Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 26., szombat IDEGENFORGALMI VILÁGNAP Útlevél a békéhez Az első 3 éves terv Heves megyében Az elmúlt napokban országszerte Imegemlékeztünk az lelső 3 éves terv beindításának 40. évfordulójáról. A megemlékezések nem voltak véletlenek, hisz négy évtizeddel ezelőtt indult el hazánkban a tervgazdálkodás, amely a népgazdaság irányításának szocialista jellegű módszere volt. írásunk célja a terv megyei bevezetése körülményeinek, végrehajtásának és eredményeinek bemutatása, méltatása, a korabeli források tükrében, a teljesség minden igénye nélkül. A baloldali erők 1947-es választási győzelme lehetőve tette, hogy a Magyar Kommunista Párt 1946 szeptemberében, a III. kongresszuson meghirdetett hároméves tervkoncepciója valóra váljon. A terv augusztus elsején vált hivatalossá, de végrehajtása a választási győzelem után indult meg. Heves megye első 3 éves tervét csak később hagyták jóvá. 1947. december 5-én. Egerben pártközi értekezletet hívtak össze, amely kérte az Országos Tervhivatalt, hogy elfogadása után azonnal folyósítsák a befektetendő összeget. A hároméves terv beindítására politikailag és gazdaságilag egyaránt nagy szükség volt. 1946—47-ben országszerte nagy aszály dúlt, amelynek következtében a termésátlagok katasztrofálisak voltak. Csak megyénkben huszonhétezer agrárproletár volt munka nélkül A lakosság jelentős része rossz anyagi helyzetben volt. A burzsoázia a helyzetet rémhírterjesztésre, háborús hangulatkeltésre, a forint ócsárlására, az árak felemelésére igyekezett felhasználni. Az MKP 1947. október 30-i megyei bizottsági ülése is megállapította, hogy a „rémhírterjesztés elburjánzott megyénkben." Ennek célja „gazdasági és politikai téren hátráltatni társadalmunkat." A pártbizottság kimondta, hogy .^gazdasági téren áru- rejtegetés, árukapcsolás, fe- ketézés és spekuláció folyik. Az árakat mesterségesen hajtja fel a fekete kereske- lem, ezzel lerontják a dolgozó nép életszínvonalát." A felhalmozódott bajoknak, nehézségeknek a 3 éves terv beindítása folyamatosan véget vetett. Munkaalkalmakat teremtett, megszűnt a munkanélküliség. Az Ipar és a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésével árubőség keletkezett. amely megszüntet, te a fekete kereskedelmet. A kormány a 3 éves terv megvalósítására megyénkben is hatalmas összegű beruházásokat irányzott elő. Ennek összege megyénkben 64 millió 747 ezer 767 forint volt. Ebből csupán Egerben majdnem 26 millió forintot ruháztak be. Már a terv első tizenhét hónapjában., 1948 végéig jelentős beruházások történtek. Az ipari beruházások közül nagyon fontos volt az egercsehi, a petőfibányai, a nagybátonyi szénbányák to- váb^fejlesztése, amelyre 21 millió forintot fordítottak. Megkezdődött a gyöngyösi váltók- és Ikitérőgyár és a bélapátfalvi mészüzem építése is. Egerben továbbfejlesztették a dohánygyárat, úgyszintén az erdőtelki, a káli és a verpeléti dohányszárító telepet.' Kápolnán pedig új dohányszárítót létesítettek. Hatvanban és Selypen sor került a cukorgyár továbbfejlesztésére. Gyöngyösön pedig hűtőház építéséibe kezdtek. Megyénk még akkor alapvetően agrármegye volt. Ezért nagyon ilényeges a mezőgazdaság fejlesztése. Ebben az időszakban indult el a gépállomások létesítése. Megyénkben tizenegy helyen (Atkár, Detk, Heves, Kápolna, Nagygombos, Pásztó, Sarud, Szajla, Tárnáméra. Terpes, Tiszaszőllősj létesült gépállomás. Tizenöt településen történt vízfolyásrendezés. öt helyen pedig vízmosást szüntettek meg, illetve vízlecsapolást végeztek. Ebben az időszakban indult el a nagy jelentőségű tiszafüredi és nagyiváni öntözőcsatorna létesítése. A dolgozó parasztság részére törzskönyvezett anya- és apaállatokat vásároltak, valamint osztottak ki. A mezőgazdaság fejlesztésére mintegy 25 millió forintot fordítottak ebben az időszakban. A közlekedés terén az első 3 éves tervben épült ki a Budapest-miskolci vasútvonal, a Hatvan és Kál1 közötti vasútvonal második vágánya. Kijavították a Budapest és Miskolc közötti műutat, újjáépítettek száz közúti vasbeton hidat, 70 kilométer hosszú új bekötőút épült. Ekkor építették a kiskörei Tisza-hidat is. A közúti beruházások összege 39 millió forint volt. 1948 végéig újabb 18 községbe kapcsolták be a villanyt. Ekkor került sor Atkár. Andornaktálya, Balaton, Bekölce, Bodony, Erdőtelek, Bükkkszenterzsé- bet. Kisköre, Maconka, Mátraderecske, Sírok, Szentdomonkos, Szúcs és Tarna- lelesz stb. villamosítására. Iskolák újjáépítésére, új iskolák építésére és felszerelésére több mint 3 millió forintot fordítottak. Az iskolák majdnem 87 százalékát egészében kijavították. Ebben az időszakban nyolc helyen kéttantermes iskola öt helyen négytantermes iskola, egv helyen nyolcL tantermes iskola épült. Harminc új tantermet építettek már meglévő iskolákhoz. Ügyszintén harminc új tanítói lakást adtak át a boldog nevelőknek. Egy helyen tanulóotthon, egy helyen gyógypedagógiai iskola és tanulóotthon, szintén egy helyen pedig iparos tanulóiskola létesült. Három év alatt hat szakiskolát és négy kultúrházat hoztak létre. Ezekben az években két darab 25 személyes szociális otthon, tizenöt bölcsőde és szintén 15 napközi otthonos óvoda létesült. A gyermekek például új bölcsődének örülhettek Gyöngyösön. új óvodának pedig Egerben. Hatvanban és Ver- peléten. Hatvanban, Hevesen. Pé- tervásárán és Tiszafüreden új szülőotthonok létesültek, melyek által megyénkben felszámolták a lakásokon történő szüléseket. Bővítették a megye kórházait is. Például Egerben huszonnyolc, Gyöngyösön nyolcvan, Mátraházán nyolcvan, Pásztón huszonnégy, Tiszafüreden nyolcvan ággyal bővültek a kórházak. Négy járásban, a hevesiben, a hatvaniban, a pétervásárai- ban és a tiszafürediben egészségházak létesültek. Egerben anya- és gyermek- védelmi intézetet hoztak létre, s nyolc államosított gyógyszertárat újítottak fel. Sor került húsz darab egészségházzal összekötött orvosi lakás építésére, illetve helyreállítására. Így történt ez például Apcon, Atkáron, Nagyrédén, Recsken, Poroszlón, Sírokban, Tarnaleleszen és Tarnazsadányban. A lakosság egészséges életmódját szolgálta tizenöt falusi sportpálya. Az életszínvonal emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárult az, hogy csak 1947- ben 3820 darab és 1948-ban pedig 7423 darab új lakás- építési engedélyt adtak ki megyénkben. Az első 3 éves terv célkitűzéseinek határidő előtti teljesítése lehetővé tette a tervgazdálkodás továbbfejlesztését, s 1950. január elsején az első 5 éves terv elkezdését. Az első 3 éves terv nagyszerű eredményei tették lehetővé a tervgazdálkodás további eredményes folytatását. Ez volt a hősi korszak. amelyre most is csak nosztalgiával gondolhatunk. Szecskó Károly Mindannyian békére vágyunk, és örülünk minden olyan törekvésnek, amely a helsinki záróokmány nemes célkitűzéseinek megvalósulását segíti. A békés egymás mellett élést szolgálja; az azonos, és a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés ré~ sze az idegenforgalom, a turizmus. Kormányszintű nemzetközi szervezete is van 1975 óta a turisztikának: az Idegenforgalmi Világszervezet (idegen nyelvű rövidítése: WTO), amelynek Magyar- ország — a többi szocialista országgal együtt — alapító tagja, és aktív részivé-, vője a közös munkának. Ma már 109 állandó tagja, és több mint 163 társult tagja (például utazási irodák, légitársaságok) van a világszervezetnek. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége a WTO-t — kölcsönös szerződés. alapján — a világturizmus szóvivőjének ismeri el. Az elméleti kutatással, a statisztikák, a tapasztalatok világszintű összegzésével, és gyakorlati programokkal, továbbképzéssel foglalkozó Idegenforgalmi Világszervezet jelszava: „A turizmus útlevél a békéhez!" E jelszó különösen az 1980-as idegenforgalmi világkonferencia óta határozza meg a szervezet tagjainak tevékenységét. A Manilában tartott konferencia békefelhívással fordult a világ népeihez és kormányaihoz. Ez a manilai nyilatkozat fordulópontot jelent a turizmus megítélésében. Az idegenforgalom eddig egyoldalúan hangoztatott gazdasági szerepével szemben a turizmus sokoldalú hatását és jelentőségét hangsúlyozza a 106 ország és 91 nemzetközi szervezet képviselői által elfogadott záróokmány. Felhívja a figyelmet arra. hogy milyen szociális, kulturális, nevelési és környezetvédelmi hatása van az idegenforgalomnak, és mi” lyen fontos szerepet tölt be a békés egymás mellett élés erősítésében, a nemzetközi együttműködés élénkítésében. A világszervezet alkotmu. nya elfogadásának emlékére döntöttek úgy. hogy minden év szeptember 27-ét idegen- forgalmi világnappá nyilvánítják. Ez a nap egyrészt jó alkalom az eredmények ősz. szegzésére. A WTO statisztikái szerint a tavalyi esz*- tendő túlszárnyalta 1985 teljesítményét. 1986'ban ösz- szesen 340 millió turista veti rész a nemzetközi idegen- forgalomban. A legdinamikusabban fejlődő térségek Távol-Keleten, Amerikában és Dél-Ázsiában vannak » Európa országaiban a modern „népvándorlás" még mindig a nemzetközi forgalom kétharmadát jelenti. A legnagyobb a visszaesés Közel-Keleten az állandó politikai feszültségekkel járó események következtében. A turisztikai világnap célkitűzése az is, hogy felhívja a figyelmet az idegenforgalom jelentőségére, arra a nagy lehetőségre, hogy az emberek utazásaik során tudásukat is gyarapítják. Erre céloz a világszervezet idei jelmondata: Turizmussal a fejlődésért! Amikor az idegenforgalmi világnapot ünnepeljük, arra gondolunk, hogy a különböző országok fiai nemcsak fizikai értelemben kerülnek közelebb egymáshoz útjaik során, hanem a világot járva egymást is jobban megismerik. A szép tájak és városok őrzik egy-egy nép hagyományait, kultúráját, és az odalátogató turista is részesévé válik mindannak, ami az ott élő nemzet sorsát, múltját idézi, jövőjét meghatározza. A természet és a művészet szépségeinek megbecsülése. a körülöttünk élő. és a távoli vidékek népeinek megismerése, az emberi kapcsolatok gyarapítása különösen fontos a fiatalok számára. A világszervezet 1990- re tervezi egy „Ifjúság 2000" világtalálkozó összehívását annak érdekében, hogy nemzetközi összefogással segítsék a harmadik évezred fiataljait a világ megismerésében. A klubhelyiség (Fotó: Szabó Sándor) Tetszetős küllem Egy hívó ablak Számítógéppel ismerkednek a fiatalok Faluház Bükkszéken Bükkszéken az egykori Drái'-kúriából faluházat alakítottak ki. A tanács saját erőforrásból 2,6 millió forintot fordított a műemlék jellegű — 170 négyzetméter alapterületű — epiilet felújítására. A helybeliek is jelentős társadalmi munkával járultak a kivitelezéshez.
