Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÖZEPES TERMÉSKILÁTÁSOK Szüret a Mátraalján A kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére is elérkezett a puttonyok évszaka, a szüret. Következő összeállítá­sunkban a történelmi mátraalji borvidék három ter­melőszövetkezetétől kértünk előrejelzést, illetve fel­világosítást arról, hogy milyen termést várnak, me­lyek voltak azok a szőlőfajták, amelyek a zordabb napokat is átvészelték, készen Várják-e a pincék és borházak a hegyek levét, a mustot, valamint rendel­kezésre áll-e minden eszköz a termés betakarításához. írástudók A minap hallottam a rá­dióban, hogy az analfabé­ták száma hazánkban mint­egy 2C—300 ezer. Meghök­kentő adalék, ám az leg­alább ennyire riasztó, hogy sokan ugyan elsajátítatták a betűvetés fortélyait, ám később messzire vetődtek az olvasás, az írás, az ön­kifejezés kínálta, semmi mással nem pótolható sze­mélyiséggazdagító lehető­ségektől. Az utóbbi gond különös­képp aggasztó. Az okokat ismerjük, .tudjuk, hogy a megszokott életszínvonal csak azért is tartása — ez egyébként tiszteletre mél­tó, megbecsülendő szán­dék — a másodállások, a mellékfoglalkozások, az egyéb megbízatások szá­mát bővíti. Így aztán egy­re kevesebb idő jut arra, hogy folyamatos önművelé­sünkre is gondoljunk, s él­vezzük azt a szépérzékün­ket, etikai tartásunkat fej­lesztő, emberségünket edző ajándékot, amit önzetlenül ad minden tehetséges, jó szándékú szerző. Emellett hovatovább feledjük azt a lelki többletet, amit csak érzéseink formába öntése, tolmácsolása biztosít szá­munkra. Kár lenne tagadni, hogy néha mi, szakmabeliek, zsurnaliszták is hadat üze­nünk édes anyanyelvűnk­nek. Cikkeink olykor hem­zsegnek a germanizmusok- tól, a bonyolult mondatfű- j zések bántó zuhatagától, az iskolás jellegű bakik regi­mentjétől. Kétségtelen, minket is a gyors tempó kényszerít er­re, mégsem mentegetőzhe­tünk, mert hajdanán — végső pályaválasztáskor — arra esküdtünk, ihogy köz­lendőnket közérthetően, vi­lágosan, szabatosan, ma­gyarosan. ízesen tálaljuk, hiszen csak ekként veszik jelzéseinket, kizárólag így munkálhat tovább mások­ban mondandónk, elvi és gyakorlati alapállásunk. Elkötelezettségünk csak e módon épülhet be azok tudatába, akikhez szólunk, akiket meggyőzni, mozgó­sítani, tettekre buzdítani óhajtunk. Kettős őrhelyre rendel­tük magunkat, oda, ahol emellett Balassi Bálint, Janus Pannonius, Bessenyei György, Arany János, Ady, a nyugatosok, valamint Jó­zsef Attila megbecsülendő örökségét kell ápolnunk, í méghozzá úgy, hogy ehhez a hagyatékhoz ötvözzük képességeinkből, hivatásér- j zetünkből fakadó lelemé­nyeinket, bízva abban, hogy figyelnek ránk, s akaratla­nul is alakítjuk mások meg- | nyilatkozását, követendő | példák sorával lepve meg azokat, akik — seregnyien vannak —, szomjúhozzák nemcsak a szellemi tippe­ket, hanem azok választé­kos, célratörő, esztétikus szervírozását is. Hamisítatlan írástudó- i ként kell hatnunk azokra, jj akik így is előbbreléphet- j nek az effajta önmegvaló- 1 sítás rögös, de korántsem j felesleges útján. Mindnyájunk elégedett- I ségére. Pécsi István Már a hét végén hangos lesz a határ a Nagyrédei Sző­lőskert Tsz háztáji gazda­ságaiban, Megkezdik az Ir- sai Olivér betakarítását. A kora tavaszi fagyos időjárás miatt a közös gazdaság szakemberei húsz-harminc százalékos terméskieséssel számolnak. Mozgósítják a szövetkezet dolgozóit, de a korábbi évek hagyományai­hoz híven több szorgos kéz érkezik a gyöngyösi általá­nos és középiskolákból is. A szüret ideje alatt sem fe­ledkeznek meg a kialakítás* ra váró bormúzeumról. Amint Nagy András elnök- helyettestől megtudtuk: a hónap végén megnyitja ka­Az országos bor- és üdítő­verseny időtartama alatt, a Vinum Agriense rendezvé­nyeinek sorában Egerben több látványos esemény is várja az érdeklődőket. A városi tanács aulájában szeptember 13-ig tekinthető meg az a kiállítás, amelyen borcímkegyűjtemények lát­hatók. Nem csak ritkaságnak számító hobbi eredménye ez, de nagy értékű szakmai ha­szonnal is jár, hiszen a gyűj­temény egyebek mellett rá­velést. borgazdálkodást be­mutató múzeum. Az Abasári Rákóczi Me­zőgazdasági Termelőszö­vetkezet a héten tartja pró­baszüretét — tájékoztatta lapunkat Farkas Ervin fő- ágronómus. Itt is az Irsai Olivér és egyéb koraérésű fajtákból várnak nagyobb hozamot. A teljes szüret ná­luk szeptember 21-én kez­dődik. A tagságon és a rész­leges munkavállalókon kí­vül négy héten át mintegy 650 diák is segíti a munkát. Legtöbben a helyi általános iskolából érkeznek, de 230 tanulót várnak a Gyöngyö­si 5. Számú_ Általános Isko­lából, az ipari szakmunkás- képzőből és a mezőgazdasá­gi szakközépiskoláiból. A világít arra, hogy hazánk­ban milyen sokfajta bort for­galmaznak. A bor témájú bélyegkiállításon szeptember 12-én alkalmi postabélyeg­zés is lesz. Egy héten át a Katona István téren bognár_ és ká­dáripari, borászati eszközök bemutatója és vására várja a turistákat és a helybélie­ket. Évszázadokon át a bog­nárok és a kádárok munka­helyeinek központját jelen­tette Eger és vidéke. Ma már elvétve találni olyan mes­242 hektáros területükről 2 ezer tonna szőlő kerül a ká­dakba, amely jó kö­zepes termésnek felel meg. Tábláikat mintegy 40 százalékos fagykár érte, de a helyzetet rontotta a szá­raz és csapadékszegény nyár is. Aránylag jó ter­mésátlagot hoz az olaszriz- ling, a leányka, a saszla, a királyleányka és az ottonel muskotály. Viszont a meg­szokottnál jóval gyengébb lesz az Irsai és a rizling­szilváni. Borászati üzemük két új szőlősajtoló géppel fo­gadja a puttonyosokat. és tisztán várják a must foga­dását az erjesztőberendezé­sek is. Godó Ferenc főkönyvelő, a Markazi Mátravölgye Ter­melőszövetkezettől tudósí­totta, hogy egy hete elkez­dődött náluk a szőlőszedés. Tizenkilenc fokos a must­juk, s náluk is „munkálko­dott” a fagy. Jobb hozamot várnak a cserszegi fűszeres­ből, zenitből, zweigelből és a biancából. Állandó lét­számukon túl a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázi­um, valamint a Mátrafüredi Erdészeti Szakmunkás- és Szakközépiskola diákjai nyújtanak segítséget. tért, aki a hagyományos mód­szerekkel készíti a hordókat, kocsikerekeket, s egyéb, a szakmára jellemző terméke­ket. Hogyan dolgoznak ma a mesteremberek? — ezt is ér­zékelteti többek között a be­mutató. A rendezvények sorában borkóstolást is tartanak az Érsek-udvarban, ugyancsak a hét végéig. Az Eger—Mát­ra Vidéki Borgazdasági Kom­binát. valamint az egri és a városkörnyéki gazdaságok vonultatják fel termékeiket. púit a mátrarvidéki szőlőmű­Borcímke-kiállítás és borászati eszközök bemutatója Németh Károly Algériába látogat Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának! tagja. Sadli Bendzsedidnek, az' Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti Felszabadítási: Front (FLN) Pártja főtitkárának meghívására párt- és állami kül­döttség élén a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba utazik. Grósz Károly fogadta dr. Nafissza Szadikot Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par-' lamentben fogadta dr. Na­fissza Szadikot, az ENSZ Né­pesedési Alapjának főigaz­gatónőjét. A szívélyes légkö­rű megbeszélésen részt vett Pesti Lajos, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökhelyet­tese. Nemzetközi kerekasztal- értekezlet Kedden zárt üléssel foly­tatta munkáját Budapesten „Az emberi tényező szerepe a fejlődésben” című nemzet­közi kerekasztal-konferencia. Az ENSZ fejlesztési prog­ram által szervezett, a fej­lődés emberi tényezőivel fog­lalkozó értekezlet résztvevő­it a Parlamentben fogadta Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese. A Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott az ország helyzetéről, a gazdasági-társadalmi kibon­takozást célzó erőfeszítések­ről, a kormány tevékenységé­ről. Hangsúlyozta a gazdasági és társadalmi fejlődés ember- központúságát, annak össze­függéseit az általános és a munkakultúra, az oktatás és a szakképzés feladataival. A résztvevők nevében Mahbu- bul Hak pakisztáni tervezé­si, fejlesztési és kereskedel­mi miniszter, a kerekasztal- értekezlet társelnöke kifejez­te köszönetét a magyar kor­mánynak és a rendező szer­veknek a kerekasztal-konfe­rencia gondos előkészítésé­ért és zökkenőmentes lebo­nyolításáért. Emlékülés, tudományos konferencia a népgazdasági tervezés 40. évfordulójára A hazai tervgazdálkodás bevezetésének 40. évforduló­ja alkalmából szeptember 10-én és 11-én nemzetközi tudományos kerekasztal-kon- ferenciát rendeznek, szep­tember 11-én pedig az Or­szágos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Tár­saság közös szervezésében emlékülést tartanak az Aka­démia dísztermében. A ju­bileum alkalmából kedden hazai és külföldi újságírók részvételével sajtótájékozta, tót tartottak a tervhivatal­ban. Kemenes Ernő, a Tervgaz­dálkodási Intézet igazgatója,, a Magyar Közgazdasági Tár­saság főtitkára elmondta: a konferencián 8 ország tudó­sai. tervezéssel foglalkozó ve­zető kormánytisztségviselői vesznek részt, tartanak elő­adásokat saját tervezési gya­korlatukról, tapasztalataik­ról, s részt vesznek a prog­ramban a magyar tervezők, vállalatvezetők is. Az előadá­sokat szakmai vita követi majd a tervezés értékéről, mai szerepéről és lehetősé­geiről. Egészségmegőrzés a bányászoknál A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete társadalmi vitát rendezett tisztségvise­lőinek és aktivistáinak kö­rében az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi prog­ramjának tervezetéről. A vártnál is szélesebb körű vitában elhangzott sok ezer javaslat összegezéséről ké­szített előterjesztést keddi ülésén tárgyalta meg a szak- szervezet elnöksége. Megál­lapította, hogy a vita részt­vevői egyetértenek ezzel a fontos nemzeti programmal, és eredményes végrehajtá­sát aktív munkával kíván­ják elősegíteni. A megvalósítás elsőrendű feltételének tartják a gaz­daság stabilizálását oly mó­don, hogy a főmunkaidőben szerzett jövedelem adjon kellő alapot a tisztességes megélhetésre. A bányászok egészségi állapotának je­lentős javulását eredményez­heti ugyanis a pótműszakok és a mértéktelen túlórázta­tások visszaszorítása, akár­csak a mellékfoglalkozások nagy részének megszünteté­se, ami lehetőséget nyújt a szabadidő növelésére és hasznosabb, egészségesebb eltöltésére. A vitában az egészség- megőrzés társadalmi prog­ramjához kapcsolódó fontos intézkedésként értékelték azt a kormányzati döntést, amely — a bányászszakszer­vezet kezdeményezésére — korlátozta a mecseki urán­érc- és szénbányászoknak a föld alatt eltölthető műsza­kok számát, s lehetővé teszi, hogy járadék mellett a to­vábbiakban külszíni mun­kahelyeken dolgozzanak. Célszerűnek tartanák en­nek az egészségmegóvó in­tézkedésnek a kiterjesztését az egész mélyművelésű bá­nyászat területére. Indokolt­nak tartják azt is, hogy nö­vekedjen a munkáltatók ösztönzése a rokkant vagy más megváltozott munkaké­pességű dolgozók hatékony foglalkoztatásához szüksé­ges új munkahelyek létesí­tésére. Nagyon sok javaslat foglalkozott az egészségmeg­őrzési programhoz kapcso­lódó szakszervezeti felada­tokkal. Különösen fontosnak ítélik olyan munkahelyi lég­kör kialakítását, amelyben a dolgozók fokozottabban óv­ják egymás egészségét és ösztönöznek az egészséges életvitelre. Szükség van a korábban jól bevált egész­ségügyi tanfolyamok felele­venítésére, témaköreik ki­egészítésére. A javaslatok szorgalmazzák, hogy az üze­mi és az üdülői étkeztetés­ben is a táplálkozás kor­szerű módszereit helyezzék előtérbe. Időszerűnek tart­ják továbbá, hogy meg­vizsgálják a föld alatti mun­kahelyeken dolgozó bányá­szok meleg étellel történő ellátásának lehetőségét is. A javaslatokat megfelelő csoportosításban továbbít­ják az egészségügyi kor­mányzatnak, a SZOT-nak. az Országgyűlésnek és a bányavállalatoknak. Az egri Katona István téren több mesterember mutatja be az általa készített borászati kellékeket {Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents