Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 21., hétfő 3. Befejezte munkáját az Országgyűlés űszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) csak ezen összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. Boldizsár Iván azonban az ülésen vissza~ vonta módosító javaslatát, mondván: az Országgyűlésben az utóbbi napokban megnyilvánult egységet ezzel nem akarja megbontani. Ugyanakkor kérte a pénzügyminisztert, hogy az alternatívát, a művészek honoráriumainak emelését tartsák napirenden. Zsig- mond Attila — csatlakozva az előtte szólóhoz — ezt a módosító javaslatát visszavonta. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) indítványozta, hogy az újításból származó jövedelem elkülönítetten, más jövedelmekkel való összevonás nélkül 20 százalékos kedvezményes kulccsal adózzon. A kormány javaslata szerint az újításból származó jövedelem után az adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Az Országgyűlés — 21 ellenszavazattal és 11 tartózkodással — a kormány eredeti javaslatát fogadta el. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.) javasolta, hogy a takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelmek adóztatását 1990-től vezessék be. A kormány fenntartotta eredeti elképzelését, amely szerint 1988- ban az adót a takarékbetétek kamata után a pénzintézetek fizetik meg. a lakosság csak 1989-től tartozik adót fizetni. Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodással a kormány eredeti javaslatát támogatta. Módosító indítványok érkeztek a képviselőktől a három- és többgyermekes családok adóalap-csökkentő kedvezményére vonatkozóan is. Szentágothai János (országos lista) indítványozta, hogy ezek a családok három gyerek után 5 ezer forint és minden további gyerek után újabb 5—5 ezer forint adóvisszatérítésben részesüljenek. Viola Károly (Pest m. 14. vk.) azt javasolta, hogy a családban élő gyermekek, valamint minden eltartott időskorú után — akinek havi jövedelme a minimális nyugdíj összegének 80 százalékát nem éri el — havi 700, összesen évi 8400 forint adóalap-csökkentést állapítsanak meg. Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.) indítványozta, hogy az egy családban élő gyermekek számától függetlenül adjanak 12 ezer forint adóalap-csökkentő kedvezményt. Szent- ágothai János elállt eredeti indítványától, Zsigmond Attila pedig fenntartotta javaslatát,'azzal a megjegyzéssel, hogy a kedvezményt a gyermekek iskoláztatásának befejezéséig kapják a családok. Viola Károly javaslatának a gyermekekre vonatkozó részét fenntartotta, szavazás után azonban az Országgyűlés — a képviselői indítványokkal szemben — a kormány állásfoglalását támogatta. Nagyiványi András (Budapest 19. vk.) javasolta; hogy az évi 48 ezer és 120 ezer forintos összjövedelem között egy külön megállapítandó lineáris kulccsal történjék az adózás. Az Ország- gyűlés a képviselő javaslatát elvetette, a törvényjavaslatban meghatározott sávok és kulcsok szerinti adózás mellett szavazott. Ezt követően a nyugdíjak ügyében határoztak a képviselők. Az eredeti törvény- tervezet egy A) és egy B) változatot javasolt. Ez további képviselői indítványnyal egészült ki arról, hogy a nyugdíjasok 120 ezer forint évi jövedelem határáig kapjanak adómentességet. A kormány az A) pontban megjelölt javaslatot tartotta támogatandónak. Ennek lényege, hogy a fizetendő adó aszerint állapítandó meg, hogy a különkereset hányad részét teszi ki a nyugdíjasok összjövedelmének. A B) pont pedig évi 96 ezer forint összjövedelemig ad lehetőséget az adómentességre. A határozathozatal eredményeként az Országgyűlés szavazattöbbséggel a B) variációt fogadta el. Polgárdi József (Pest m. 17. vk.) arra tett javaslatot, hogy ha valaki egy évben több közműtársulásban is részt vesz, magasabb összegű adókedvezményben részesüljön: az eredeti 30 százalék helyett 40 százalékban. A javaslatot az Országgyűlés szavazattöbbséggel elvetette. Elek József (Borsod-Aba- új-Zemplén m. 13. vk.) ehhez a ponthoz azt javasolta, hogy az egészséges ivóvíz bevezetésére létrehozott társulás tagjai által kifizetett összeg az adóból egészében visszaigényelhető legyen. A kormány ezzel sem értett egyet, és az Országgyűlés támogatta ezt az álláspontját. A lakáscélú megtakarításokra vonatkozó adószabályokkal kapcsolatban Dobi Ferenc (Pest m. 6. vk.) terjesztett elő módosító javaslatot. Indítványozta, hogy a kormány A) variációjának megfelelő, 36 ezer forintos sávot fogadják el, de a 24 ezer forintosra vonatkozó kedvezőbb adókulccsal. A szakértők szerint ez másfél milliárdos adókiesést jelentene. A képviselők többsége a kormány eredeti A) variációja mellett szavazott. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m. 13. vk.) azt javasolta, hogy ha az adóhiányt gondatlanság okozta, akkor 1988-ban ezért ne szabjanak ki bírságot, s az átmeneti időszakot 1989-re is terjesz- szék ki. (A kormány javaslata szerint a bírság legalább 20 százalékos, súlyos gondatlanság esetén 50 százalékos lehet.) Az Országgyűlés a képviselői javaslatot szavazattöbbséggel elvetette. E témakört lezárva a képviselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat egészéről szavaztak: a törvényhozó testület — 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással — általánosságban és részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot. A továbbiakban az általános forgalmi adóra vonatkozó — a képviselők, a bizottságok és a kormány által előterjesztett, módosító javaslatok egy részéről együttesen szavaztak, e javaslatokat elfogadták. Ezután azokat a javaslatokat vizsgálták meg, amelyekben nem alakult ki egység az előterjesztők között. Búzás Józsefné (Szolnok m. 14. vk.) indítványozta, hogy a zsűrizett népi ipar- művészeti termékek — a kormány által javasolt — 25 százalékos forgalmi adókulcs helyett „0” kulcsba tartozzanak, azaz adómentesek legyenek. Az indítványt a képviselők többsége elvetette. Vári Miklós (Csongrád m. 16. vk.) azt javasolta, hogy a tűzoltó készülékek „0” kulcsos besorolását fogadják el, szemben a kormány 25 százalékos javaslatával. Az Országgyűlés a kormány álláspontját támogatta. Hasonlóképpen elvetették a képviselők azokat a módosító javaslatokat, amelyek arról szóltak, hogy az építőipart szolgáltatás „0” adókulcsos legyen, illetve a villanyáram, a gázszolgáltatás kapjon fogyasztói árkiegészítést. Ezután került sor a döntéshozatalra: az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot egy ellenszavazattal és öt tartózkodással, általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az evangélikus egyház kezdeményezésére javaslatot tett az országos választási listán Káldy Zoltán evangélikus püspök elhalálozása folytán megüresedett képviselői hely betöltésére. A HNF OT elnöksége a megüresedett helyre Nagy Gyula evangélikus püspök elnököt jelölte. A jelölést az Országos Választási Elnökség megvizsgálta és törvényesnek találta. Az ügyrend ide vonatkozó paragrafusa szerint ezt követően titkos szavazás következett volna, ám a testület egy képviselői indítvány nyomán a nyílt szavazás mellett döntött. Ennek eredményeként az Országgyűlés Nagy Gyulát — hét ellen- szavazattal és tizenhárom tartózkodással — soraiba választotta. Az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről. Ezután dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára ismertette a bizottság véleményét — amelyet a plénumon írásban is 'eljuttattak a képviselőkhöz — Szirtestté dr. Tomsits Erika képviselőnek az Országgyűlés június 26-i ülésén tett javaslatáról: — A képviselőnek a beterjesztett törvényjavaslat, illetőleg a módosító javaslatok feletti szavazással kapcsolatos — az Országgyűlés ügyrendjére vonatkozó — indítványa a következő volt: „Az elnök kérdezze meg, kívánja-e valaki, hogy a módosító javaslatról fcü- lön-külön szavazzunk. Ha igen, akkor ismét először a Minisztertanács variációját bocsássa szavazásra, majd a módosító javaslatokat kü- lön-külön.” Korábban előfordult. hogy a szavazásnál nem tartottuk be minden esetben az ügyrendet, ezért e javaslat fokozottan ráirányította a figyelmet a módosító indítványok kezelésére. Az Országgyűlés ügyrendje fentiéket a következő szerint szabályozza: „Bármelyik képviselő indítványozhatja, hogy egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történjék. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.” Ennek megfelelően a bizottság javasolja következetes gyakorDr. Puskás Sándor és Nagy Józsefné a tanácskozás szünetében (Fotó: Perl Márton) lat folytatását. A bizottság véleményével a javaslattevő képviselő is egyetértett. Arról is beszámolt dr. Bölcsey György, hogy a szóban forgó képviselői javaslat kapcsán a bizottság tá- gabb kitekintésben is foglalkozott az Országgyűlés ügyrendjének kérdésével, s úgy foglalt állást, hogy a későbbiekben szükséges létrehozni egy olyan bizottságot, amely előkészítené az ügyrend egészének felülvizsgálatát. illetőleg módosítását. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését — egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett — elfogadta. Az elnöklő Sarlós István közölte: Polgári István (Hajdú-Bihar m.. 7. vk.) a kisiparosok és kiskereskedők házastársának alkalmazottként való foglalkoztatása tárgyában kérdést kíván intézni az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. A képviselő kapott szót. Kifejtette: a házastársak és élettársak jelenleg csak segítő családtagként foglalkoztathatók, s ez több hátrányos jogkövetkezménnyel jár. Erre vonatkozóan egyébként nincs olyan tételes törvényi előírás, amely a házastárs alkalmazottként! foglalkoztatását tiltaná. Ha általánosan nem is indokolt ezt a korlátozást feloldani, van-e lehetőség arra, hogy a kiskereskedőknél és más indokolt esetben a házastárs alkalmazottként! foglalkoztatása a jövőben engedélyezett legyen? — Helyes-e az a tanácsi gyakorlat, amely az ilyen irányú kérelmeket kategorikusan elutasítja? — kérdezte. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszában jogosnak és időszerűnek ítélte a kérdést. Mint mondta: valóban kialakult egy olyan joggyakorlat, amely az elmúlt időszakban a házastársak alkalmazottként való foglalkoztatását — mindenekelőtt családjogi és va-- gyonközösségi szempontból — kizártnak tekintette. Ez volt az indoka annak, hogy a családjogi törvény módosítását megelőzően a tanács ilyen rendelkezést adott ki. Változást hozott ebből a szempontból a családjogi törvény módosítása, amely a vagyonközösség merev szabályozását feloldotta, és Régen, évtizedekkel ezelőtt fordult csak elő, hogy a Tisztelt Ház közel négy napig ülésezett. Apró Antal, aki immáron több évtizede képviselő, Irigy emlékszik, hogy utoljára ilyenre a 40- es évek végén került sor. Jóllehet a képviselők nagy része — a jelentős szellemi igényibevétel miatt — szombaton reggel már kissé fáradtan érkezett az ülésterembe, de senki sem tartotta hosszúnak az itt töltött időt. Senki sem érez-. te fölöslegesnek e tanácskozás egyetlen pillanatát sem. Szinte mindenki kendőzetlen őszinteséggel, nyíltsággal és nagy megfontoltsággal igyekezett ötleteket adni a gazdasági helyzetünkből való kilábaláshoz. Az utolsó nap különösen emlékezetes marad a Heves megyeiek számára, hiszen nagy visszhangra talált Kovács András képviselőnk felszólalása. A hozzászólók közül csak nagyon keveseknek jutott kétszeri nyíltszíni taps. Kovács András ebben az elismerésben részesült. Elsőként akkor, amikor azt fejtegette, hogy ne adjanak senkinek sem engedményeket, mert akkor tovább növekszik a 6—7 ezer forint körül kereső, lakásra gyűjtő, gyermeket nevelő aktív dolgozók adóterhe. Másodszor pedig, akkor csattantak össze a tenyerek, amikor az adókedvezményt kérő művészek, írók képviselőit azzal nyugtatta: az igazi tálentumnak van becsülete, még ha ez anyagiakban nem is mindig mutakozik meg. S hogy nemcsak a képviselőtársak. de a szakemberek is tetszéssel fogadták ezeket a gondolatokat, ezt jelzi, hogy dr. Kupa Mihály, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, az adótitkárság vezetője, az adóreform egyik szülőatyja, a szünetben a következőket mondta Kovács Andrásnak: — Rendkívül büszke vagyok, hogy én vehettem részt a Heves megvei képviselőcsoport ülésén. Nagyon tetszett a beszéde. Ez a hozzászólás is arról győzött meg, hogy a megyében felelősen gondolkodnak a jövőről, s tudják, hogy e pénzügyi politika végrehajtását következetesen kell megvalósítani. A szavazás pillanatainak egyik érdekessége volt, amikor Boldizsár Ivántól azt kérdezte Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, hogy fenntartja-e azt a javaslatát, hogy az írók, a művészek, az alkotók, a szerzői jog után járó jövedelmük után a törvényjavaslatban szereplő 200 ezer forint helyett 400 ezer forintig adózzanak keresetük 35 százaléka után, s csak ez összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. — Visszavonom a javaslatomat — mondta az ismert író, majd így érvelt: — Nem szeretném megbontani azt az egységet, amely ezt az Országgyűlést jellemzi. Szavait viharos taps követte. — Több mint kétéves képviselőségem során úgy érzem, a mostani ülésszak követelte meg a legkomolyabb és a legfelelősségteljesebb munkát — vélekedett Nagy Józsefné, a szavazást követően. — Az adóreformról való döntésnél nehéz volt a dolgom, hiszen munkás vagyok, úgy érzem, hogy választóimmal, az egyszerű emberekkel együtt én is érezni fogom az életszínvonal romlását, de be kell látni, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben áldozatok nélkül nincs előrelépés. Megyénk képviselői közül másokat is megkértünk, hogy foglalják össze véleményüket az adóreformról. Érdekes módon a láthatatlan jövedelmek felderítése többeket is foglalkoztatott. — Az adózást igazán akkor fogják érteni az emberek, amikor megkezdődik a gyakorlati végrehajtás — vélekedett Zsidei lstvánné. — Bízom abban, hogy e'.őibb- utóbb ennek kedvező hatásait is érzékelhetjük. Jó lenne, ha az előttünk álló nem könnyű időszakban a területünkön levő termelő- egységek „hoznák” a várt eredményeket, s nem kényszerülnének termékszerkezet-váltásra. A láthatatlannak nevezett, de véleményem szerint többnyire látható jövedelmek adóztatását, választóimmal együtt várom, s örülnék, ha a hatóságoknak is szemet szúrna egyesek indokolatlan jómódja. Árvái Lászlóné, a mostani ülésszakon, sokaknak nem kis örömére, csatát nyert azzal, hogy elfogadták egyik javaslatát, mely szerint a három és több gyermek után gyermekenként 12 ezer forintot levonhat az' éves adóalapból az egyik szülő. lehetővé tette, hogy a házastársak vagyonközösség! alapon szerződéssel rendezhetik ez irányú kapcsolataikat. A most elfogadott, a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény újabb kedvező lehetőséget biztosít arra, hogy immár jogszabályi alapokon a házastársakat alkalmazottként foglalkoztathassák. Végezetül tájékoztatta a képviselőket, hogy még ebben az évben a kormány elé terjesztik a jogszabály ezzel kapcsolatos módosítását. Sarlós István ezután bejelentette: oz Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága indítványozta, hogy a kormány dolgozzon ki a költségvetési reformra vonatkozó javaslatot. Az Országgyűlés ezt tudomásul vette. A bizottság javasolta azt is, hogy alakuljon egy úgynevezett ad hoc bizottság az adóügyi törvények kezelésére. A testület Sarlós Istvánt felhatalmazta a munkabizottság létrehozására. A Parlament elnöke ezután emlékeztetett arra: Géczi István (Budapest, 49. vk.) az Országgyűlés legutóbbi, nyári ülésszakán javasolta, hogy az Országgyűlés alakítson ifjúsági és sportbizottságot. Az Ország- gyűlés határozott az új bizottság megalakításáról, illetve felhatalmazását adta, a bizottság elnökének, titkárának és tagjainak jelölésére. Végezetül a képviselők jóváhagyták — Boldizsár Iván (országos lista) javaslatára —, hogy az Országgyűlés Irodája az őszi ülésszak négynapos munkájáról kiadványt jelentessen meg. Ezzel befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, s jóváhagyták a kormány munkaprogramját. valamint törvényt alkottak az általános forgalmi adóról és a magán- személyek jövedelemadójáról. Az ülésszakon Sarlós István. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. Jóllehet, ennek következménye, hogy kisebb lehet a családi pótlék emelésének .mértéke a tervezettnél, de azt is jelenti, hogy a becsülettel dolgozó apa, illetve anya nagyobb kedvezményt élvez mint a lumpen. — Az adóreform csak akkor válik hatékony eszközzé — vélekedett Kócza Imre —, ha a forgalmi adó esetében ehhez a struktúra- váltást elősegítő — vállalati gazdálkodást befolyásoló — szabályozórendszer kapcsolódik. Ennek kidolgozását jelenleg végzik, bízom abban, hogy felhasználják az itt megfogalmazott javaslatainkat is. Szerintem a személyi jövedelemadó akkor lesz hatékony, ha ezt majd egy munkateljesítményekkel alátámasztott bérezési rendszer kíséri. Ez biztosíthatná, hogy a főmunkaidőben megszerzett jövedelem is lehessen annyi — nyilván megfelelő hozzáállás esetén — mint amennyit a fő- és a mellékállásokkal eevütt lehet megszerezni jelenleg, A képviselők nagy része úgy fogalmazott, hogy történelmi országgyűlés volt a mostani. A miniszterelnök szavaival élve: sorsfordító. — Sokkal szélsőségesebb és következetlenebb hozzászólásokat vártam, s ezzel szemben építő és kritikus felszólalások hangzottak el — foglalta össze véleményét Sebők József. — Mindenkiből a kiútkeresés vágya szólalt meg. Ügy érzem. Grósz Károly nyílt és őszinte válaszadása révén, olyan bizalmi tőkéhez jutott, amely egyértelművé tette: el kell fogadnunk a kormányprogramot, s az ehhez társuló adóreformot. Viszont a siker csak akkor születhetik meg, ha a kormány minden tagja következetesebb lesz; s mindenki becsülettel dolgozik. Homa János
