Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 24., csütörtök Babiloni Befejeződtek Busák belgrádi tárgyalásai Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök, a CSKP KB főtitkára, miután Belg- rádban befejezte hivatalos tárgyalásait a legmagasabb szintű jugoszláv állami és pártvezetőkkel, szerdán dél­előtt a fővárosból rövid tartózkodásra Zágrábba uta­zott. A csehszlovák állam és párt vezetője Lazar Mojszov- val, a jugoszláv államelnök­ség elnökével, Bosko Kru­niccsal, a JKSZ KB Elnök­ség elnökével és Branko Mi- kuliccsal, a szövetségi kor­mány elnökével a kétolda­lú állam- és pártközi együtt­működés további erősítésé­ről, a világpolitikai és gaz­dasági helyzetről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről folytatott meg­beszéléseket. Ezek befejez­tével adott nyilatkozatában MACEDÓNIA Albán nacionalizmus A Macedón Köztársaság­ban kifejtett albán naciona­lista tevékenységről és ak­namunkáról tárgyalt szer­dai, skopjei ülésén a Mace­dón Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottsága. A plénumon elhangzott beszámoló megállapította, hogy az albán nacionalista és szeparatista csoportok az utóbbi időben taktikát vál­toztattak. Illegalitásba vo­nultak, de minden alkalmat — családi összejöveteleket, lakodalmakat, temetéseket, ünnepségeket. stb. — fel­használnak arra, hogy ki­lengéseikkel nyugtalanítsák a közvéleményt, zaklassák az embereket. Kapcsolatban áll­nak koszovói elvbarátaikkal, kijelentette, hogy Belgrád- ban baráti fogadtatásra és eszmecserére számított, de vendéglátóinak szívélyessé­ge és tárgyalásainak őszinte légköre és közvetlensége minden várakozását felül­múlta. Gustáv Husák meghívta a jugoszláv államelnökség el­nökét és a JKSZ KB Elnök­sége elnökét, hogy látogas­sanak el Csehszlovákiába. de tevékenységüket Tirana és a nyugat-európai fasisz­ta albán emigráció is ser­kenti. A Macedón Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­sága most konkrét tevékeny­ségi programot fogadott el az albán nacionalista és ir­redenta aknamunka vissza­szorítására. fesztivál Megkezdődött kedden a babiloni fesztivál. Az évek óta hadiállapotban élő Irak azt reméli az egy hónapig tartó kulturális rendezvény- sorozattól, hogy az legalább­is részben elvonja a figyel­met a harctéri cselekmé­nyekről. A Bagdadtól mintegy ki­lencven kilométerre levő Ba­bilon volt a civilizált világ egyik legrégibb városa, más­fél ezer éven át volt kultu­rális központ. Mesés függő- kertjeit a világ hét csodája között tartották számon. A most folyó rendezvé­nyekre több mint ötven or­szágból várnak vendégeket. Az ősi — éppen a fesztivál­ra felújított — falak között tartanak majd opera- és ba­lettelőadásokat, színházi, ze­nei bemutatókat. A prog­ramban népművészeti kiál­lítások is szerepelnek, s be­mutatják a város történeté­hez szorosan tartozó ősi hangszereket is. Szovjet—amerikai TV-híd A történelemben először élő televíziós hidat létesí­tettek szerdán szovjet és amerikai parlamenti képvi­selők között. Az egyenes adásban két helyszínről: a Szovjetunió­ból és az Egyesült Államok­ból vitatkoztak a páriámén, ti képviselők. s az eszme­cserét egyidejűleg sugároz­ták a két országban. Az adásban olyan neves szemé­lyiségek vettek részt, mint például Lev Tolkunov, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa egyik házának, a szö­vetségi tanácsnak az elnö­ke, Szergej Ahromejev mar­sall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, Jev- genyij Velihov, a Szovjet Tudományos Akadémia al- elnöke, az amerikai kong­resszusból pedig Sam Nunn demokrata párti szenátor, a Demokrata Párt vezető ka­tonapolitikai szakértője, Les Aspin demokrata képviselő, a képviselőház hadügyi bi­zottságának elnöke, és Trent Lott, a képviselőházi repub­likánus kisebbség vezetője. A téma a nemzetközi biz­tonság és a leszerelés volt. Az ENSZ közgyűlése alkalmából New Yorkban tartózkodó szovjet, illetve nyugatnémet külügyminiszter , megbeszélést folytatott. A képen: Eduard Sevardnadze és Hans-Dietrich Genscher a szovjet .ENSZ-misszió épületében (Népújség-telefotó: AP — MTI — KS) CIPRUS, TURISTASZEMMEL (IV/3.) Makariosz emléke Ahogyan írtam, 1960-ban Ciprus elnyerte függetlensé­gét, megalakult a köztársa­ság. Egy kis darab Anglia viszont ittmaradt a szigeten. Autóbuszunk ablakából — Episcopi bázison áthaladva — csodálkozva néztük a Cip­ruson oly szokatlan, de Ang­liában annál inkább-minden­napi üdezöld pázsitot, a ha­talmas sportpályákat, ame­lyek az ott állomásozó ka­tonák kikapcsolódását hiva­tottak szolgálni. Ügy tűnik tényleg otthoni — angliai — kényelmet, környezetet igye­keznék teremteni az itt állo- másozóknak — bizonyára nem kevés pénzből! Mi bé­kés, nyugodt életet láttunk a támaszponton — férfiak nagy csapata éppen rögbit játszott. Reméljük a fegy­ver helyett máskor is a lab­dát fogják a kezükbe. Egy kirándulás erejéig el­látogattunk Nicosiába, az ország fővárosába is. Ide­genvezetőnk felvilágosított bennünket, hegy csak a kül­földi nevezi a fővárost Ni­cosiának. Eredeti neve a vá­rosnak Ledra, de hívják LeVkosiának és Lefkoshá- nak is. A Ledra nevet ar­ról az ősi településről kap­ta. amelynek helyén a város felépült. Nagyjából a sziget közepén fekszik, és már a X. század közepétől főváro­si rangja van. Jelenleg az ún. „zöld vonal” két részre osztja. Mint ismeretes, 1974 óta az ország cca 1/3-a tö­rök fennhatóság alatt van. A „zöld vonal” a semleges zóna, ahol néhány kiégett, elhagyott ház jelzi a város kettéosztottságát. Szomorú •látvány mindenesetre. Ho­mokzsákok, katonák jelzik, hogy nem mehetünk tovább az autóbuszokkal, sőt még fényképezni sem szabad. Napirendre térünk a dolog fölött, és igyekszünk minél többet látni a fővárosból. A legszebb élményt az óváros adja. ahol eredeti állapotuk­nak megfelelően állították helyre az épületeket. Szűk kis utcácskák, kézműves mű­helyekkel, apró vendéglők­kel — lenyűgözik a turistát. Egy rézművesnél még ró­mai sisakok apró másolatait is láttuk. Kapható itt, ebben a városrészben minden. Szép kézimunkák és gyönyörű vi­rágok egyaránt kínálják magukat. A vendéglősök minden arra járót hellyel kí­nálnak. Az egyes vendéglők „felségterületei” csak az ab­roszok színéről különböztet­hetők meg. Igazán hangula­tos ez a városnegyed. Más­fajta, de nem kevésbé ma­radandó élményt nyújt az új bizánci stílusban épült hatalmas elnöki palota, amely Ciprus első elnökének, Makariosznak is munkahelye volt. Hatalmas, 10 méter ma­gas, 11 tonna súlyú bronz­szobrát ottjártunkkor kék-fe­hér lepel borította, idegen- vezetőnk szerint hamarosan felszentelésre kerül. A palo­ta kapuit évente egy alka­lommal nyitják meg, ami­kor a ciprusi elnök fogadja a látogatókat — amíg a termek meg nem telnek — és vendégül látja a szeren­cséseket. Áhítattal néztük a hatalmas épületet és tiszte­lettel gondoltunk Makariosz érsékre, egy hegyipásztor fiára, a püspöki székből az érseki titulus birtoklójára, majd a köztársasági elnöki posztig eljutó pap-politikus­ra, aki kétségkívül sokat tett hazája érdekében, és emléke ma is nagy elisme­résnek örvend a szigeten. Az érseki palotától nem messze található a szabad­ság emlékműve, ahol a bör­tönök felhúzott rácsai mö­gül a korábban bezárt rabok — nők, férfiak, gyerekek, papok — a napfényre, a szabadságra jönnek., A mo­numentális szoborcsoport az ország függetlenségének el­nyerése a lkainkból készült, és jó szomszédságban van az ún. velencei fallal, amely 14 km hosszan, kör alakban szinte sértetlenül ma is áll. A velenceiek — innen a ne­ve — a város védelmére épí­tették, persze ma már csu­pán idegenforgalmi neveze­tesség a városban. Bástyái, •kapui híven őrzik az építők alaposságát, szépérzékét. Természetesen ellátogat­tunk a Ciprus Múzeumba is, ahol felhalmozták a sziget múltjáról szóló gazdag gyűj­teményt. A ciprusi kultúra jelentős része külföldre — a londoni, párizsi, stockhol­mi múzeumokba — került, de még így is szép anyagot mutathat be a nemzeti mú­zeum. Kőkorszakbeli edé­nyek, gyönyörű Aphrodité- szobrok, Severus római csá­szár bronzszobra, eredeti for­mában felállított sírok, arany- és ezüsttálak, éksze­rek, elefántcsonttrón bűvö­lik el a látogatót. A gyönyö­rű formák láttán az jut eszembe, hogy a ma faze­kasainak, ötvöseinek, forma- tervezőinek sok ötletet ad­hat a múlt e remekeinek ta­nulmányozása. A sok látnivaló kö­zül számomra igen ér­dekes volt Dionüsszosznak — a bor istenének — háza is, Paphos város határában 1962-ben egy földműves akadt rá az épület marad­ványaira, a csodálatos mo­zaikokra. Valóságos tan­könyvlapok vannak itt a gö­rög mitológia tanulmányozá­sára, gyönyörű mozaikképek formájában. A mozaikok hi­hetetlenül épek, alig látszik rajtuk az idő. És milyen ki- fejezőek! Elképesztő, hogyan tudták az apró, színes la­pocskákat úgy elhelyezni, Ktiszisz-mozaikkép hogy a legapróbb részlet, pl. egy árnyék is érzékelhető legyen. Láható itt Pyramosz és Thiszbe — a két boldog­talan szerelmes legendája — amely hasonlít Rómeó és Jú- la történetéhez, Nárcisz (Nar- kisszosz). az önimádó szép ifjú, Philemon és Bauchisz, akik vendégül látták az is­teneket, Daphnisz, a pásztor- dalénekes, és szerelme Kloe, Léda királyné a hattyúval és sok más legenda mozaikja, amelyről művészettörténet órán, vagy történelemórán tanultunk. Ezredévekkel szembesülve törpének érzi magát az ember, és csak isz- sza-issza a sok szép látni­valót. És elraktározza ma­gában, hogy nehezebb na­pokon tudjon felidézni ezek­ből a szépségekből. A kultúrtörténeti emlékek mellett persze az is érde­kelt bennünket, hogy a mai ciprusi ember milyen körül­mények között él. Ahogyan korábban írtam. Ciprus ma önálló, független köztársaság, elnöki rendszer­rel. Választás 5 évente van. A következő 1988 februárjá­ban lesz. Érdekesség, hogy a kommunista párt és a szak- szervezeti szövetség, a PEO jelöltje egy olyan politikus, aki Magyarországon, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen szerzett köz­gazdász diplomát. (Folytatjuk) Miskolczi Margit rC Külpolitikai kommentárunk )—i Magyar—osztrák kapcsolatok Rendezettek és rendszeresek a magyar—osztrák kap­csolatok; a jószomszédi viszony jellemzi a két eltérő tár­sadalmi és gazdasági rendszerű állam példamutató együtt­működését. Problémamentesek magas szintű politikai kapcsolataink; az érintkezés formái gazdagok. A kap­csolatok folyamatosságát jelzi, hogy Lázár György ko­rábbi miniszterelnök 1985 februárjában hivatalos tárgya­lásokat folytatott Ausztriában; viszonzásként kerül sor a közeli napokban Franz Vranitzky kancellár első ma­gyarországi látogatására. Két évvel ezelőtt Kádár János és Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök határ menti ta­lálkozón folytatott megbeszéléseket az ausztriai Rustban. Lázár György tavaly júliusban nem hivatalos munkata­lálkozó keretében tárgyalt az Osztrák Köztársaság újon­nan választott kancellárjával Kismartonban. Évente ta­lálkoznak a külügyminiszterek, s rendszeresek a két or­szág szakminisztereinek és az országos hatáskörű szer­vek vezetőinek megbeszélései is. Elvtársi kapcsolatokat tart fenn a Magyar Szocialista Munkáspárt Ausztria Kommunista Pártjával, s gyako­riak a tárgyalások az Osztrák Szocialista Párt egyes ve­zetőivel. Sokszínű és élénk a viszony a társadalmi és tö­megszervezetek között. A két ország szerződéses kapcsolatai kiterjedtek, jól működnek, az élet legfontosabb területeit fogják át. Leg­utóbb — idén áprilisban — írták alá a nukleáris bal­esetek esetén történő együttműködést rögzítő egyezményt, s előkészületben van a beruházásvédelmi megállapodás is. A tőkés országok közül Ausztria az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk: a forgalom nagysága, illetve a kooperációs kapcsolatok és a vegyes vállalatok száma egyaránt jelentős. Exportunkat azonban vámhátrányok, diszkriminatív intézkedések sújtják, s emiatt az utóbbi években jelentősen csökkent kereskedelmi forgalmunk Hazánk kész mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek szállítására, ezt azonban Ausztria önellátási törekvései és ezzel párosuló agrárprotekcionista álláspontja akadá­lyozza. így a jövőben elsősorban a feldolgozott iparcik­kek, gépek kivitelével biztosítható a magyar export nö­vekedése. A nehézségek ellenére is számos nagy jelentő­ségű gazdasági együttműködési programot valósítottak, illetve valósítanak meg a két ország vállalatai. Kulturális kapcsolataink kiterjedtek, az együttműködés újszerű és nagyszabású formái jöttek létre. A szomszé­dos országban egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a magyar nyelv és kultúra iránt. A hungarológiai, a tör­ténelmi és ezen belül a munkásmozgalom-történeti kö­zös kutatások hasznosan járulnak hozzá múltbéli örök­ségünk ápolásához. Tavaly áprilisban nagyszabású magyar kulturális hét­nek adott otthont Bécs; a rendezvény viszonzásáról már folynak a tárgyalások. Jól fejlődnek kapcsolataink az oktatásban és a műszaki-tudományos területeken, a konk­rét együttműködés lehetőségei körvonalazódnak többek között a biotechnika témaköreiben. Messzemenően segí­tik Ausztriában a magyar ösztöndíjasok munkáját. Dinamikus a két ország közötti idegenforgalom fejlő­dése. 1986-ban csaknem két és fél millió osztrák állam­polgár járt hazánkban, az előző évinél mintegy 20 szá­zalékkal többen. 1987 első hét hónapjában egymillió 634 ezren érkeztek a szomszédos államból — 29 százalékkal többen, mint 1986 hasonló időszakában. Az elmúlt év­ben 388 ezer magyar turista járt az OSztrák Köztársa­ságban; idén július 31-ig 203 ezren lépték át nyugati határunkat. Tovább bővültek határ menti kapcsolataink is: Győr- Sopron, Vas és Zala megye, valamint Burgenlamd, Stá­jerország és Alsó-Ausztria között intézményes az együtt­működés; felöleli hivatásos és amatőr művészek, együt­tesek kölcsönös vendégszereplését, a nemzetiségek kul­turális együttműködését, a területrendezési és -fejleszté­si kooperációt, a környezetvédelmet és a sportot egyaránt A Burgen,landhan élő magyar népcsoportok számottevő­en hozzájárulnak a magyar kultúra értékeinek ápolásá­hoz, terjesztéséhez. A Magyarország és Ausztria között kialakult jó vi­szonyt jelzi, hogy Budapest és Bécs közös világkiállítás megrendezését tervezi. A szakrendezvényre az elképzelé­sek szerint 1995—96-ban kerülne sor, a honfoglalás, il­letve az osztrák államalapítás és hazánk felszabadulásá­nak 50. évfordulója alkalmából. Gyorslista Nyereményjegyzék az 1987. szeptember 22-én megtartott SZEPTEMBERI TELELOTTÓ jutalomsorsolásáról, melyen a szeptemberi TELELOTTÓ-szelvények és a szeptember hatvi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyeremény jegy­zékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalv. (3000 Ft); B Lada 1200 S tip- személy- gépkocsira szóló utalvány; C Trabant Lim. Special tip. személygépkocsira szóló utalvány; D Szerencs eutalv. (30 000 Ft); E Vásárlási utaltÁ (10 000 Ft); F Vásárlási utalv. (9000 Ft); G Vásárlási utalv. ,(7000 Ft); H Vásárlási utalv. (5000 Ft); 1 Vásárlási utalv (4000 Ft). ■A nyertes 'szelvényeket 1987. október 16-ig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc utca 15.) eljuttatni. 5 859 682 F 78 045 796 F 78 201 336 G 78 419 092 E 5 883 013 I 78 061 350 H 78 216 890 H 78 426 869 G 5 890 790 D 78 076 904 D 78 224 667 E 78 434 646 H 5 898 567 I 78 084 681 G 78 232 444 D 78 442 423 H 5 929 675 E 78 092 458 D 78 240 221 G 78 450 200 H 5 953 006 E 78 100 235 E 78 263 552 F 78 457 957 I 5 960 783 E 78 108 012 F 78 279 106 D 78 473 531 I 5 968 560 H 78 123 566 F 78 294 660 G 78 481 308 F 5 976 337 H 78 131 343 E 78 310 214 E 78 496 862 1 5 984 114 F 78 139 120 E 78 325 768 H 78 504 639 I 5 991i891 H 78 162 451 G 78 333 545 H 78 512 416 G 78 006 911 G 78 170 228 G 78 341 322 E 78 527 970 I 78 014 688 G 78 178 005 H 78 364 653 H 78 372 430 F 78 535 747 78 543 524 I I 78 022 465 G 78 185 782 F 78 380 207 G 83 271 940 D 78 038 019 E 78 193 559 F 78 403 538 D 83 287 494 F

Next

/
Thumbnails
Contents