Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 11., péntek 3. Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Feladatok, célkitűzések a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megyei végrehajtására von pedig a gazdaságos vil lamosenergia-termeléshez. — Napjainkban és az elkövetkezendő időszakban is pártunk tevékenysé­gének középpontjában a Központi 'Bizottság 1987. július 2-i — á gazdasági­társadalmi kibontakozással kapcsolatos — állásfoglalásának végrehajtása áll — kezdte szóbeli kiegészítését dr. Asztalos Miklós. Majd a következőkkel folytatta: az állásfoglalásban megfogalmazottak mindenkit érintenek, ezért megyénkben is az elmúlt 'hónapokban fokozottabb lett az érdeklődés a bel­politikai kérdések iránt. A KB titkárságának döntése alapján ía megyei, vá­rosi és városi jogú, valamint az üzemi, községi, intézményi pártbizottságok kibővített ülésein, a pártvezetőségek összevont taggyűlésein és a megye alap­szervezeteiben júliusban került ismertetésre a KB állásfoglalása. összességében megállapít­ható, hogy a megye párt­tagsága érzékenyen reagált az állásfoglalás megállapítá­saira, annak szükségességét, a megjelölt feladatokat il­letően általános az egyetér­tés. Alkalmasnak tartják ar­ra, hogy mozgósítson a je­lenlegi helyzetből való ki­mozdulásra, segíti az ehhez szükséges feltételek megte­remtését. A programmal va­ló azonosulás folyamatában erősödik az igény a követ­kezetes és maradéktalan vég­rehajtás iránt. Tapasztalható volt továb­bá, — hangsúlyozta a párt- bizottság titkára —, hogy a hozzászólások többségét fel­fokozott kritikai hangvétel jellemezte. Ezek a gazdasá­gi-társadalmi helyzetünkért érzett felelősségben, a szo­cializmus eddigi eredmé­nyeit féltő véleményekben fejeződtek ki. Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy a megye kommunistáinak jelentős ré­A pártbizottság a megye gazdasági-társadalmi hely­zetéből kiindulva, rövidebb és hosszabb távra a politikai cselekvés irányaként a kö­vetkező, fontosabb feladato­kat szabta meg. A külgazdasági egyensúly javításához történő hozzájá­rulás érdekében: — A megye valamennyi érintett gazdasági egysége, de elsősorban a tőkés ex­portban meghatározók (Fi- , nomszerelvénygyár, Quali­tät Könnyűfémöntöde, He­ves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Mátravi- déki Fémművek, Mikroelekt­ronikai Vállalat, Mezőgép, Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság, Nagyrédei Sző" lőskert Tsz, Vetőmagtermel­tető Vállalat, Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombi­nát) termékeik minőségének javításával növeljék gazda­ságos exportjukat, tegyenek a korábbiaknál eredménye­A kibontakozási program végrehajtása érdekében me­gyénk gazdálkodó egységei­nél már a stabilizációs idő­szakban erősödjenek a fej­lődés intenzív jegyei. Gyor­suljon fel a szerkezetátala­kítás, a műszaki fejlesztés, növekedjen a hatékonyság, jövedelemtermelő-képesség, hozzájárulva ezzel a költség- vetés bevételeinek növelésé­hez. — A gazdálkodó egységek feladataik meghatározásakor reálisan számoljanak jelen­legi adottságaikkal, önvizs­gálattal mérjék fel a terme­lés és szolgáltatás objektív és szubjektív feltételeit, vé­gezzék el termékszerkeze­tük műszaki-gazdasági, pia­ci elemzését, nemzetközi ösz­sze felelősséget érez a ki­bontakozási program érvé­nyesítéséért, készek fegyel­mezetten támogatni és részt venni annak végrehajtásá­ban. A vitákban résztvevők hangsúlyozták, hogy a ki­bontakozással együttjáró ter­heket is vállalják, de a (te­herviselés differenciált le­gyen a szociális körülmé­nyek, a nyújtott teljesítmény függvényében. Párttagsá­gunk érzi, hogy a program végrehajtása létkérdéssé vált, ezért igényli és támogatja a vezetés határozottabb, kö­vetkezetesebb és számonké- rő magatartását. Az eddigi­eknél gyorsabb, hatéko­nyabb intézkedést várnak a társadalmi-gazdasági éle­tünkben tapasztalható visz- szásságok, a korrupció, jog­talan előnyszerzés, protek­cionizmus mielőbbi felszá­molására. A legfontosabb célkitűzé­sek és feladatok között az alábbiakat jelölte meg a pártbizottság. sebb lépéseket a tőkés im­port csökkentésére. A nettó devizahozam növelése érde­kében szükséges, hogy bő­vüljön azon vállalatok köre, amelyek termékeik haszná­lati értékének, a csomagolás színvonalának javításával versenyképes termékeket tudnak előállítani. — Az önálló külkereske­delmi joggal rendelkező me­gyei vállalatok együttműkö­dés kialakításával keressék a lehetőségeit a kistételben jelentkező exportképes ter­mékek közvetlen külpiaci értékesítésének. — A népgazdaság deviza- bevételeinek növeléséhez jó lehetőséget kínál megyénk­ben az idegenforgalom. Ezért — a hatékonysági szempontok figyelembevéte­lével — javuljanak a turiz­mus tárgyi és minőségi fel­tételei, komplexitása. a gyógy-idegenforgalom kínála­ta. szehasonlító vizsgálatát. Az elemzésre alapozva határoz­zák meg termékszerkezetük szükség szerinti átalakításá­nak, fejlesztésének felada­tait. — Az iparban a korsze­rűsítési folyamatokat dön­tően a meglévő bázison kell meggyorsítani. Egyes térsé­gekben (Heves és Pétervásá- ra) szükség van az iparosí­táshoz kapcsolódó új mun­kahelyek létrehozására is. — A Mátraalji Szénbá­nyák a népgazdasági igé­nyeknek megfelelően növel­je a külfejtéses lignitter.ne- lést. a mélyművelésű bá­nyában a technológia kor­szerűsítésével javítsa a jö­vedelmezőséget. — A recski ércvagyon hasznosítása érdekében to­vábbi kezdeményezéseket kell tenni. — A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál megvalósuló re­konstrukció járuljon hozzá az országos energiahelyzet stabilizálásához, hosszú tá­— A megye mezőgazdasá­gában a termelés szerkezet- átalakítása során nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a ter­mőhelyi adottságokra, a rét- és legelőgazdálkodás javítá­sára. a kertészeti termelés­re. az értékesebb árunövé­nyek előállítására. Tovább kell folytátni a térségi me­liorációs és rekultivációs te­vékenységet, nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az ön­tözés fejlesztésére. — A műszaki fejlődés meggyorsítása érdekében a vállalatok külső forrásokból is bővítsék eszközeiket, job­ban használják ki a megyén belül kínálkozó termelési kooperáció lehetőségeit. Ak­tívan kapcsolódjanak be a központi gazdaságfejlesztő programok megvalósításába, legyenek kezdeményezők a külföldi működő tőke be­vonásában. Használják ki az új társulási törvény adta le­hetőségeket, figyelembe vé­ve az Észak-magyarországi A végrehajtó bizottság írá­sos jelentése a továbbiakban részletesen megszabta a leg­fontosabb tennivalókat a kü­lönböző tudományos kutatá­si célkitűzésekkel kapcsola­tosan, majd a megye lakos­ságának anyagi, szociális helyzetének javításával ösz- szefüggő tennivalókat jelöl­te meg. Ezt követően a párt­demokrácia továbbszélesíté- sével kapcsolatos határoza­tokat hozott. E témakörben kiemelte, hogy a vezetői posztokon minél nagyobb számban jó képességű, kor­szerűen gondolkodó, az újat befogadni és alkalmazni ké­pes, elkötelezett káderek áll­janak. Több fontos javasla­tot emelt határozattá a párt- bizottság a közoktatás kor­szerűsítésével, szervezeti és személyi feltételrendszerének fejlesztésével kapcsolatosan is. Mint a szóbeli és írásbeli dokumentum is kiemelte: az egészségügyben a fő hang­súlyt az egészségmegőrzésre, a lakosság egészségi állapo­tának javítására, az egészsé­ges életmód kialakítására, a betegségek megelőzésére kell helyezni. A pártszervek és — Dinamikusan bővüljön a megyében már honos elektronikai, robottechnikai és pneumatikus elemek, rész­egységek, járműipari alkat­részek és fém csomagoló­eszközök termelése (Mikro­elektronikai Vállalat Gyön­gyösi Gyára, Finomszerel- vénygyár, Mátravidéki Fém­művek, Csepel Autó és Vtla- ti Egri Gyára). — Az építőipar kapacitá­sa és struktúrája alkalmaz­kodjon az építési és minősé­gi igényekhez, erősödjön a versenyszellem, vállalkozói készség. Az építőanyag-ipar­ban a kapacitások jobb ki­használásával javuljon a faj­lagos ráfordítás, a jövedel­mezőség (Bélapátfalvi Ce­mentgyár, Mátra Gázbeton- gyár). Innovációs Centrum segítsé­gét is. — A gazdasági egységek­nél és intézményekben javí­tani kell a munka, és üzem- szervezési tevékenység szín­vonalát, a korszerű közgaz­dasági, szervezési-vezetési módszereket szélesebb kör­ben szükséges alkalmazni. A belső érdekeltségi rendszer középpontjába a teljesít­ményorientáció és a minő­ségi munkavégzésen alapu­ló differenciálás álljon. — Bátrabban kell a mun­kát, munkafolyamatokat ra­cionalizálni, a felszabaduló munkaerőt jövedelmezőbben gazdálkodó szervezetekhez vagy új tevékenységi for­mákhoz szervezetten átcso­portosítani. — A termelő vállalatok fordítsanak kiemelt figyel­met a korszerű anyagfajták alkalmazására, az anyag- és energiatakarékosságra, vala­mint a megyében rendelke­zésre álló geotermikus ener­gia és biogáz hasznosításá­ra.-szervezetek politikai mun­kájukkal segítsék tudatosíta­ni, hogy az egészség megőr­zése, a betegségek megelő­zése, az egészséges életmód megteremtése mindannyiunk érdeke és feladata. Tömegpolitikai munkánk során az összefüggések szé­les körű elemzésével tuda­tosítani kell, hogy a kibon­takozási program szerves folytatása azoknak a politi­kai állásfoglalásoknak, ame­lyek az adott gazdasági és tár­sadalmi feltételeknek meg­felelő alkalmazkodást már eddig is szorgalmazták. Ugyanakkor hangsúlyt kell adni olyan új elemeknek ás, amelyek jelzik, hogy a nép­gazdaságban minőségi vál­tozásokat kell elérni. A megyei és városi jogú pártszervek szervezzenek cél­tudatos konzultációkat, erő­sítsék kapcsolataikat az irá^ nyitott pártszervek'kel és -alapszervezetekkel, tegyék élőbbé a politikai informá­ciós tevékenységet. Kiemel­ten kezeljék a program meg­valósításának menetét, a fel­merülő problémák helyes ér­telmezését, és az ennek alapján történő konkrét cse­lekvést. Javítani az egyensúlyt Gyorsabb szerkezet- átalakítás Értékelni és tudatosítani Az adottságok jobb kihasználása Szűrös Mátyás felszólalása — Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Szeretet­tel köszöntőm Önöket, örü­lök, hogy találkozhattunk — kezdte felszólalását a Köz­ponti Bizottság titkára. Át­tanulmányoztam a végrehaj­tó bizottság írásos jelenté­sét, és meghallgatva a szó­beli kiegészítést — folytat­ta a továbbiakban — arról győződtem meg, hogy a He­ves megyében élő kommu­nisták, a pártbizottság tag­jai igen reálisan értékelik szocialista társadalmunk ér­tékeit, vívmányait, ugyan­akkor helyesen látják a gon­dok, a problémák okait és a kibontakozás lehetőségeit is. Ezután rövid történelmi áttekintést adott arról a fej­lődésről, amelyet a szocia­lista országok értek el az elmúlt évtizedekben. és őszintén, kritikusan szólt azokról a gondokról is, ame­lyek nemcsak a magyar, ha­nem valamennyi szocialista társadalomban megjelentek, és megoldást várnak napja­inkban. Történelmi vissza­pillantása során elismerően szólt arrói a reformtörek­vésről, amelyre a Magyar Népköztársaság vállalko­zott elsőként Kelet-Európá­bán a hatvanas évek vé- ,gén, a 70-es évek elején. — Nem minden úgy sikerült, nem minden úgy valósult meg, ahogyan terveztük, ahogyan szerettük volna — mondotta. — De igen sok tekintetben még gondjaink, nehézségeink ellenére is pél­dává váltunk a szocialista országok között. Egyebek mellett ezért is kell most új­ból bizonyítanunk, hogy szellemi értékeink, belső tartalékaink bölcs kihaszná­lásával és kamatoztatásával úrrá tudunk lenni mai gond­jainkon, nehézségeinken, nemzeti adottságaink sajá­tosságai között. — Hogyan sikerül kilá­balni gondjainkból, gazda­sági bajainkból — tette fel a kérdést önmagának a szó­nok. Válasza ekképpen hang­zott: több lehetőségünk is van — mondotta. — Az ösz- szes között szerintem az a legfontosabb: minden gond, nehézség ellenére is a ma­gyar gazdaságnak kell al­kalmazkodnia a világpiac­hoz és nem fordítva. Ez pe­dig csak akkor járhat ered­ménnyel, ha jelentősen nö­veljük munkánk hatékony­ságát, ha termékeink a leg- jobbakkal is kiállják a ver­senyt. Mindezekhez pedig az szükséges, hogy végre tisztességesen becsüljük meg a jobb munkát, azokat az üzemi, vállalati kollektívá­kat, szellemi közösségeket, amelyek nemcsak szavakban, hanem tettekben is bizonyít­ják, hogy igenis tudnak a jelenleginél okosabban, gaz­daságosabban dolgozni, ter­melni. Végezetül arról szólt a Központi Bizottság titkára, hogy bár nem könnyű éve­ket élünk, de ne legyünk pesszimisták, mert nehézsé­geink okait ismerjük, és ha egyik napról a másikra nem is, de mindenképpen képesek va­gyunk eddigi vívmányaink értékeit továbbgyarapítani, a magasabb hazai és nem­zetközi követelményeknek is megfelelni. — Nekem az az érzésem — fejezte be felszólalását Szűrös Mátyás —, hogy a valós helyzetünk korántsem annyira rossz vagy aggasz­tó, mint azt oly sokan hi­szik, vagy a közhangulat gondolja. Én optimista va­gyak, hiszem, hogy tisztes­séges, becsületes munkával, a párt által kidolgozott ki­bontakozási program valóra válik, és valamennyien szebb, jobb körülmények között élhetünk, dolgozhatunk. Eh­hez természetesen Heves megye társadalmának szor­galmára, tehetségére is szük­ség van és szükség lesz. Kí­vánok hozzá sok sikert, s alkotó tettrekészséget. Tudósítás: Koós József Szalay Zoltán Fotó: Perl Márton

Next

/
Thumbnails
Contents