Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
1 NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 21.. hétfő Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) a látszólag apró, megfogalmazásbeli különbséget lényegesnek tartja, s kéri az eredeti szóhasználat visszaállítását. Mint mondta, a Pénzügyminisztérium egyik vezető munkatársától ígéretet kapott arra, "hogy a végrehajtási utasításban félreérthetetlen lesz majd a megfogalmazás. Hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett, ezért az elnöklő Sarlós István a vitát bezárta. Ezt követően Szabó Kálmán. a Terv- és Költségvetési Bizottság előadója kapott szót, aki az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint a Terv- és Költségvetési Bizottság nevében tett bejelentést. A bizottságok befejezve döntéselőkészítő munkájukat, két jelentést készítettek az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Indítványozták az Országgyűlésnek, hogy javaslataikat és a szabadon választható döntési változatok egyikét fogadják el. Bevezetőben köszönetét mondott a képviselőknek az észrevételekért, a támogatásért, s azért a segítségért, amelyet már az előkészítő munka során is kapott a pénzügyi kormányzat. Ha a képviselők elfogadják a törvényjavaslatot, a pénzügyi kormányzat is számít erre a segítségre, elsősorban az adótörvény társadalmi elfogadtatása terén. Már az eddigi vitából is kitűnt, hogy az adóreform szerves része a kormány most elfogadott munkaprogramjának. A két új adó fontos eszköze a munkaprogramban megfogalmazott célok megvalósításának. elősegíti a stabilizálást, s eszköze a kibontakozásnak is. Arra a képviselői kérdésre, hogy — miért nem magyarázta meg a pénzügyminiszter. mi a következménye annak, ha nemmel szavaz az Országgyűlés, Medgyessy Péter most elmondotta: ez esetben az elképzeltnél magasabb áremelkedéssel valósítható meg az életszínvonal szükséges csökkenése. Ennek társadalmi, politikai hatásai beláthatatlanok és rendkívül kedvezőtlenek. Kedvezőtlenebbek, mint amilyen következményeket az adórendszer bevezetése során vállalnunk kell. A másik lényeges különbség, hogy az új adórendszer magában hordozza a kibontakozás lehetőségét, amellyel a régi eszközrendszer nem rendelkezik. Az adórendszer előkészítésének társadalmi vitája, s a parlamenti tanácskozás is őszinte eszmecserére adott alkalmat. A vita során az adó révén olyan súlyos gazdasági-társadalmi kérdésekről is kialakult a vélemény- csere, mint a szociálpolitika jelenlegi rendszere, a bérezési rendszer, az állampolgári erkölcsök kérdése, a közgondolkodás alakulása. Az eszmecserék során többen megfogalmazták azt a kérdést: vajon elő van-e készítve az adóreform a bevezetésre. Szakmailag ezt a pénzügyi kormányzat megfelelően előkészítette. Természetesen ennek ellenére — amennyiben az Országgyűlés törvény- nyé emeli a tervezeteket — megfeszített munkára van szükség ahhoz, hogy a részletekbe menő megoldások közül is megtalálják a legjobbat. Ami viszont az adóreform társadalmi előkészítését illeti, a válasz már bizonytalanabb. Sok minden történt az elmúlt hónapokban, de még számosak a tennivalók. A kormány nyitott arra, hogy az adórendszer működésének egyéves tapasztalatait értékelje, és a szükséges következtetéseket levonja. Külön köszönetét mondott a pénzügyminiszter a tömegkommunikáció munkatársainak. mert kifejezésre juttatták a társadalomban felgyülemlett feszültségeket, s részletesen ismertették az adóreformmal kapcsolatos különböző nézeteket, elképzeléseket. Hangsúlyozta: nagy szükség van arra, hogy ez a munka a következő időszakban is — egy kicsit átgondoltabban, tudatosabban — tovább folytatódjék, segítve az adórendszer alkalmazását. A vita tanulságai alapján helyesnek bizonyult, hogy a kormány a törvényjavaslat tervezetében bizonyos kérdésekben alternatív megoldásokat fogalmazott meg. Az alternatívák közötti választás során azonban figyelembe kell venni a következményeket is. A különböző mértékű kedvezmények alkalmazásának más és más a konzekvenciája, ezek részletes mérlegelése szükséges. A legnagyobb vitát a személyi jövedelemadó tervezete váltotta ki. A személyi jövedelemadó fontos eszköze a teljesítmények szerinti differenciálás megalapozásának, kiterjesztésének. Az elkövetkezendő években a munkából származó jövedelmek között a jelenleginél lényegesen nagyobb különbségek fognak kialakulni. Olyan körülményeket kell azonban teremtenünk, hogy a növekvő különbségeket a társadalom elfogadja, s ennek legfontosabb eszköze a bevezetendő személyi jövedelem- adó. Az új adórendszer természetesen nem csodaszer, eredményt csak jól szervezett, célirányos munkával lehet elérni. Ehhez azonban megfelelő feltételeket kell teremteni. A pénzügyi kormányzat azt várja az adórendszertől, hogy a dolgozókat többletteljesítményekre fogja ösztönözni, amivel meg lehet alapozni a következő évek gazdasági stabilizálását, majd a kibontakozást. A továbbiakban a pénzügyminiszter az adórendszerben alkalmazandó kedvezményekről szólt. Elmonmagánerős házilagos lakásépítést, -bővítést, -korszerűsítést, -közművesítést, -felújítást végzők részére visz- szaigényelhető adó mértékére az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel — évente tegyen javaslatot. Ugyancsak elfogadták azt a módosító javaslatot, hogy a pénzügyminiszter kapjon felhatalmazást a fogyasztási adóval terhelhető termékek és szolgáltatások, valamint a fogyasztói árkiegészítésben részesíthető termékek és szolgáltatások után megállapítható adó, illetve árkiegészítések mértékének és részletes szabályainak rendeleti mégha tározásá ra. Beható vita után a két bizottság a többi módosító javaslat elfogadását nem ajánlotta. Ezek közül azokat, amelyeket a javaslattévö képviselők továbbra is fenntartottak, a két bizottság elbírálásra a törvényhozó testület plénuma elé tárt. A vitát lezárva Medgyessy Péter pénzügyminiszter emelkedett szólásra. dotta: e téren nagyon vigyázni kell arra, hogy megfelelő mértéket tartsunk. A kedvezményeket ugyanis az adózók fizetik meg. A pénzügyi kormányzat elképzelése az, hogy a jövőben tovább szélesíti az adófizetők körét, s így lehetővé válik az adók 4 mértékének csökkentése. Ez pedig a kedvezmények további szélesítése ellen szól. Sokan megfogalmazták azt a kérdést is, melyek a feltételei annak, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer kifejtse a kívánatos hatásokat. Medgyessy Péter erre úgy válaszolt: az adórendszer hatékonysága nagymértékben múlik a kormány munkaprogramjának következetes végrehajtásán. a megfogalmazott gazdaság- politikai célok és teendők következetes érvényesítésén. Az adórendszer hatásait rontaná, ha nem társulna hozzá következetes gazdaság- politika, ha elmaradna a reform folytatása. Nagyon fontos a visszarendeződés megakadályozása, ez ugyanis az egész eddigi munka eredményeit semmisítené meg. A továbbiakban a pénzügyminiszter konkrét képviselői javaslatokra válaszolt. A parlamenti vitában sokan foglalkoztak a családok anyagi helyzetének alakulásával. A kormány nagy felelősséggel munkálkodik azon, — mondotta —, hogy a társadalom legfontosabb egységei, a családok számára megfelelő életfeltételeket biztosítson. A kormány azt javasolja, hogy a bevezetendő személyi jövedelemadó-rendszerben első lépésként a bárom- és többgyermekes családok esetében gyermekenként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Természetesen az lenne az igazán jó, ha minden gyermek után járna ez a kedvezmény. De figyelembe kell venni a realitásokat. Jelenleg csak arra van lehetőség, hogy egy ilyen jövedelem- arányos kedvezményt biztoGrósz Károly, Csehák Judit, Gázár György és Kádár János Csehák Judit és Medgyessy Péter a hozzászólásokat hallgatja sítsunk. Ebből természetesen nem részesülnek azok, akik nem dolgoznak, de minden becsületesen dolgozó nagy család számára segítséget jelent. Így a legszorí- tóbb helyzetben lévő társadalmi réteg helyzetét sikerül bizonyos mértékben javítani anélkül, hogy más területen az adórendszert jelentősen szigorítani kellene. S ugyanakkor a- családi pótlék 400 forinttal történő megemelése valamennyi család anyagi helyzetét — ha kismértékben is — javítja. Ennek ellenére vannak olyan képviselők, akik komolyabb intézkedést tartanak szükségesnek. Egy javaslat szerint például minden gyermek után számoljanak el 8400 forintos évi adókedvezményt. Ennek azonban nemcsak az a hátránya, hogy a javaslat megvalósítása esetén szigo- rítani kellene az adótáblát, hanem a leginkább rászorulók — a három- és többgyermekesek — számára is kedvezőtlenebb feltételeket biztosítana. A kormány javaslata alapján ugyanis ők évi 12 ezer forintos adókedvezményben részesülnének gyermekenként. A pénzügyminiszter újólag megerősítette, hogy a kormány nyitott hosszabb távon a családi jövedelemadó bevezetése iránt. Ezt azonban alapos vizsgálatnak kell megelőznie, feltárva az új rendszer minden előnyét, de hátrányait is. Az a javaslat, amely szerint az adómentes jövedelemsáv határát 48 ezer forintról 70 ezer forintra terjesszék ki — folytatta a miniszter — azt jelentené, hogy az állampolgárok 44 százaléka nem fizetne adót. sőt, az alkalmazotti kedvezményt is figyelembe véve ez az arány 50 százalék fölé is emelkedhetne. így igen hátrányosan érintené az adófizető rétegeiket. Emellett, e megoldás alkalmazása esetén a 70 ezer forintnál kisebb évi jövedelemmel rendelkezők fizetését nem bruttósítanák. Ám a következő években az ő jövedelmük is emelkedik, belekerül az adózó sávba, egyszerre jelentős adót kellene fizetniük, ami hirtelen nagy megterhelést jelent. Ennek a megoldásnak az is hátránya, hogy a kedvezmények egy bizonyos körét semlegesítené. Ilyen lenne a fiatalok egy részénél a lakásmegtakarítási kedvezmény, vagy a közművel kapcsolatos kedvezmények, illetve a nagycsaládosok kedvezményeinek egy része is. Ilyen indokok miatt az indítványt nem támogatja a kormány. Egy másik javaslat szerint a 48 ezer és a 120 ezer forint közötti évi jövedelem adókulcsa lineáris legyen, a progresszív elvonás helyett. Ennek az elgondolásnak a megvalósítása azonban igen nehéz helyzetbe hozná az alacsony átlagbért fizető ágazatokat, a tdtbbi között a könnyűipart. Elhangzott olyan vélemény is, hogy támogassuk a viszonylag alacsonyabb mértékeket tartalmazó adótáblát, s ugyanakkor a magasabb lakásmegtakarítási kedvezményt fogadja el az Országgyűlés. Érthető ez a fajta közelítés is. — mondta a miniszter —, azonban' nem biztosít igazi alternatívát. Elfogadása ugyanis másfél-két milliárd forintos terhet jelentene a költségvetés számára, s ennek finanszírozására jelenleg nincsenek meg a források. Sok képviselő foglalkozott az újításokkal. E téren a pénzügyminiszter megerősítette az expozéban kifejtett véleményét, miszerint az újítási díjakat a vállalatok a költségek között számolhatják el. így lehetőségük van arra, hogy olyan díjakat állapítsanak meg, amelyek fedezik a jövedelem- adót is. Medgyessy Péter felhívta a figyelmet arra: az adórendszertől nem lehet elvárni, hogy helyreállítsa a kívánatos jövedelmi viszonyokat is. A kormány tudja, hogy a kiemelkedő szellemi teljesítményeket külön is el kell ismerni. Ezért a találmányok terén jelentős kedvezményeket kíván biztosítani. Igen nagy vitát váltott ki a művészeti kedvezmények kérdése is. A pénzügyminiszter emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szer. zöi jogvédelem alá tartozó tevékenységeknél a törvény- javaslat érdemleges kedvezményeket biztosít; 200 ezer forintig a jövedelemnek ctpk 35 százaléka az adóalap, tehát a fennmaradó 65 szá~ zalék költségként számolható el. Kétszázezer forintos éves jövedelem felett is csak 60 százalék az adóalap. ilyen korlátot állító variáció elfogadását. A szaktudás megszerző, sét célzó kedvezmények további szélesítése viszont támogatást érdemlő szándék. A törvények végrehajtási rendelete már tartalmaz bizonyos kedvezményeket az Országos Tudományos Kutatási Alap keretei között végzett tevékenységeknél. A következőkben megvizsgál, ják: indokolt-e ezeket valamilyen módon kiegészíteni. Ennél nehezebb kérdés a közműtársulások kedvezményezése. A kormány ebben a kérdésben rugalmasságot tanúsítva a korábbi elképzeléshez képest a kedvezmény mértékét 20-ról 30 százalékra emelte. A vitában azonban elhangzott olyan javaslat, amely többes hozzájárulás esetén 40 százalékos kedvezményt tart szükségesnek. E téren azonban egyszerűen nem áll rendelkezésre több pénz a kedvezmények nyújtására. Célszerűbb, hogy a költségvetés valamilyen formában közvetlenül kapcsolódjon be a finanszírozásba. A vitában elhangzott egy olyan képviselői javasat is, amely kérte, hogy az adóbefizetés elmulasztásánál az első évben — ha ez nem szándékosan történik — ne alkalmazzanak büntetést. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a törvénytervezet az első esztendőben. Végezetül ismét megköszönte a képviselők észrevételeit. javaslatait, és Széchenyi István gondolataival zárta válaszát: „Éljenek a haladás emberei és szaporodjanak, a tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak." Döntöttek a képviselők Határozathozatal következett. Az Országgyűlés elsőként a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó 23 módosító javaslat sorsáról döntött. Mivel ezek közül li9-re a plenáris vita során újabb észrevétel nem Képviselőink az ülésteremben Ez is mutatja, hogy a kormány értékeli a művészi tevékenységet. A pénzügyi kormányzat egyébként készen áll arra, hogy felülvizsgálja a honoráriumok jelenlegi helyzetét, és áttekintse: milyen eszközök állnak rendelkezésre a tehetségek nagyobb mértékű elismerésére. A kormány egyetért azzal, hogy a nyugdíjasok számára lehetőséget kell biztosítani nyugdíjuk kiegészí- tésére. Fontos, hogy ne csökkenjen sem az alacsony, sem a magas nyugdíjjal rendelkezők érdekeltsége a munkavállalásban. Ebből a szempontból egyaránt hátrányos a 96 ezer forintos, vagy a 120 ezer forintos adómentes határ megállapítása. Amikor ugyanis a nyugdíjas évi jövedelme meghaladja a megállapított adómentes sávot, akkor jelentős mértékű adót kell fizetnie. Ezért a pénzügyi kormányzat semmiképpen sem ajánlja az érkezett, az Országgyűlés elnökének javaslatára ezekről az indítványokról együttesen szavaztak: a képviselők, a bizottságok és a kormány — együttesen kezelt — 19 módosító javaslatát az Országgyűlés 7 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. Ezt követően rátértek azokra az indítványokra, amelyeket a kormány és az országgyűlési bizottságok nem fogadtak el, illetve azokra a pontokra, amelyek a törvényjavaslatban eleve alternatívákat tartalmaztak a nyugdíjasok adózására és a lakásépítéssel kapcsolatos adókedvezményre vonatkozóan. Boldizsár Iván és Zsigmond Attila képviselők együttesen javasolták, hogy a törvényjavaslatban szereplő, a művészekre vonatkozó szabályozást változtassák meg: 200 ezer forint helyett 400 ezer forint jövedelemig adózzanak keresetük 35 százaléka után és (Folytatás a 3. oldalon) M*dgy«»»y Péter vitoiórójo (Mint ismeretes az Ország- gyűlés bizottságai — kivéve a honvédelmi és külügyi bizottságot — szeptember 4. és 10. között tartott üléseiken megtárgyalták az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavaslatokat. A bizottságok álláspontját a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint a Terv- és Költségvetési Bizottság szeptember 11-i és 15-i együttes ülésén összegezte. A kiegészítő, módosító javaslatokról a két bizottság jelentést készített, amelyet a képviselők a napirend tárgyalása előtt kézhez kaptak.) A két bizottság szeptember 18-i ülésén megvitatta a plenáris ülésen a két törvényjavaslattal kapcsolatban felvetett új képviselői módosító javaslatokat is, s erről szintén jelentést készített, amelyet a képviselők a vita lezárását követően kaptak meg. (A bizottságok az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban elfogadásra ajánlották azt a módosítást, hogy a
