Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 26., szombat A HEVES MEGYEI SÜTŐIPARI VÁLLALAT ÚJABB SIKERE BlUII-nagydijas lett a búzatöretes kény A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat hosszú évek óta törekszik arra, hogy termékeivel a korszerű, egészséges táplálkozást segítse elő. Ennek érdekében folyamatosan keresik, kutatják a lehetőségeket, s hogy sikerrel, azt az is bizonyítja: a boltokban mind szélesebb választékot talál a betérő. Az idei év ismét kimagasló eredményt hozott a vállalat életében. Amint arról lapunkban már hírt adtunk a búzatöretes kenyér elnyerte a BNV-nagydíjat. A siker előzéményeiről Szipszer Imre igazgatót kérdeztük: — Az egészséges táplálkozást elősegítendő, a Sütőipari Kutatóintézettel több éve dolgozunk közös fejlesztéseken, — mondta elöljáróban a vállalat igazgatója. — Az együttműködés eredményeként született meg például a Grahám-kenyér vagy a Bakonyi barna. Az előbbi a diétát kiegészítő termék, az utóbbi pedig magasabb rosttartalma miatt értékes. A búzatöretes kenyér ugyancsak a gyártmányfejlesztésünk során látott napvilágot. — Mióta találkozni vele a boltokban? — Körülbelül egy éve készítjük, az egri és a gyöngyösi gyárunkban. E két városon kívül még Hatvanban kapható. Egerben egyelőre naponta százhetvenet sütünk, de mind nagyobb az érdeklődés iránta. S hogy miért kapta meg e termék az elismerést? Nos, számos előnyös „tulajdonsággal” rendelkezik. A het- vendekás vekni hetven százalék búzalisztet és 15—15 százalék rozslisztet, valamint tört búzaszemet tartalmaz. Vagyis mindazok az értékes tápanyagok megtalálhatók benne, amelyek magában a búzaszemben, így közel két százalékkal magasabb a fehérjetartalma. Ezenkívül háromszor több calcium- és foszfor-, valamint kétszerte magasabb vastartalommal rendelkezik, mint a hagyományos kenyér. — A tört búzaszemek magát a terméket is jellegzetessé teszik... — Hogyne, hiszen láthatók a bélben és a héjon is. De az is fontos jellemzője, hogy lényegesen több benne a korpa- és rostanyag, mint a búzalisztből sütött- ben. Ezért is, hogy sokkalta egészségesebb. S még valami: mindezen tulajdonságok ellenére világos színű. Márpedig a vásárlók — a tapasztalatok szerint — még mindig az úgynevezett fehér kenyeret kedvelik. Viszonylag kis súlya pedig a takarékosságot szolgálja. — Szeptember 16-án vehették át a nagydíjat. Számítottak rá? — Inkább reménykedtünk. Évről évre következetesen készülünk. Tavaly az úgynevezett Hevesi termékcsalád nyerte el a BNV- nagydíjat, korábban pedig három vásárdíjban részesültünk. Természetesen, nemcsak az ilyesfajta elismerésekre törekszünk, mindenekelőtt arra, Ihogy a vásárlók tetszését megnyerjük, igényeiknek megfeleljünk. — Szükség volt-e fejlesztésre az új termék sütéséhez? A BNVnagydíjas kenyér (Fotó: Perl Márton) — A meglévő gépeinkkel tudjuk készíteni. Csak más technológiai eljárást igényel. A gépi dagasztás ellenére is munkaigényesebb, a helyes arányokra kell ügyelni az adagolásnál. — Hallhatnánk a vállalat újabb terveiről? — Még ugyan a jövő zenéje, de a Sütőipari Kutató- intézettel közösen szeretnénk megoldani a kifli és a zsemle gyártásának teljes automatizálását. Gyártmányfejlesztési tervünkben sok elképzelés szerepel. A jövő évben gazdaságos termékszerkezetet kívánunk kialakítani, ugyanakkor arra törekszünk, hogy további választékot nyújtsunk a vevőknek. Tervezzük, hogy készítünk natúra szójáskenye- ret és hűtött levestésztát. Természetesen, ezek még csak tervek, több mindentől függ. hogy piacképesek lesznek-e ezek a termékek. Csakúgy, mint az elképzelt édesipari gyártmányaink: a diós és tejes keksz, az új ízesítésű túrórudi, a kiwi- és a mangóízű nápolyi vagy a gyümölcsalapú mártott desz- szert. Mindenesetre, ha nem is valósul meg valamennyi, jövőre a kínálatot tovább bővítjük, színesítjük. M. M. TAPASZTALATCSERE Finn répaföldeken Nem mindennapi szakmai élményben volt része a közelmúltban Vrabecz Mátyásnak, a Mátravidéki Cukorgyárak igazgatójának: a petőházi és szerencsi kollégáinak társaságában — egy kicsit a finn répaföldeken, az északi félsziget feldolgozóiparában is szétnézhetett. — A nyelvrokonainknál is érdekelt holland Vander- have vetőmagtermesztő cég kedves meghívásának tettünk eleget, amikor útra keltünk — mondta a visz- szatérése utáni beszélgetésünk alkalmával. — A külföldiek képviselői az idei tavasszal jártak hazánkban, s a látogatásuk alkalmával került szóba egy magyar küldöttség fogadása. Örömmel vettem, hogy magam is tagja lehetek a csoportnak, s a ritka lehetőség társaim számára sem jelentett kevesebbet, ihiszen, ha nagyjából ugyanúgy is lesz mindenütt cukor a répából1, valami újdonsággal, érdekességgel feltétlenül találkozhat az ember. — Milyen volt ez a találkozás? — Ami a vendéglátást illeti: szívélyes, baráti. A tapasztalatcsere szakmai oldalát tekintve pedig ahogyan jellemeztem már az imént — eléggé meglepő. Meglehetősen érdekes már a cukoripar szervezete is, hiszen a négy gyárból tulajdonképpen csak három tartozik az országos hálózathoz, míg egyikük a termelők tulajdona. Az üzemek közül az Iso-Vimmaban lévő Ldnnen Tehtaat Oy-t volt módunkban megtekinteni, ami néhány évtizedes múltjával tulajdonképpen az újabbak között emlegethető a feldolgozóiparban. NSZK-beli technikával, technológiával dolgozik, mint általában a mai világ más modernebb gyára is. így sokkal inkább a kísérleti gazdasága keltett bennünk nagyobb benyomást. Itt ugyanis teljesen szokatlan dolgokat láttunk. Nevezetesen: megtudhattuk, hogy a cukorrépát a vetéssel egyidejűleg palántázzák is a földeken. — Hallhatnánk erről többet is? — Mindenekelőtt hadd utaljak arra, hogy a hazánktól sokkal északabbra levő, hűvösehb répaföldeken a mienkhez képest késik a vegetáció. Lassúbb az érés, s ezt érthetően, valahogyan gyorsítani szükséges. A hosszú tél miatt a magol csak májusban vethetik, de ha csak így várnák a növény kifejlődését, sokra nem jutnának. Ezért hát palántákat is nevelnek, s a májusi jobb időre már szépen megnövekedett töveket még pótlólag kiviszik a határba. — A palántanevelésnek van-e valamiféle sajátos fortélya? — Műrosttal erősített speciális papírból, úgynevezett Paperpot-ból készülnek a hatszög alakúra hajtott palántanevelő cellák, amelyek utóbb a palántákkal együtt kerülnek a földekre. A magágy leginkább tőzeg vagy tüzegvernikulit. amely a növény gyarapodásának megfelelően később ugyanilyen, de nagyobb cellákban segíti a fejlődést. A kiültetést követően a cellócskák — természetüknél fogva — fokozatosan elbomlanak. Amikor idáig jutnak, már nincs szükség a gyökérzet védésére, a répa segédeszköz nélkül is erősen kapaszkodik a talajba... Finnországban, noha a 30 ezer hektáros területből mindössze kétezren alkalmazzák a módszert, esküdnek a papírcellák előnyeire. Egyrészt, mert így a legjobban kihasználhatják a palántanevelés alapterületét, teljes egészében gépesíthetik már ezt a munkát is. A finnországi program — mint a hatvani igazgató elmondta még — természetesen sok egyébről is emlékezetes marad csoportjuk számára. A „házigazdák” kalauzolása mellett műtrágyagyárat is felkerestek, mező- gazdasági gépgyárral ismerkedtek. S persze. egy kevés idő arra is jutott, hogy az ország szépségeiben gyönyörködjenek. Látták Helsinkit. Turkut, s Rauma város műemlékeit. Néhány napra — kell ennél több? Gyóni Gyula Szolgálatban... ...és utána Szolgálat az államhatáron Mindig éberséget, férfias szolgálatot követel a Magyar Népköztársaság államhatárainak őrzése. A Belügyminisztérium Határőrség szé- csényi határőrőrse a „Kiváló” címet is elnyerte már. A település és az őrs között jó kapcsolat elismeréseként a közeljövőben Szécsény megkapja a Határőr Város megtisztelő rangot. Ismerkedés a helyi múzeummal Terepjáró-karbantartás (Fotó: Szabó SándorJ Kimenőn ... A KISZ- klubban
