Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 12., szombat Hol a legnagyobb a telekhiány? ORSZÁGOS KORKÉP Megoszlanak a vélemények arról, hogy ml okoz több gondot a lakásépítésben, a pénz- vagy pedig a telekhiány. Anélkül, hogy belebonyolódnánk ebbe a vitába, tényként szögezhetjük le: egyre kevesebb a szabad építési telek. Ez a folyamat a legnyilvánvalóbb a fővárosban, ahol gyakorlatilag kimerültek a tartalékok, de a legtöbb megyében is hasonló a helyzet: a föld, sajnos, nincsen gumiból. Akik ezelőtt tíz-tizenöt évvel építkeztek, szinte még válogathattak a jó és a jobb telkek között. A megyeszékhelyeken, a nagyobb városokban akkor indult meg igazi (lendülettel az otthon- teremtés, és a földárak sem kúsztak még az égig. Mára azonban a legtöbb helyen kitehetnék a „megtelt” táblát, hiszen a központokban elfogytak a szabad építési helyek. Akik most vágnak bele a házépítés fáradságos munkájába, azok legtöbbje kiszorul a peremvidékre. Kinek a zsebére? Ez önmagában imég nem jelent feltétlenül rosszat, hiszen sokan éppen erre: nyugalomra, csöndre vágynak. Csakhogy a városok, falvak szélén ritkaságszámba megv a kiépített közmű, a pormentes út. a vízbekötés. Ezek megteremtésére ma a legtöbb helyen nincsen pénze a tanácsoknak, és egyetlen megoldást ajánlanak az építkezőknek: alakítsanak társulást. így kedvezményes áron, esetenként állami hitellel, de gyakorlatilag mégiscsak a saját pénzükön valósítják meg az élet ma már nélkülözhetetlen komfortját. A megyék ugyanakkor abban érdekeltek, hogy növeljék bevételeiket. Ennek egyik forrása, ami találkozik a magánlakás-építők igényével, az a parcellázás. Ám ebben nem egyformák a ‘lehetőségek. Mert például a Bács- Kiskun megyei tanyavilágban még ezrével várják a jelentkezőket, abban a reményben is, hogy benépesítik az elhalóban lévő vidékeket, növelik a tanyáié megtartó képességét. Szeptember elsejétől ha tályos a földről szóló 1987. évi I. törvény, és o végrehajtási szabályokat tartalmazó 26 1987. (VII. 30.) számú minisztertanácsi rendelet. A törvény összhangot teremt a földdel valamilyen formában kapcsolatban lévő valamennyi jogszabállyal, s a társadalmi-gazdasági fejlődésünk követelményeivel. Hosszú távra átfogóan és egységesen szabd- lyozza az ingatlanok tulajdonát. használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében feloldja az indokolatlan megkötöttségeket. Bővíti a jogszabály az állami tulajdon kezelőinek jogait. Lehetővé teszi a kezelőnek az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházását meghatározott feltételek mellett gazdálkodó szervezetekre, társadalmi szervezetre. Kártalanításra is nyílik lehetőség a kezelői jog visszavonása esetén. Magánszemély csak kivételesen, a jogszabályban meghatározott esetekben szerezhet tulajdonjogot állami, szövetkezeti tulajdonon. Például tanyára, a hozzá tartozó legfeljebb hatezer négyzetméter nagyságú földre, nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan termőföldre. Magánszemély lakás, üdülő, lakótelek, üdülőtelek tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg. hogy a tulajdonában egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen. A törvény végrehajtási rendelkezése szerint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermek azonDe Baranyában például már alig több, mint kétezer- nyi a családiház-férőhely. Igaz, a Pécs közeli vidéken villannyal, vízzel, úttal, járdával és kiépített gázvezetékkel fogadják az építkezőket. Békésben pedig új igények jelentkeztek: nem pusztán földet, tanácsi telket keresnek a családalapítók, hanem linkább régi házakat, hogy azokat megvásárolják és felújítsák. Borsodban a községi tanácsoknak a telkek kialakításához a megye anyagi segítséget is ad, akátcsak Csong- rádban. Erre a pénzügyi támogatásra persze csak . ott lehet számítani, ahol a falu már kívül esik a nagyvárosok sűrűn lakott vonzáskörzetén. Tízezer forintért Fejér megyében a tanácsok nagyon kevés pénzt tudnak szánni parcellázásra, ezért 'itt is megfigyelhető az a folyamat, amely szerte az országban érvényesül, hogy emelkedik a magánforgalmú telkek ára. Győr és Sopron környékén is elkeltek már az üres földterületek, ezért az igény a kisebb falvak felé tolódott el, amelyek azért jól megközelíthetők. A Hajdúság fővárosában, Debrecenben sem ritka már a négyszögölenkénti tízezer forintos ár, s mivel Hevesben az idén alig ötszáz állami telek kialakítására van mód, várhatóan itt is megugranak az árak. Ha ezt nem is tudja letörni, de azért igyekszik valamiféle rendet teremteni a Komárom megyei tanács, amikor a nagy telekigénylésre tekintettel várakozólistán tartja nyilván az igénylőket, akiknek zöme a felkapott helyeken szeretne telket bérelni. ban egy további lakótelket vagy lakást szerezhet. A többletingatlanra az elidegenítési kötelezettség változatlanul fennáll. Ez alól indokolt esetben a tanács adhat felmentést. Rendezi a törvény a mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt föld tulajdonjogi kérdéseit, a megváltás, a vételre való felajánlás eseteit. A termelőszövetkezetbe bevitt föld a tsz közös használatába kerül, a tag tulajdonjoga azonban fennmarad. Földjét nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, hatósági jóváhagyással azonban elcserélheti a tsz nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földjével. A közös használatba került föld, az illetményföld, a háztáji föld és a földhaszonbérlet kérdéseit is szabályozza a törvény. Az illetményföld a hatezer négyzetmétert nem haladhatja meg. Rendezi a földcserét, lehetőséget biztosít az értékkülönbözet megtérítésére. Földrendezésbe a zártkert nem vonható be, ha a földnek több, mint ötven százaléka magánszemélyek tulajdonában van. A föld hasznosítása és védelme népgazdasági érdek. Előírja a törvény, hogy a használó köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően hasznosítani, és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg növeléséről gondoskodni. A művelési ág megváltoztatását, illetőleg a korábban a termelésből kivont földön más célú használat megszüntetését a földhivatalnak be kell jelenTalán Nógrád a szabályt erősítő kivétel, mert szerte a megyében mindenütt van 2—3 évre elegendő telek, az országos folyamatokkal ellentétben. Ám itt is nagy gond a közművesítés, pontosabban, hogy ezek kiépítésének költségei is a vásárlóra hárulnak. A kiragadott példák nemcsak a magánlakás-építés, hanem általában a lakásépítés egyik korlátját jelzik. Mert belátható időn (belül elérkezik az a pillanat, amikor a megyék sem parcellázhatnak többet, hiszen a mezőgazda- sági művelés alól csak meghatározott földterületeket lehet kivonni, amelyek már alkalmatlanok a művelésre. Több sorházat Aki persze most építkezik, és már szerzett telket, azt kevésbé lizgatja a jövő gondja, mi marad a holnap építkezőinek, de ezt a kérdést a megyék vezetőinek föl kell tenniük. A válasz nem egyszerű, de vannak megoldási javaslatok. Például a rendkívül területiigényes családi- ház-építéssel szemben a sorházak, a láncházak, tehát a közösségi építkezés szorgalmazása, és ha lehetséges, anyagi eszközökkel való ösztönzése. Nem kell feltétlenül mindjárt tízemeletes monstrumokra ) gondolnunk, hanem csupán olyan korszerű. többgeneráció együttélésére alkalmas épütetekre. amelyek kivitelezése is gazdaságosabb. mint az egyéni otthonoké, hogy a fenntartásról, az energiafogyasztásról ne is beszéljünk. Ez a fajta építkezési mód még nemigen terjedt el nálunk, még mindig tartja magát „az én házam az én váram” szemlélet. De közel már az az idő, amikor ennek feladására kényszerít áz olyan prózai indok, mint a telékhiány. Éppen ennek közelsége kényszeríti a tanácsokat a megfontolt, előrelátó telekgazdálkodásra. (Sz. K.) teni. Nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a termőföld minőségének romlását okozza. A mezőgazdasági termelésből engedély nélkül kivont termőföldet eredeti állapotába kell visszahelyezni. Ilyen esetben, továbbá a termőföld minőségében okozott kár esetén a kártalanításon felül, egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Aki a termőföldet neki felróhatóan nem hasznosítja, nem tartja be a talajvédelmi előírásokat, a termőföldet káros anyagokkal szennyezi stb.. arra a földhivatal földbírságot vethet ki. A földvédelmi járulék és a bírság fizetése alól felmentés és kedvezmény nem adható. Kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül a termőföld, illetőleg a kezelői jogot visszavonják attól, aki a föld hasznosítását, újrahasznosítását elmulasztja, és ezért öt éven belül két alkalommal földvédelmi bírságot szabtak ki rá. Meghatározza a jogszabály a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértékét: így például, aki a termőföldet nem hasznosítja, vagy az ideiglenes, mellék-, illetve az újrahasznosítást elmulasztja, vagy a művelési ágnak megfelelően növényápolási, tápanyagellátási, gyomtalanítási és növényvédelmi munkákat időben nem végzi el — feltéve, hogy a használó ez utóbbi esetben a termőföldet hivatásszerűen műveli — földvédelmi bírságként a termőföld aranykorona értékének ezerszeresét fizeti. dr. M. J. Megszépült turistaház A Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal 1.1 millió 500 ezer forint költségből felújította a síkfökúti turistaszállót. A megszépült épületben ötven vendéget tudnak elhelyezni, ellátásukat pedig háromszáz adagos konyha biztosítja. Tetszetős küllem (jobbra;. Az első vendégek és az egyik szoba (lent) (Fotó: Szabó Sándor) ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ’87 Szombaton a hivatal is árva... Kattognak az írógépek, fiókok nyílnak, számlák, paksameták kerülnek elő. ajtók csapódnak... — mindez szerdán délután negyed ötkor, az egyébként megszokott munka időn túl. A magyarázat egyszerű: más intézményekkel, irodákkal, a tanácsokkal egyetemben az Egri Földhivatal is meghosszabbított ügyfélszolgálati idővel várja ilyenkor az érdeklődőket, a január 1-től érvényben lévő minisztertanácsi rendelet szerint. Vajon mennyire használják ki az emberek ezt, az értük és a munkaidő védelmében hozott kedvezményt? — ennek eredtünk nyomába egy ilyen „nyújtott” napon. — Ha azt mondom, hogy reggel 8-tól délután 4-ig mintegy 40—50-en, ezen a késő délutáni ügyfélfogadáson pedig átlagosan mindössze ketten-hárman keresnek fel bennünket, akkor azt hiszem, mindent elmondtam — magyarázza Kaposi L eventéné, az ingatlan-nyilvántartási és földhasználati csoport vezetője, az egyik aznapi „szolgálatos”. — A hétfői és szombati ügyeletek alatt pedig szinte még senki sem kopogtatott.. — Mi lehet ennek a magyarázata? — Egyebek között az, hogy a mindennapi fogadó- időt is igen rugalmasan (kezeljük. Hivatalosan, papírforma szerint csak délig foglalkozunk a kérésekkel, panaszokkal, valójában viszont egész nap. Sokan jönnek vidékről, akiknek esetleg hazautazás előtt imég marad egy fél órájuk, és ilyenkor „beugranak” elintézni a dolgaikat. Nem mondjuk nekik, hogy jöjjenek vissza másnap, vagy esetleg rendeljék meg írásban, amire szükségük van. Egyébként is az új géppel olyan gyorsan tudunk dolgozni, hogy mire mindent elmagyaráznánk — már el is készülünk az egésszel. — A hosszabbított időben is tudják a megszokott szolgáltatásokat kínálni? — Szerdán igen. Ilyenkor minden csoportnál — földmérés, ingatlan-nyilvántartás és földhasználat, földvédelem, ügykezelés — van egy-egy dolgozó. Ugyanúgy árusítunk illetékbélyeget. másolunk tulajdoni lapokat, térképet, mint egyébként Más a helyzet a hétfői és a szombati ügyeletek alatt, amikor az egész irodában mindössze egyvalaki van. Ha tegyük fel, ő éppen földmérő, a panaszos pedig tulajdoni lap miatt jött — ez egy másik részleghez tartozik —, akkor semmit sem tehetünk. — Mennyire „reklámozták” a hosszabbított ügyfél- szolgálatot? — Először is a megyei lapban és az üzemi újságokban. Aztán minden munkahely jogsegélyszolgálatához küldtünk forma- nyomtatványokat — ha az ott dolgozók igényelnék, ezeken keresztül is teljesíteni tudjuk kéréseiket. Ezen kívül a hozzánk tartozó. összesen 48 tanácsnál vannak ugyanilyen papírok — a mai napig még egyetlenegyet sem küldtek el ide .. . Beszélgetés közben kopogtatnak — ügyfél érkezett. Májer György a Gyermek- városban villanyszerelő. — Véletlenül, vagy ,.tudatosan” jött épp most? — Tudtam róla. Jártam már itt máskor is, akkor láttam a táblán kitéve, hogy ilyenkor is lehet jönni. Nekem ez jó. mert fél 4-ig van a munkaidőm, és így nem kell délelőtt el- kéredzkedni, vagy az ebédidőiből lefaragni. — Megkérdezhetem, hogy mit intézett? — Tulajdonjog bejegyzéséhez hoztam egy szerződést ... Időközben szimpatikus, szakállas fiatalember is érkezik. Öt is faggatnám, elégedett-e, amiért nem munkaidőben kell ide-oda szaladgálnia. de csak annyit mond: „Nem először un gyök már itt ilyenkor . .. Mihez is kell ez? Népújságnak? Ja, ne haragudjon, nem nyilatkozom. Elnézést ...” No, nem baj. Fő, hogy ö is dolgavégeztével távozott. — Ma még istenes a helyzet, mert többen itt vagyunk — mondja Józsa Istvánná főelőadó. — Szombat délelőttönként viszont elég kellemetlen. Egyszál egyedül vagyunk az egész házban, telefon nincs, mert a központos nem dolgozik — ha hirtelen valaki rosszul lenne. még a mentőket sem tudná értesíteni. Arról nem is beszélve, hogy egy lélek se jön ide ilyenkor. Még szerencse, hogy csak körülbelül kéthavonta jut mindenkire a sor... — Hogyan tölti el ezt az időt? — Egercsehiben lakom, reggel 6 órakor kelek, elvégzem otthon a dolgomat, és indulok be a busszal. Mivel senki sem nyitja rám az ajtót egész délelőtt, így azt teszem, amit máskor is: a már bentlevő iratokkal. ügyekkel foglalkozom Az a baj. hogy szinte az egész napom „kárba vész" — csak délután két óra körül kerülök haza. Még ketten érkeznek: egy középkorú férfi és egy fiatal szőke hölgy. Rutinmunka — adatlapmásolás —. és már mehetnek is ... Az óramutató pedig lassan a 6-os felé közeleg, így megvan a „száraz” adat is: ezen a szeptember eleji szerda délutánon, a hosz- szabbitott ügyfélszolgálati idő alatt — összesen vagy mindössze (!) — négyen keresték fel az Egri Földhivatalt ... Doros Judit ÚJ földkódex
