Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-24 / 225. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 24., csütörtök 3 Politikai megújulás Amióta nyilvánvalóvá vált, — s a párt kibontakozási programja beszélt is róla —, hogy nincs gazdasági megújulás politikai megújulás nélkül, másként nézünk a politikai intéz, ményrendszerre, a politika csinálásának és érvényesítésének mechanizmusára is. Ez egészen természetes, hiszen a politika megújításán nem a harminc év nemzeti üggyé váló törekvésének megváltoztatását, a bevált elvetését értjük, hanem a mai objektív érdekek eredményesebb feltárását, a cselekvésre késztető mai mozgatók létrehozását. E gyszó. val a politika eredményesebbé tételét a gazdasági fejlődés érdekében. Ez pedig nagyban azon múlik, miként működnek, működhetnek a párt nagyobb ösztönzésének engedelmeskedve a népképviseleti szervek, a különböző érdekképviseletek, tömegszervezetek. Azon, hogy képesék-e társadalmilag alakítani és ellenőrizni a politikát — a gazdaságpolitikától az oktatáspolitikáig — meg tudják-e fogalmazni képviseltjeik érdekeit, de tennivalóikat is. amelyek a közjó, s maguk javára reájuk várnak. Azt hiszem, ma nincs is olyan alakulata a politikai szférának, amelyet kívülről és belülről illetnének az elégedetlenség kifejezésével. Társadalmi méretekben ugyanis nem tapasztalni mindig súlyukat, jelentőségüket. Hol a belső érdektelenség. hol a számukra kiparcellált szűkös mozgástér tünteti el szemünk hori. zontjából e szerveket, testületeket. Melyik képviselet tagjai ne emlékeznének vissza olyan kényszerű döntésre, amelyet „felsőbb intencióra” hoztak meggyőződésük, tapasztalataik ellenére? Nem kell kétségbe vonni a pressziót gyakorlók jóhiszeműségét, amivel talán egy felsőbb érdeket képviselnek, ám ez a módszer akkor sem eredményes. Minden érdeket a köz ellenőrzése alá lehet, s kell is vonni. A leggyakoribb kérdés politikai intézményrendszerünk hatékonyságát illetően: milyen legyen a társadalmi-politikai szervezetek, nek, képviselőszerveknek viszonya a párthoz. E kapcsolat „gyenge láncszemeiről” ma már nyíltan beszélünk. Mindenekelőtt arról, mennyire helytelen és nem célra vezető, ha a pártszervek eszmei, politikai vezetés helyett beleszólnak a társadalmi szervezetek döntéseibe Itt az így születendő hamis határozatnál is nagyobb kár, hogy az önkormányzati szerv nem tud fejlődni, feladatához felnőni. A jelenség másik oldalról nézve is előfordul. Nevezetesen, vannak szervek, amelyek félve döntéseik súlyától, előbb a pártszerv jóváhagyását is kierőszakolják. Mindkét hiba megszüntetésére van rendező elvünk. Az elv: a párt vezető szerepe társadatmunki>an történelmi szükség- szerűség, de az is az, hogy a pártnak a hatalom gyakorlásába be kell vonnia a társadalom minden szervezett erejét, olyan munka- megosztást valósítva meg, amelynek eredményeként felszínre törhetnek az érdekek, a cselekvési vágyak pedig kielégíthetők. Munkát megosztani csak arra képes emberek között lehet. Ezért is mindent meg kell tenni, hogy a politikai és társadalmi szervezetek megerősödjenek. A párt erre minden bizonnyal példát is fog mutatni. Az operatív beavatkozás, a formalizmus, a papíros munka leküzdése, és az igazi pártdemokrácia kifejlesztése — ez a tétje ennek a munkának, miközben azt is tudomásul kell venni, hogy a párt nem vonulhat ki az ország életének egyetlen szférájából sem. Felelőssége meghatározó. azonban nem kizárólagos. Azt kell elérnie, hogy az állam szervezetei, a nép képviselői önállóan, egyértelműen meghatározott felelősséggel végezzék munkájukat. A pártnak nem tetsző az azonnali kri-tikátlan helyeslés politikája, a tétovázás, az észrevétlen-maradás, a társadalmi szervezetek ösz- szetéveszthetősége. Olyan feladatok várnak az országra, olyan bonyolult jelenségeket kell a jövőben megítélnünk, közöttük eligazodni, hogy életkérdés lesz a társadalom cselekvőképessége, az ügyek menetébe a beleszólás, a széles népi aktivitás. Ez megköveteli majd a társadalmi szervezetek megújulását, a néphatalmi szerveknek, köztük az Országgyűlésnek is a közügyek- ben váló fellépéséhez a terep erőteljes bővítését. A szegedi elméleti tanácskozás egyik fő következtetése volt. hogy nem intenzifi- ká Iható gazdaságunk exten- zíven terjeszkedő politikai intézményrendszer mellett. A mélységekbe nem hatoló, formális munkával túltengő, igazi eredményeket nem hozó politikai munka, könnyű belátni, minden, csak nem munka, még kevésbé politikai. Gazdasági hatékonyság — politikai eredményesség. Ez a két követelmény, amelynek elérését a párt kibontakozási programja célul tűzi. A nyolcvanas évek végének nagy dilemmája, vajon elérjük-e. Persze, csak ma lehet feltételes módban kérdezni. Holnap már bizonyossággal hozzá kell látni a munkához, ha nem akarjuk, hogy az ország megrekedjen, kívül maradjon a fejlődés sodrán. Ne higgyük Ugyanis, hogy csak gazdaságunkat teszik próbára a belső és külső változó feltételek. A politikai szférát is hozzá kell igazítani azokhoz a más körülményekhez, amelyek évtizedünket- olyannyira megkülönböztetik a korábbiaktól. így szakíthatok fel azok a gátak is, amelyek az anyagi és szellemi termelőerők útjában állnak. K F. Földgázt találtak Celldömölk határában A Kisalföld déli részén régóta keresik a feltételezett földgázmezőt. Vas megyében Celldömölk környékén, a Kemenesháton is több fúrást végeztek már a 60-as években. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat gellénházi üzemének kútfúrói most Celldömölk határában földgázra bukkantak: rétegvizsgálat közben az 1950 méter mély kút termelésbe indult. A szakemberek rövidesen megkezdik a földgázmező kiterjedésére vonatkozó kutatásokat (MTI-fotó: Czika László — KS) CSEREBERE FOGADOM Életképek a bizományiból Vevő mindig lesz a „biziben” (Fotó: Tóth Gizella) Jól emlékszem diákéveim azon napjára, amikor pénzünk nem lévén vacsorára, a Bizományi Áruház felvevőhelyén kötöttünk ki néhány ruhadarabbal. Pe- chünkre a holmi nem volt „szezonális”, így nem akarták megvenni. Hosszas magyarázkodásunkra és késelésünkre mégis megszánt a becsüs és egy vacsorányi pénzre válthattuk néhány ■ingóságunkat. Mindez régen történt, a bizományi azonban a hónap végén sokszor most is az utolsó reménysugarat jelenti. S hogy ezzel nem vagyunk egyedül, bizonyítja a felvevőhely állandó forgalma. o A sarokba húzódom, onnan lesem a türelmesen várakozók sorát. Megfordul itt mindenféle ember, s bár a behozott holmi nem tudni mennyit ér majd, senki nem tágít. Vár és remél... Vegyes érzések kavarognak bennem, amikor egy középkorú nő kiteregeti a hófehér, hímzett stafírungot. Láthatóan egyszer sem használták. Talán éveken keresztül a szekrény alján pihent, amolyan családi ereklyeként vagy hagyományőrző szimbólumként, most mégis erre a sorsra jutott. Holnap idegen vásárlók mustrálgatják majd, és nem tudni, ki hajtja először fejét a mama által hímzett párnahuzatra. A nő, aki megválni kényszerült a daraboktól, bánatos- zavartan magyarázkodik: — Ügy sem használtuk, csak a helyet fogta — s szégyenlősen gyűri a szerény összeget kopottas pénztárcájába. o Egy csinos fiatalasszony megkímélt gyermekruhákat rakosgat a pultra. A mögötte álló pár mohón nézegeti. — Nem adná el inkább nekem? — kérdi a kíváncsi sorbanálló. — Itt nem lehet kézből vásárolni — utasítja rendre a becsüs. — Majd holnap megveheti az áruházban. Az üzlet ily módon a BÁV-val köttetik meg. — Néhány éve eszembe se jutott volna ilyen személyes dolgokat idehozni — mondja pirulva a gyakorló fiatal anyuka. Sajnos egyre inkább rászorulunk. Harminckét négyzetméteres lakásban élünk, nem nagyon tudjuk hova tenni a kinőtt darabokat. De ami ennél is fontosabb: erre a kis pénzre is nagy szükségünk van. o A következő tétel egy hatalmas vekkerórából, néhány háziszőttesből, porcelán nip. pekből és egy viharvert orkánkabátból áll. Az eladó fél, nem kérdez, nem próbál alkudozni. Ha egy százas összejön, az is valami. A közeli vendéglőben néhány kisfröccsre váltható — árulja el a reményt a remegő kéz. s az alkoholos lehelet. o A becsüsökkel beszélgetünk. — Sokféle ember megfordul dtt — jegyzem meg. Sokat tapasztalt emberek hallgatag mosolya a válasz. — Tegnap egy csillárt hozott be egy férfi — kívánkozik ki mégis a friss sztori. — Mivel futólag ismertjük. a biztonság kedvéért megkérdeztük, hogy a felesége tud-e az adásvételről? Égre-földre esküdözött, hogy igen. Megvettük hát tőle. Ma reggel már csörgött a telefon. és az asszonyka dörgedelmes szitkozódását hallgathattuk. Az üzletnél fontosabb a családi béke, így hát visszavándorolt a csillár a tulajdonosához. — A kívülállónak érthetetlen a becsüs magabiztossága. amikor egy-egy darab árát megállapítja. Sokan keveslik a felkínált összeget. — A kételkedőknek javasoljuk, hogy nézzék meg másnap az üzletben a behozott portékát. Csak a kötelező százalékkal kerül többe. Egyébként ez tanult szakma. Budapesten kétéves elméleti és gyakorlati képzés után kapjuk meg az erre a munkára feljogosító oklevelet. Tudni kell azt is, hogy a ruházati, a műszaki és a lakberendezési tárgyak fel- vásárlási ára szinte napról napra változik. Ez elsősorban a kereslet-kínálat függvénye. másrészt a jó minőséget, a divatot mi is jobban megfizetjük. e A helyzet az, hogy dráguló világunkban kétszer is meggondolják az emberek, hogy mit adjanak el. A télikabát például a családok nagy részénél már nem egykét szezonra szól, de ez szinte mindenre érvényes. Igv fordulhat elő, hogy a „bizi- be” jobbhíján egyre többen ütött-kopott, divatja múlt dolgokkal jelentkeznek. Nem kis fejtörést okoz ez az áruház dolgozóinak, ugyanis míg a kereslet egyre inkább nő az olcsó, akár használt cikkek iránt, a felvásárolt árumennyiség minőségi okok miatt csökken. Egy biztos, a _ bizományi míg világ a világ talpon fog maradni, mert mindig lesz éhező diák, kit ha szerencséje van, megszán a becsüs, és lesz valaha jobb sorban élt, de mára értékeitől szabadulni kényszerülő ember is. S lesznek — talán egyszer majd kevesebben — hasznot remélő ügyeskedők. S ami szintén nem lényegtelen: vevő is marad, nem is kevés. Barta Katalin AZ AGROKER ÜZLETPOLITIKÁJA Önállóan, új követelmények között Az egri Agroker Vállalatnál nemrég értékeltük az első félévben végzett munkánkat és meghatároztuk a legfőbb tennivalókat. A vállalat kollektívája a nehézségek ellenére eredményesen gazdálkodott. Ezt mindenki kedvezően fogadta. Ki-ki értékelhette is önmagában, hogy személy szerint mit tett az eredmények eléréséért, összességében a további feladatok megvalósításának is megvannak a feltételei, ha a számszerűsített célkitűzéseket vesszük alapul. Szerkezetében azonban eltér a tervezettől. Alapvető feladatunk a mezőgazdaság egyre magasabb szintű kiszolgálása és természetesen a vállalati stabilitás feltételeinek fo. lyamatos javítása. Ez eredményesebb piackutatást, stabil partneri kapcsolatokat, következetesebb munkát, nagyobb felelősséget igényel. Nézzünk néhány jellemzőt a körülményekből. A fokozódó vállalati önállóság és ezzel együtt a kialakuló értékesítési rendszer piacvesztést okozhat. Az önállóság adta lehetőségek ugyanakkor nagyobb teret nyitnak a vállalatnak új piacok megszerzésére, az értékesítési szerkezet kedvező irányú változtatására. Ezt természetesen csak egymás rovására tehetik a kereskedelmi vállalatok. Á,rn legyen! Ha van árualap, a beszerzésnek nincsenek korlátái, kialakulhat egy egészséges verseny. Addig azonban, míg a hiány- gazdálkodás, a késedelmes szállítás a befolyásolója a beszerzésnek, elosztással és nem versennyel, illetve időszakonkénti készletfelhalmozódással lehet számolni. A késve érkezett áru pedig már nehezen értékesíthető. Az úgynevezett többcsatornás értékesítési rendszer feltételezi a jobb ellátást. Átmenetileg talán a vásárlók jól is járnak, még elosztás esetén is. Jóllehet, az ellátás nem lesz jobb, de a forgalmazók különböző engedményekre késztetik egymást, a vásárlók megszerzéséért, illetve megtartásáért, amit a vásárlók egy része ki tud használni. Alkalmazkodni kell változó körülményekhez! „A suszter maradjon a kaptafánál” találó közmondás erősen módosult. Bár a „suszter” is, a „kaptafa” is megmarad, csak az „árral” már teljesen másként kell dolgozni, mert a „kaptafa” úgy eldeformálódott, hogy alig lehet ráismerni. Mi a teendő? Űj és folyamatosan felújítható .ykaptafát” kell készíteni és hozzá az új „árakat” és villámgyors „továbbképzéssel, átképzéssel” meg kell tanulni vele jól dolgozni. Vállalatunk is ezt teszi. Az alaptevékenységünk stabilabbá tételét különböző akciókkal igyekszünk biztosítani. A beruházási források szűkösségének átmeneti megoldására 1985- t.ö] 70 millió forint értékben adtunk bérbe gépeket. A fizetési nehézségek áthidalására bevezettük a váltóra történő vásárlást. 1986-tól 1.20 millió forint értékű kémiai anyagot biztosítottunk váltóra. A Hatvanban, Hevesen, Kunhegyesen működő raktárak, az előszállítások segítik, hogy megfelelő időben kerülhessen az áru felhasználásra. Időszakonként engedményekkel is segítjük a mezőgazdasági üzemeket: 25 százalékos árengedményt adtunk MTZ és Zetor traktorokra, és kedvezményes bérletet biztosítunk kombájnvásárláshoz. Kialakítottuk, és folyamatosan bővítjük szerviztevékenységünket is. A betakarítás végéig ügyeletet tartottunk a gyors hibaelhárítás segítésére. Az aratás ideje alatt alkatrésszel megrakott kocsival jártuk folyamatosan a mezőgazdasági üzemeket. Természetesen a többcsatornás értékesítési rendszer következtében kiesett forgalom pótlására bővítettük tevékenységi körünket. Csehszlovák együttműködéssel gyári felújítású Tátra- és Zetor-motorokat, illetve fődarabokat forgalmazunk az ország egész területére. Csehszlovák partnereinkkel kishatármentl árucsere keretében kívánjuk az ellátás színvonalát javítani. Ennek megkezdéséhez a szükséges egyeztetések megtörténtek. A szerződés aláírásra került, kezdődhet az áru- szállítás. Hozzáláttunk az egri Finomszerelvénygyár által gyártott pneumatikái ele- íneK Aörgstoazt^ ta® mező- gazdasági üzemek és ipar- vállalatok számára, szintéin együttműködve a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalattal. Igény szerint szerszámgépek. vaskohászati termékek beszerzését és értékesítését is elvégezzük. Folyamatosan bővítjük kiskereskedelmi tevékenységünket. Törekszünk mindazon termékek forgalmazására, amire vásárlóink körében igény van, beszerezhető és eredményesen értékesíthető. Talpon maradni és helytállni a versenyben! Ez motiválja tevékenységünket. Bízunk kollektívánk erejében, felkészültségében. Reméljük a közgazdasági szabályozók jobban teret adnak az igazi vállalati önállóság kibontakozásának. így magasabb színvonalon szolgálhatjuk a mezőgazdasági üzemeket,, iparvállalatokat és a lakosságot egyaránt. huda Miklós kereskedelmi igazgató. helyettes
