Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 30., szerda 3. Esély, teljes értékű munkaképességre Lehet jelentkezni rehabilitációs képzésre. Például Budapesten, a Csepel Művek Oktatási Vállalatánál, háztartásigép-szerelő, elektronikai műszerész, műszergyártó és karbantartó szakmák közül választhatnak a csökkent munkaképességűek. Továbbá jelentkezhetnek még anyag, vizsgáló, gyors- és gépíró, valamint SZTK-ügyintézői tanfolyamra. Hazánkban évente hozzávetőlegesen 40 ezer embert nyilvánítanak rokkanttá. A csökkent munkaképességűek száma imára már elérte a 400 ezret. A leszázalékoltak zöme továbbra is vállal könnyebb munkát, de csak igen szűk körben mozoghatnak. Csupán portások, éjjeliőrök, telefonközpontosok lehetnek, pontosabban: lehettek. Azért, mert ezen a több évtizedes gyakorlaton a közelmúltban változtatott a Fővárosi Tanács. Kezdeményezésére ugyanis az elmúlt év őszén megkezdődött a rehabilitációs képzés, illetve átképzés Magyarországon. Talán nem túlzás azt mondani: ez az első alkalom, amikor a megújuláshoz, a betegségükkel való együttélésükhöz jelentős támogatást kapnak a rokkantak, a megváltozott munkaképességű emberek. Egy statisztika szerint 170 ezer munkaképes korú rokkant, hozzávetőlegesen 300 ezer, megváltozott munkaképességű, továbbá 200 ezer, munkára alkalmas fogyatékos él hazánkban. Durván számolva, tehát rendszeresen vagy időszakosan 700 ézer ember szorul ellátásra. Másként fogalmazva: a munkaképes korúak csaknem 20 százaléka kénytelen „félrehúzódni”. Számukra nyílik egy másfajta élethez út. Az Egészségügyi Minisztérium megbízásából a Szociális Intézetek Központja irányítja a rehabilitációs képzést. A Csepel Művek Oktatási Vállalatában azonnal partnert talált a központ, hiszen a vállalat oktatóbázisa nem volt kihasználva. A Fővárosi Tanács teljesen új elképzelését az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal messzemenően támogatta, adott pénzt a költségek fedezésére. A képzésre, illetve átképzésre az ország bármely részéről, bárki jelentkezhet, ha betöltötte 18. életévét és munkaképessége legalább 36 százalékban megváltozott. Feltétel még természetszerűleg a 8 általános iskola elvégzése. És vállalniuk kell a jelentkezőknek, hogy tovább dolgozzanak, új végzettségüknek megfelelően. Valamennyi jelentkező alkalmassági orvosi vizsgálaton esik át. A vidékiek kollégiumi elhelyezést és étkezést kapnak Csepelen. Ennek térítési díja változó, 4000 forintos jövedelemig azonban ingyenes. A munkaviszonyban levő személyek a képzés idejére átlagkeresetben és keresetkiegészítésben részesülnek. Ugyanakkor az ő esetükben a képzés költségeit átvállalhatják a vállalatok, az intézmények. Mozgáskorlátozottak, rokkantnyugdíjasok, szociális járadékosok szintén jelentkezhetnek az iskolába. Jelentkezni lehet a munkahelyi rehabilitációs bizottságoknál, a lakóhely szerinti tanács szociális, illetve munkaügyi osztályán. Budapesten a Szociális Intézetek Központjában (XIV., Ida u. 7.), a Fővárosi Munkavállalási Tanácsadóban (XIII., Katona J. u. 25.) és (VIII., Baross u. 124.). Dicséretes kezdeményezésről van szó. Ezek után meghökkentő a tény: eddig, tehát 1986 októberétől kezdődően, mindössze százhuszonnyolc személy jelentkezett rehabilitációs képzésre. Mi lehet az oka? Kérdésünkre az Ida utcai intézetben elmondták; öt évig tartó kísérletről van szó, szerintük nincs panaszra okuk, de remélik, az idő múlásával még több megváltozott munkaképességű ember keresi meg őket. Talán az intenzívebb propaganda hatásos lenne, előrébb vinné az ügyet. Mert hiába a sokat ígérő kísérlet, ha öt év múltán is alacsony eredménnyel zárul. H. T. FAGYKÁR ÉS HAT SZÁRAZ ÉV UTÁN - A KORAI FAJTÁK KEDVEZŐBB HELYZETBEN - FELKÉSZÜLT A BORKOMBINÁT A SZŐLŐ- ÁTVÉTELRE - JÓ KÖZEPES TERMÉS VÁRHATÓ Szüreti nyitány Az elmúlt hetekben, hónapokban a Szőlő és bor nemzetközi éve alkalmából sokféle rendezvényről beszámoltunk. Szó esett megyénk történelmi borvidékeinek múltjáról, a kutatás eredményeiről, az ágazat fejlesztésének főbb tennivalóiról. Most azonban ezekben a kora őszi hetekben a figyelem mindinkább a jelenre, a szüreti nyitányra irányul. A korai fajták beérésével ugyanis megkezdődött a szőiőszedés az egri és a mát- raalji tájon. Hamarosan kezdetét veszi a borszőlők nagy szüretje is, amely várhatóan az időjárástól függően eltart majd október végéig. Váradi Jánossal, az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatójával a felkészülésről beszélgettünk. — Milyen a mostani évjárat? — A szőlőültetvényeken nyomon követhetők a fagykár, illetve a szárazság nyomai. Januárban ugyanis 8— 12 napon át mínusz 25 fok alatti hőmérséklet volt, amely megviselte a szőlőket. A téli időjárás kinyúlt márciusra is, és a szakemberek véleménye szerint száz éve nem volt ilyen hűvös a tavasz első hónapja. Azután arra is szeretnék utalni, hogy 1982 óta immár á hatodik száraz év van mögöttünk, és az ültetvények nem kapták meg a szükséges csapadékot. Tapasztalataink szerint csaknem ezermillimé- ternyi eső hiányzik a földekből, amely másfél év mennyiségének felel meg. Noha télen sok volt a hó, mégsem tudta pótolni, csupán mérsékelni a hiányt. Májusban, Egerben, 71 milliméter csapadék hullott, amely rendbe hozta a gabonákat. a szőlőnél viszont a hajtásnövekedést segítette elő. Ezt követően újabb száraz időszak következett. Június eleje óta a kutatóállomásunkon mért területeken a talaj nedvességtartalma 30 százalék alatti, amelyet a szőlő nem tudott felvenni és hasznosítani. — Hogyan reagáltak a kialakult viszonyokra az egyes fajták? — Természetesen különböző módon. Vannak, amelyek fagyérzékenyek, mások viszont a szárazságot viselik el nehezen. Általános az a tapasztalatunk, hogy a korán érő szőlő, mint az Irsay Olivér, a Zengő, a Rizlingszilváni, kedvezőbb helyzetben van, sőt még ugyanez mondható el a középérésű Egri leánykáról is. Ugyanakkor a késői Olaszrizling, vagy a Kékfrankos, érését a következő hetek időjárása jelentősen befolyásolhatja. Általában ez utóbbiaknál kicsik a bogyók a kevés nedvesség miatt. Az utóbbi időszakban napfényt bőven kapott a szőlő, amely kedvezően hatott a fejlődésre. Igaz. az esztendő eddig eltelt részében nem kapták meg az ültetvények azt a szükséges hőösszeget, amelyre alapvetően szükségük lett volna. — Milyenek a terméskilátások? — Az említett károsodások ellenére jó közepes termés várható borvidékeinken, Egerben és a Mátraalján. Az előzetes becslések alapján a kékszőlőfajták a tavalyipái is többet adnak. Mindez ösz- szefügg a bikavérprogram megvalósítása révén telepített korszerű ültetvények állapotával. A 'közepes terméshozam azonban ném vigasz a jelenlegi helyzetben. Az évjárat sajátossága viszont, hogy egyes fajtáknál fonnyadás és kényszerszüret is jelentkezhet, bár ez előnyösen változott napjainkig. Másoknál ugyanakkor Hajdani szüretek hangulatát idézi az Egri Bazilika mellett kiállított régi szőlőprés (Fotó: Perl Márton) jó minőség várható. Jelenleg egészségesek a bogyók, illatosak. zamatosak, és a kékszőlők színanyagtermelése kedvezőbb az átlagosnál. Az a célunk a partnergazdaságokkal közösen, hogy az egyes fajták tulajdonságait figyelembe véve szüreteljük a termést. Várható, hogy mindez az esetleges esős időszak beköszöntése miatt rövid időszakra szorul. Ezért a gazdaságokkal folyamatosan egyeztetjük az átvételt, és így szombaton, illetve vasárnap is fogadjuk a szállítmányokat. — Hogyan készültek fel a szüretre? — A termelő üzemekkel közösen ütemezzük ezt a munkát. Azt tervezzük, hogy döntően Heves megyéből 310 ezer mázsa szőlőt dolgozunk fal. Mint már említettem, felkészültünk arra is, hogy lehetnek csúcsidőszakok, amikor gyorsan kell intézkednünk és az időjárás kedvezőtlen hatásai elől mentenünk kell a termést. A természeti károsodás- sok ellenére sem csökkent borvidékeinken a telepítési kedv az elmúlt időszakban, amely a gazdaságok szakmai szeretetét, tenniakarását bizonyítja. — Hogyan alakul a kombinát árpolitikája? — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium- mal. illetve a megyei illetékesekkel egyeztettük árpolitikánkat. Ennek alapja a piaci helyzet. A szőlőátvételi árakkal szeretnénk ösztönözni a termelési kedvet és a minőséget. Reális árakat kívánunk alkalmazni, a várható terméskieséseket azonban szélsőségesen magas árakkal nem tudjuk ellensúlyozni. Arra törekszünk, hogy a termelő gazdaságoknak korrekt partnerei legyünk. Ezért minden esetben konkrét megállapodást kötünk. Az elmúlt időszakban más felvásárló vállalatok is megkeresték a Heves megyei szőlős gazdaságokat magasabb árakat kínálva nekik. Mi álljuk a versenyt, de a szélsőségektől határozottan elzárkózunk. Mentusz Károly HATVANI TAKARÉKÜGYESEK ... Akik „betörtek” Budapestre A nehéz gazdasági helyzet gyanakvást szült-e az emberekben? Féltik-e különböző pénzintézetekben elhelyezett forintjaikat? Ennek nyomán csökken-e a betétállomány, újabb és újabb összegek bankban történő elhelyezése? A kérdések jogosnak látszanak. A tények azonban itt is, ott is megcáfolják az óvatos fel- tételezéseket. A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezetnél tett látogatásunk szintén erről győzött meg, miként korábban az egyik OTP-fióknál vélekedtek úgy: nincs pánik! A megemelt kamatokat, egyéb kedvezményeket — pénzük értékének őrzése szempontjából — garanciának érzik a betétesek. Sőt...! Mintha nőne az érdeklődés a pénzintézetek tevékenysége iránt. A főkönyvelő: Erdélyi Ferencné (Fotó: Perl Márton) Saját épületben — Azt hiszem, ilyen szempontból különösképpen kedvezően alakult a mi helyzetünk, hiszen az igényekhez igazodva egyre- másra új fiókokat nyitunk, éspedig most már Budapesten — mondja Erdélyi Ferencné, a hatvani takarék- szövetkezet főkönyvelője. — 'Először még augusztus elején, a II. kerületi Hidegkúti úton vetettük meg a lábunkat. Kétmillió forintért saját épületet vettünk, szépen rendbe hozattuk, s a start óta eltelt alig egy hónap alatt csaknem négymillió forint értékű betétet helyeztek el nálunk a környékbeliek. Ugyanakkor komoly az érdeklődés a mezőgazda- sági kölcsönök iránt, mivel a fővárosnak ez a része a peremre esik, ahol a nagy kertes házak, telkek lehetőséget nyújtanak zöldség és gyümölcs termesztésére. Megtudtuk a főkönyvelőtől. hogy még kirendeltségvezetőt is jószerint Hatvanból „exportáltak” dr. Gál Zoltánná személyében, aki időközben a fővárosba költözött. Szólt továbbá arról, hogy bővíteni kívánják szolgáltatásaikat. Elsősorban biztosításokat kötnek. ingatlanokat forgalmaznak, majd meghonosítják a Hidegkúti úti fióknál a Coop- turist-tevékenységgel összefüggő utaztatásokat és a valutaszolgáltatást. Szövosz-irányelvek szerint — És ha egyszer bele- kezdtünk, ne rekedjünk meg a II. kerületnél, hanem ugorjunk egy jó nagyot — toldja meg szavait mosolyogva a főkönyvelő. — Legjobb úton halad pillanatnyilag egy további fiókintézmény megnyitása a XII. kerületi Krisztina körúton, ahol a tanácstól szerzett bérleményben javában folynak a munkálatok a közeli nyitás végett. Ez egyébként a tizenkettedik fiókunk lesz, s elképzelhető, hogy nem az utolsó. Törekvésünk, terjeszkedésünk ugyanis összhangban van a Szövosz központi irányelveivel, s azt célozza, hogy az OTP-vel, vagyis az állami pénzintézettel egészséges versengés induljon a fővárosban is, így javítva, serkentve a polgárok jobb, előzékenyebb és tartalmasabb hitelellátását, takarékossági kedvét... Nem csak Hatvan Erdélyi Ferencné szavaiból később az is kiderült, hogy a felgyorsuló folyamat eredményeként Budapest szinte minden peremkerületébe befészkeltek már a takarékszövetkezeti pénzintézetek, amelyek rendszerint a főváros adott kerületével határos megyékből regrutálódnak. Tőlünk Hevesnek van még ilyen kapcsolata! De találni a fővárosban kiskunlacházi. al- sónémedi, kápolnásnyéki, kisbéri, sőt móri kirendeltségeket, amelyeknek az üzletvitele éppoly kedvezően alakul, mint a hatvaniaké. Ahol Herczeg Alajosék egyébként már azt latolgatják : hol gyökereztessék meg a tizenharmadik pénzintézeti fiókot? Hiába, igaza van a közmondásnak: „Evés közben jön meg az étvágy...!” Moldvay Győző Adózási mindentudó A személyi jövedelemadóról, a vállalkozói adóról Bár a Tisztelt Házban elcsitultak az utóbbi napok felfokozott izgalmai, de az ország gondját magukkal vitték a „honatyák", és lelki és anyagi teherként nehezedik a kibontakozás programja mindenkire. A tervezettnél hosszabb ideig tartott Országgyűlés, mint ismeretes, nemcsak a kormány programját szavazta meg egyhangúan, hanem döntött a reformprogram megvalósításához szükséges új adórendszer január elsejével történő bevezetéséről is. Az adóreformot széles körű előkészítő munka előzte meg. Az adóreform tevékenységét segítők, de minden. az ország jövőjéért felelősséget érző állampolgár tudja, hogy új gondolkodás- módra, szemléletváltásra van szükség, hogy adórendszerünk új vonásait, ennek anyagi kihatásait bensőnkben is rendezzük, „befogadjuk”. Ebhez az új gondolkodásmódhoz kíván segítséget nyújtani a Pénzügyminisztérium Adóreform Bizottság vezetője, dr. Kupa Mihály által összeállított, és dr. Molnár József által szerkesztett kiadvány a személyi jövedelemadóról és a vállalkozói adóról. A nagy gonddal összeállított anyag családok, foglalkozások, emberi sorsokon, tényleges jövedelmünkön keresztül, példák kidolgozásával mutatja be a kétféle adó működését. Az olvasó saját adatai behelyettesítésével kiszámíthatja adóját, akármi a foglalkozása, akárhonnan van jövedelme. Megtudhatja, hogyan lesz több és mikor lehet kevesebb az adó. Ha beleolvas a kiadványba és megkeresi a magára is alkalmazható példát, nyomban papírt, ceruzát vesz kezébe, és együtt számol, gazdálkodik a szerzővel. A szerző világos, könnyen érthető, „családi kör”-ben megírt műve a törvényt olyan részletességgel magyarázza, hogy az érdeklődő könnyen saját ügye adótanácsadójává válhat. Megismerheti, hogy kinek mennyi, miért annyi az adója, mikor és miért illeti meg adókedvezmény, mentesség, hogyan adóznak a bérből és fizetésből élők, akik lakásra gyűjtenek, közműberuházást végeznek, hogyan hasznosíthatják pénzüket, akik nem szalmazsákban, hanem az OTP- ben, kötvényben, részjegyben tartják. Hogyan adóznak a vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők. a nyugdíj mellett munkát vállalók, kisiparosok, magán- kereskedők, családosok, magánosok. Ahány sors annyi példa egyszerű számítással.
