Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 30., szerda Beethoven-est előtt Szabó László karnagy A zenei világnapon, október 1-jén. este 8 órakor rendezik Egerben, a székesegyházban az Országos Filharmónia idei első bérleti hangversenyét. Ekkor a debreceni MÁV Filharmonikusok, a debreceni Kodály Kórus és a Debreceni Református Kollégium Kántusa Beethoven-estjére kerül sor. Szabó László 17 éve művészeti vezető karmestere a MÁV Filharmonikusoknak. Rövid telefonbeszélgetésre kértük, hogy mutassa be a zenekart, s szóljon az együttes munkájáról, terveiről. — A cívis városban a vasutasok együtt- zenélésének szép hagyományai vannak. 1923-ban alakult a Vasutas Dolgozók Amatőregyüttese. Már ekkor is meghatározó szerepet játszottak a Tiszántúl zenei életében. 1952-től vált hivatásos, független zenekarrá, MÁV Filharmonikusok néven. Párhuzamosan a debreceni Csokonai Színház operaelőadásain is játszott, és fellép ma is. Ez rengeteg elfoglaltságot, feladatot jelent. Mindezek mellett az önálló koncertek jelentik számunkra az „ünnepet”. hiszen a világ minden táján igazi erőpróba például Beethoven IX. szimfóniájának bemutatása. Igen nagy várakozással tekintünk az egri fellépésünk elé is. — Az a tény. hogy vidéki városban dolgoznak, milyen sajátosságokat rejt magában? — Egyrészt nehézségeket okoz, hiszen Budapest elszívó hatása miatt, állandó létszámgondokkal küzdünk. Ez nem a mi speciális gondunk, hanem másokat is érintő jelenség. Szakmailag előny viszont, hogy minden műfajban otthonosan kell mozognunk; a zeneirodalom egyetlen korszakának feldolgozása sem jelenthet akadályt. Mi is nagy gyakorlatra tettünk szert, hiszen az operaelőadások rákényszerítenek, hogy a tagok a vendégkarmesterekhez is jól igazodjanak. Nagyon jól tudnak „kéz után” játszani, azaz a különféle felfogásokhoz, stílusokhoz rugalmasan képesek reagálni. Ez az egyik legnagyobb erénye a zenekarnak. — Milyen fellépésekre készülnek ősztől? — Igen sűrű a programunk. Az Egerben műsoron szereplő Beethoven-estünket bemutatjuk még Debrecenben, Békéscsabán. Emellett a Zeneakadémia vendégei is leszünk. Még októberben, operabemutatóink is lesznek. Verdi Traviatáját a Magyar Rádió is közvetíti, s a Nemzeti Galériában elhangzó Hangverseny délidöben című műsorban országos nyilvánosságot kapunk az éter hullámain keresztül. Egy kis titkot elárulva: valószínű, hogy decemberben kéthetes turnéra utazunk az NSZK-ba. . — Hogyan vélekedik a komoly zene jövőjéről? A fiatalok érdeklődése mennyire fordul ez irányba? — A megyénkben rendezett ifjúsági bérleti hangversenysorozatok az utóbbi években növekvő sikereket hoztak. — Olyan repertoárt állítottunk össze, amely az ifjúság érzéseire, ismereteire épül — nehogy elidegenítő hatású legyen — nagy sikere volt a Táncok a zenében című ösz- szeállításunknak. Erkel Palotását majd minden alkalommal ismétlésre hívta a vastaps. — Úgy érzem, megvan az a fiatal közönség, amely érzékenyen, értően, s tanulni vágyóan tér be egy-egy koncertünkre. Ez a tény kihívást jelent számunkra. — Köszönjük a beszélgetést. B. Szabó Pál A Kincskereső szeptemberi számából A verskedvelő fiataloknak számos különlegességet tartogat a Kincskereső című ifjúsági folyóirat legújabb száma. Az első oldalon Szer- gej Jeszenyin versét olvashatják. Goethe és Eminescu egy-egy szép szerelmi költeményét, Morgenstein aib- szurdjait, s mai költők; Csoóri Sándor, Fehér Ferenc, Zalán Tibor költeményeit találják még a lapot böngészők. Az ember, aki maga az öt nem, avagy egy jámbor férfiú vallomása — ilyen hosz- szú címe van a Kincskereső új folytatásos regényének, amely egy nemcsak jámbor, de jóhiszeműsége miatt folyton bajba keveredő fiatalember mulatságos és fantasztikus kalandjait meséli el, melynek írója o szovjet sei-fi egyik ismert alkotója: Vagyim Sefner. Az Ez fantasztikus! sorozatban is szovjet szerző műve szerepel: A. Gorbovszkij: Az egybeesés című novellája. amely egy meghiúsult űrbéli invázióról szól. Mészöly Miklós: Az átváltozás című meséje egy arab mesemotívum értékes feldolgozása. Nagy Lajos: A költő című karcolatéban a mindenben csak ihletforrást kereső fűzfapoétákat gúnyolja ki. Lázár Ervin meseregényrészlete, A fiú című mű egy öregember életének fordulópontját mutatja be. Bajor Andor, Kántor Zsuzsa és Szabó Éva írásait olvashatják, még a prózai válogatásban. A szerkesztő asztala rovat a nyári Kincskereső táborozásról számol be. Az Örökségben a korona és a jogar után most a koronázási palástot mutatja be Szegfű László. A könyvek között rovatban Sütő András: Kalandozások lhajcsuhajdiá- ban című mesejátékát ismerteti Olasz Sándor. A szeptemberi számot Csata Károly, Fritz Mihály, Szyksznian Wanda és Varga Ferenc illusztrálta. Már két könyvecskével örvendeztette meg a gyűjtőket az idén megalakult Egri Miniatűrkönyv Barátok Köre. Elsőnek a 150 éves Egri Bazilika képes történetét jelentették meg: 52X52 milliméter nagyságban, 112 oldalon 34 színes és feketefehér képpel. Mindössze 600 példányban nyomtatták a Révai Nyomda Egri Gyárában. Nyolcszáz példányban jelentették meg 34X52 milliméteres nagyságban. 128 oldalon 34 fotóval az Elvis című könyvet. A hagy hozzáértést, pontosságot igénylő kötészeti munkákat „házilag” készítették a kör tagjai. A közelmúltban elhunyt nyomdász, az Országház könyv(Fotó: Szabó Sándor) tárának egykori restaurátor-könyvkötőjének. Resch Miklósnak megőrzött eszközei segítettek ebben. Felvételeinken Helli Ká- rolyné, Kocsis Szabolcsné és Reschné Farkas Anikó munka közben. MÚZEUMI ÉS MŰEMLÉKI HÓNAP A múlt hagyatéka Mint minden esztendőben szokás, idén is az október múzeumi és műemléki hónap. Ilyenkor sokféle rendezvénnyel mutatják be a múlt hagyatékát. Az október 1-jei megyei megnyitóra az egri helyőrségi művelődési otthonban kerül sor, melyen egri középiskolások adnak emlékműsort a vár visszavételének 300. évfordulója alkalmából. Október 7—9-ig Noszvajon a végvárakról rendeznek tanácskozást az 1686 és 1699 közötti időszakról. Egerben, október 8-án a Megyei Könyvtár olvasótermében dr. Csorba Csaba tart előadást 17 órától Háború és béke 1526-tól 1699-ig címmel. A Heves Megyei nyugdíjasok számára október 13-án és október 27-én délután 3_tól ingyenes tárlat- vezetést tartanak a Dobó István Vármúzeumban, s valamennyi nyugdíjas látogató egyéves ingyenes belépőt kap megyénk összes múzeumába. Október 16-án délután 5 órakor az egri várban ünnepélyt rendeznek. Október 26-án a Tájak — Korok — Múzeumok mozgalomban részt vevő csapatok mérik össze tudásukat. Clktóber 29-én a Megyei Könyvtárban dr. Bartha János történész a török kiűzéséről beszél. Október 30-án a hagyományok szerint megkoszorúzzák Gárdonyi Géza sírját. November 5-én dr. Gerö Győző a török kori építészeti emlékeinkről szól, majd november 19-én Sugár István az egri kapitulációs egyezmény létrejöttét elemzi. Az Eger Vára Barátainak Köre több rendezvényt tart, a többi között ellátogatnak a bazilikába, s tudósokkal találkoznak klubdélután keretében. A TIT Eger Városi Szervezete Egri irodalmi hagyományok címmel előadássorozatot indít, melyen az érdeklődők bepillantást nyerhetnek Gárdonyi Géza műhelytitkaiba. Gyöngyösön is több program várja az érdeklődőket. A megnyitóra október 2-án. a 7. Sz. Általános Iskolában kerül sor, ahol Népi szőttesek címmel kiállítás nyílik. Több alkalommal vetítéseket rendeznek a Mátra Múzeumban, illetve több múzeumi órára is vállalkoznak a szakemberek. Így például a Mátra növényvilágáról, Gyöngyös város egyházi kincseiről vagy a környék állatvilágáról. Hatvanban október 1-jén a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum japán gyermekjátékokat mutat be. Hevesen Veres Sándor László festőművész mutatkozik be, illetve több előadás várja a látogatókat. Az első Magyar Gyógyszerkönyv IV/2. Kezdeményezések a Magyar Gyógyszerkönyv ügyében A pesti egyetem orvosi karának történelmét tanulmányozva megállapítható, hogy Belügyministeri rendelet gggptagyar gyógyszerkönyv“ életbe léptetésének tárgyiban. 1. Minden egészségügyi tisztviselő, ható- ■jfap gyakorló orvos, állatorvos és gyógy- Sfifez kötelezetik 1872. év mártius 15-dik Ittjátál, az 1871. évben a „Pesti könyvnyomda- jfljfevény-társulat“ betűivel nyomatott magyar gyógyszerkönyvben foglalt szabályokat megjártam. ; 2. Minden gyógyszertár -tulajdonos vagy gyógyszertár-kezelő tartozik gyógyszertára szá- Tuára e gyógyszerkönyvnek egy példányát meg- ieerezni. F 8. A törvényhatóságok felhivatnak, jelen rendeletet még különösen az orvosi és gyógyszerészi személyzet tudomására juttatni. Kelt Budán, 1871. év december 4-én. Tóth Vilmos s. k.. inafry kir. l.lfigynimiáer. Rendelet az első Magyar Gyógyszer- könyv életbe léptetéséről a kar már 1813-ban tett kezdeményező lépést a Magyar Gyógyszerkönyv ügyében. Amikor az egyetemi gyógyszertár létesítésére kért engedélyt, ezt nemcsak azért tette, hogy a gyógyszertárat az orvos- és gyógyszerész- hallgatók jobb képzésére használja fel, hanem arra is gondolt, hogy „... az önálló Magyar Gyógyszerkönyv eszméje is itt fog megvalósulni ..A gondolat azonban a felsőbb körök meg nem értése folytán, ekkor még nem került megvalósításra. 1829. május 22-én kelt királyi rendelettel, háromnyelvű gyógyszerárszabás (Taxa pro Regno Hungáriáé) lépett életbe. A reformkor értékes vívmánya volt. hogy a már működő és a gyógyszerészek érdekeit védelmező Pest— Budai Gyógyszerész Testület az ország valamennyi gyógyszerésze nevében — miután akkor országos egyesület még nem volt — újból fel- terjesztést adott be a helytartótanácshoz egy magyar diszpenzatórium és taxa kiadására. A helytartótanács az ügyet magáévá is tette, és 1832. május 20-án kelt rendeletével utasította Len- hossék Mihály egyetemi tanárt. hogy a pesti egyetem orvosi karával egyetértésben. egy magyar állapotnak és a modern tudománynak megfelelő diszpenzatórium kiadásáról gondoskodjék. Az 1834-ben megjelent, IV. kiadású Osztrák Gyógyszerkönyvet az akkori rendi Magyarország Helytartótanácsa, 1835, január 27-én kelt rendeletében, azzal az utasítással adta át az országos főorvosnak, hogy a pesti orvosi karnál sürgesse a Magyar Gyógyszerkönyvnek — a gyógyszerészek kérésére — 1832. május 20-án elrendelt kidolgozását. A reformkor egyébként jó nevű és haladó szellemű professzorai — akik között több gyógyszerész is volt — azonban nem találtak módot egy ilyen nagyszabású munka elvégzésére. 1843-ban „Gyógyszerek árszabása Magyarország és hozzákapcsolt tartományaira alkalmazva” új, háromnyelvű gyógyszerárszabás (taxa) jelent meg Budán. Az 1848-as szabadságharc idején is történtek kezdeményezések és intézkedések a Magyar Gyógyszerkönyv ügyében. A pesti egyetem orvosi kara 1848. január 8- án tartott ülésén „választmányt” nevezett ki egy diszpenzatórium kidolgozására. Jelentős volt 1848-ban a Budapesti Gyógyszerészek Testületének az első felelős magyar minisztériumhoz beadott kérelme: „Hazai körülményekhez alkalmazott gyógyszerkönyv szerkesztendő. hasonlóképp hivatalos árszabás, amely megfelelő időnként újítandó". A kérelem nem maradt meddő kísérlet, mert Klauzál Gábor miniszter, 1848. június 25-én kelt válaszában közli a testülettel: „A kívánt Gyógyszerkönyv iránt már eddig is kellő intézkedések történtek”. A miniszter utasítására Wágner Dániel pesti gyógyszerész — aki a minisztériumban a gyógyszerészi ügyek intézője — törvénytervezetet készített, amelyben a következőket olvashatjuk: „Miután hazánk eddig saját gyógyszerkönyvvel nem rendelkezik, célirányos egy, az orvosi és gyógyszerészi szak kitűnő férfiai közül alakítandó bizottság felállítása és egy Magyar Gyógyszerkönyv kidolgozása". Dr. Sípos Jenő gyógyszerész Minikönyvek Egerből
