Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 25., péntek 1 II hadsereg és a társadalom A társadalmi értékmozgá A hadsereg sokrétű tevé­kenysége a társadalomtól nem elzárt és nem is konf­liktusmentes közegben folyik. A Magyar Néphadsereg csapatai és intézményei bír­ják a társadalom bizalmát és támogatását, naponta ér­zékelik a közvéleményt. s magukon érzik az állampol­gárok kritikusan figyelő te­kintetét. Emellett azonban elkerülhetetlenül kapcso­latba kerülnek azokkal a — hivatásos állományt is érin­tő, de elsősorban a sorkato­nák által hordozott — je­lenségekkel, amelyek nap­jaink társadalmi változásai hatására képződnek. A hazánk népesedési hely­zetében végbement változá­sok például, mindenekelőtt a bevonultatható fiatalok számszerű csökkenését, illet­ve létszámának ingadozását, a csonka és az instabil csa­ládokban nevelkedettek ará­nyának növekedését hozták. Emellett egyre korábbi élet­korra tevődött a fiatalok há­zasságkötése. ami viszont a megkülönböztetett bánás­módot igénylő nős-családos sorkatonák arányát növelte. A csonka családokban ne­velkedettek gyarapodásának, valamint a pedagóguspálya elnőiesedésének következ­ményeként egyre több olyan fiatalember vonul be a had­seregbe, aki nők között él­ve nélkülözte a férfiminták mentalitásformáló hatását. összefügg ezzel, hogy az idősebbeknél változatosabb életmódjuk ellenére sem ki­elégítő a fiatalok egészségi állapota: a sorkötelesek ke­vesebb mint egyharmada sportol csak rendszeresen, s több mint egynegyedük va­lamilyen egészségügyi káro­sodásban szenved. Az iskolázottságban mu­tatkozó előrelépés mellett jelentős gondot okoz, hogy nem csökken a bevonulok között azoknak az aránya, akik a nyolc általánost nem végezték el, akik rászorul­nak a katonai szolgálat so­rán szervezett pótlólagos is­kolázásra, illetve szakképe­sítés híján csak kvalifiká­latlan beosztásokba helyez­hetők. Az ifjúság életkörülmé­nyeinek jellemzője, hogy a társadalmi segítségnyújtás nem képes ellensúlyozni az életkori feladatok — a fel­nőtté válás, önálló egziszten­ciateremtés, családalapítás — feltételeinek romlását, nem hagyja érintetlenül a fiata­lok katonai szolgálathoz va­ló viszonyát sem. A foglalkoztatási és jöve­delmi problémák, illetőleg az önálló életkezdéssel, különö­sen a saját lakás megszer­zésével járó gondok a kato­nai szolgálat során nem ol­dódnak meg, csak elodázód- nak. Ez a helyzet hozzájá­rul ahhoz, hogy a fiatalok a társadalom más tényezői ál­tal kiváltott feszültségeiket is gyakran a hadsereggel, a katonai szolgálattal kapcso­latos ellenérzésekként élik meg. A hadseregnek nincs ön­álló — a társadalomban hasz­nálatosaknál hatékonyabb eszköze a társadalmi egyen­lőtlenségek kiküszöbölésére. Nem áll módjában kitérni annak negatív következmé­nyei — a hátrányok halmo­zódásával küzdők, illetve a társadalmi normákat sértő, az alkoholizmus, a bűnözés, a szenvedélybetegségek ál­tal érintett fiatalok katonai szolgálatával együttjáró nö­vekvő gondok vállalása — elől sem. sokat is érzékeli a hadse­reg a bevonuló fiatalok ér­tékrendjében, a politikához, a hazához, a hadsereghez, a katonai szolgálathoz való viszonyuk változásaiban. A fiatalok politikához va­ló viszonyának sajátos ket­tőssége — hogy egyfelől el­fogadják a politikai rend­szert, másfelől viszont ide­genkednek, elfordulnak a politika világától, hiányosak politikai és történelmi is­mereteik, rendezetlen politi­kai értékítéletük — a kato­nai szolgálathoz való viszo­nyukban is tapasztalható. Túlnyomó többségük elisme­ri a haza, a szocializmus vé­delmének, a katonai szolgá­latnak fontosságát, ám ez igen gyakran elválik az egyént személyesen érintő katonai szolgálat megítélésé­től. Az elvárhatónál kedvezőt­lenebb képet mutatnak a ku­tatások a fiatalok közéleti, politikai értékeinek alakulá­sáról is. A hatalom és a hierarchia, mint értékek na­gyon sokat estek a fiatal ge­neráció szemében, s ugyan­így csökkent körükben az elkötelezettség, illetve az eszmének, szervezetnek való alávetettség, az előírásos fe­gyelem értéke is. Ezzel szem­ben jelentősen nőtt a spon­taneitás, a választási sza­badság, az individuális cél­kitűzés és -követés, az ön­állóság, a függetlenség érté­ke. A hadsereg csapatai és in­tézményei ma számítanak arra, hogy a katonai szolgá­lat elvárható szintű teljesí­tését nehezítik a fiatalok ne­velésének hiányaiból, élet­helyzeti feszültségeiből ere­dő problémák, amelyek ront­ják a sorállomány feladatok­kal való azonosulásának, a hadseregbe való beilleszke­désének, a szervezethez, elöl­járóihoz, környezetéhez való érzelmi, értelmi viszonya fejlődésének esélyeit. Mindez differenciáltabbá tette a hadsereg arculatát is. A 80-as évek intézkedései közül csak a legfontosabba­kat tekintve: korszerűsödött a bevonultatás rendszere, szélesedett a kiválasztás tu­dományos alapú intézmény- rendszere. módosult a szol­gálati idő, differenciáltabbá vált az egészségügyi minősí­tés rendszere, javult a sor­állomány elhelyezési és ellá­tási színvonala, a tisztes kép­zéstől a tisztképzésig kor­szerűbbé vált az egész kép­zési rendszer, politikai ne­velőtiszteket kaptak a szá­zadok, külön intézkedések születtek a sorkatonák sza­badidőtöltésének, emberi vi­szonyainak, laktanyán kívü­li szabadabb mozgásának, a katonai feladatokat nem érintő kötöttségeik lazításá­nak rendezésére. Ezenkívül állandósultak a hadsereg különböző rétegei körében folytatott tudományos társa­dalomvizsgálatok, s ezek eredményeit fel is használ­ják a vezetői döntésekben. A hadsereg gondjainak megoldása során — miként a társadalom más területe­in — egyre inkább csak a hagyományos mechanizmu­sok új követelményeknek megfelelő átépítése, a felté­telek sokoldalú és alapos elemzése, az erők és forrá­sok intenzív hasznosítása, a korszerű megoldások komp­lex alkalmazása jelenthet garanciákat. dr. Sz. J. Molnár Ferenc RAJT UTÁN — Elsőként az „előélete­tek” érdekel. Hogyan ju­tottatok idáig? K. K.: — Krisztinával osztálytársak voltunk, az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola gépszer­kesztő szakán. A miénk volt az első olyan évfolyam, aho­vá lányok is iratkozhattak. Ez nekünk és a fiúknak is furcsa volt. Negyedikesek voltunk, mikor félévkor megkerestek minket a Cse­pel Autóból, és szerződést ajánlottak. Mi ezt örömmel elfogadtuk, mivel máshon­nan nem volt ajánlat, s így biztos volt az elhelyezkedés. M. F.: — Én is a GMSZ- ben végeztem, csak akkor még nem voltak lányok. Utána a Miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetem hallga­tója lettem, a tizenegy hó­nap katonai szolgálat letöl­Eger északi lakótelepén, a Csebokszáriban élők ne­vében még 1985 közepén dr. Puskás Sándor ország- gyűlési képviselő kezdemé­nyezte a városi tanács fe­lé, hogy építsenek garázso­kat a felmerült igények alapján. Erre a tanács ve­zetése kellő fogadókészsé­get tanúsított, és 1985 ok­tóberében a végrehajtó bi­zottság állást foglalt, hogy ennek érdekében az északi városrész részletes rendezési tervét módosítsák. Ez ugyan­is része az általános rende­zési tervnek, amelyet a vá­rosi tanács még 1983-ban hagyott jóvá. Az azóta történt fejlemé­nyekről dr. Varjú Vilmos tanácselnököt kérdeztük: — A beépítésre vonatko­zóan 1986-ban a Heves Me­gyei Tanácsi Tervező Vál­lalat tanulmánytervet készí­tett megrendelésünkre 185 ezer forintért. Egyidejűleg a MÁV hozzájárulását is kér­tük, miután a garázsok ki­alakítására vonatkozó hely az eger—bélapátfalvi vasút­vonal közvetlen közelében van a lakótelep mentén. Erre a levelet 1986. október % tése után. Én már szakkö­zépiskolás koromban is itt töltöttem a nyári gyakorla­tomat, s az egyetemen má­sodéves korom után kötöt­tem tanulmányi szerződést a céggel. Cs. G.: — Az általános is­kola befejezése után Csong- rádba jelentkeztem tovább­tanulni. Oda nem vettek fel. így kerültem az egri szakmunkásképzőbe eszter­gályosnak. Ebben a gyár­ban töltöttem a nyári gya­korlatomat, így ide jöttem dolgozni. — Végzettségetekkel más­hol is el tudtatok volna he­lyezkedni. Mi az oka annak, hogy éppen a Csepel Autót választottátok? M. F.: — Én már szerző­déssel a zsebemben néztem az egyetemen az álláshirde­téseket. A vállalatok verse­8-án elküldtük. Többszöri sürgetésünkre 1987. január 21-én megadta ehhez a hoz­zájárulását a MÁV Miskol­ci Igazgatósága. Ez év jú­niusában a városi tanács testületé egyetértett az ál­talános rendezési tervnek a Csebokszári városrészre vo­natkozó módosításával, az­zal a feltétellel, hogy sze­rezzük meg hozzá az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter egyetértő enge­délyét. Az érvényben lévő jogszabály ugyanis a váro­sok esetében az általános rendezési terv módosítását a szakminiszter előzetes egyetértéséhez köti. A Vá­rosépítési Tudományos In­tézet. amely még 1983_ban az eredeti városrendezési tervet készítette, vállalko­zott, hogy a módosítást is megtervezi, és idén szep­tember végére leszállítja. — És mi következik ez­után? — A tanács vezetésének ezt követően egyeztetnie kell a tervet a Közlekedési, valamint Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium illetékeseivel és egyéb szak" hatóságokkal is. Azután Csillik Géza nyeznek, egy gépészre, há­rom-négy állás is jut. Itt Egerben 5300 forint a kezdő fizetés. Emellett mi, diplo­mások kapunk letelepedési segélyként tízezer forintot, s o gyár öt éven át minden hónapban 500 forintot tesz az ifjúsági takarékbetétünk­be. Cs. G.: — Sarudon lakom, s a környéken nem volt munkalehetőségem. Ide szólt a szerződésem, s most mun­kásszállón élek. — Gondolom, a munkaidő a nap jelentős részét kite­szi. Mire marad ezenkívül időtök? B. K.: — Rugalmas mun­kaidőben dolgozunk, amely azt jelenti, hogy legkésőbb 8 órától kell megkezdeni a letöltését. Mi Katalinnal hat órára járunk, kettő után végzünk. Ekkor busszal be­megyünk a városba vásárolni vagy moziba. A Kertész ut­cában lakunk albérletben, ehhez természetesen a szü­lők is adnak támogatást. Lesz színházbérletünk, s bár még brigádtagok nem vagyunk, a találkozóra meg­hívtak bennünket. M. F.: — Szintén rugal­mas munkaidőben dolgozom. A nyolc órát jól el tudom tölteni munkával. Azonban az idővel át kellett állnom egy kicsit a diákélet után. Az egyetemen nem volt pedig 30 napos közszemlére tesszük ki, amelyet a la­kosság véleményez majd. Amikor mindez megtörtént, és egyetértettek vele, ak­kor terjeszthetjük fel az építésügyi és városfejleszté­si miniszterhez, hogy egyet­értését adja a tervmódosí­táshoz. Csak ezután vihet­jük a városi tanácsülés elé jóváhagyásra. — Ez elég bonyodalmas út. — Valóban, miután ilyen ügyekben a városi tanácsi testület önállóságát meg­kérdőjelezik, a döntés csak a szakminiszter beleegye­zésével történhet. Az idő pedig telik, és nem a ta­nács vezetőin múlik, hogy mikor épül fel 270 új ga­rázs a Csebokszári lakóte­lepen. Pedig mi is szeret­nénk az említett igényeket kielégíteni, hogy tovább gazdagodjon az északi vá­rosrész. Csak hát ez egy tortúrát jelent, amelynek a végére kell járni. Szeret­nénk a decemberi tanács­ülés elé terjeszteni elfo­gadásra a módosított ter­vet, amennyiben az elkövet­elég 8 óra, ott többet 'kel­lett ráfordítani. Mozira, színházra nincs idő, a ko­sárlabdázásra nem sikerült még alkalmat találnom. Az egyetemen mivel egy korúak voltunk, csak szólni kellett, hogy gyerünk kosarazni, s azonnal összejött a csapat. Itt egy kicsit más a hely­zet. Ezzel együtt az idősebb kollégák nagyon rendesek, az egy hónapos betanulási idő alatt sokat segítenek. Kell is, hiszen az egyetemen csak az alapokat kaptuk meg. Itt rövidesen már sa­ját területem lesz, s ott önállónak kell lenni. — Most kezditek a mun­kát, de bizonyára gondol­koztatok már azon, hogy mi lesz ezután? M. F.: — Ennél a válla­latnál van lehetőség a fej­lődésre. Mostanában hal­lottam. hogy az országban eléggé elöregedett a gép­park. Itt azoriban nagyon fiatal és korszerű, még az egyetemen sem találkoztam ilyen színvonallal. Szakterü­letemen szeretnék olyan is­mereteket szerezni, amely le­hetővé tesz a későbbiekben egy vezető beosztást. B. K.: — Fél évre kötöt­tek velünk szerződést. Re­méljük. hogy szükség lesz azután is a munkánkra. Vé­gezhetünk technikumot, s szakmai tanfolyamokra is van lehetőség. Biztatnak bennünket a továbbfejlődés­re. Cs. G.: — A szerződésem egy évig köt ide. Nem tu­dom azután mi lesz, tavasz- szal soroznak, s lehet, hogy elvisznek katonának. Min­denesetre a hegesztőtanfolya- mot szeretném elvégezni. kező időszakban sikerül be­fejeznünk az egyeztetést, és megérkezik a miniszter egyetértő nyilatkozata is. Ha nem sikerül, akkor csak 1988 márciusában várható mindez. Ha az év végi ta­nácsülés elé kerül, és jó­váhagyják, abban az eset­ben lehetőség nyílik, hogy a Csebokszári lakótelep érintettjei garázsszövetke- zetet alakítsanak, majd pe­dig megkezdjék az építke­zést. Mi bízunk abban, hogy 1988-ban lehetővé válik a kivitelezés, és szeretnénk ha megértenék a lakosok, hogy nem teljesen a városi tanács illetékesein múlik mindez, hanem az érvényes jogszabályok szerinti eljá­rás alapján hosszabb időre van szükség, örülnénk, ha a példa alapján a jövőben erre vonatkozóan változás történne, így tanácsi hatás­körbe kerülnének az ilyen jellegű döntések. Szeretném azt is elmondani, hogy a Csebokszári lakótelepen, a Szepesi András utcában je­lenleg is van 60 garázs épí­tésére lehetőség. Ezt rögtön el is kezdhetnénk, de egye­lőre nincs jelentkező, miu­tán azt hiszik, hogy az em­lített helyen, illetve az Eger—Bélapátfalva közötti vasútvonal mellett építésre kerülő garázsok ára eltér majd egymástól. Nos. mind­két esetben csaknem azo­nos költségek várhatók. (mentusz) Pályakezdők a Csepel Autóban Évente átlagosan harminc pályakezdő fiatal kezd el dolgozni a Csepel Autó Egri Gyárában. Idén, szep­tember 1-jén harmincegyen kezdték el utolsó tanévük után a munkát. Közülük négyen diplomások, tizen­négyen érettségizettek, tizenhármán pedig szakmun­kásképző után kerültek ide. Közülük négy ifjúval ül­tünk le beszélgetni a személyzeti osztály irodájában. Molnár Ferenc gépészmérnökkel, Katalin Katalin és Bánáti Krisztina műszaki rajzolóval, valamint Csillik Géza köszörűssel. A kérdések mindenkihez ugyanazok voltak, a válaszok azonban mint' látjuk, természetesen eltérőek. Kovács Attila Mikor épülnek garázsok az egri Csebokszári lakótelepen? Katalin Katalin Bánáti Krisztina (Fotó: Tóth Gizella)

Next

/
Thumbnails
Contents