Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

Feneketlen hordóba töltögetik a vizet? Ax egri tanárlcépiő főiskola negyvenedik tanévéről Sok Kempontból * legek tanéve ez az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola számára. Soha ennyi hallgatója még nem volt: a levelező' sokkéi és a kihelyezett tagozaton tanulókkal együtt több mint három­ezren tartoznak az intézményhez. Ahogy űr, Szűcs László főigazgató megfogalmazta: ez a létszám duplája annak, amelyet nyugodt körül­mények között tudnának oktatni. A zsúfoltság minden eddigit felül­múl, s ez óriási erőfeszítést kíván, minden itt dolgozótól. Hogy miként tekintenek ez elé a nem könnyű esztendő elé, arról érdeklődtünk a főigazgatótól. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 12., szombat „Idén is megbirkózunk feladatainkkal” — hangsúlyozza dr. Szűcs László (Fotó: Tóth Gizella) Folytatódik a Szent István Bazilika felújítása A budapesti Szent István Bazilika tetőszerkezete jelentős felújításra szorul. A munkát a Középületépítő Vállalat vég­zi. Most a szentély fölötti részen dolgoznak az ácsok és te­tőfedők. A tető egy részén új, végleges borítást készítenek. A beázások nagy részét egyelőre csak ideiglenes borítással tudják megszüntetni, mert a rendelkezésre álló pénz az épü­let nagyságához és állapotához képest, igen kevés. Az épület teljes felújítása legalább tíz évig tart majd (MTI-fotó: Baric Imre — KS) }Aindem^i ^ Lírai nyelvművelés...?! M ár az adatok is sokat elmondanak helyze­tünkről — hangsúlyoz­za a beszélgetés elején. — Idén 1680 nappali tagoza­tossal indulunk, 430 első évest vettünk fel. A je­lentkezők nagyszáma miatt — 1255-en tettek kísérletet — magasabbra tehettük a mércét, így gólyáink a szo­kásosnál valamivel fölké- szültebbek. Hozzá kell ten­ni: az általános színvonal most sem volt szívderítő. Többen már el sem jöhet­tek a szóbelire. — Melyek voltak az idén a slágerszakok? — Nagyrészt azok, melyek az előző éveidben: történe­lem, testnevelés, angol, bio­lógia és magyar szakokra is rengetegen szerettek volna jönni. Csak az reményked­hetett ez esetben, aki 90 és 100 pont között teljesített. A matematika szokás sze­rint keveseket vonzott. S egy olyan párosítás volt, ahol a keretszámot sem tudtuk elérni: a történelem­népművelés. — Az utóbbi meglepően hangzik, évekkel ezelőtt nem kevesek szíve vágya volt az ilyen diploma ... — Érdeklődők még voltak, ám közülük alig akadtak, akik megütötték a mércét. — Milyen a fiúk—lányok aránya? — A most indulók között valamivel jobb az eddigi­nél, mivel a katonaidőt — nálunk kísérletként — le lehet tölteni a főiskolai évek előtt és után is: vá­lasztás kérdése. A fiúk mintegy fele nálunk ma­radt. így kétharmad-egyhar- mad az arány a lányok ja­vára. A teljesítőképesség határa — Milyen újdonságokkal áll elő a főiskola a negye­dik tanévében? KAMERAKÖZELBEN Roy A Zenélő filmkockák so­rozatban a Mindhalálig ze­ne kerül a képernyőre. És utána interjút sugároznak Roy Scheiderrel, a film főszereplőjével. A színész ötvenhárom éves, és legtöbbször szög­letes, feszültségekkel teli, energikus embernek írják le. Fiatal éveiben bokszolt, és jogot hallgatott. 1960-ban, 26 évesen debütált New Yorkban, a Shakespeare- fesztiválon, a Rómeó és Jú­lia Mercutiójaként. Hama­rosan nevet szerzett magá­nak, elsősorban mint kitű­nő Shakespeare-színész. Filmográfiájában nagy hé­zagok tátonganak egyes sze­repei között, de ez annak tudható be, hogy igazi sze­relme a színpad. 1964-ben állt először a kamerák elé, — Az idén új szakot nem indítunk. így is 24 fajta pá- rosításiban tanulnak hallga­tóink. Egy kihelyezett leve­lező tagozattal gazdagod­tunk: Miskolcon eddig csak nevelőtanárokat képeztünk, ezután oroszt és technikát is oktatunk. Ezenkívül Sal­gótarjánban, illetve Buda­pesten a SZOT-iskolán sa­játítják el leendő tanárok levelező formáiban az isme­reteket. Teljesítőképessé­günk határához értünk. Szinte kiíejezhetetlen a zsúfoltság: Egerben tizen­egy tantermet bérelünk kü­lönböző helyeken. A nappa­li hallgatóság egyhamiadá- nafc biztosíthatunk kollégiu­mot: több mint ezren al­bérletbe kényszerültek. Még a rászorulók közül sem ke­rültek be többen. — Előadótermeink, tan­székeink is szűkösek: 220 oktatónk nagyobb része is rossz munkakörülmények között dolgozik. Akad közü­lük. akit már talán le sem tudtunk ültetni egy tanszéki íróasztalhoz. A tanárhiány — Óhatatlanul is felvető­dik a kérdés: miért van erre szükség, hiszen hosszú évek alatt nagyon sok tanár szerzett már diplomát az egri főiskolán is? — Az előző harmincki­lenc tanév alatt úgy 25—28 ezer. Ez a szám önmagában nagyon nagynak tűnik. Ám, ha közelebbről megvizs­gáljuk, más-más a kép. Vé­gül is a változatlanul szo­rító tanárhiány késztet ar­ra, hogy az elbírhatóság ha­táráig vállaljuk a képzést. Még mindig sokan elhagy­ják a pályát, bár valame­lyest kevesebben, minit ré­gebben, de a tendencia nem állt meg. Közben épülnek az új iskolák, a pedagógusok jelentős rétege ment nyug­díjba, a kötelező óraszámo­és legközelebb hét évvel ké­sőbb lehetett ismét látni a filmvásznon, Alan Pakula Klute című alkotásában. A következő évben A francia kapcsolatban forgatott, ezért a szerepéért Oscar-díjra je­lölték. Ugyanúgy nem kap­ta meg, mint amikor a Mindhalálig zenében nyúj­tott alakításáért jelölték. És ha ez a jelentős díj elkerül­te is, a filmajánlatok árad­ni kezdtek. Jöttek a Cápa­filmek, 1981-ben Meryl Streep partnere volt Az éj­szaka csendjében, 1982-ben pedig egy rendőrpilótát for­mált meg A repülő szem­ben. Amikor 1986-ban A fér­fiak klubja című filmet for­gatta, egy újságíró megkér­dezte tőle, mennyire tud azonosulni a főszereplő fi­kát pedig csökkentették. Ez mind arrafelé mutat, hogy egyre több pályakezdőt bo­csássunk szárnyra. — Azért a városokban nem beszélhetünk pedagó­gushiányról. inkább a fal­vakban és a fővárosban lenne szükség több szakem­berre. Miért alakul ez így? — Azoknak is igazuk van. akik azt mondják: nehéz elszakadni a város nyújtot­ta előnyöktől. De azt is fi­gyelembe kell venni, hogy hallgatóink között sok a lány, s ha férjhez mennek, családjukkal maradnak el­sősorban városokban. — Nem érzik kilátásta­lannak emiatt a túlfeszített- ség miatt munkájukat? — Nem, mert történt már előrelépés, de amíg a pedagóguspálya elismerése látványosabb és kielégítőbb nem lesz, hasonló helyzettel számolhatunk. Valóban; né­ha támad olyan érzésünk, mintha feneketlen hordóba töltögetnénk a vizet. Bár. én örömmel mondhatom, a nálunk végzettek nyolcvan százaléka katedrára áll. az indulás tehát jónak mond­ható. Az igazi kérdés vi­szont az, hogy négy-öt év múlva még az iskoláknál vannak-e mindnyájan. Tervek és remények — Nehéz helyzetről szá­molt be. A jövőben javul­nak-e körülményeik? — Már ebben a tanév­ben is — a nehéz gazdasági helyzet ellenére — sikerült tovább lépnünk. A 2-es gya­korló általános iskolánk négy új tanteremmel bővült: szép munkát végzett a vál­lalat. Befejeződött a Ber- zeviczy kollénium teljes re­konstrukciója, amely három esztendeig tartott. Évente egy blokkot varázsoltak új­já. Ez összesen 50 millió fo­rintba került. A földrajz tanszéken és más egységek­nél új szobákat, termeket alakítottunk ki. Az Alma- gyar-dombon a mezőgazda- sági tankertünk vezetékes vizet kapott. S egy százmil­liós beruházásra most ké­szülünk: a Heves Megyei gurájával. Válaszában el­mondta, hogy színészként természetesen igen, de ma­gánemberként egészen más alkat. Nem szokott félrelép­ni. nem Hollywoodban, ha­nem New Yorkban él. Szá­mára a nyugodt családi élet és a munkája a fontos. Nem szívesen jár moziba. A mo­zi ma már nem sok örömet jelent számomra — nyilat­kozta egy interjúban. A Rambókat és más gyilkos hősöket nem bírom elvisel­ni. Szomorú, hogy ma már szinte csak ezekkel az erő­szakos történetekkel lehet pénzt csinálni. Amit én fil­men értek, az már régen nem létezik. Hitchcock! Ne­ki nívója volt. Vagy Cagney, Bogart, Spencer Tracy film­jei. Micsoda színészek vol­tak! A forgatókönyvek is Tervező Vállalat december 31-ig készíti el a Leányka utcában az új oktatási épü­letünk tervrajzait. Ez két- három év alatt valósulna meg, s itt helyeznénk el előbb orosz és angol tan­székeinket. valamint könyv­tárunkat, illetve a biológia tanszékeket és egy nagy matematikai előadót. Ezen­kívül végre, tető alá hoz­hatjuk az állattani tanszé­künk kisállattartó telepét is, ahol a kísérleti állatokat helyeznénk el. A Leányka utcai. kollégium tetejére energiatakarékos ..napkol­lektorokat” teszünk. ame­lyek meleg vizet szolgáltat­nak majd, — Milyen elképzeléseik alakultak ki szellemi vonat­kozásban? — Csak a legjelentősebbe­ket említeném most: tudo­mányos ülést rendezünk a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére, amelyet nemzet­közivé bővítünk. Erre no­vember 9—10-én kerül sor. Előkészítünk egy monográ­fiát a főiskola fennállásá­nak 40. évfordulójára, amely tanszékenként mutatja be intézményünk történetét. Tizenkét szaktudományiban tovább folytatjuk 245 tanár egyéves szakmai továbbkép­zését. Honnan az erő? — Milyen gondolatokkal kezdi a főigazgató az előbb elmondottak alapján a tan­évet? — Intézményünk jól be­állt a tanárképzésre. Na­gyon sokan nagyon jól ér­tenek ehhez a speciális ok­tatáshoz. A feltételek is meglennének, ha nem lenne akkora zsúfoltság. így is megbirkózunk persze a fel­adatokkal, mert szükség van a pedagógusokra. Nem is tudom, hogy honnan veszik az erőt munkatársaim, hogy a nagy óraterhelések, a túl- feszítettség mellett évtizedek óta oly sok szerepet vállal­nak a megye tudományos, .kulturális és közéletében. Egy biztos: ezentúl is szá­míthatnak ránk. Gábor László jobbak voltak azelőtt. A fér­fiak klubját azért vállal­tam, mert ebben megint egy­szer beszélnek — egymás­sal. Valódi emberek mozog­nak benne, nem képregény­hősök. Hogy ezek után miért vál­lalta el mégis az 52 Pick­up című thriller főszere­pét? Valószínűleg, mert a filmbeli erőszak mellett azért ő hús-vér figurát ala­kíthat. De — tervei szerint — megint inkább a színpa­dot választja. Ennyit sikerült megtud­nom Roy Scheiderről. És még annyit, hogy második feleségével és 23 éves leá­nyával él Manhattanban. A további ismerkedésre szeptember 19-én este nyí­lik alkalom. Az 1-es prog­ramban 21 óra 25 perckor kezdődik a Mindhalálig ze­ne. A filmben Roy Schei­der partnere Jessica Lange, a rendező pedig Bob Fosse, aki a Kabarét is rendezte. (erdős) Ezt a címet is adhattam volna cikkemnek: Lírai pél­dázatok mai igekötőhaszná­latunk csapdáiról. Annál is inkább, mert valóban arról van szó, hogy költőink vers­művészetük hatásos eszköz­tárával mind gyakrabban részt vállalnak a nyelvmű­velés szakmai problémáit is felvető kérdések előtérbe állításával. Különösen ér­zékenyén reagáilnalk mai nyelvhasználatunk hibáira, s olykor szinte publiciszti­kai dühvei megírt költemé­nyekben teszik rostára a legjellemzőbb és leggyako­ribb nyelvhasználati téve­déseket. Finom nyelvi ízlé­sük. pallérozott nyelvi mű­veltségük a garancia arra, hogy ítélkezésüket, tanácsu­kat megszívleljük, és el­fogadjuk szakszerűnek és hasznosnak. Nem tartjuk véletlennek azt sem, hogy az igekötők helytelen használatával kap­csolatban, több költőnk is hallatta szavát. Valóban gyakran bizonytalanodik el, és esik csapdáiba mai nyelvhasználatunk az igék­hez járuló képzőértékű ele­mek. az igekötők használa­tát illetően. Szóban és írás­ban gyakran és feleslegesen jelentkeznek olyan divatos igekötők, amelyeknek jelen­tésfunkciói bizonytalanná váltak: lefedez, lerendez, .kivitat. kigyakarol, leértesít, leellenőriz, leszerepel, lebe­szél, leápol, leállamosít stb. Az igekötők jelentést sűrítő szerepének tekintetbe véte­lére Vas István poétikai eszközökkel szakszerűen hív­ja fel a figyelmünket: „Az igével sokat ki lehet mon­dani,/ De imbolyognak vi­szonylatai. /De az igekötők bezzeg határozottak.! Az sem mindegy nekünk, hogy /Az alany meghalaszt vagy elhalaszt.” (Vas: Nyelvtani kérdések). Kálnoky László ironikus felhangokkal alátámasztott kritikáját is meg kell be­csülnünk az egészséges nyelvérzéket is próbára te­vő lerendez ige felesleges használatával kapcsolatban : „A bonyolító összebonyolít, (és nem lebonyolít). Egy Ügyeletet lerendez. (Botfü- lűneik született), s anyanyel­véhez csak nem is konyíit.) Igekötőt használ, mikor nem is kell, s elhagyja, ahol szükséges az”. (Bonyolítók). Az igeköfcők használatá­val kapcsolatos nyelvi csapdák példatárát tárja fel Radó György Árulkodó szavak című versében. Na­gyon szigorúan Ifogalmaz amikor az „igekötő-anarehiá- ról" ítélkezik, s szerinte „mit az igekötők kezdtek, ,(a nyelvi zendülés terjed”). Beszédes példatára arról ta­núskodik, hogy a költő nyelvművelő, nyelvvédő buz­galmának igen tág a hatá­ra és érzékletesen átszíne­zett a mozgósító ereje. Ar­ra hívja fel a figyelmünket, hogy „zöld utat” kaptak nyelvhasználatunkban a fe­leslegesen nyelvi szerephez jutó igekötők: ..Aki eddig »kifizetett«, «elintézett», »végrehajtott«, **iszámlát egyenlített« — nem tesz (manapság már semmi ilyet), mindegyik helyett lerendez”. Nem nyugszik bele a köl­tő. hogy a rádióban, a té­vében. a sajtóban virgonc- kodiik a sok felvállal, bese­gít, rákérdez, odafigyel stb.: „Görnyedt háttal, sajgó vál­lal (ma nem „vállal”, „vál­lalkozik”) az ember, hanem felvállal”. — „Segít", „hoz­zájárul” nincs már —) van helyettük a besegít”. — „Már nincs „tudakol”, nincs „kérdez”), nincs „megkér­dez" — csak rákérdez”. — „Nyelvgazdagító szavaknak (légiója pusztul így el.) „Gondja van rá?” „Érdeklő­dik?”) Törődik? Nem! Oda­figyel”. Közösségi és egyéni szó­kincsünk elszíntelenedésé­nek, elszegényítésének nemkívánatos jelenségére is felhívta a költő figyelmün­ket versbe zárt példáinak bemu t a tásával. Dr. Bakos József Scheider

Next

/
Thumbnails
Contents