Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA FOLYAMATOSAN BŐVÜLŐ SZOLGÁLTATÁSOK Korszerűsödő mun kaerő-közvetítés városa i n kba n A már régóta esedékes gazdasági szerkezetátalakítás senki; által sem óhajtott, ám kényszerű velejárója az a fordulat, amely nagy valószínűséggel a munkaerő keres­let-kínálat piacán be fog következni, s amelynek első! jelei már napjainkban is ta­pasztalhatók. Ez idáig a vállalatok és intézmények keresték a munkavállalók ke­gyeit, az eredménytelenül gazdálkodó egységek megszűnésével azonban várhatóan, átbillen a kocka a másik oldalára. Ezután már az állást keresőknek kell mindent, vagy legalábbis többet tenniük elhelyezkedésük érdekében. A szigorodó gazdálko­dási és életfeltételek közepette — túlzás nélkül állítható —, hogy a munkaerő­közvetítés színvonala társadalmi közhangulatot befolyásoló tényező lehet, hiszen a legtöbbet ez a szolgáltatás teheti azért, hogy munkáltató és munkavállaló „egymás­ra találjon”. Rajtunk múlik! Nem is kell végigbön­gészni a statisztikát: saj­nos annyi baleset történt a nyáron Egerben, hogy emlékezetből is jó néhányat fel tudunk sorolni, szinte valamennyien. A vakáció, a pihenés, a kikapcsolódás számtalan családnak tragé­diába torkollt, S mindez miért? A for­galom növekedésével nem­hogy figyelmesebbek len­nénk, jó értelemben vett rutinos közlekedők, in­kább lezserebbek. a sza­bályokat mind gyakrab­ban áthágok vagyunk. A kulturált közlekedés hiá­nyáról nem is beszélve. Sokszor némi udvarias­sággal, a kialakult szituá­ciót emberi oldalról meg­közelítően mérlegelve, el lehetne kerülni a bajt. Ehelyett dudálunk, idege­sen villogunk, s az öklün­ket rázzuk. Apellálunk el­sőbbségi jogunkra a zeb­rán, a másikat, a szintén közlekedőt, annak problé­máit teljesen figyelmen kí­vül hagyva. Számtalanszor írtunk már az ittas gépjármű­vezetésről, ám úgy tűnik, hogy mégsem elégszer. Az ittasság fogalma ugyan­is kezd átértékelődni. Az elmúlt időszak tapasztala­tai ugyanis azt bizonyítják, hogy mostanság nem egy, esetleg két üveg sörtől szí- neződnek el a szondák. Volt olyan eset — nem is egy —, amikor a „jóked­vű” autós magához térése után megköszönte a rend­őri intézkedést, s megkér­dezte, hogy tulajdonkép­pen mi is történt. Olyan állapotban volt ugyanis, ami után arra sem emlé­kezett: egyáltalán .autóval indult-e el hazulról. A közvélemény még mindig elnézően mosolyog az ilyen, s ehhez hasonló ügyek hal­latán. Felháborodás csak akkor tapasztalható, ami­kor mondjuk a járdára fel­hajtva gázol az illető — ilyen is előfordult —, vagy közvetlen családta­got, ismerőst éri a baj. Megannyiszor hírt ad­tunk már arról is, hogy a pedagógusok milyen jó eredményekkel büszkél­kedhetnek a helyes köz­lekedésre nevelés terén. Ugyanakkor, mindezek az erőfeszítések, vajmi keve­set érnek, ha reggelente a szülő három méterre a zeb­rától szabályosan áthúzza az úttesten a csemetéjét, mondván: siet. Sokszor zaklatásnak vesz- szük, ha a rend őrei ellen­őrzést tartanak az utakon. Ha baj történik, akkor pe­dig a 'rendőrjárőr hollétét kérjük számon, pedig ezek a dolgok nem a rendőrö­kön múlnak, önmagunk­ban kellene már végre rendezni kialakult ksele- kedési szokásainkat. Közö­sen fellépni a rendbontók­kal szemben, rugalmasan viselkedni az adott szi­tuációkban. Mindez bizton­ságunk érdeke. Egy kis udvariasság, előzékeny­ség pedig közérzetünkön is nagyot javíthatna .,. Csak rajtunk múlik! Kis Szabó Ervin Az elmúlt esztendőben két lépésben valósult meg a megyénk városaiban műkö­dő munkaerő-közvetítő he­lyek egységes hálózattá szer­vezése. A korábban a váro­si tanácsok pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályainak részeként működő irodák, részben önálló intézmények­ké alakultak. A városi háló­zat utolsó láncszemeként leg­fiatalabb városunkban is megalakult a közvetítő iro­da. Ez év elejétől a városi irodák egységes megyei in­tézménnyé szerveződtek, He­ves Megyei Munkaügyi Szol­gáltató Iroda néven a me­gyeszékhelyen, amely sző­kébb pátriánkra kiterjedő­en gyűjti és továbbítja az információkat, s kézben tart­ja a terület egészének szak­mai irányítását. Mindehhez természetesen megfelelő tech­nikai felszereltség áll ren­delkezésre. A Hatvanban, Gyöngyösön és Hevesen mű­ködő szolgáltató intézmé­nyek városi kirendeltségek­ként működnek­A szervezeti korszerűsítés­sel lépést tartott az érdemi munka fejlődése is. Egy-két éve megteremtődött ’ a jogi lehetősége is annak, hogy a közvetítő iroda külön szol­gáltatást is végezhessen a vállalatok részére. A válla­latok érdeklődése a vártnál is nagyobb volt. Az idén már 109 munkáltatóval léte­sült szerződéses kapcsolat, ami háromszorosa a két év­vel ezelőtti számnak. Tájé­koztatják a gazdálkodási egységeket a munkára je­lentkezők összetételének ala­kulásáról, elősegítik az al­kalmi és idényjellegű mun­kaerő-szükséglet kielégíté­sét. A vállalatok sürgős igé­nyeit az iroda állandó hir­detési rovatában teszi közzé. Bár jelentős a kínálat növe­kedése a munkaerőpiacon, ezt a kereslet még mindig jóval meghaladja, noha a tendencia a kiegyenlítődés felé mutat. Igény csökkenés főként a különösebb szakképzettséget nem kívánó területeken kö­vetkezett be. A segéd- és betanított munkakörök ará­nya az 1985-öshöz képest 53 százalékról 40 százalékra esett vissza. Ez érezhetően rontja a foglalkoztatottak egyes rétegeinek elhelyezke­dési esélyeit. Fokozatosan körvonalazódik a kliensek egy bizonyos köre, akik „vándormadár” természetük vagy fegyelmezetlénsé­geik miatt az irodák „törzs­vendégeivé” válnak. A társadalom és gazdaság számára hasznos tevékeny­ségük biztosítása érdekében ez év júniusában elsőként Egerben kezdték meg a köz­hasznú munkák szervezését. A próbálkozás, elegendő vál­lalkozó hiányában zátonyra futott. Annyi haszna azon­ban mégis volt a kezdemé­nyezésnek, hogy segítségével sikerült kiszűrni a komoly­talan álláskeresőket. Amint azt Zöldi Sándorné- tól, a Heves Megyei Munka­ügyi Szolgáltató Iroda ve­zetőjétől megtudtuk: egyre nagyobb súlyt fektetnek a pályakezdő fiatalok munká­ba lépésének elősegítésére. Az idén első ízben került sor a felajánlott helyek szá­mítógépes feldolgozására. Az ennek alapján készült kiad­ványt eljuttatták a megye valamennyi oktatási intéz­ményébe. A szolgáltatások köre ki­terjed a legkülönfélébb te­rületeken felmerülő lakos­sági igényekre, így a beteg- gondozásra, a gyermekfel­ügyeletre, a korrepetálásra, az úszásoktatásra és a logo­pédiára is. Az iroda nyilván­tartja a szolgáltatásokra je­lentkezőket, és kölcsönös megfelelés esetén díjmente­sen elvégzi a közvetítést. A második negyedévi adatok szerint valamennyi kiren­deltségen folyamatosan nö­vekvő érdeklődés tapasztal­ható. Ezt igazolja, hogy az adott időszakban a megye- székhelyen 1462-en, Gyön­gyösön 712-en, Hatvanban 431-en, Hevesen 108-an ke­resték fel a közvetítő irodá­kat. Cél: a termőtalaj minőségének javítása A Miskolci Vízügyi Igazgatóság Gyöngyösi Talajjavító és Üzemgazdasági Társulásának szakemberei meliorációs munkák elvégzésére kaptak megbízást a Visontai Reménység Ter­melőszövetkezettől. Négyszáz hektárnyi területen végeznek úgynevezett meződrénezési munkálatokat korszerű, saját fejlesztésű gépeiken a gyöngyösiek. Az alagcsövezéssel a termőtalaj vízháztartá- Munkában a meződrénező gép, amely 1,3 sának egyensúlyát kívánják biztosítani méteres mélységben fekteti le a karvastag- (Fotó: Perl Márton) ságú lyuggatott műanyag csövet a talajba Grósz Károly az NSZK-ba utazik Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Helmut Kohl szö­vetségi kancellár meghívására október 7—10. között hiva­talos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. Hevesen és Kiskörén járt a targovistei pártdelegáció A hétfő óta megyénkben tartózkodó targovistei dele­gáció, Pável Jordanovnak, a BKP Targoviste Megyei Bi­zottsága titkárának veze­tésével, szerdán megyénk déli részét kereste fel, aho­vá elkísérte őket Virág Ká­roly, a megyei pártbizott­ság titkára. Délelőtt a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet köz­pontjában fogadta a kedves vendégeket Sári József, a városi pártbizottság titkára, Gulyás Sándor, a tsz elnöke, valamint Horváth Lajos, a közös gazdaság párttitkára. A Mátra, a Bükk és az Alföld találkozási pontján fekvő település és körzete legfőbb jellemzőit ismertette röviden Sári József. Szólt ar­ról, hogy megyénk legfiata­labb városában az utóbbi években jelentős változások mentek végbe. A térségben élő közel negyvenezer em­ber kenyerét, még ma is fő­ként a mezőgazdaság adja. de egyre több ipari üzem létesül, s javul a szociális, kulturális ellátottság is. Ezután Gulyás Sándor, a közös gazdaság szervezeti felépítéséről, termelési szer­kezetéről szólt. A küldöttség ^tagjait szin­te a legapróbb részletekig érdekelte mindaz, ami az itteni munkával kapcsola­tos, hiszen, tudták, hogy az ország egyik legeredménye­sebben gazdálkodó mezőgaz­dasági üzemében vannak. Jóllehet, az elnök kifejtet­te —, hogy a természeti adottságok nem a legkedve­zőbbek. Bolgár barátaink a nö­vényvédelemről, a gépesítés­ről, a foglalkoztatottságról kérdeztek. Figyelemmel hallgatták Horváth Lajos beszámolóját is a pártalap- szervezet felépítéséről, a demokrácia fórumairól. A szívélyes légkörű esz­mecsere után a vendégek a _ gépi paradicsom-betakarí­tást tekintették meg a föl­deken, majd ellátogattak a termelőszövetkezet sertés­telepére is. Délután Kiskö­rére mentek, ahol Szász Já­nos, községi párttitkár kö­szöntötte őket. s ezt követő­en a Tiszai Erőmű Vállalat­nál folytatták tapasztalat­gyűjtő kőrútjukat. Ma Egerben, a városi párt- bizottságon Németh László első titkárral találkoznak, s az Eger—Mátra Vidéki Bor- gazdasági Kombinát munká­járól tájékozódnak. Szolidaritási nagygyűlés az egri főiskolán Luu Kien követségi tanácsos a vietnami építőmunka jelené­ről beszélt < (Fotó: Koncz János) Immár hagyomány, hogy a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán a nemzetközi bé­kehónap keretében magyar­vietnami szolidaritási nagy­gyűlést rendeznek. Érthető ez a gesztus, hi­szen az egrieket szoros szá­lak fűzik a Vinh-ben mű­ködő testvérintézményhez. Az eltelt huszonöt év alatt közel harminc diák tanult a Líceum falai között, és köl­csönös látogatásokra is sor került. A tegnap délutáni ünnep­séget az énektagozatos nö­vendékek műsora nyitotta, majd dr. Gallovits László párttitkár köszöntötte a meg­hívott vendégeket, köztük a Csuvasiából érkezett béke­küldöttség tagjait. A katonai technika fej­lődése oda vezetett, hogy lé­tünket őrizzük, ha a béke megóvásáért küzdünk. Ezért is erősödtek meg világszerte a békemozgalmak — mond­ta. Ezután dr. Szűcs László főigazgató lépett a szónoki emelvényre. Emlékeztetett a vietnami nép harcára, hő­si helytállására. Személyes élményeit felidézve számolt be a háborús évek alatt szétbombázott Vinh-i főisko­lán zajló oktatómunkáról. — A történelem tanulsá­ga, hogy az összefogás se­gít megoldani közös gondja­inkat. Együtt kell működ­nünk a békéért, a leszere­lésért, a környezetvédelmi problémák megoldásáért. Luu Kien, a vietnami nagykövetség tanácsosa el­sősorban hazája jelenlegi helyzetéről szólt. A gazdasá­gi és társadalmi problémák megoldására új munkaprog­ramot dolgoztak ki. Az ered­mények még nem féléinek meg az elképzeléseknek, de elszántan folytatják a küz­delmet az ország felvirágoz­tatásáért, mondta a szónok, majd köszönetét fejezte ki a hazánk által a múltban és jelenben a népének nyúj­tott támogatásért. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents