Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-25 / 226. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 25., péntek 1 II hadsereg és a társadalom A társadalmi értékmozgá A hadsereg sokrétű tevékenysége a társadalomtól nem elzárt és nem is konfliktusmentes közegben folyik. A Magyar Néphadsereg csapatai és intézményei bírják a társadalom bizalmát és támogatását, naponta érzékelik a közvéleményt. s magukon érzik az állampolgárok kritikusan figyelő tekintetét. Emellett azonban elkerülhetetlenül kapcsolatba kerülnek azokkal a — hivatásos állományt is érintő, de elsősorban a sorkatonák által hordozott — jelenségekkel, amelyek napjaink társadalmi változásai hatására képződnek. A hazánk népesedési helyzetében végbement változások például, mindenekelőtt a bevonultatható fiatalok számszerű csökkenését, illetve létszámának ingadozását, a csonka és az instabil családokban nevelkedettek arányának növekedését hozták. Emellett egyre korábbi életkorra tevődött a fiatalok házasságkötése. ami viszont a megkülönböztetett bánásmódot igénylő nős-családos sorkatonák arányát növelte. A csonka családokban nevelkedettek gyarapodásának, valamint a pedagóguspálya elnőiesedésének következményeként egyre több olyan fiatalember vonul be a hadseregbe, aki nők között élve nélkülözte a férfiminták mentalitásformáló hatását. összefügg ezzel, hogy az idősebbeknél változatosabb életmódjuk ellenére sem kielégítő a fiatalok egészségi állapota: a sorkötelesek kevesebb mint egyharmada sportol csak rendszeresen, s több mint egynegyedük valamilyen egészségügyi károsodásban szenved. Az iskolázottságban mutatkozó előrelépés mellett jelentős gondot okoz, hogy nem csökken a bevonulok között azoknak az aránya, akik a nyolc általánost nem végezték el, akik rászorulnak a katonai szolgálat során szervezett pótlólagos iskolázásra, illetve szakképesítés híján csak kvalifikálatlan beosztásokba helyezhetők. Az ifjúság életkörülményeinek jellemzője, hogy a társadalmi segítségnyújtás nem képes ellensúlyozni az életkori feladatok — a felnőtté válás, önálló egzisztenciateremtés, családalapítás — feltételeinek romlását, nem hagyja érintetlenül a fiatalok katonai szolgálathoz való viszonyát sem. A foglalkoztatási és jövedelmi problémák, illetőleg az önálló életkezdéssel, különösen a saját lakás megszerzésével járó gondok a katonai szolgálat során nem oldódnak meg, csak elodázód- nak. Ez a helyzet hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok a társadalom más tényezői által kiváltott feszültségeiket is gyakran a hadsereggel, a katonai szolgálattal kapcsolatos ellenérzésekként élik meg. A hadseregnek nincs önálló — a társadalomban használatosaknál hatékonyabb eszköze a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. Nem áll módjában kitérni annak negatív következményei — a hátrányok halmozódásával küzdők, illetve a társadalmi normákat sértő, az alkoholizmus, a bűnözés, a szenvedélybetegségek által érintett fiatalok katonai szolgálatával együttjáró növekvő gondok vállalása — elől sem. sokat is érzékeli a hadsereg a bevonuló fiatalok értékrendjében, a politikához, a hazához, a hadsereghez, a katonai szolgálathoz való viszonyuk változásaiban. A fiatalok politikához való viszonyának sajátos kettőssége — hogy egyfelől elfogadják a politikai rendszert, másfelől viszont idegenkednek, elfordulnak a politika világától, hiányosak politikai és történelmi ismereteik, rendezetlen politikai értékítéletük — a katonai szolgálathoz való viszonyukban is tapasztalható. Túlnyomó többségük elismeri a haza, a szocializmus védelmének, a katonai szolgálatnak fontosságát, ám ez igen gyakran elválik az egyént személyesen érintő katonai szolgálat megítélésétől. Az elvárhatónál kedvezőtlenebb képet mutatnak a kutatások a fiatalok közéleti, politikai értékeinek alakulásáról is. A hatalom és a hierarchia, mint értékek nagyon sokat estek a fiatal generáció szemében, s ugyanígy csökkent körükben az elkötelezettség, illetve az eszmének, szervezetnek való alávetettség, az előírásos fegyelem értéke is. Ezzel szemben jelentősen nőtt a spontaneitás, a választási szabadság, az individuális célkitűzés és -követés, az önállóság, a függetlenség értéke. A hadsereg csapatai és intézményei ma számítanak arra, hogy a katonai szolgálat elvárható szintű teljesítését nehezítik a fiatalok nevelésének hiányaiból, élethelyzeti feszültségeiből eredő problémák, amelyek rontják a sorállomány feladatokkal való azonosulásának, a hadseregbe való beilleszkedésének, a szervezethez, elöljáróihoz, környezetéhez való érzelmi, értelmi viszonya fejlődésének esélyeit. Mindez differenciáltabbá tette a hadsereg arculatát is. A 80-as évek intézkedései közül csak a legfontosabbakat tekintve: korszerűsödött a bevonultatás rendszere, szélesedett a kiválasztás tudományos alapú intézmény- rendszere. módosult a szolgálati idő, differenciáltabbá vált az egészségügyi minősítés rendszere, javult a sorállomány elhelyezési és ellátási színvonala, a tisztes képzéstől a tisztképzésig korszerűbbé vált az egész képzési rendszer, politikai nevelőtiszteket kaptak a századok, külön intézkedések születtek a sorkatonák szabadidőtöltésének, emberi viszonyainak, laktanyán kívüli szabadabb mozgásának, a katonai feladatokat nem érintő kötöttségeik lazításának rendezésére. Ezenkívül állandósultak a hadsereg különböző rétegei körében folytatott tudományos társadalomvizsgálatok, s ezek eredményeit fel is használják a vezetői döntésekben. A hadsereg gondjainak megoldása során — miként a társadalom más területein — egyre inkább csak a hagyományos mechanizmusok új követelményeknek megfelelő átépítése, a feltételek sokoldalú és alapos elemzése, az erők és források intenzív hasznosítása, a korszerű megoldások komplex alkalmazása jelenthet garanciákat. dr. Sz. J. Molnár Ferenc RAJT UTÁN — Elsőként az „előéletetek” érdekel. Hogyan jutottatok idáig? K. K.: — Krisztinával osztálytársak voltunk, az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola gépszerkesztő szakán. A miénk volt az első olyan évfolyam, ahová lányok is iratkozhattak. Ez nekünk és a fiúknak is furcsa volt. Negyedikesek voltunk, mikor félévkor megkerestek minket a Csepel Autóból, és szerződést ajánlottak. Mi ezt örömmel elfogadtuk, mivel máshonnan nem volt ajánlat, s így biztos volt az elhelyezkedés. M. F.: — Én is a GMSZ- ben végeztem, csak akkor még nem voltak lányok. Utána a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója lettem, a tizenegy hónap katonai szolgálat letölEger északi lakótelepén, a Csebokszáriban élők nevében még 1985 közepén dr. Puskás Sándor ország- gyűlési képviselő kezdeményezte a városi tanács felé, hogy építsenek garázsokat a felmerült igények alapján. Erre a tanács vezetése kellő fogadókészséget tanúsított, és 1985 októberében a végrehajtó bizottság állást foglalt, hogy ennek érdekében az északi városrész részletes rendezési tervét módosítsák. Ez ugyanis része az általános rendezési tervnek, amelyet a városi tanács még 1983-ban hagyott jóvá. Az azóta történt fejleményekről dr. Varjú Vilmos tanácselnököt kérdeztük: — A beépítésre vonatkozóan 1986-ban a Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat tanulmánytervet készített megrendelésünkre 185 ezer forintért. Egyidejűleg a MÁV hozzájárulását is kértük, miután a garázsok kialakítására vonatkozó hely az eger—bélapátfalvi vasútvonal közvetlen közelében van a lakótelep mentén. Erre a levelet 1986. október % tése után. Én már szakközépiskolás koromban is itt töltöttem a nyári gyakorlatomat, s az egyetemen másodéves korom után kötöttem tanulmányi szerződést a céggel. Cs. G.: — Az általános iskola befejezése után Csong- rádba jelentkeztem továbbtanulni. Oda nem vettek fel. így kerültem az egri szakmunkásképzőbe esztergályosnak. Ebben a gyárban töltöttem a nyári gyakorlatomat, így ide jöttem dolgozni. — Végzettségetekkel máshol is el tudtatok volna helyezkedni. Mi az oka annak, hogy éppen a Csepel Autót választottátok? M. F.: — Én már szerződéssel a zsebemben néztem az egyetemen az álláshirdetéseket. A vállalatok verse8-án elküldtük. Többszöri sürgetésünkre 1987. január 21-én megadta ehhez a hozzájárulását a MÁV Miskolci Igazgatósága. Ez év júniusában a városi tanács testületé egyetértett az általános rendezési tervnek a Csebokszári városrészre vonatkozó módosításával, azzal a feltétellel, hogy szerezzük meg hozzá az építésügyi és városfejlesztési miniszter egyetértő engedélyét. Az érvényben lévő jogszabály ugyanis a városok esetében az általános rendezési terv módosítását a szakminiszter előzetes egyetértéséhez köti. A Városépítési Tudományos Intézet. amely még 1983_ban az eredeti városrendezési tervet készítette, vállalkozott, hogy a módosítást is megtervezi, és idén szeptember végére leszállítja. — És mi következik ezután? — A tanács vezetésének ezt követően egyeztetnie kell a tervet a Közlekedési, valamint Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékeseivel és egyéb szak" hatóságokkal is. Azután Csillik Géza nyeznek, egy gépészre, három-négy állás is jut. Itt Egerben 5300 forint a kezdő fizetés. Emellett mi, diplomások kapunk letelepedési segélyként tízezer forintot, s o gyár öt éven át minden hónapban 500 forintot tesz az ifjúsági takarékbetétünkbe. Cs. G.: — Sarudon lakom, s a környéken nem volt munkalehetőségem. Ide szólt a szerződésem, s most munkásszállón élek. — Gondolom, a munkaidő a nap jelentős részét kiteszi. Mire marad ezenkívül időtök? B. K.: — Rugalmas munkaidőben dolgozunk, amely azt jelenti, hogy legkésőbb 8 órától kell megkezdeni a letöltését. Mi Katalinnal hat órára járunk, kettő után végzünk. Ekkor busszal bemegyünk a városba vásárolni vagy moziba. A Kertész utcában lakunk albérletben, ehhez természetesen a szülők is adnak támogatást. Lesz színházbérletünk, s bár még brigádtagok nem vagyunk, a találkozóra meghívtak bennünket. M. F.: — Szintén rugalmas munkaidőben dolgozom. A nyolc órát jól el tudom tölteni munkával. Azonban az idővel át kellett állnom egy kicsit a diákélet után. Az egyetemen nem volt pedig 30 napos közszemlére tesszük ki, amelyet a lakosság véleményez majd. Amikor mindez megtörtént, és egyetértettek vele, akkor terjeszthetjük fel az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, hogy egyetértését adja a tervmódosításhoz. Csak ezután vihetjük a városi tanácsülés elé jóváhagyásra. — Ez elég bonyodalmas út. — Valóban, miután ilyen ügyekben a városi tanácsi testület önállóságát megkérdőjelezik, a döntés csak a szakminiszter beleegyezésével történhet. Az idő pedig telik, és nem a tanács vezetőin múlik, hogy mikor épül fel 270 új garázs a Csebokszári lakótelepen. Pedig mi is szeretnénk az említett igényeket kielégíteni, hogy tovább gazdagodjon az északi városrész. Csak hát ez egy tortúrát jelent, amelynek a végére kell járni. Szeretnénk a decemberi tanácsülés elé terjeszteni elfogadásra a módosított tervet, amennyiben az elkövetelég 8 óra, ott többet 'kellett ráfordítani. Mozira, színházra nincs idő, a kosárlabdázásra nem sikerült még alkalmat találnom. Az egyetemen mivel egy korúak voltunk, csak szólni kellett, hogy gyerünk kosarazni, s azonnal összejött a csapat. Itt egy kicsit más a helyzet. Ezzel együtt az idősebb kollégák nagyon rendesek, az egy hónapos betanulási idő alatt sokat segítenek. Kell is, hiszen az egyetemen csak az alapokat kaptuk meg. Itt rövidesen már saját területem lesz, s ott önállónak kell lenni. — Most kezditek a munkát, de bizonyára gondolkoztatok már azon, hogy mi lesz ezután? M. F.: — Ennél a vállalatnál van lehetőség a fejlődésre. Mostanában hallottam. hogy az országban eléggé elöregedett a géppark. Itt azoriban nagyon fiatal és korszerű, még az egyetemen sem találkoztam ilyen színvonallal. Szakterületemen szeretnék olyan ismereteket szerezni, amely lehetővé tesz a későbbiekben egy vezető beosztást. B. K.: — Fél évre kötöttek velünk szerződést. Reméljük. hogy szükség lesz azután is a munkánkra. Végezhetünk technikumot, s szakmai tanfolyamokra is van lehetőség. Biztatnak bennünket a továbbfejlődésre. Cs. G.: — A szerződésem egy évig köt ide. Nem tudom azután mi lesz, tavasz- szal soroznak, s lehet, hogy elvisznek katonának. Mindenesetre a hegesztőtanfolya- mot szeretném elvégezni. kező időszakban sikerül befejeznünk az egyeztetést, és megérkezik a miniszter egyetértő nyilatkozata is. Ha nem sikerül, akkor csak 1988 márciusában várható mindez. Ha az év végi tanácsülés elé kerül, és jóváhagyják, abban az esetben lehetőség nyílik, hogy a Csebokszári lakótelep érintettjei garázsszövetke- zetet alakítsanak, majd pedig megkezdjék az építkezést. Mi bízunk abban, hogy 1988-ban lehetővé válik a kivitelezés, és szeretnénk ha megértenék a lakosok, hogy nem teljesen a városi tanács illetékesein múlik mindez, hanem az érvényes jogszabályok szerinti eljárás alapján hosszabb időre van szükség, örülnénk, ha a példa alapján a jövőben erre vonatkozóan változás történne, így tanácsi hatáskörbe kerülnének az ilyen jellegű döntések. Szeretném azt is elmondani, hogy a Csebokszári lakótelepen, a Szepesi András utcában jelenleg is van 60 garázs építésére lehetőség. Ezt rögtön el is kezdhetnénk, de egyelőre nincs jelentkező, miután azt hiszik, hogy az említett helyen, illetve az Eger—Bélapátfalva közötti vasútvonal mellett építésre kerülő garázsok ára eltér majd egymástól. Nos. mindkét esetben csaknem azonos költségek várhatók. (mentusz) Pályakezdők a Csepel Autóban Évente átlagosan harminc pályakezdő fiatal kezd el dolgozni a Csepel Autó Egri Gyárában. Idén, szeptember 1-jén harmincegyen kezdték el utolsó tanévük után a munkát. Közülük négyen diplomások, tizennégyen érettségizettek, tizenhármán pedig szakmunkásképző után kerültek ide. Közülük négy ifjúval ültünk le beszélgetni a személyzeti osztály irodájában. Molnár Ferenc gépészmérnökkel, Katalin Katalin és Bánáti Krisztina műszaki rajzolóval, valamint Csillik Géza köszörűssel. A kérdések mindenkihez ugyanazok voltak, a válaszok azonban mint' látjuk, természetesen eltérőek. Kovács Attila Mikor épülnek garázsok az egri Csebokszári lakótelepen? Katalin Katalin Bánáti Krisztina (Fotó: Tóth Gizella)
