Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 21., hétfő 3. Befejezte munkáját az Országgyűlés űszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) csak ezen összegen felül le­gyen az adóalap a kereset 60 százaléka. Boldizsár Iván azonban az ülésen vissza~ vonta módosító javaslatát, mondván: az Országgyűlés­ben az utóbbi napokban megnyilvánult egységet ez­zel nem akarja megbontani. Ugyanakkor kérte a pénz­ügyminisztert, hogy az al­ternatívát, a művészek ho­noráriumainak emelését tartsák napirenden. Zsig- mond Attila — csatlakozva az előtte szólóhoz — ezt a módosító javaslatát vissza­vonta. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) indítványozta, hogy az újításból származó jöve­delem elkülönítetten, más jövedelmekkel való összevo­nás nélkül 20 százalékos kedvezményes kulccsal adóz­zon. A kormány javaslata szerint az újításból szárma­zó jövedelem után az adót az általános szabályok sze­rint kell megfizetni. Az Országgyűlés — 21 ellensza­vazattal és 11 tartózkodás­sal — a kormány eredeti ja­vaslatát fogadta el. Nagyiványi András (Bu­dapest, 19. vk.) javasolta, hogy a takarékbetétből, ér­tékpapírból származó jöve­delmek adóztatását 1990-től vezessék be. A kormány fenntartotta eredeti elkép­zelését, amely szerint 1988- ban az adót a takarékbeté­tek kamata után a pénzin­tézetek fizetik meg. a la­kosság csak 1989-től tartozik adót fizetni. Az Országgyűlés ellensza­vazat nélkül, 9 tartózkodás­sal a kormány eredeti ja­vaslatát támogatta. Módosító indítványok ér­keztek a képviselőktől a há­rom- és többgyermekes csa­ládok adóalap-csökkentő ked­vezményére vonatkozóan is. Szentágothai János (orszá­gos lista) indítványozta, hogy ezek a családok három gye­rek után 5 ezer forint és min­den további gyerek után újabb 5—5 ezer forint adó­visszatérítésben részesülje­nek. Viola Károly (Pest m. 14. vk.) azt javasolta, hogy a családban élő gyermekek, valamint minden eltartott időskorú után — akinek ha­vi jövedelme a minimális nyugdíj összegének 80 szá­zalékát nem éri el — havi 700, összesen évi 8400 fo­rint adóalap-csökkentést ál­lapítsanak meg. Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.) in­dítványozta, hogy az egy csa­ládban élő gyermekek szá­mától függetlenül adjanak 12 ezer forint adóalap-csök­kentő kedvezményt. Szent- ágothai János elállt eredeti indítványától, Zsigmond At­tila pedig fenntartotta javas­latát,'azzal a megjegyzéssel, hogy a kedvezményt a gyer­mekek iskoláztatásának be­fejezéséig kapják a csalá­dok. Viola Károly javasla­tának a gyermekekre vo­natkozó részét fenntartotta, szavazás után azonban az Országgyűlés — a képviselői indítványokkal szemben — a kormány állásfoglalását támogatta. Nagyiványi András (Buda­pest 19. vk.) javasolta; hogy az évi 48 ezer és 120 ezer forintos összjövedelem kö­zött egy külön megállapítan­dó lineáris kulccsal történ­jék az adózás. Az Ország- gyűlés a képviselő javasla­tát elvetette, a törvényjavas­latban meghatározott sávok és kulcsok szerinti adózás mellett szavazott. Ezt követően a nyugdíjak ügyében határoztak a kép­viselők. Az eredeti törvény- tervezet egy A) és egy B) változatot javasolt. Ez to­vábbi képviselői indítvány­nyal egészült ki arról, hogy a nyugdíjasok 120 ezer fo­rint évi jövedelem határáig kapjanak adómentességet. A kormány az A) pontban meg­jelölt javaslatot tartotta tá­mogatandónak. Ennek lénye­ge, hogy a fizetendő adó aszerint állapítandó meg, hogy a különkereset há­nyad részét teszi ki a nyug­díjasok összjövedelmének. A B) pont pedig évi 96 ezer forint összjövedelemig ad le­hetőséget az adómentességre. A határozathozatal eredmé­nyeként az Országgyűlés sza­vazattöbbséggel a B) variá­ciót fogadta el. Polgárdi József (Pest m. 17. vk.) arra tett javaslatot, hogy ha valaki egy évben több közműtársulásban is részt vesz, magasabb össze­gű adókedvezményben része­süljön: az eredeti 30 száza­lék helyett 40 százalékban. A javaslatot az Országgyűlés szavazattöbbséggel elvetet­te. Elek József (Borsod-Aba- új-Zemplén m. 13. vk.) eh­hez a ponthoz azt javasol­ta, hogy az egészséges ivó­víz bevezetésére létrehozott társulás tagjai által kifize­tett összeg az adóból egészé­ben visszaigényelhető legyen. A kormány ezzel sem értett egyet, és az Országgyűlés tá­mogatta ezt az álláspontját. A lakáscélú megtakarítá­sokra vonatkozó adószabá­lyokkal kapcsolatban Dobi Ferenc (Pest m. 6. vk.) ter­jesztett elő módosító javas­latot. Indítványozta, hogy a kormány A) variációjának megfelelő, 36 ezer forintos sávot fogadják el, de a 24 ezer forintosra vonatkozó kedvezőbb adókulccsal. A szakértők szerint ez másfél milliárdos adókiesést jelen­tene. A képviselők többsége a kormány eredeti A) variá­ciója mellett szavazott. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m. 13. vk.) azt javasol­ta, hogy ha az adóhiányt gondatlanság okozta, akkor 1988-ban ezért ne szabjanak ki bírságot, s az átmeneti időszakot 1989-re is terjesz- szék ki. (A kormány javas­lata szerint a bírság legalább 20 százalékos, súlyos gondat­lanság esetén 50 százalékos lehet.) Az Országgyűlés a képviselői javaslatot szava­zattöbbséggel elvetette. E témakört lezárva a kép­viselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslat egészéről sza­vaztak: a törvényhozó testü­let — 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással — általá­nosságban és részleteiben el­fogadta a törvényjavaslatot. A továbbiakban az általá­nos forgalmi adóra vonat­kozó — a képviselők, a bi­zottságok és a kormány ál­tal előterjesztett, módosító javaslatok egy részéről együt­tesen szavaztak, e javasla­tokat elfogadták. Ezután azokat a javaslatokat vizs­gálták meg, amelyekben nem alakult ki egység az előter­jesztők között. Búzás Józsefné (Szolnok m. 14. vk.) indítványozta, hogy a zsűrizett népi ipar- művészeti termékek — a kormány által javasolt — 25 százalékos forgalmi adó­kulcs helyett „0” kulcsba tartozzanak, azaz adómente­sek legyenek. Az indítványt a képviselők többsége elve­tette. Vári Miklós (Csongrád m. 16. vk.) azt javasolta, hogy a tűzoltó készülékek „0” kulcsos besorolását fo­gadják el, szemben a kor­mány 25 százalékos javasla­tával. Az Országgyűlés a kormány álláspontját támo­gatta. Hasonlóképpen elvetették a képviselők azokat a mó­dosító javaslatokat, amelyek arról szóltak, hogy az építő­ipart szolgáltatás „0” adó­kulcsos legyen, illetve a villanyáram, a gázszolgálta­tás kapjon fogyasztói árki­egészítést. Ezután került sor a dön­téshozatalra: az Országgyű­lés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavasla­tot egy ellenszavazattal és öt tartózkodással, általános­ságban és részleteiben el­fogadta. Ezután Sarlós István be­jelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöksége az evangéli­kus egyház kezdeményezésé­re javaslatot tett az orszá­gos választási listán Káldy Zoltán evangélikus püspök elhalálozása folytán megüre­sedett képviselői hely be­töltésére. A HNF OT elnök­sége a megüresedett helyre Nagy Gyula evangélikus püspök elnököt jelölte. A jelölést az Országos Válasz­tási Elnökség megvizsgálta és törvényesnek találta. Az ügyrend ide vonatkozó pa­ragrafusa szerint ezt köve­tően titkos szavazás követ­kezett volna, ám a testület egy képviselői indítvány nyomán a nyílt szavazás mellett döntött. Ennek ered­ményeként az Országgyűlés Nagy Gyulát — hét ellen- szavazattal és tizenhárom tartózkodással — soraiba választotta. Az Országgyűlés tudomá­sul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelenté­sét a két ülésszak között alkotott törvényerejű ren­deletéiről. Ezután dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ságának titkára ismertette a bizottság véleményét — amelyet a plénumon írás­ban is 'eljuttattak a képvi­selőkhöz — Szirtestté dr. Tomsits Erika képviselőnek az Országgyűlés június 26-i ülésén tett javaslatáról: — A képviselőnek a beter­jesztett törvényjavaslat, il­letőleg a módosító javasla­tok feletti szavazással kap­csolatos — az Országgyű­lés ügyrendjére vonatkozó — indítványa a következő volt: „Az elnök kérdezze meg, kívánja-e valaki, hogy a módosító javaslatról fcü- lön-külön szavazzunk. Ha igen, akkor ismét először a Minisztertanács variációját bocsássa szavazásra, majd a módosító javaslatokat kü- lön-külön.” Korábban elő­fordult. hogy a szavazásnál nem tartottuk be minden esetben az ügyrendet, ezért e javaslat fokozottan ráirá­nyította a figyelmet a mó­dosító indítványok kezelésé­re. Az Országgyűlés ügy­rendje fentiéket a követke­ző szerint szabályozza: „Bármelyik képviselő indít­ványozhatja, hogy egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történ­jék. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.” Ennek megfelelően a bizottság ja­vasolja következetes gyakor­Dr. Puskás Sándor és Nagy Józsefné a tanácskozás szüneté­ben (Fotó: Perl Márton) lat folytatását. A bizottság véleményével a javaslattevő képviselő is egyetértett. Arról is beszámolt dr. Bölcsey György, hogy a szó­ban forgó képviselői javas­lat kapcsán a bizottság tá- gabb kitekintésben is fog­lalkozott az Országgyűlés ügyrendjének kérdésével, s úgy foglalt állást, hogy a későbbiekben szükséges lét­rehozni egy olyan bizottsá­got, amely előkészítené az ügyrend egészének felülvizs­gálatát. illetőleg módosítá­sát. Határozathozatal követ­kezett: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság jelentését — egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett — el­fogadta. Az elnöklő Sarlós István közölte: Polgári István (Hajdú-Bihar m.. 7. vk.) a kisiparosok és kiskereskedők házastársának alkalmazott­ként való foglalkoztatása tárgyában kérdést kíván in­tézni az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal elnöké­hez. A képviselő kapott szót. Kifejtette: a házastársak és élettársak jelenleg csak se­gítő családtagként foglalkoz­tathatók, s ez több hátrá­nyos jogkövetkezménnyel jár. Erre vonatkozóan egyéb­ként nincs olyan tételes tör­vényi előírás, amely a há­zastárs alkalmazottként! fog­lalkoztatását tiltaná. Ha ál­talánosan nem is indokolt ezt a korlátozást feloldani, van-e lehetőség arra, hogy a kiskereskedőknél és más indokolt esetben a házastárs alkalmazottként! foglalkoz­tatása a jövőben engedélye­zett legyen? — Helyes-e az a tanácsi gyakorlat, amely az ilyen irányú ké­relmeket kategorikusan el­utasítja? — kérdezte. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke válaszá­ban jogosnak és időszerűnek ítélte a kérdést. Mint mond­ta: valóban kialakult egy olyan joggyakorlat, amely az elmúlt időszakban a házas­társak alkalmazottként va­ló foglalkoztatását — min­denekelőtt családjogi és va-- gyonközösségi szempontból — kizártnak tekintette. Ez volt az indoka annak, hogy a családjogi törvény módo­sítását megelőzően a tanács ilyen rendelkezést adott ki. Változást hozott ebből a szempontból a családjogi törvény módosítása, amely a vagyonközösség merev szabályozását feloldotta, és Régen, évtizedekkel ez­előtt fordult csak elő, hogy a Tisztelt Ház közel négy napig ülésezett. Apró Antal, aki immáron több évtizede képviselő, Irigy emlékszik, hogy utoljára ilyenre a 40- es évek végén került sor. Jóllehet a képviselők nagy része — a jelentős szellemi igényibevétel miatt — szombaton reggel már kissé fáradtan érkezett az ülésterembe, de senki sem tartotta hosszúnak az itt töltött időt. Senki sem érez-. te fölöslegesnek e tanácsko­zás egyetlen pillanatát sem. Szinte mindenki kendőzet­len őszinteséggel, nyíltság­gal és nagy megfontoltság­gal igyekezett ötleteket ad­ni a gazdasági helyzetünk­ből való kilábaláshoz. Az utolsó nap különösen emlékezetes marad a Heves megyeiek számára, hiszen nagy visszhangra talált Ko­vács András képviselőnk felszólalása. A hozzászólók közül csak nagyon kevesek­nek jutott kétszeri nyíltszí­ni taps. Kovács András eb­ben az elismerésben része­sült. Elsőként akkor, amikor azt fejtegette, hogy ne adjanak senkinek sem en­gedményeket, mert akkor tovább növekszik a 6—7 ezer forint körül kereső, la­kásra gyűjtő, gyermeket nevelő aktív dolgozók adó­terhe. Másodszor pedig, ak­kor csattantak össze a te­nyerek, amikor az adóked­vezményt kérő művészek, írók képviselőit azzal nyug­tatta: az igazi tálentumnak van becsülete, még ha ez anyagiakban nem is mindig mutakozik meg. S hogy nemcsak a képvi­selőtársak. de a szakembe­rek is tetszéssel fogadták ezeket a gondolatokat, ezt jelzi, hogy dr. Kupa Mi­hály, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetője, az adótitkárság vezetője, az adóreform egyik szülőatyja, a szünetben a következőket mondta Kovács Andrásnak: — Rendkívül büszke va­gyok, hogy én vehettem részt a Heves megvei kép­viselőcsoport ülésén. Na­gyon tetszett a beszéde. Ez a hozzászólás is arról győ­zött meg, hogy a megyé­ben felelősen gondolkodnak a jövőről, s tudják, hogy e pénzügyi politika végrehaj­tását következetesen kell megvalósítani. A szavazás pillanatainak egyik érdekessége volt, ami­kor Boldizsár Ivántól azt kérdezte Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, hogy fenntartja-e azt a javaslatát, hogy az írók, a művészek, az alkotók, a szerzői jog után járó jövedelmük után a törvényjavaslatban sze­replő 200 ezer forint he­lyett 400 ezer forintig adóz­zanak keresetük 35 százalé­ka után, s csak ez összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. — Visszavonom a javas­latomat — mondta az is­mert író, majd így érvelt: — Nem szeretném megbon­tani azt az egységet, amely ezt az Országgyűlést jel­lemzi. Szavait viharos taps kö­vette. — Több mint kétéves kép­viselőségem során úgy ér­zem, a mostani ülésszak kö­vetelte meg a legkomolyabb és a legfelelősségteljesebb munkát — vélekedett Nagy Józsefné, a szavazást köve­tően. — Az adóreformról való döntésnél nehéz volt a dolgom, hiszen munkás va­gyok, úgy érzem, hogy vá­lasztóimmal, az egyszerű emberekkel együtt én is érezni fogom az életszín­vonal romlását, de be kell látni, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben áldo­zatok nélkül nincs előrelé­pés. Megyénk képviselői közül másokat is megkértünk, hogy foglalják össze véle­ményüket az adóreformról. Érdekes módon a láthatatlan jövedelmek felderítése töb­beket is foglalkoztatott. — Az adózást igazán ak­kor fogják érteni az embe­rek, amikor megkezdődik a gyakorlati végrehajtás — vélekedett Zsidei lstvánné. — Bízom abban, hogy e'.őibb- utóbb ennek kedvező hatá­sait is érzékelhetjük. Jó lenne, ha az előttünk álló nem könnyű időszakban a területünkön levő termelő- egységek „hoznák” a várt eredményeket, s nem kény­szerülnének termékszerke­zet-váltásra. A láthatatlan­nak nevezett, de vélemé­nyem szerint többnyire lát­ható jövedelmek adóztatá­sát, választóimmal együtt várom, s örülnék, ha a ha­tóságoknak is szemet szúr­na egyesek indokolatlan jó­módja. Árvái Lászlóné, a mosta­ni ülésszakon, sokaknak nem kis örömére, csatát nyert azzal, hogy elfogadták egyik javaslatát, mely szerint a három és több gyermek után gyermekenként 12 ezer forintot levonhat az' éves adóalapból az egyik szülő. lehetővé tette, hogy a há­zastársak vagyonközösség! alapon szerződéssel rendez­hetik ez irányú kapcsolatai­kat. A most elfogadott, a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény újabb kedvező lehetőséget biztosít arra, hogy immár jogszabá­lyi alapokon a házastársa­kat alkalmazottként foglal­koztathassák. Végezetül tá­jékoztatta a képviselőket, hogy még ebben az évben a kormány elé terjesztik a jogszabály ezzel kapcsolatos módosítását. Sarlós István ezután be­jelentette: oz Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bi­zottsága indítványozta, hogy a kormány dolgozzon ki a költségvetési reformra vo­natkozó javaslatot. Az Or­szággyűlés ezt tudomásul vette. A bizottság javasolta azt is, hogy alakuljon egy úgynevezett ad hoc bizott­ság az adóügyi törvények kezelésére. A testület Sarlós Istvánt felhatalmazta a munkabizottság létrehozá­sára. A Parlament elnöke ezután emlékeztetett arra: Géczi István (Budapest, 49. vk.) az Országgyűlés leg­utóbbi, nyári ülésszakán ja­vasolta, hogy az Országgyű­lés alakítson ifjúsági és sportbizottságot. Az Ország- gyűlés határozott az új bi­zottság megalakításáról, il­letve felhatalmazását adta, a bizottság elnökének, titká­rának és tagjainak jelölésé­re. Végezetül a képviselők jóváhagyták — Boldizsár Iván (országos lista) javas­latára —, hogy az Ország­gyűlés Irodája az őszi ülés­szak négynapos munkájáról kiadványt jelentessen meg. Ezzel befejeződött az Or­szággyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, s jó­váhagyták a kormány mun­kaprogramját. valamint tör­vényt alkottak az általános forgalmi adóról és a magán- személyek jövedelemadójá­ról. Az ülésszakon Sarlós István. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva el­nökölt. Jóllehet, ennek következmé­nye, hogy kisebb lehet a csa­ládi pótlék emelésének .mér­téke a tervezettnél, de azt is jelenti, hogy a becsület­tel dolgozó apa, illetve anya nagyobb kedvezményt élvez mint a lumpen. — Az adóreform csak ak­kor válik hatékony eszköz­zé — vélekedett Kócza Im­re —, ha a forgalmi adó esetében ehhez a struktúra- váltást elősegítő — vállalati gazdálkodást befolyásoló — szabályozórendszer kapcso­lódik. Ennek kidolgozását jelenleg végzik, bízom ab­ban, hogy felhasználják az itt megfogalmazott javasla­tainkat is. Szerintem a sze­mélyi jövedelemadó akkor lesz hatékony, ha ezt majd egy munkateljesítményekkel alátámasztott bérezési rend­szer kíséri. Ez biztosíthatná, hogy a főmunkaidőben meg­szerzett jövedelem is lehes­sen annyi — nyilván megfe­lelő hozzáállás esetén — mint amennyit a fő- és a mellékállásokkal eevütt le­het megszerezni jelenleg, A képviselők nagy része úgy fogalmazott, hogy tör­ténelmi országgyűlés volt a mostani. A miniszterelnök szavaival élve: sorsfordító. — Sokkal szélsőségesebb és következetlenebb hozzá­szólásokat vártam, s ezzel szemben építő és kritikus felszólalások hangzottak el — foglalta össze vélemé­nyét Sebők József. — Min­denkiből a kiútkeresés vá­gya szólalt meg. Ügy ér­zem. Grósz Károly nyílt és őszinte válaszadása révén, olyan bizalmi tőkéhez ju­tott, amely egyértelművé tette: el kell fogadnunk a kormányprogramot, s az ehhez társuló adóreformot. Viszont a siker csak akkor születhetik meg, ha a kor­mány minden tagja követ­kezetesebb lesz; s minden­ki becsülettel dolgozik. Homa János

Next

/
Thumbnails
Contents