Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-10 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVili. évfolyam, 213. szám ARA: 1987. szeptember 10., csütörtök 1,80 FORINT Kádár János fogadta Jamos Stonrartot Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Írország Kommunista Pártjának küldöttségét, amely James Stewart főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban (MTI-fotó; Kovács Attila felvétele — Népújság-telefotó— KS) Férges alma A vonatablakból láttam: a parányi vasútállomás mellett egy terebélyes al­mafa állt, tele gyümölcs­csel. Milyen gazdag is a természet! Csakhogy, ami­kor jobban megfigyeltem, kiderült: a termés jó ré­sze férges, még zölden, éretlenül a fa alatt hevert. Az ember szívesen keres hasonlatokat az élővilág és az ember formálta dolgok között. Talán akkori olvas­mányomnak köszönhetően — épp a napilapok egyikét böngésztem — egy napja­inkban „sajnos” aktuális gondolatot ébresztett ben­nem. Ez a dúsan, de hiába termő fa azokat az ember alkotta tárgyakat juttatta eszembe, amelyek épp ily haszontalanul hevernek va­lahol : raktárakban, üzle­tekben. Semmire se jók, mert valahol a tervezés­nél, a gyártásnál hiba tör­tént. Nem jól mérték föl az igényeket, talán a konst­ruktőr vétett, vagy éppen a kivitelezésbe csúszott hi­ba. Az is lehet, hogy az egy évtizeddel ezelőtt még keresett holmit csak egy­szerűen túlszárnyalta az idő. Mindennek számtalan oka lehet... Jóllehet, volt időszak, amikor még a fér­ges almát is szívesen elrág­csáltuk, jobb híján, mert nem akadt helyette másik. Ma már természetes, ha drágán is, az igényesebb, tartósabb, hosszabb ideig szolgáló cikkeket vesszük, legyen az bútor, szerszám vagy épp jól fogyasztható, ízletes élelmiszer. S ez persze így van rend­jén. A termelőüzemek, vál­lalatok számára pedig vég­re. az új gazdasági kör­nyezetben az át nem gon­dolt, fel nem újított ter­mékskála anyagilag is ki­fejezhető következtetéssel jár. A hibás, selejtes áru­nak nincs piaca, tárolása, értékesítése gondot okoz. S ha az adott cég irányítói idejében nem váltanak, csődbe is mehetnek. E napjainkban tanulan­dó új fogalom töprengésre késztetheti a gazdaság bár­milyen területén dolgozó­kat. Jó lenne, ha minél ha­marabb — ahol erre meg­értek a körülmények — megvalósítanák a termék­szerkezetváltást hazánkban is. Azt már nem is kell mondani, hogy a reform­nak ez a része milyen pezs- dítő hatással lenne kül- és belkereskedelmünkre, hi­szen manapság az értékesí­tésnek pont a korszerűtlen­ség, vagy a nem megfelelő külső megjelenés, a csoma­golás, vagy épp az alkat­rész-utánpótlás hiánya a legfőbb akadálya. Szovjetunióban is, ná­lunk is — tudjuk jól — e feladat része a gyorsítás programjának. Felelőséggel és jobb munkával, a tar­talékok feltárásával ki-ki a maga posztján sokat tehet azért, hogy egyetlen he­lyen, egyetlen gyümölcsfán se teremjen többé férges alma. Jámbor Ildikó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán délelőtt dol­gozószobájában fogadta Ír­ország Kommunista Pártjá­nak küldöttségét. amely James Stewart főtitkár ve­zetésével az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájé­koztató hangzott el a két or. szág helyzetéről, a pártok te­vékenységéről és legfonto­sabb feladatairól. Véle­ményt cseréltek a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetével ösz- szefüggő időszerű kérdések­ről. Rámutattak, hogy a nem­zetközi kommunista mozga­lomban tapasztalható vál­tozások kedvezően befolyá­solják a mozgalom egészé­nek erősödését. A magyar— ír pártkapcsolatok alakulá­sát áttekintve megelégedés­sel állapították meg, hogy azok rendszeresek és ered­ményesen fejlődnek. A találkozón részt vett Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága szerdán Nyers Rezső elnökletével ülést tartott a Parlamentben. A testület először dr. Patkó András pénzügyminiszter­helyettes előterjesztését hall­gatta meg, amelynek témá­ja az általános forgalmi adó­ról és a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló tör­vényjavaslat volt. Szólt arról, hogy a jelen­legi gazdasági nehézségek le­győzésének egyik eszköze az adóreform. Az általános for­galmi adó jövedelemátren­dező hatásáról megjegyezte: a vállalatok harmadrésze kedvezőbb, negyedrésze rosz- szabb helyzetbe kerül, míg a többieké változatlan ma­rad. Hangsúlyozta: a cél, hogy minél kisebb legyen a kedvezményben részesülők köre. Ugyanez vonatkozik a személyi jövedelemadózásra iis. Megjegyezte, hogy egy olyan hibás szemlélet ala­kult ki, amely tévesen az adóreformot teszi felelőssé az életszínvonalban bekövet­kezett változásért, a lakos­ság sorsának kedvezőtlen ala­kulásáért. Rámutatott, hogy az adóreform bevezetésének elfogadásában nagy a kép­viselők felelőssége. Ezt követően dr. Szabó Imre, az általános forgalmi- adó-albizottság elnöke ismer­tette testületé véleményét az általános forgalmi adó tör­vénytervezetéről. Utalt arra, hogy a kibontakozás érdeké­ben szükséges az adóreform elfogadása. Helyeslik, hogy az általános forgalmi adó bevezetésével megszűnik a jelenlegi adók többsége, s megszűnnek, illetve mini­málisra csökkennek a tá­mogatások, s ezzel tisztább és áttekinthetőbb kép ala­Joseph Bowers, az IKP fő­titkárhelyettese, Eoin O’Mur- chu országos elnökhelyettes és Autóin O’Muircheartaigh, kul ki arról, hogy az egyes vállalatok milyen nyereség­gel és hatékonysággal dol­goznak. Megfogalmazták azt is, hogy az életszínvonal ala­kulása elsősorban a terme­lés szférájában dől el, az adórendszer csak eszköz, amely segítheti a hatékony, korszerű gazdálkodás kibon­takozását. Felhívta a figyel­met a ímegf elelő előkészítő munkára, valamint a keres­kedelemben várható nehéz­ségekre, amelyek megoldása jelentős feladatnak tűnik. Ezután Barta Alajos, me­gyénk országgyűlési képvise­lője, a személyi jövedelem albizottság elnöke tájékoztat­ta a résztvevőket albizottsá­gának tevékenységéről, s az ott megfogalmazott véle­ményről. Az albizottság olyan szemé­lyi jövedelemadó-rendszert tart megvalósítandónak, amely hozzájárul a közvéle­mény által bírált indokolat­lan vagyoni, jövedelmi kü­lönbségek, munkával nem arányos jövedelmek mérsék­léséhez, az igazságosabb köz­teherviseléshez. A képvise­lők tapasztalatai szerint a lakosság nem érzi át az adó­reform bevezetésének szük­ségességét. Ezért még na­gyobb gondot kell fordítani a közvélemény megfelelő tájékoztatására. Hangsúlyoz­ta, hogy ösztönözni kell a reális adóbevallásra az úgy­nevezett láthatatlan jövedel­mek szerzőit. Ajánlotta — az albizottság véleményét tolmácsolva —, hogy a má­sodlagos jövedelemelosztás bizonyos területein — így például a lakossági és ke­reskedelmi szolgáltatásiban — a kormány mérlegelje e jövedelmek nyugdíjalapba való beszámítását, valamint a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. a táppénznél történő figye­lembe vételét. Kiemelte: megfelelő szociálpolitikai in­tézkedések szükségesek. Meg kell teremteni a családi pót­lékok vásárlóértékének meg­őrzését garantáló struktúrát, s az ár- és adóreformmal egy időben szükséges megol­dani a gyermekes családok megfelelő állami támogatá­sát. Szólt arról is, hogy fon­tosnak tartják: az átszerve­zett adóapparátus oly módon végezze munkáját, hogy az a közhangulatot ne rontsa. A vitában felszólaló kép­viselők azokra az ellentmon­dásokra igyekeztek rávilágí­tani, amelyeket szerintük a tervezet egy-egy részterüle­ten magában hordoz. Töb­ben is hangsúlyozták, hogy a „védettségre szoruló réte­geket”, tehát a nagycsaládo­sokat, a szerény jövedelmű nyugdíjasokat úgy kell tá­mogatni, hogy az életszínvo­naluk ne csökkenjen drasz­tikusan. Volt, aki a követ­kezetes végrehajtásra hívta fel a figyelmet, s akadt olyan is, aki a népművészeti tevé­kenységet folytatók adókul­csának csökkentését kérte. A pénzügyminiszter-he­lyettes válaszában egyebek mellett elmondta, hogy tár­sadalmi-gazdasági előreha­ladásunkhoz lényeges az adó. reform bevezetése, amely­nek célja, hogy biztosítsa: ne romoljon a -költségvetés pozíciója. Szólt arról is, hogy a láthatatlan jövedel­mek adóztatása találkozik a Pénzügyminisztérium elkép­zeléseivel. Ezután a kereskedelmi bi­zottság — az elhangzottak figyelembevételével és mér­legelésével — megfogalmaz­ta álláspontját a törvényja­vaslatról. Homa János Az adóreform törvénytervezetéről tárgyaltak Ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Grósz Károly japán gazdasági vezetőkkel találkozott A Magyar Kereskedelmi Kamara, a magyar—japán gazdasági klub meghívására szerdán hazánkba érkezett Szaito Eisiro, a Japán Gaz­dasági Szervezetek Szövet­ségének (KEIDANRIEN) el­nöke és magas rangú japán gazdasági vezetőkből és pénz­emberekből álló kísérete. A japán gyáripar és a bankélet vezetőit tömörítő befolyásos szervezet elnökét és kísére­tét fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács, elnöke. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen áttekintették a magyar —japán gazdasági és pénz­ügyi együttműködés idősze­rű kérdéseit, a kapcsolatok további bővítésének lehető­ségeit. A találkozón részt vett lvata Kazuo, a japán— magyar gazdasági klub el­nöke és Székács Imre, a magyar—japán gazdasági klub elnöke. Jelen volt Mo- gi Rjozo, Japán budapesti és Szarka Károly, hazánk to­kiói nagykövete. Havasi Ferenc, a Budapes­ti Pártbizottság első titkára szerdán ugyancsak fogadta Szaito Eisirót és kíséretét. A NYÁRON NEM VOLT SZÁMOTTEVŐ FEL­ÚJÍTÁS - DIÁKOK IS BELESZÓLNAK A MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KIALAKÍTÁSÁBA Középiskolai kollégiumok, nyitás után Most, hogy elkezdődött az új tanév, a diákotthonok is benépesültek. Milyen kö­rülmények, lehetőségek vár­ják a középiskolás kollégis­tákat? Erre a kérdésre kértünk válaszokat körké­pünkben. A városi tanácsok műve­lődési osztályainak a tájé­koztatásai szerint a kollé­giumok valamennyi jogos kérelmet ki tudtak elégíte­ni, azonban Egerben van­nak gondok, 41 diákot nem tudtak elhelyezni. Nagy je­lentőségű felújításra nem­igen került sor, főleg álta­lános karbantartási munká­latok történtek; tisztasági festés vagy néhány helyen tapétázás. A diákok spor­tolását sok helyen nem tudják megoldani kollégiu­mon belül. Javít azonban a körülményeken, hogy szin­te minden intézmény jó kapcsolatot tart a környe­ző tornatermekkel, sport­pályákkal, így a fiatalok mozgásigényét ki tudják elégíteni. A kulturális le­hetőségek ha nem is nagy­mértékben, de javultak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a tevékenység ed­dig sem hagyott maga után különösebb kivetnivalót, megyénk városainak köz- jmiűvelődési intézményeiben szinte mindig lehetett a rendezvényeken kollégis­tákkal találkozni. Mostanra a „belső helyzet” is javult: számítógép, video csaknem minden intézményben ta­lálható. Az oktatási törvény lehetővé teszi, sőt előírja, hogy a diákok a tanárok­kal közösen készítsék elő a működési szabályzatokat. Elméletileg minden intéz­kedés így születik. Hogy milyen eredménnyel, azt még nem tudni, hiszen a kész szabályzatokat szep­tember 30-ig kell eljuttatni a művelődési osztályokhoz. Egyedülálló szerepe van jelenleg a hevesi diákott­honnak, ahol általános és középiskolások együtt lak­nak. Itt augusztus 20-án adták át az új oktatási in­tézményt. s a tárgyi felté­telek jelentősen javultak azzal, hogy a volt gimná­zium épületébe költözött az 1. Számú Általános Iskola Hatvanban, a 213. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet kollégiumában külső tatarozást terveznek még ebben a tanévben. Ez közel egymillió forintba kerül. Ugyanitt a sportudvar egy részének felhasználásával építették a nyáron új tan­termeket. Jelentős gondról mégsem beszélhetünk, ugyanis a Hatvani Sport- egyesület sportpályái mind­össze 200 méterre vannak, s a közelséget kamatoztat­ják. Gyöngyösön, a József At­tila Fiúkollégiumban, szak­munkások laknak szintén. Diákotthonuk elég régi, így minden évben hatalmas rá­fordítás kell, hogy széntü­zeléses kazánjaikat karban­tartsák. A következő tan­évre tervezik, hogy náluk is meghonosítják a gázt. Hogy igényük jogos, azt bizonyítja a Tüzeléstechni­kai Vállalat szakvéleménye is. A túlzsúfoltság miatt a friss videoberendezéseket és számítógépeket egyelőre nem tudják megfelelő hely­re tenni, de mivel a gyön­gyösi főiskolától szakmai szempontból sok segítséget kapnak, ezt mindenképpen szeretnék minél előbb meg­oldani. Az egri Ady Endre Leány- kollégiumban, az idén 67 elsőst vettek fel. Mivel a Csebokszáriban megnyílt új középiskolához egyelőre nincs kollégium, így a rá­szorulókat az Adyfoa is irá­nyítják, ahol ezért nem tud­nak minden igényt kielégí­teni. Pillanatnyilag töb­ben laknak ott, mint ameny- nyi a hely. A nyáron a konyha berendezését és me­legvíztermelőt cseréltek, valamint kéményt építettek. Ennek árát főleg saját erő­ből fedezték, hiszen szobái­kat nyáron kiadták az Expressnek. Számítás­technikai és nyelvtanfolya­mokat indítottak az idén. A Leányka utcai főiskolai kollégiumban sem tudnak min­denkinek helyet biztosítani (Fotó: Tóth Gizella)

Next

/
Thumbnails
Contents