Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Stabilitás Manapság sok szó esik róla munkahelyeken, üzemekben, gyárakban, kinn a határban és magánbeszélgetéseken is. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a stabilitás a politikai, társadalmi, gazdasági életben biztos, szilárd, kiegyensúlyozott helyzetet jelent. A mai hazai politikai gondolkodás egyik kulcsmondata: a kibontakozás érdekében elengedhetetlen szükség van egy stabilizációs szakaszra. Ha fellapozzuk az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i állásfoglalásáról kiadott dokumentumot, akkor mással sem találkozunk, mint a változás igényével a reform- folyamat következetes folytatásával. Az állásfoglalás bátorít, tettekre ösztönöz, és új módszerek és eszközök alkalmazását sürgeti. A társadalmi-gazdasági kibontakozási program jó alapot nyújt az említettek tisztázására. Pontosan körülírja, hogy milyen stabilizációs szakaszra van ma szükség. „Meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját érvényt szerezve annak a követelménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban — amely várhatóan a következő háromnégy évet öleli fel (a szerk.) — vállalni kell az átalakítással egyuttjáró küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. Fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni az ésszerű gazdálkodás követelményeit...” A stabilizáció tehát, ez esetben nem mozdulatlanságot, hanem ellenkezőleg. jelentős elmozdulást jelent a kívánt irányban. Tehát az elkövetkező rövi- debb időszakban szükséges javítanunk a gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetét, fokozatosan megállítva az eladósodás folyamatát, majd megszüntetni az állami költségvetés hiányát. A Központi Bizottság említett állásfoglalása olyan intézkedésekre ösztönöz, amelyek magukban hordozzák a későbbi kibontakozás alapvető elemeit. Ennek viszont feltétele a stabilizáció, vagyis, hogy javítsunk munkánkon, változtassunk azon, ami megérett arra, szorgalmazva mindenekelőtt a korszerűsítéseket és reformfolyamat kibontakoztatását. Így válik világossá hogy a stabilizáció és* a reform nem mond ellent egymásnak, sőt, a ma ismert nehéz gazdasági helyzetünkből kivezető út nélkülözhetetlen eleme. A párt tehát sürgeti ennek kiteljesedését, amelynek* élére is állt, miután éppen a tapasztalatok igazolják, hogy azért súlyosbodtak nehézségeink, mert elmaradtak, vagy éppen megtorpantak a reformok. A következetes kibontakozást segítő intézkedések tehát nem tűrnek halasztást. Mentusz Károly AZ EGRI ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁRKÉPZÉS 40. JUBILEUMA Tanévnyitó főiskoláinkon Tizenegy órakor az egri főiskola dísztermében ünnepélyes tanévnyitó tanácsülésre került sor. A Himnusz hangjai után dr. Perge Imre főigazgató-helyettes köszöntötte a megye és a város párt- és állami szervezeteinek megjelent képviselőit, az intézmény tanárait, hallgatóit, s a diákok szüleit. Ezt követően dr. Szűcs László főigazgató mondta el ünnepi beszédét. Kiemelte, hogy az idén 1255 jelentkező közül a sikeres felvételi vizsga eredményeként 430- an kezdhetik meg újonnan tanulmányaikat. Közel háromezer tanárjelöltet képeznek mintegy 215 oktató irányításával. Utalt arra is. hogy az idők során több tízezer szakembert indítottak el innen. Majd az elsőévesekhez szólt még: „Gondolom, most örömmel vegyes várakozással tekintenek új életformájuk és tanulmányaik megkezdése elé. Mától kezdve érezzék magukat közösségünk tagjainak, s hogy ez évekig sikeresen így lehessen, ez önökre és ránk egyaránt nagy felelősséget ró. Mi törekszünk biztosítani képességeik és tehetségük minél teljesebb kibontakoztatását úgy, hogy képzésük SZÍNHÁZTÖRTÉNETI PILLANAT Ünnepélyes társulati ülés Egerben A megjelenteket Balogh Tibor dramaturg üdvözölte, külön tisztelettel a megjelent párt- és állami vezetőket. Elsőként dr. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese szólalt fel. Mint hangsúlyozta: nem könnyű dolgot vállalt Eger és Heves megye, de nemes (Folytatás a 2. oldalon) A színházbarátok régi álma megvalósult: másodjára is megalakult az állandó társulat Egerben. Az első 1955-ben jött létre, majd 1966-ban egyesült a miskolcival. Az egri Gárdonyi Géza Színház 1985. január 1- től nyerte vissza függetlenségét, s az idei évadot már önálló együttessel kezdi. Megyénk két felsőoktatási intézményében hétfőn vette kezdetét az 1987/88- as tanulmányi esztendő Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola életében ez az alkalom egyszersmind jubileumi ét - forduló is. Megyénkben, különböző formában már 135 éve folyik pedagógusképzés, de négy évtizede annak, hogy az általános iskolai szaktanár- képzés megkezdődött a Líceum patinás falai között. N . i Gyöngyösön dr. Magda Sándor igazgató nyitotta meg a Vállalatgazdasági Uzemmérnökképző Intézet új tanévét (Fotó: Koncz János) igazodjék egyéni érdeklődé, sükhöz és adottságaikhoz.” A szokásos eskütétel után a főigazgató egyenként kézfogással üdvözölte a gólyákat. Majd elismeréseket és kinevezéseket adtak át. Az „Évfolyamelső”-nek járó plakettet és pénzjutalmat ezúttal Harmati Erika IV. éves történelem—orosz szakos vehette át. Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Karának Vállalatgazdasági Üzemmérnökképző Intézetében a város párt- és állami vezetőinek jelenlétében tartották meg hétfőn a tanévnyitót. Ünnepi beszédében dr. Magda Sándor igazgató beszámolt a tavaly végzett munkáról, az új keretek között működő intézmény első évének eredményeiről. 1986 szeptember óta a feladatok sokrétűbbé váltak, hiszen itt alapozzák meg három félév során a vállalatgazdasági mérnökképzést, ezt követően pedig az üzemmérnöki hivatást választókat képezik tovább. A jelennel kapcsolatban rámutatott: az idei tanévben 214 nappali és 230 levelező tagozatos hallgató tanul Gyöngyösön. Ez közel másfélszerese a tavalyi létszámnak, s egyben jelzi, hogy a mezőgazdaságnak is nagy szüksége van megváltozott körülményeink között a kiművelt. önállóan gondolkodó emberfőkre, hiszen az új kihívások, a szigorodó piaci feltételek közepette a szellemi munka jelentősége fokozódik. Szólt arról is az igazgató, hogy a megnövekedett követelmények szükségessé tették az oktatás technikai hátterének fejlesztését, a tanári kar bővítését, új munkatársak jelölését vezető posztokra. Ez volt a nyár legnagyobb feladata, de az oktatók segítőkész munkájának .köszönhetően a kezdésre sikerült elkészülni az épületek átalakításával, a taneszközök beszerzésével, és megszülettek a megfelelő személyi döntések is. Így megteremtődtek egy újabb sikeres tanév feltételei a 25 éves intézményben. Erich Honecker az NSZK-ban Az NSZK-ban kezdett látogatást Erich Honecker. Az NDK első számú állami és pártvezetője Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kíséretében elvonul a bonni kancellári hivatalnál felsorakozott díszalakulat előtt (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Hétfő délelőtt hivatalos látogatásra küldöttség élén az NSZK-ba érkezett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretét a két német állam zászlóival feldíszített Köln -Bonn repülőtéren Wolfgang Schäuble szövetségi miniszter, a kancellári hivatal vezetője köszöntötte. Honeckerrel együtt érkezett többek között Günter Mittag, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja, az Államtanács elnökének helyettese, továbbá Oskar Fischer külügyminiszter és Gerhard Beil külkereskedelmi miniszter. Az NDK küldöttsége a repülőtérről gépkocsikon folytatta útját a fővárosba. A szövetségi kancellári hivatal előtt Helmut Kohl kancellár üdvözölte az államfőnek ki. járó tiszteletadással, katonai díszpompával fogadott Erich Honeckert. Az NSZK kormánya a teljes protokolláris külsőségek politikai szempontból nagy jelentőségű biztosításával, a vendég más államfőkkel azonos meg. tisztelésével kifejezte és megerősítette a másik szuverén és független német állam (Folytatás a 2. oldalon) EGY HÉTEN ÁT Országos bor- és üdítőital-verseny A szőlő és a bor nemzetközi évében Egerben rendezik meg a XXI. országos bor- és a VI. üdítőital-versenyt. A rangos esemény egyúttal a Vinum Agriense rendezvénysorozathoz is kapcsolódik. Tegnap délelőtt az ország minden tájáról érkezett szakemberek, termelők gyűltek össze a megnyitóra, amelynek az MSZMP Oktatási Igazgatósága adott helyet. Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője üdvözölte a házigazdák nevében a vendégeket, s szólt a történelmi borvidék több évszázados kultúrájáról. Az országos borverseny megnyitóján részt vett dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke is. A megyeszékhely immár harmadik alkalommal ad otthont a borok nemes vetélkedésének: nem véletlenül, hiszen Eger környékén és a Mátraalján a szőlőtermesztésnek mély gyökerei vannak, a művelés több évszázados múltra tekint visz- sza. A minőségi borok mintegy fele az országhatárokon túl is híres, s a gazdaságok ma is céljuknak tekintik, hogy a versenyképességet mind belföldön, mind a világpiacon tovább növeljék. Mindehhez hozzájárul a szakszerű telepítés, a jó minőség fenntartása, s az önköltség csökkentése. Az egy héten át tartó bor- és üdítőital-versenyt And- rássy István, a MÉM főosztályvezető-helyettese nyitotta meg. Mint mondotta, e nemes vetélkedőt annál is inkább fontosnak tartják, mert a szakemberek jobban megismerhetik egymás munkáját, tapasztalatot cserélhetnek. Hazánkban 1954 óta rendezik meg a borok országos versenyét, s öt éve zsűrizik az üdítőitalokat. Az idén a bizottság bírálja a kereskedelmi forgalomban lévő borokat: nem kevesebb, mint 750 fajtát. A termelői kategóriában 340 fajta nedű vesz részt, olyanok, amelyek már a megyei versenyeken aranyérmesek lettek. Csak azok a gazdaságok indulhattak e kategóriában, amelyek nem rendelkeznek palackozóval, s a kistermelők mellett ebben az évben először a kertbarátok is elhozták borukat. A muzeális kategóriában indulókat az Országos Borszakértő Bizottság már előzetesen ellenőrizte: 98 fajta kerül ezúttal a zsűri elé. Az üdítőital-gyártás az élelmiszerágazat egyik legdinamikusabban fejlődő ága: tíz év alatt 20 literrel emelkedett hazánkban a fogyasztás. A mostani versenyen 300 féle szénsavas üdítőt, illetve szörpöt bírálnak meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy népszerűsítsék a szeszmentes italok fogyasztását. A rendezvénnyel egy időben megkezdődött Egerben az országos kirakatverseny is, amelyet szeptember 11- én zsűriznek. A Városháza aulájában megnyílt a bor- címke-kiállítás, a Katona István téren pedig a borászati eszközök bemutatója és vására. Andrássy István, a MÉM főosztályvezető-helyettese nyitotta meg a borversenyt (Fotó: Perl Márton) „Honfoglalók” a Gárdonyi Géza Színház épülete előtt (Fotó: Perl Márton)
