megújítására. valódi előrehaladás elérésére törekedtünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az integráció keretében minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fejlesztésének elősegítéséhez. Véleményünk szerint, az együttműködés eszközrendszerét nem bővítettük és korszerűsítettük olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együttműködés feltételeiben bekövetkezett változások igényelték. Az e téren mutatkozó elmaradás felszámolása együttműködésünk fej. lesztésének egyik fő kérdése. Miniszterelnökünk ismertette a népgazdaságunk fejlődése előtt álló időszerű feladatokat, amelyek megvalósításán munkálkodunk minden, hazánkkal egyenjogú alapon együttműködni kész országgal és szervezettel. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban azonban meg. határozó jelentőségű a KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés. Gazdaságunk fejlődése számára létfontosságú, hogy jobban kihasználjuk az abban rejlő lehetőségeket. A szocialista gazdasági integrációban minőségi változásokra van szükség. A határozattervezetben foglalt javaslatokat vizsgálva megállapítható, hogy néhány újszerű lépés már ebbe az irányba mutat, de ezek még nem eredményeznek minőségi áttörést az együttműködés feltételrendszerének fejlesztésében. A most elfogadásra kerülő határozatok az első szakaszt jelentik az integráció átalakításában. Magyar részről különösen fontosnak tartjuk, hogy az előttünk álló időszakban részletesen kidolgozzuk az áru- és pénzviszonyok fokozott •érvényre juttatásának módozatait. a szocialista gazdasági integráció valutáris- pénzügyi és hitelrendszerének átalakítási programját. Grósz Károly aláhúzta, hogy nagy jelentőségűnek tartjuk a KGST-tagországok közötti nemzetközi munka- megosztás kollektív koncepciójának kidolgozását. Ennek során a gazdasági együt- működés stratégiai jellegű kérdéseire kivánunk összpontosítani, úgy, hogy munkamegosztásunk teljesebben épüljön az értékviszonyok, a költségtényezők és az árviszonyok alapos elemzésére. Szükség van arra is, hogy a koncepció az együttműködési mechanizmus átalakításának fő irányait is magába foglalja. Elvi, de gyakorlati jelentőségű előrelépésnek is tekintjük a termelővállalatok és a tudományos kutatóintézetek közvetlen kapcsolatainak létrehozását és kiszélesítését, mivel ennek segítségével gazdasági kapcsolatainkban jobban kihasználhatjuk a szocialista piac kínálta lehetőségeket. Lényeges. hogy minél előbb létrejöjjenek az ehhez szükséges közgazdasági, jogi és pénzügyi feltételek. A tervkoordináció a jövőben is megőrzi alapvető szerepét a nemzetközi szocialista munkamegosztás szervezésében. a két- és a sokoldalú együttműködés nagy horderejű stratégiai kérdéseinek megoldásában. Ugyanakkor új funkciója a termelővállalatok önálló kezdeményezésének jelenleginél határozottabb érvényre juttatása. Miniszterelnökünk hangsúlyozta: teljesen egyetértünk a határozattervezetnek azzal az állásfoglalásával, hogy a szerződéses árakat a gazdasági kapcsolatok valamennyi területén egységesen, a világpiaci árakból kiindulva kell meghatározni. A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása — folytatta — elképzelhetetlen az együttműködés valutáris- pénzügyi és hitelrendszerének gyökeres átalakítása nélkül. Rövid távon is döntő előrelépést eredményezhetne, ha bevezetnénk a transzferábilis rubel konvertibilis valutákra történő részleges átválthatóságát. Emellett távlatilag szükségesnek tartjuk, hogy a KGST más valutákra konvertálható közös valutával rendelkezzék, amely később a tagországok nemzeti pénzeszközeivel szerves kapcsolatban áll. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az ülésszak határozattervezetének a valu- táris-pénzügyi kérdésekkel foglalkozó fejezete kevés konkrét elemet tartalmaz. Miniszterelnökünk végül a KGST szervezetének és munkamódszerének gyökeres átalakítását szorgalmazta. Gorbacsov Leningrádban (Folytatás az 1. oldalról) — ma is pontos barométere a munkásosztály hangulatának. követeléseinek, törekvéseinek. A Szovjetunióban zajló átalakítás forradalmi folyamatát elemezve Mihail Gorbacsov kijelentette: az ország fejlődése döntő szakaszba jutott, amelymk sajátossága az átépítési folyamatok elmélyítése a dolgozó tömegek millióinak bevonásával. Az átépítés sikerének garanciája maga az SZKP — szögezte le a párt főtitkára. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt két évben a párt elméletileg megalapozta és kialakította a szocializmusnak. mint fejlődésben lévő rendszernek a képét, a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának koncepcióját. Programként hirdette meg, hogy ezen az alapon minőségileg új szocialista társadalmat építsenek fel. A külpolitikában — mondta Gorbacsov — megjelent a nukleáris korszak új politikai gondolkodásmódjának koncepciója. Ez abból indul •ki, hogy az ellentmondások mellett a világban kölcsönös egymásrautaltság érvényesül. Elsőbbséget élveznek a világ egyetemes emberi értékei, s ezért halaszthatatlan feladat a nemzetközi kapcsolatok emberibbé tétele. A szovjet vezető emlékeztetett arra az új koncepcionális megközelítésre, amely a világ politikai erőinek, a szocializmus világrendszerként játszott szerepének és a nemzetközi folyamatoknak az elemzésében nyilvánul meg. Az SZKP kidolgozta az emberi civilizáció globális problémái lényegének és jelentőségének, a tudományos-technikai forradalom társadalmi következményeinek, a földünkön lezajló nagy változásoknak az új értelmezését. A szovjet társadalom életének minden területén növekszik az SZKP befolyása. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a több mint 19 millió tagot tömörítő párt vezetésével tevékenykednek a szocialista társadalom más elemei: a tanácsok, a szakszervezetek, a Komszomol és egyéb társadalmi szervezetek. A párt korszerűsíti munkamódszereit. A pártmunka átépítését nem a szavak, nem az ígéretek és a papíron kidolgozott intézkedések, hanem a konkrét gyakorlat alapján kell megítélni. A főtitkár ezzel összefüggésben emlékeztetett az országos egészségügyi hálózat párt által kezdeményezett megújítására. Kedvezően értékelte a leningrádi területi párt- bizottság kezdeményezését egy környezetbiztonsággal foglalkozó tudományos kutatóközpont létrehozására. Az SZKP káderpolitikájával kapcsolatban Mihail Gorbacsov megjegyezte, hogy az átépítésnek tehetséges emberekre van szüksége, olyanokra, akik a társadalom forradalmi megújításának eszméivel vannak felvértezve. A népgazdaság irányításának átépítéséről szólva Gorbacsov egyetértett azzal az elgondolással, hogy Leningrádban ágazatközi termelési egyesüléseket hozzanak létre a vegyiparban és az energetikai gépgyártásban. Ezek a szocialista kooperációk iparvállalatokat, kuta. tó- és tervezőintézeteket tö- mörítenének, mintegy százezer embert foglalkoztatnának. A szónok a továbbiakban a demokrácia fejlesztésével foglalkozott. Nem részleges javulásra, félintézkedésekre van szükség, hanem a demokrácia teljes kibontakoztatására — mutatott rá. Csak ez biztosíthatja a szocializmus előrelépését minden területen. Az SZKP jelenleg részt vesz valamennyi demokratikus folyamat kibontakoztatásában. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok egyre erőteljesebbek, átfogóbbak és mélyebbek, mindinkább áthatják a társadalmi kapcsolatokat, az élet minden területét, elsősorban magának a pártnak a tevékenységét. Gorbacsov nélkülözhetetlennek nevezte a kritikus és önkritikus szellem erősítését. Nem szabad a tiltás kísértésébe esni — mutatott rá. A szovjet társadalom valamennyi osztályának és rétegének alapvető érdeke a „több szocializmust a gyakorlatban” politikájának érvényesítése. Nem számítunk könnyű győzelmekre, de pártunk éppen azért forradalmi párt, hogy ne féljen a nehézségektől, ne hátráljon meg előlük. A párt — hangoztatta Mihail Gorbacsov — következetesen halad a kijelölt irányban, újabb lépéseket tesz az átalakítás útján, szétzúzva az ezt fékező mechanizmust — mondotta befejezésül az SZKP KB főtitkára. —( Külpolitikai kommentárunk Közép-flmerika békéjéért A NORVÉG PARLAMENT képviselőiből álló No- bel-bizottság kedden délelőtt Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i elnöknek ítélte az idei Nobel Békedíjat. A bizottság indoklásában kiemelte azt a szerepet, amelyet Oscar Arias betöltött a közép-amerikai békeegyezmény létrejöttében. A béketervet a térség öt országának államfői — köztük maga a Costa Rica-i elnök — augusztus 7-én írta alá a guatemalai fővárosban. Oscar Arias neve kerül fel tehát 1987-re a Nobel Békedíjasok hosszú listájára, ugyanis Oslóban immár 1905 óta ítélik oda ezt a kitüntetést. A legutóbbi két évtizedben egyebek között Willy Brandt, Henry Kissinger, Le Duc Tho, Andrej Szaharov, Anvar Szadat, Begin, Adolfo Perez Esquivel, Lech Walesa és Desmond Tutu részesedett a Nobel Békedíjban. Ez a távolról sem teljes lista is jelzi, hogy a norvég parlament bizottsága gyakorta meglehetősen szubjektív és furcsa szempontok figyelembevételével döntött a kitüntető cím megítélésében. Bölcselkedni ezúttal is lehetne arról, hogy az idei évben valóban Oscar Arias tette volna a legtöbbet a béke ügyéért? Ám, ha nem pusztán a díjazott személyt, hanem szélesebb értelemben a közép-amerikai térségben végbemenő folyamatot tekintjük, s ezen belül a keddi oslói döntést úgy értékeljük, mint a békeerőfeszítések erkölcsi megtámogatását, nos akkor a fenntartásokat az egyetértés válthatja fel. A CSAKNEM 30 MILLIÓS LELEKSZAMÜ Közép- Amerika válsága majd egy évtizede tart. Nicaraguában 1979-ben döntötték meg fegyveres úton a So- moza-diktatúrát, ám a Sandinista Front vezette lakosság egy pillanatra sem lélegezhetett fel, az Egyesült Államok a gazdasági és diplomáciai elszigetelési politika mellett dollármilliókat juttatott a fegyveres ellenforradalomnak. Salvadorban hetedik éve folyik a háború a kormányzat és a felszabadítási erők között, s ha kisebb tűzön is, de ugyancsak tart a gerillaharc Guatemalában. Ezek a háborúk eddig több mint százezer életet követeltek, s majd kétmillióan kényszerültek lakhelyük elhagyására. A rendezésért már 1983 óta fáradozott a Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama alkotta Contadora- csoport, majd támogatóként csatlakozott hozzájuk négy további dél-amerikai ország is. Idén tavasz- szal a békés megoldást célzó javaslatokat öntötte formába és ezzel adott új lendületet ,a tárgyalásoknak Oscar Arias. A 46 éves politikus, akit tavaly választottak Costa Rica elnökévé, tervéhez élvezte az említett, immár nyolc országot tömörítő Contadora támogatását. Az augusztus 7-én aláírt okmány előírásainak végrehajtásában Nicaragua jár az élen, s ezzel az egész békefolyamat sikere megnövekedett. Legutóbb a múlt héten, az ENSZ közgyűlése is köz- felkiáltással egyetértéséről biztosította az öt középamerikai államfő ünnepélyes ígéretét a demokratizálásra, a tűzszünet megvalósítására. AZ OSLÓI PARLAMENT BIZOTTSÁGA a Nobel Békedíjat Oscar Ariasnak, a béketerv kezdeményezőjének ítélte, ám ha az öt államfő ígéretét következetesen betartja, jogos lenne a kitüntető elismerés megosztása. Ortutay L. Gyula HAT ORSZÁGON ÁT Hága, Amszterdam (IX/8.) Kiválóan megépített sztrádán utazunk tovább. A forgalom hatalmas és ez a megállapítás jellemző az idegen- forgalomra is. Távolból szélmotorok vitorlái, rengeteg legelésző szarvasmarha, soksok üvegház, melyekben a világszerte ismert holland virágok bontják szirmukat. Hága a következő úticélunk. A reggeli órákban érkezünk ide is. A hatalmas várost alva találjuk. Idegenekkel találkozunk, no meg néhány, a kutyáját sétáltató gazdival. A távolból nagyon szép harangjátékot hallunk. Gyűjtjük az újabb élményeket. Nagyon sok téglaépítményt találunk itt, szépen rendezett utcákat, tereket, gyönyörű parkokat, tisztaságot, no meg csatornákat. Tetszik a királyi palota, számos igen szép köz- és magánépület. Ami azonban Hágából egyedi élményként megmaradt emlékezetünkben, az a Ma- durodam, a világszerte ismert liliputi város. ^ 1952-től látogatható a játékváros, amelyet állandóan építenek, fejlesztenek.Paloták, polgárházak, tengeri kikötők, repülőtér, zsili- pelő hajók, lanofka, felvonók, vasutak, játszó zenekar, futballmeccs, vidámpark ... De ki tudná mindazt felsorolni, ami megszólalásig hasonlít az eredetihez, már csak azért is, mert minden mozog, hangot ad, világít és mindez egy mintegy két futballpályányi területen. Újra arra gondolunk, hogy nagy sikere lenne egy ilyen minivárosnak nálunk is! Még egy kirakatban elhelyezett terepasztalnak is milyen nagy közönsége van karácsony tájékán. A hágai játékváros bizonyos, hogy az idegenforgalmi vonzása mellett jelentős jövedelmet is hoz. Nálunk se fizetnének rá. Friss élményekkel gazdagodva folytattuk utunk „észak Velencéje”, a milliós főváros, Amszterdam felé, melyről tudjuk, hogy itt született Anna Frank naplója, hogy a II. világháborút követően újra idegenforgalmi centrummá fejlődött, Európa egyik legmodernebb repülőterével, illetve kikötőjével. Óriási világváros, sok látnivalóval. A királyi palota itt is vonzza az érdeklődőket, csakúgy, mint a központi pályaudvar, a Rembrandt-ház, a múzeumok, a tőzsde és nem utolsósorban a kikötő és környéke. Láttuk a Harlemet és vidékét, ahol időnként nappal is félelmetes az idegenek számára. Itt igazolódott a világkikötők életével kapcsolatos olvasmányélmény. Találkoztunk halálfejes kalózzászló alatt kölcsönzött hajóval nyaraló egyetemistákkal, óriás óceánjárókkal, törékeny bárkákkal, halászokkal, mutatványos négerekkel, vendégmunkásokkal, vendégvárókkal, magukat mutogató hölgyekkel, punkokkal, kerékpározó tömegekkel, akik zokon vették, 'ha a gyalogosok a kerékpárúira merészkedtek ... Az állomás előtti tér hatalmas placcterén egy fiatalember készülő alkotásában gyönyörködhettünk, aki azt állította magáról, hogy ame- rikai művészeti iskolába jár, Európát látogatja. A látogatás részbeni finanszírozását sajátos alkotói tevékenységével oldja meg. Amszterdamban is a legforgalmasabb helyeken ott vannak az alkalmi zenekarok. Fiatalok és idősek, magányosan vagy csoportban igyekeznek szórakaztató muzsikájukkal, énekükkel megkeresni a mindennapira valót. Az este a holland—NSZK határ előtt ért. Ismét nagyon kellemes kempingre találtunk egy erdő közepén, ahová elektromos sorompón át lehetett bejutni. Magától értetődő volt, hogy tudtunk telefonálni Egerbe, volt meleg víz, fürdési lehetőség. A vacsorát követően még tábortüzet is raktunk. Nótáz- gattunk a holland éjszakában. Másnap újra korán keltünk, hosszú út várt ránk. A határon lepecsételték útlevelünket, innen tudtuk meg, hogy újra beléptünk az NSZK-ba. Mint a jóllakott ember, itt már csak „mazsolázgattunk” Erre annál is inkább megvolt a lehetőség, mert a csoport majd minden tagja járt már korábban az NSZK- ban. (Folytatjuk) ~ Nagy Andor
