Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

1 NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 11., péntek Szűrös Mátyás látogatása megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) legfontosabb megoldandó feladatokat az anyagtakaré­kosság, a létszám- és bér­kérdés, a tőkés import, va­lamint a műszaki fejlesztés minősége jelenítik. Ezt követően a jelenlevők kérdeztek. Sokan arról ér­deklődtek — s ez érthető, hiszen Szűrös Mátyás el­sődlegesen külügyi teendő­ket lát, el —, hogy miként ítélik meg országunkat a nyugat-európai államok kommunista pártjai, illetve milyen hatása lesz a Szov­jetunióban végbemenő fo­lyamatnak hazánkra. Szóba kerültek természetesen az állampolgárokat napjaink­ban leginkább foglalkozta­tó problémák is. — Lényeges, hogy az Or­szággyűlés meghozza dönté­sét az új adórendszerről! — kezdte válaszadását a Központi Bizottság titkára. — Ezzel valószínűleg meg­felelő pontra jut a vele kap­csolatos vita is. Megszűnik végre a papírgyártás, s megkezdődhet a tulajdon­képpeni végrehajtás. Ezt minden fórumon támogatni kell, hiszen a jövőnk függ a kibontakozás megvalósulá­sától. A továbbiakban a külpoli­tikai helyzet elemzésére tért át. — Ezeréves államiságunk alatt — hangsúlyozta — so­ha nem voltak olyan ren­dezettek más államokkal való kapcsolataink, mint ma. Igaz ez a nagyhatalmakra, de olyan országokkal össze­függésben is, mint Nagy- Britannia, Franciaország, vagy Kína, Japán, India, Brazília. A Duna menti né­pekkel is jó a viszonyunk: ha végigtekintünk a Feke­te erdőtől egészen a Feke­te-tengerig, valamennyi or­szággal. Nemzetközi pozíció­ink szinte minden téren jók. Érdekes volt a fejtegeté­se a Szovjetunió mai politi­kájáról. Mint mondotta, az logikájában a miénkhez ha­sonló. Hamar rájöttek. a XXVII. kongresszuson meg­hirdetett gyorsítás a régi. elavult gazdasággal helyte­len lépés. Ezért vált előbb szükségessé az átépítés, a peresztrojka. A 80-as évek elején itt­hon is elkövettük azt a hi­bát, emlékeztetett rá, hogy dinamizáltuk a régit. a korszerűtlent. Ennek is lett következménye néhány év alatt az adósságállomá­nyunk megkétszereződése. Mindennek felismerése — a Központi Bizottság titkára szerint — elvezethet ben­nünket a helyes úthoz. S a szovjet nép erőfeszítései­nek támogatása éppen így válik sajátosan a mi érde­künké is. Elhangzott az aktívaérte­kezleten arról is kérdés, hogy a Szovjetunióban állami mi­nőségellenőrzést vezettek be, s vajon ennek tapasztalata­it {elhasználják-e nálunk? A válaszában Szűrös Má­tyás megerősítette, való­színűleg átmeneti megoldás­ról, jelenségről van sízó. amely hazánkban semmikép­pen sem alkalmazható. Az őszinte, nyílt beszél­getésen szó esett a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos gon­dokról is. Egy kérdező arra volt kíváncsi, hogyan lehet­séges a jövőben az egri gyárban a korszerűsítés, hi­szen a cigaretta előállításá­hoz tőkés importgépekre van szükség. A KB titkára elmondta, tudomása szerint a következő esztendőben az import további csökkenté­sét. s az export növelését tervezik. Véleménye szerint azonban a behozatal nagy­mérvű korlátozása egy­szersmind a kivitel visszafo­gásával is jár ... Egész napos látogatása befejező részeként vendég­látói Szűrös Mátyást egy igazi szőlőtermelő gazda­ságba, az Andornaktályai Egervölgye Termelőszövet­kezetbe invitálta. A szövet­kezet központi irodája előtt Bajzáth László elnök és Villangó Pál párttitkár kö­szöntötték. Rendhagyó mó­don azonnal röpke „terület- bejárásra” hívták meg ven­dégüket. Elvitték őt a köze­li dombokon régebben, il­letve újonnan telepített sző­lőtáblákba. Egyúttal tájékoz­tatták a termelőszövetkezet munkájáról, a pártszervezet tevékenységéről. Szűrös Mátyás Heves me­gyei látogatása után, a ké­ső délutáni órákban utazott vissza a fővárosba. A vasasszakszervezet csü­törtöki elnökségi ülésén a kohászat, a gép- és a villa- mosenergia-ipar első félévi termelési-gazdálkodási ered­ményeit vitatták meg. A testület elé terjesztett minisztériumi jelentés sze­rint a vasiparban foglalkoz­tatottak száma erőteljesen, a tervezettnél is nagyobb mér­tékben csökkent, ami egyes szakmákban munkaerőhi­ányt is előidézett. Ugyanak­kor kibontakozóban van a hatékonyabb létszámgazdál­kodás. -átcsoportosítás. Az év eleje óta 35 vállalatnál volt jelentős létszámleépítés és -átcsoportosítás. A szak- szervezet elnöksége ehhez hozzátette, hogy a mintegy tízezer fős létszámcsökkenés miatt erőteljesebben szorgal­mazzák a foglalkozási gon­dok enyhítését szolgáló fej­lesztések mielőbbi megvaló­sítását. Az esztendő első hat hó­napjában az ipari termelés a tervezettnél nagyobb ütem­ben, 3,6 százalékkal nőtt. A bővülés döntő része az ener­getikai ágazatok dinamikus fejlődéséből adódott, s a fel­dolgozóipar termelése is ked­vezőbben alakult az elő­irányzottnál. Egyebek közt ezt állapította meg az Ipari Minisztérium jelentése, ami­hez a szakszervezeti testület hozzáfűzte: mindezek elle­nére sem teljesültek a kül­kereskedelmi forgalom és egyenleg javításának céljai, több vállalat pénzügyi hely­zete romlott. Az egyes ágazatok mun­káját értékelve megállapí­tották, hogy a vaskohászat­ban már érezteti hatását a szerkezetátalakítás, a jobb minőségű vasércbeszerzés eredményeként javult a költ­séggazdálkodás, egyes helye­ken — mint például a Du­nai Vasműben — több jó minőségű termék készült, és jelentős volt a kokszmegta­karítás. Még így is tetemes veszteség keletkezett néhány vállalatnál, például Özdon, az LKM-ben és a soroksári vasöntödében. A gépipari ágazatok közül a villamos­gépipar és a műszeripar csak mérsékelten növelte termelését, pedig ez a két ágazat a perspektivikus ipar­ágak közé tartozik. Mindeb­ben szerepet játszottak az importéi látási problémák és belföldi kooperációs nehéz­ségek. Több vállalat rende­lésellátottsági problémával küzd. Figyelemre méltó, hogy a gépipari üzemek ez­úttal sem használták fel az előirányzott beruházási lehe­tőségeket. Az eddiginél ösz- szehangoltabb beruházási, fejlesztési és visszafejleszté- si stratégiát kell kidolgozni — hangoztatták az elnökségi ülésen. A villamosenergia­ipar teljesítette feladatát, megnyugtató, hogy az erő­művi rekonstrukciós prog­ram is a tervezettnek meg­felelően alakul. Ismerkedés a megyeszékhellyel, az országos borversennyel A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal igazgatója Egerben Finiséhez közeledik Eger­ben a XXI. országos bor- és VI. üdítőital-verseny. A zsűrik hétfő óta folyamato­san vizsgálják és minősítik a mintákat. Csütörtökön délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um Sajtóirodájának szerve­zésében a megyeszékhelyre látogattak az országos napi- és hetilapok vezető munka­társai, hogy tájékozódjanak a borversenyről. A helyszí­nen, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán Molnár Oli­vér, a MÉM osztályvezető­helyettese kalauzolta őket, és ismertette a bírálóbizott­ságok munkáját. A vendégek ezután az Eger—Mátra Vidéki Borgaz­dasági Kombinát tevékeny­ségével ismerkedtek. Bete­kintést kaptak az öt megyé­ben munkálkodó kombinát kutatási, termelési és keres­kedelmi törekvéseibe. Ezt követően dr. Bakos Antal, Eger város tanácsának el­nökhelyettese adott tájékoz­tatást a megyeszékhely éle­téről, és a belvárosi rekonst­rukció eredményeiről az új­ságíróknak. Délután a Dobó téren megtekintették az eg­ri néptáncegyüttes műsorát. Az országos borverseny csütörtöki eseménysoroza­tának kedves színfoltja volt, hogy a kora délutáni órák­ban Egerbe érkezett Robert Tinlot, a Nemzetközi Sző­lészeti és Borászati Hivatal hazánkban tartózkodó igaz­gatója, a megyei és az eg­ri vezetők meghívására. A magas rangú vendég megte­kintette az országos borver­senyt, és megismerkedett az Eger—Mátra Vidéki Borgaz­dasági Kombinát munkájával is. Az esti órákban Egerben, a bormúzeumban fogadást adtak, amelyen részt vett dr. Varjú Vilmos, Eger Vá­ros Tanácsának elnöke is. Ez alkalomból Robert Tin- lotot ceremónia keretében a Vinum Agriense borlovag­rend tagjává avatták. ★ Ma, pénteken délben be­fejeződik a borbírálat. Ezt követően a szakemberek ko­ra délután megtekintik Eger nevezetességeit. Délután 4 órakor az egri Gárdonyi-ház elől lovaskocsiba ülnek, és kihajtatnak az Eged-hegyre. Ott megtekintik a szőlőül­tetvényeket, és beszélgetést folytatnak a város szőlő- és borkultúrájának múltjáról, illetve jelenéről. Este 8 órai kezdettel a Park Szállóban veszi kezdetét a hagyo­mányt teremtő céllal megren­dezésre kerülő szüreti bál. Ezen választják meg a bor­királynőt. Szombaton zárul az orszá­gos borverseny eseményso­rozata. Reggel fél 9-kor az oktatási igazgatóság előtt az egri honvéd helyőrség fú­vószenekara köszönti a bor­királynőt, aki hintón végig­hajtat a belvároson. 9 órá­tól az oktatási igazgatóságon szőlészeti és borászati tudo­mányos tanácskozást tarta­nak, majd 11 órakor kerül sor az országos borverseny ünnepélyes eredményhirde­tésére és a díjak átadására. A giimőkór elleni küzdelem ötven éve Magyarországon még a két világháború között is népbeteg­ség volt a TBC, s szedte áldozatait Heves megyében is. A tragikus állapotok enyhítése érdekében ötven évvel ez­előtt nehéz és küzdelmes munka után 1937, július 1-jén nyitotta meg kapuit Egerben az első gondozóintézet. Erre a jubileumra, s az eltelt évek áldozatos mun­kájára emlékezett tegnap Egerben az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán rendezett tu­dományos ülés. A megjelenteket dr. Gyet- vai Gyula, a Heves Megyei Kórház és Rendelőintézet fő­igazgató-főorvosa köszöntöt­te. Hangsúlyozta többek kö­zött, hogy az egyik legnagy­szerűbb tett a magyar egészségügyben a TBC fel­számolása volt. Valóban hő­si küzdelemnek nevezhető a megfelelő felszerelések és gyógyszerek hiányában in­dult küzdelem. Ebben dön­tő változást a szocialista egészségügy hozott, amikor a korszerű hálózat kiépítésé­vel a megfelelő gyógyászati eszközök bekapcsolásával, az egész társadalom összefogá­sával felszámolták e népbe­tegséget. Ezt követően a dr. Schwei­ger Ottó professzornak, az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet főigaz­gató-főorvosának elnökleté­vel zajló ülésszakon szak­mai előadások hangzottak el. Dr. Pusztai János a gümő- kór elleni küzdelem ötven évéről adott áttekintést. Ez­után a hevesi tüdőbeteg­gondozó intézet 1981 és ’86 közötti munkájáról, s a pul- monológia múltjáról, jelené­ről, jövőjéről szóltak az elő­adók. Kiemelten foglalkoz­tak a szakemberek a külön­böző tudományterületek ösz- szehangolási lehetőségeiről, s a jelenleg adódó feladatok­ról. A jubileum alkalmából kitüntetések átadására is sor került. Kiváló Munkáért elisme­résben részesültek: dr. Pusz­tai János vezető főorvos Eger, TBG; dr. Túlit Cecília vezető főorvos Füzesabony, TBG, Széman Ágostonná rtg. asszisztens Eger, TBG; Morcsányi Sándorné asszisz­tens Eger TBG és Balázs Mi­hály röntgentechnikus, Eger, TBG. Miniszteri dicséretet hár­man kaptak eredményes munkájukért. A vasasszakszervezet elnökségi ülése Aktíván, a gyár dolgozóival Az Andornaktályai Egervölgye Termelőszövetkezet szőlőtáb­láján; Szűrös Mátyás, Barta Alajos és Bajzáth László

Next

/
Thumbnails
Contents