Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 9., szerda HONECKER MEGHÍVTA KOHLT Közös közlemény Erich Honecker és Helmut Kohl üdvözli több államközi megállapodás aláírását (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Erich Honecker meghívá­sára látogatást tesz az NDK- ban Helmut Kohl nyugat­német kancellár. A látoga­tás időpontját és részleteit később tisztázzák. Ezt a fe­lek kedden közös közlemény­ben jelentették be abból az alkalomból, hogy az NDK párt- és állami vezetője be­fejezte hivatalos NSZK-beli látogatásának bonni prog­ramját, a házigazdájával folytatott tárgyalásait. A dokumentum Kohl és Honecker véleménycseréjét hasznosnak minősítette a kapcsolatok előmozdítása szempontjából, s állást fog­lalt a magas politikai és egyéb szintű érintkezés foly­tatása, ennek élénkítése mel­lett. Egyetértőén megállapí­tották: az NSZK-nak és az NDK-nak — közös történe­téből fakadó felelőssége tu­datában — különleges erő­feszítéseket kell tennie az európai békés együttélés sza­vatolásáért. — Német föld­ről soha nem indulhat ki töb­bé háború, német földről csakis béke fakadhat — hangsúlyozták. — A két állam egymáshoz való viszonyának — mutat­tak rá — olyan stabilizáló tényezőt kell jelentenie az építő jellegű kelet—nyugati kapcsolatokban, amely Euró­pán innen és túl egyaránt kedvezően hat ki a békés együttműködésre és párbe­szédre. Noha lényeges kér­désekben. így a nemzeti kér­désben felfogásuk ellentétes, mindketten az államközi alapszerződésük szellemében kívánják alakítani kapcsola­taikat az egyenjogúság alap­ján. E szerződésnek megfe­lelően oly módon kívánnak építeni eddigi eredményeik­re, hogy mindkét állam tisz­teletben tartja a másik bel­politikai és külügyi függet­lenségét, önállóságát. Gyakorlati eredményeket célzó, termékeny együttmű­ködésük számára kölcsönös, jobb megértésre irányuló szándékot és realizmust je­löltek meg iránymutatónak. Mint jelezték, az emberek érdekében további könnyí­téseket terveznek. Ettől a szándéktól vezérelve vitat­ták meg az idegenforgalom, az ifjúsági csere-, a testvér- városi és sportkapcsolatok fejlesztésének kérdéseit, nem­különben a humanitárius problémákat, beleértve a csa­ládegyesítést és a rendkívü­li méltánylást igénylő esete­ket. Megelégedéssel szóltak or­szágaik gazdasági kapcsola­tának alakulásáról, s előirá­nyozták tárgyalások megkez­dését gazdasági vegyes bi­zottság létrehozásáról. Üjabb megállapodásokat terveznek a közlekedés javításáról, bele­értve a Nyugat-Berlinbe irá­nyuló, illetőleg az onnan ki­vezető forgalmat, továbbá a postai és távközlési kapcso­latok fejlesztéséről, valamint — Nyugat-Berlin bevonásá­val — kölcsönös áramszállí­tásokról. Abból kiindulva, hogy kü­lönböző társadalmi és szö­vetségi rendszerekhez tartoz­nak, kifejtették: szövetségük részeként törekednek a nem­zetközi feszültség csökkenté­sére, a béke biztosítására, és síkraszállnak a párbeszéd és a hosszú távú együttműkö­dés folytatásáért. Nagy je­lentőséget tulajdonítottak a helsinki záróokmánynak és a helsinki folyamat továbbvi­telének, s ezzel összefüggés­ben nyílt véleménycserét tar­tottak az emberi jogok meg­valósításáról. A leszerelés és fegyver­ellenőrzés kérdését taglalva tisztázták szövetségeik állás­pontját. megismételve egy­ben ezeknek különböző ja­vaslatait. Egyebek között ki­emelték: az 500 kilométer fölötti hatótávolságú ameri­kai és szovjet közepes ható­távolságú rakéták világmé­retű felszámolása jelentéke­nyen növelné az európai és ázsiai stabilitást. Ezen a ponton támogatásukról biz­tosították azokat a genfi tár­gyalási célokat, amelyekben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1985, január 8- án megállapodott. Ismét hitet tettek amellett, hogy eleget tesznek az atom­sorompó-megállapodásból reájuk háruló kötelezettsé­gek mellett. Egybehangzó vé­leményük szerint az atom­leszerelésben való haladás kiváltképpen sürgetővé teszi a hagyományos területen va­ló leszerelést, azzal a céllal, hogy az Atlanti-óceántól az Uraiig növekedjék az euró­pai biztonság és stabilitás. Üdvözlő táviratok Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Németh Károly, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsága főtitká­rának, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csa elnökének és Georgi Atanaszov elvtárs­nak, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének. Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából: Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében szívélyes, élvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük Önök­nek, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának, a testvéri bolgár népnek a szocialista forradalom győzelmének és or­száguk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából. A magyar nép mély rokonszenvvel kíséri figyelemmel a Bolgár Népköztársaság dol­gozóinak szocialista építőmunkáját, a Bol­gár Kommunista Párt vezetésével elért eredményeket a népgazdaság gyarapításá­ban, a tudomány és a kultúra gazdagításá­ban, az ország fejlesztésében. Örömmel látjuk, hogy népeink hagyomá­nyos barátsága, a két párt és ország együtt­működése eredményesen fejlődik a marxiz­mus—leninizmus eszméi és a proletár in­ternacionalizmus elvei alapján. A Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagjaként végzett közös mun­kánk, együttműködésünk jól szolgálja né­peink és a szocializmus érdekeit. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából szív­ből kívánunk Önöknek és a testvéri Bulgá­ria dolgozó népének újabb sikereket a szo­cialista társadalom építésében, a bolgár nép anyagi és szellemi javainak gyarapításában. ★ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár part­nerét a Hazafias Népfront Országos Taná­csa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Bé- kétanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Ma­gyar Vöröskereszt. A Koreai NDK nemzeti ünnepe alkalmá­ból Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Németh Károly, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke táviratot küldött Kim ír Szén elv­társnak, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság elnökének és L i Gün Mo elvtársnak, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének: Tisztelt Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásának 39. évfordulóján a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, népünk ne­vében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsá­nak és a baráti koreai népnek. Pártunk, kormányunk és népünk figye­lemmel kíséri és értékeli a koreai népnek a szocialista társadalom építésében elért eredményeit, támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság arra irányuló erő­feszítéseit és konstruktív javaslatait, hogy létrehozzák Korea békés újraegyesítésének kedvező feltételeit. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy közös céljainkkal összhangban erősítsük or­szágaink együttműködését az élet minden területén. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívá­nunk Önöknek és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság dolgozóinak a hazájuk felvirágoztatásáért, a békéért és a nemzet­közi biztonságért folytatott küzdelmükben. ★ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözöl­te Jang Hjong Szob-ot, a KNDK Legfel­sőbb Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketa­nács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt ugyancsak köszön­tötte koreai partnerszervezetét. Bulgária ünnepén A társadalmi és gazdasági megújulás jelképévé vált Bulgá­riában szeptember kilencediké. Korszakváltást jelent e nap, hiszen fontos, megoldásra váró feladatok álltak 1944-ben az antifasiszta népi felkelés győzelme után a hazafias erők előtt. A felszabadulásra emlékeznek a bolgárok ekkor, mert ezen a kora őszi1 napon vonultak be a kommunisták vezette partizánosztagok Szófiába — kihasználva a szovjet hadsereg előretörése nyomán kialakult helyzetet — és megdöntötték az addigi németbarát rendszert. NAGYVÁRADTÓL BRASSÓIG Körutazás Erdélyben Egy elmaradott, mezőgazda- sági jellegű országot kellett ipari-agrár állammá fejlesz­teni, felemelni a nép mű­veltségi szintjét. A szocialis­ta építőmunka, a kultúra közkinccsé tételének idősza­ka lett az azóta eltelt több mint négy évtized. A dina­mikus fejlődést mutatja, hogy a második világháború előt­ti utolsó békeévhez viszo­nyítva tizenháromszorosára nőtt a nemzeti jövedelem, az ipar pedig nyolcvanszor annyit termel. A sikerek mellett is szük­ségessé vált az állandó meg­újulás, amely ma az első számú téma Bulgáriában. A társadalmi és a gazdasági át­alakítás szelleme már a ta­valyi pártkongresszuson ér­ződött, ám az idén még gyor­sabb sebességre kapcsoltak Szófiában. A mostani kiigazítások, amelyekben érezhető a moszkvai — jó értelemben vett— sugallat, akárcsak a szocialista országok többségé­ben, a már átalakított tár­sadalom átalakítását, illetve a változások tökéletesítését jelentik. Nem szabad persze azt hinni, hogy mindez az idei tavasz terméke. Régóta hangsúlyozzák a megújulás elveit Bulgáriában, s a BKP legutóbbi legmagasabb fó­ruma is a minőségre helyez­te a hangsúlyt. Az idén bejelentett változ- ,tatások mégis mélyrehatónak látszanak, ugyanis konkrét formába öntötték az eddigi elképzeléseket. Gyökeres módosításokat jeleznek a külsőségek is, hiszen az idén először fordul elő, hogy a felszabadulás ünnepén elma­radnak a díszes külsőségek, inkább a tartalom kerül elő­térbe. Mint ahogy az éssze­rűség jellemezte a minapi gazdasági és szervezeti dön­téseket is, amikor átalakítot­ták a közigazgatás rendsze­rét, megváltoztatták a kor­mány összetételét. Nyilván­valóan a nagyobb nyitottság szándéka lis a háttérben állt ezeknél az intézkedéseknél. „A jövőben a gazdasági té­nyezőknek nagyobb önálló­sággal, fokozott felelősséggel kell működniük. A pártnak csak az alapirányt kell meg­szabnia, őrizkedve a közvet­len beleszólástól” — fogal­mazta meg a lényeget Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt vezetője. Elindultak tehát bolgár barátaink az ismételt meg­újulás útján, s nemzeti ün­nepükön ehhez kívánunk sok sikert, jó gazdasági teljesít­ményeket! R. M. lm 2. Előbb-utóbfo, de inkább előbb, mint utóbb, a kem- pingszomszédok beszédbe elegyednek egymással. Már a letáborozásnál felajánlják a segítségüket. Ettől kezd­ve egyenes az út a bemutat­kozásig. Aztán az első kér­dés: Honnan jöttek? * Ilyenkor kiderül, hogy csakugyan „kicsi a világ”. A Szent Anna-tónál a parkolóban mellénk áll egy ARO. — Gyöngyösről? ... A mi termelőszövetkezetünknek jó kapcsolata van a gyön­gyösivel. Vetőgumót vettünk tőlük. El is neveztük gyön­gyösi fajtának. . fgy mondta Kóródi Fe­renc, aki Tusnád lakója. Szovátán a szomszédasz- szony szeme csillant fel Gyöngyös nevének a halla­tán. — Csakugyan gyöngyösi­ek? Milyen érdekes. A leg­jobb barátnőm oda ment férjhez nem is olyan régen. Ismerik Borbándiékat ott­hon? Korábban történt, hogy a brassói piacon szalonnát vá­sároltunk. Az idős bácsi megkérdezte: — Hová valók, ha meg nem sértem a kérdésemmel? — Nemigen ismerheti azt a várost, bátyám. Gyöngyös­ről jöttünk. r— Gyöngyösről? Isten él­tesse. Hogyne ismerném már. Ott voltam az első világhá­ború idején huszár. Mondjam tovább? A világhírű, sós vizű Med­ve-tó napozójában, Szóvá­tán, egyszer csak megszólal egy fénfiihang: — Hol van az a gyöngyö­si ismerősöd? Hadd mutas­sam be nekik a lányom. Ö odamegy férjhez. Legalább nem lesz annyira idegenek között. Kölcsönös címcsere: így lesz majd ismerősünk otthon Bicskey Ferencné, aíki már várja a hivatalos papírokat, hogy áttelepülhessen. Nevek, nevek. Micsoda nevek. Emese, Csilla, Attila, Csaba. Jólesik a fülnek. Hát még, amikor így szó­lította meg a kislányát a fiatal édesanya, aki Kézdi- vásárhelyen dolgozik: — Kincső, figyelj egy ki­csit! A kisebbikre pedig rá­szólt: — Ne rakoncátlankodj, Boróka! Mint a mesében. Az egyik nevet Jókai sugallta az édes­anyának, a másik már saját ötletük. Különben is ott így mondják: leányka és úgy, hogy gyermek. Szerte a környéken pedig: Mü es megyünk bé. Erő­sen óhajtunk egy korty vi­zet. Tamási Áron ... ! Volt fü­le a hallásra. Fark as lakán, a szülőházá­ban az öreg Sipos Ferenc bátyánk kalauzolt. Ö a só­gora az írónak. — Utazunk bé Magyaror­szágba. A menyem, s az unokám erősen akarják, de én húzódozom tőle ... Még nem voltam el a faluból. Maguk hol laknak? Útbaesik az a Gyöngyös? Hátha ott megpihenhetnénk egy ki­csinység. Bálványoson azt kérdezte a kemping rendjéért felelős asszonyka: — Magyarkák? Így becézett minket a szí­ve szerint. Az is szóba került, hogy náluk a fő étel a pityóka. — Tudja-é, hogy most is á gyermekeknek pityókát csinálok rántva. A pityóka: az a legfur­csább magyar szó, amit úgy illik leírni, hogy burgonya, de mindenki csak krumpli­nak mondja mindközönsé- gesen. — Kirántják a pityókát? — csodálkoztam rá. A félreértés hamarosan tisztázódott: nem kirántják a krumplit, hanem lisztes habarással vagy rántással sűrítik meg így laktatóbb. Ha egy kis sült szalonna is kerül hozzá,, mindjárt job­ban ízlik az étel. Ha már étel, ákkor a pi­ac is hadd jöjjön elő. Ott bővebb a választék, nagyobb a kínálat, de az árak leg­alább a kétszeresét tesziik ki az állami kereskedelem­ben használt áraknak. Még húst is lehet kapni, ha vala­ki nem sajnálja rá a pénzt. Apróság: paradicsom, ubor­ka és káposzta özönével kapható, de a töltenivaló paprika mintha a világon sem lenne. Ha már a pénz szóba ke­rült ... — A havi fizetésem va­lamivel több, mint három­ezer lej. Ez szép összeg. De a szabadpiaci árak ... ! Még valamit. Az ott hasz­nált fűszerek jó részét er- dőn-mezőn gyűjtik be. Itt tudtam meg, hogy a kömény­mag is „vadon” terem Er­délyben. Az áfonya pedig igen gyakran fordul elő a hegyoldalakban. Nagyon sok­féle módon használják fel. A természet bőkezű. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc Anna-napkor a Szent Anna-tónál (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents