Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 9., szerda HONECKER MEGHÍVTA KOHLT Közös közlemény Erich Honecker és Helmut Kohl üdvözli több államközi megállapodás aláírását (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Erich Honecker meghívására látogatást tesz az NDK- ban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. A látogatás időpontját és részleteit később tisztázzák. Ezt a felek kedden közös közleményben jelentették be abból az alkalomból, hogy az NDK párt- és állami vezetője befejezte hivatalos NSZK-beli látogatásának bonni programját, a házigazdájával folytatott tárgyalásait. A dokumentum Kohl és Honecker véleménycseréjét hasznosnak minősítette a kapcsolatok előmozdítása szempontjából, s állást foglalt a magas politikai és egyéb szintű érintkezés folytatása, ennek élénkítése mellett. Egyetértőén megállapították: az NSZK-nak és az NDK-nak — közös történetéből fakadó felelőssége tudatában — különleges erőfeszítéseket kell tennie az európai békés együttélés szavatolásáért. — Német földről soha nem indulhat ki többé háború, német földről csakis béke fakadhat — hangsúlyozták. — A két állam egymáshoz való viszonyának — mutattak rá — olyan stabilizáló tényezőt kell jelentenie az építő jellegű kelet—nyugati kapcsolatokban, amely Európán innen és túl egyaránt kedvezően hat ki a békés együttműködésre és párbeszédre. Noha lényeges kérdésekben. így a nemzeti kérdésben felfogásuk ellentétes, mindketten az államközi alapszerződésük szellemében kívánják alakítani kapcsolataikat az egyenjogúság alapján. E szerződésnek megfelelően oly módon kívánnak építeni eddigi eredményeikre, hogy mindkét állam tiszteletben tartja a másik belpolitikai és külügyi függetlenségét, önállóságát. Gyakorlati eredményeket célzó, termékeny együttműködésük számára kölcsönös, jobb megértésre irányuló szándékot és realizmust jelöltek meg iránymutatónak. Mint jelezték, az emberek érdekében további könnyítéseket terveznek. Ettől a szándéktól vezérelve vitatták meg az idegenforgalom, az ifjúsági csere-, a testvér- városi és sportkapcsolatok fejlesztésének kérdéseit, nemkülönben a humanitárius problémákat, beleértve a családegyesítést és a rendkívüli méltánylást igénylő eseteket. Megelégedéssel szóltak országaik gazdasági kapcsolatának alakulásáról, s előirányozták tárgyalások megkezdését gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról. Üjabb megállapodásokat terveznek a közlekedés javításáról, beleértve a Nyugat-Berlinbe irányuló, illetőleg az onnan kivezető forgalmat, továbbá a postai és távközlési kapcsolatok fejlesztéséről, valamint — Nyugat-Berlin bevonásával — kölcsönös áramszállításokról. Abból kiindulva, hogy különböző társadalmi és szövetségi rendszerekhez tartoznak, kifejtették: szövetségük részeként törekednek a nemzetközi feszültség csökkentésére, a béke biztosítására, és síkraszállnak a párbeszéd és a hosszú távú együttműködés folytatásáért. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a helsinki záróokmánynak és a helsinki folyamat továbbvitelének, s ezzel összefüggésben nyílt véleménycserét tartottak az emberi jogok megvalósításáról. A leszerelés és fegyverellenőrzés kérdését taglalva tisztázták szövetségeik álláspontját. megismételve egyben ezeknek különböző javaslatait. Egyebek között kiemelték: az 500 kilométer fölötti hatótávolságú amerikai és szovjet közepes hatótávolságú rakéták világméretű felszámolása jelentékenyen növelné az európai és ázsiai stabilitást. Ezen a ponton támogatásukról biztosították azokat a genfi tárgyalási célokat, amelyekben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1985, január 8- án megállapodott. Ismét hitet tettek amellett, hogy eleget tesznek az atomsorompó-megállapodásból reájuk háruló kötelezettségek mellett. Egybehangzó véleményük szerint az atomleszerelésben való haladás kiváltképpen sürgetővé teszi a hagyományos területen való leszerelést, azzal a céllal, hogy az Atlanti-óceántól az Uraiig növekedjék az európai biztonság és stabilitás. Üdvözlő táviratok Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének és Georgi Atanaszov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából: Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében szívélyes, élvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának, a testvéri bolgár népnek a szocialista forradalom győzelmének és országuk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából. A magyar nép mély rokonszenvvel kíséri figyelemmel a Bolgár Népköztársaság dolgozóinak szocialista építőmunkáját, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével elért eredményeket a népgazdaság gyarapításában, a tudomány és a kultúra gazdagításában, az ország fejlesztésében. Örömmel látjuk, hogy népeink hagyományos barátsága, a két párt és ország együttműködése eredményesen fejlődik a marxizmus—leninizmus eszméi és a proletár internacionalizmus elvei alapján. A Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjaként végzett közös munkánk, együttműködésünk jól szolgálja népeink és a szocializmus érdekeit. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából szívből kívánunk Önöknek és a testvéri Bulgária dolgozó népének újabb sikereket a szocialista társadalom építésében, a bolgár nép anyagi és szellemi javainak gyarapításában. ★ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Bé- kétanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Vöröskereszt. A Koreai NDK nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke táviratot küldött Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének és L i Gün Mo elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének: Tisztelt Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 39. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, népünk nevében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának és a baráti koreai népnek. Pártunk, kormányunk és népünk figyelemmel kíséri és értékeli a koreai népnek a szocialista társadalom építésében elért eredményeit, támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság arra irányuló erőfeszítéseit és konstruktív javaslatait, hogy létrehozzák Korea békés újraegyesítésének kedvező feltételeit. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy közös céljainkkal összhangban erősítsük országaink együttműködését az élet minden területén. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívánunk Önöknek és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozóinak a hazájuk felvirágoztatásáért, a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott küzdelmükben. ★ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Jang Hjong Szob-ot, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt ugyancsak köszöntötte koreai partnerszervezetét. Bulgária ünnepén A társadalmi és gazdasági megújulás jelképévé vált Bulgáriában szeptember kilencediké. Korszakváltást jelent e nap, hiszen fontos, megoldásra váró feladatok álltak 1944-ben az antifasiszta népi felkelés győzelme után a hazafias erők előtt. A felszabadulásra emlékeznek a bolgárok ekkor, mert ezen a kora őszi1 napon vonultak be a kommunisták vezette partizánosztagok Szófiába — kihasználva a szovjet hadsereg előretörése nyomán kialakult helyzetet — és megdöntötték az addigi németbarát rendszert. NAGYVÁRADTÓL BRASSÓIG Körutazás Erdélyben Egy elmaradott, mezőgazda- sági jellegű országot kellett ipari-agrár állammá fejleszteni, felemelni a nép műveltségi szintjét. A szocialista építőmunka, a kultúra közkinccsé tételének időszaka lett az azóta eltelt több mint négy évtized. A dinamikus fejlődést mutatja, hogy a második világháború előtti utolsó békeévhez viszonyítva tizenháromszorosára nőtt a nemzeti jövedelem, az ipar pedig nyolcvanszor annyit termel. A sikerek mellett is szükségessé vált az állandó megújulás, amely ma az első számú téma Bulgáriában. A társadalmi és a gazdasági átalakítás szelleme már a tavalyi pártkongresszuson érződött, ám az idén még gyorsabb sebességre kapcsoltak Szófiában. A mostani kiigazítások, amelyekben érezhető a moszkvai — jó értelemben vett— sugallat, akárcsak a szocialista országok többségében, a már átalakított társadalom átalakítását, illetve a változások tökéletesítését jelentik. Nem szabad persze azt hinni, hogy mindez az idei tavasz terméke. Régóta hangsúlyozzák a megújulás elveit Bulgáriában, s a BKP legutóbbi legmagasabb fóruma is a minőségre helyezte a hangsúlyt. Az idén bejelentett változ- ,tatások mégis mélyrehatónak látszanak, ugyanis konkrét formába öntötték az eddigi elképzeléseket. Gyökeres módosításokat jeleznek a külsőségek is, hiszen az idén először fordul elő, hogy a felszabadulás ünnepén elmaradnak a díszes külsőségek, inkább a tartalom kerül előtérbe. Mint ahogy az ésszerűség jellemezte a minapi gazdasági és szervezeti döntéseket is, amikor átalakították a közigazgatás rendszerét, megváltoztatták a kormány összetételét. Nyilvánvalóan a nagyobb nyitottság szándéka lis a háttérben állt ezeknél az intézkedéseknél. „A jövőben a gazdasági tényezőknek nagyobb önállósággal, fokozott felelősséggel kell működniük. A pártnak csak az alapirányt kell megszabnia, őrizkedve a közvetlen beleszólástól” — fogalmazta meg a lényeget Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt vezetője. Elindultak tehát bolgár barátaink az ismételt megújulás útján, s nemzeti ünnepükön ehhez kívánunk sok sikert, jó gazdasági teljesítményeket! R. M. lm 2. Előbb-utóbfo, de inkább előbb, mint utóbb, a kem- pingszomszédok beszédbe elegyednek egymással. Már a letáborozásnál felajánlják a segítségüket. Ettől kezdve egyenes az út a bemutatkozásig. Aztán az első kérdés: Honnan jöttek? * Ilyenkor kiderül, hogy csakugyan „kicsi a világ”. A Szent Anna-tónál a parkolóban mellénk áll egy ARO. — Gyöngyösről? ... A mi termelőszövetkezetünknek jó kapcsolata van a gyöngyösivel. Vetőgumót vettünk tőlük. El is neveztük gyöngyösi fajtának. . fgy mondta Kóródi Ferenc, aki Tusnád lakója. Szovátán a szomszédasz- szony szeme csillant fel Gyöngyös nevének a hallatán. — Csakugyan gyöngyösiek? Milyen érdekes. A legjobb barátnőm oda ment férjhez nem is olyan régen. Ismerik Borbándiékat otthon? Korábban történt, hogy a brassói piacon szalonnát vásároltunk. Az idős bácsi megkérdezte: — Hová valók, ha meg nem sértem a kérdésemmel? — Nemigen ismerheti azt a várost, bátyám. Gyöngyösről jöttünk. r— Gyöngyösről? Isten éltesse. Hogyne ismerném már. Ott voltam az első világháború idején huszár. Mondjam tovább? A világhírű, sós vizű Medve-tó napozójában, Szóvátán, egyszer csak megszólal egy fénfiihang: — Hol van az a gyöngyösi ismerősöd? Hadd mutassam be nekik a lányom. Ö odamegy férjhez. Legalább nem lesz annyira idegenek között. Kölcsönös címcsere: így lesz majd ismerősünk otthon Bicskey Ferencné, aíki már várja a hivatalos papírokat, hogy áttelepülhessen. Nevek, nevek. Micsoda nevek. Emese, Csilla, Attila, Csaba. Jólesik a fülnek. Hát még, amikor így szólította meg a kislányát a fiatal édesanya, aki Kézdi- vásárhelyen dolgozik: — Kincső, figyelj egy kicsit! A kisebbikre pedig rászólt: — Ne rakoncátlankodj, Boróka! Mint a mesében. Az egyik nevet Jókai sugallta az édesanyának, a másik már saját ötletük. Különben is ott így mondják: leányka és úgy, hogy gyermek. Szerte a környéken pedig: Mü es megyünk bé. Erősen óhajtunk egy korty vizet. Tamási Áron ... ! Volt füle a hallásra. Fark as lakán, a szülőházában az öreg Sipos Ferenc bátyánk kalauzolt. Ö a sógora az írónak. — Utazunk bé Magyarországba. A menyem, s az unokám erősen akarják, de én húzódozom tőle ... Még nem voltam el a faluból. Maguk hol laknak? Útbaesik az a Gyöngyös? Hátha ott megpihenhetnénk egy kicsinység. Bálványoson azt kérdezte a kemping rendjéért felelős asszonyka: — Magyarkák? Így becézett minket a szíve szerint. Az is szóba került, hogy náluk a fő étel a pityóka. — Tudja-é, hogy most is á gyermekeknek pityókát csinálok rántva. A pityóka: az a legfurcsább magyar szó, amit úgy illik leírni, hogy burgonya, de mindenki csak krumplinak mondja mindközönsé- gesen. — Kirántják a pityókát? — csodálkoztam rá. A félreértés hamarosan tisztázódott: nem kirántják a krumplit, hanem lisztes habarással vagy rántással sűrítik meg így laktatóbb. Ha egy kis sült szalonna is kerül hozzá,, mindjárt jobban ízlik az étel. Ha már étel, ákkor a piac is hadd jöjjön elő. Ott bővebb a választék, nagyobb a kínálat, de az árak legalább a kétszeresét tesziik ki az állami kereskedelemben használt áraknak. Még húst is lehet kapni, ha valaki nem sajnálja rá a pénzt. Apróság: paradicsom, uborka és káposzta özönével kapható, de a töltenivaló paprika mintha a világon sem lenne. Ha már a pénz szóba került ... — A havi fizetésem valamivel több, mint háromezer lej. Ez szép összeg. De a szabadpiaci árak ... ! Még valamit. Az ott használt fűszerek jó részét er- dőn-mezőn gyűjtik be. Itt tudtam meg, hogy a köménymag is „vadon” terem Erdélyben. Az áfonya pedig igen gyakran fordul elő a hegyoldalakban. Nagyon sokféle módon használják fel. A természet bőkezű. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc Anna-napkor a Szent Anna-tónál (A szerző felvétele)
