Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 282. szám ÁRA: 1987. szeptember 21., hétfő 1,8» FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Elutazott a csuvas pá rt k ü I d öttség Az SZKP Csuvas Terüle­ti Bizottságának négytagú delegációja Leonyid Jakcvlev Tyangov ideológiai titkár ve­zetésével öt napon át volt megyénk vendége. Testvér- területünk pártvezetői szom­baton Budapest nevezetes­ségeit tekintették meg. A küldöttség — amelynek tag­ja volt Gennagyij Vaszilje- vics Romanov, a csebokszá- ri járási pártbizottság, Va­lentyina Ivanovna Vaszilje- va, az Alikovszkij járási Pravda Kolhoz és Jurij Alek- szejevics Bojcov, a Csebok- szári Szövőgyár pártszerve­zetének titkára — vasárnap délelőtt utazott el hazánk­ból. A vendégeket a Feri­hegy—I. repülőtéren Kis* Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára búcsúztatta. Törvénybe iktatták az általános forgalmi adót és a magánszemélyek jövedelemadóját Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Szombaton folytatta murtkáját ,az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parla­menti padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádái János, az MSZMP főtitkára és 'Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő {Sarlós István bejelentette, hogy a negyedik napon — az elfoga­dott napirendnek megfelelően — folytatják a vitát az általános forgalmi adó­ról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokról. Polgárdi József (Pest m. 17. vk.), a Nyugat-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalat igaz­gatója az Országgyűlés tá­mogatását kérte a személyi jövedelemadó tervezetének egyes pontjait módosító ja­vaslataihoz. Elsőként az újí­tási díjakkal kapcsolatban azt javasolta, hogy e díja­kat, illetve az abból szárma­— Az adóreformtól majd­nem mindenki tart egy kis­sé, hiszen szocializmust épí­tő országban ilyen változta­tásra most kerül sor először — mondta bevezetőjében Ko­vács András (Heves megye 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke. Ezt követően egyebek között külön felhív­ta a figyelmet az élelmiszer- gazdaság sajátos kezelésére. — Az élelmiszer-gazdaság ágazataiban külön-külön is el kell ismerni a termelői árban az indokolt termelési költségeket, természetesen az illető ágazat átlagos szint­jén. Másfelől a várhatóan képződő alacsonyabb nyere­ség nagyobb hányadát kell a gazdálkodószervezeteknél hagyni, a hatékonyság ösz­tönzése érdekében. Ezután az adóreform ere­deti céljait veszélyeztető té­nyezőkről és tendenciákról szólt. — Akik maradéktalanul hisznek az adóreform sike­rében, azok jó része is tart attól, hogy amint az elmúlt néhány esztendőben már annyiszor, célkitűzéseinket most sem sikerül maradék­talanul megvalósítani. A tör­vényjavaslathoz kiadott mel­lékletek, magyarázatok is arra figyelmeztetnek, hogy a megvalósítás legveszedelme­sebb ellensége a visszaren­deződés lehet. Sajnos, ez előtt nyitva marad a kapu azáltal, hogy a két törvény­ben szabályzandó adónem mellett a többi adójellegű elvonást alacsonyabb rendű jogszabály fogja szabályozni. Bizottsági ülésen javasoltam, hogy a többi adónemet is törvénybe kellene foglalni, és örülök, hogy a pénzügy- miniszter elvtárs most is megerősítette, hogy a kor­mányzat szándékában áll a legmagasabb szintű jogi sza­bályozás kezdeményezése 1989—90-ben. Nem ártana, ha a kormánynak az előbb említettnél korábban állna rendelkezésére a törvény ha­tározott támasza, mert ezzel vissza lehetne verni a kí­sérleteket, a próbálkozáso­kat, amelyék éppen 1988. január 1-től lesznek a leg­erőteljesebbek. Ennek egyik jellemző példája, az áreme­lések áradata. Ha ez így megy tovább, az év hátra­lévő részében, akkor a vál­lalatok a jövő évi jobb in­duló pozícióik érdekében elő­re kompenzálják a tervezett termelői árcsökkentést, amelynek beláthatatlan kö­vetkezményei lennének. Eb­ben az esetben már nem igaz a tervezett inflációs ér­ték, felborul a reálbérek és a szociálpolitikai program egyensúlya, veszélybe kerül nemcsak az adóreform, de ösztönző hatását. Végezetül azt javasolta, hogy azok az állampolgárok, akik a köz­műfejlesztésekhez több jog­címen járulnak hozzá — te­kintve ezeknek az infra­strukturális fejlesztéseknek a kiemelkedő jelentőségét — a tervezettnél nagyobb, vagyis 40 százalékos adóked­vezményt kapjanak. az egész kormányprogram végrehajtása is. A személyi jövedelemadó kapcsán Kovács András egyetértését fejezte ki min­den olyan jaivaslattal, amely a nehéz helyzetben lévő ré­tegek megsegítésére irányul. Ellenzett azonban minden olyan engedményt — akár a magas nyugdíjak és a nyug­díj melletti jövedelmek, akár a művészeti tevékeny­séggel elért jövedelmek ked­vezményes elbírálásáról van szó —, amely adókiesést je­lent, s azt az aktív dolgozó rétegek rovására kellene el­lensúlyozni. — Nem akarok a hatás­keltés eszközével visszaélni, de mégis csak el kell mon­danom, hogy ha ezeknek en­gedményeket adnánk, nehéz dolgunk lenne odaállni a 6— 7 ezer forintot kereső, la­kásra gyűjtő és gyermekne­veléssel fáradozó választó- polgár elé, hogy barátom, neked a tervezetthez képest is tovább növekednek az adóterheid, mert bizonyos körök, úgy tízezer forintos jövedelem felett, kivételes adókedvezményeket igényel­tek. Szavakkal aligha ecse­telhető az az anyagi hatását sokszorosan meghaladó er­kölcsi kártétel, amelyet ez a döntés az állampolgárok politikai hangulatában okoz­na, abban a politikai han­Kovács András gulatban, amely a kormány- program végrehajtásának rendkívül fontos tényezője A művészekkel kapcso­latban megjegyezte, hogy vé­leménye szerint az igazi ta lentumnak van becsülete eb­ben az országban, még ha ez anyagiakban nem is min dig fejeződik ki. Sőt, egy kedvezményes adó jobban előnyben részesíti a tehet­ségtelen, de anyagilag rá menős művészecskéket. Az igazi művészet megfelelő anyagi elismerése csak a ho­norárium segítségével lehet­séges, de akkor azt valóban rendezni kell. Beszélt arról is, hogy az előkészítés során jó lett volna, ha jobban fel­készítették volna az embere­ket az adózás témájáról. Ha megmagyarázták volna ne­kik, ez miért kevésbé rossz, mintha minden marad a ré­giben. — Azzal együtt támoga­tom a reformot, hogy min­den törekvésünk ellenére ne­hezen tudjuk a lakossággal megértetni: félelmük alapja, a várható életszínvonal-csök­kenés nem az adóreform kö­vetkezménye — mondotta végezetül. — A kormány el­nöke még az előkészítő sza­kaszban egy kérdésre azt válaszolta, hogy az elkövet­kező három esztendőben nem sok népszerű intézkedésre kerül sor, és már most bo­rítékolni tudná a kormány megítélését 1990-re. Ehhez én még hozzáteszem, hogy hasonlóképpen borítékolni lehet a Parlament megítélé­sét is, bárhogyan döntünk. De mindez eLviselhetővé vá­lik, ha azzal a szilárd meg­győződéssel tesszük, hogy ki­tűzött céljaink valóra vál­nak. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színész, a József At­tila Színház tagja azt a fo­lyamatot ismertette képvise­lőtársaival, amelyek révén módosító javaslatát az ille­tékes bizottságok elfogadták, s az indítvány az írásos je­lentésbe került. Örömének adott hangot, hogy a pénz­ügyi kormányzat is — bár kompromisszumként — elfo­gadta a három- és többgyer­mekes családoknak javasolt, gyermekenkénti évi 12 ezer fo­rintos adóalap-csökkentést. Elmondta azonban a képvise­lőknek: az általa eredetileg megszövegezett paragrafus- tervezetben e kedvezmény az „iskoláztatás”, nem pedig a „nevelés” befejezéséig szólt, a képviselők előtt most sze­replő javaslat pedig az utób- hi kifejezést használja. Ezt (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik az Országgyűlés FILM-, DIAFILM- ÉS VIDEOFILMSZEMLE EGERBEN Alkotások az MHSZ életéről A résztvevőket a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kamara­kórusa köszöntötte (Fotó: Koncz János) Színes zászlócskák és az Ifjúsági Ház Átriumába függesztett repUIőmodellek fogadták szombaton, szep­tember 19-én Egerben a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség III. amatörfilm, diafilm és videofilm szemléjének részt­vevőit. A honvédelmi és technikai sportok űzőit tö­mörítő szervezet jövőre ün­nepli mgalakulásának 10. év­fordulóját. A közelgő jubi­leum hatása már érezhető volt ezen a mostani találko­zón is. Délelőtt Tringer Gyula al­ezredes, az MHSZ főtitkár- helyettese, illetve a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kamarakórusának rövid mű­sora köszöntötte a rendez­vény védnökeit, versenyzőit és a meghívott vendégeket. Ezután nyomban megkezdő­dött az érdemi munka: a neves szakemberekből álló zsűri kilenc diasorozatot, há­rom filmet és huszonhat vi- deoműsort nézett végig, majd éjszakába nyúló vitában dön­tött a díjakról. Vasárnap került sor az ünnepélyes eredményhirde­tésre, ahol dr. Buglya Sán­dor filmrendező, a Magyar Amatőrfilm- és Videoszövet- ség titkára értékelte az al­kotók teljesítményét. Mint elmondta, fontosak ezek a kétévente megrendezett ta­lálkozók, hiszen ösztönöznek az MHSZ életének megörö­kítésére, fórumot nyújtanak az alkotóknak a megmérette­tésre és a tapasztalatcserére, lehetőséget ' teremtenek a szakszerű kritikai visszajel­zésre. így színvonalasabb művek készülhetnek, ame­lyek hatásosabban szolgálják a propagandamunkát és a dokumentációt. Ez a szemle megérett arra, hogy kitágít­sák kereteit. Az eddigi részt­vevőkön túl minden megye és megyei jogú város klub­jait, szervezeteit, illetve a nagyközönséget is be kell vonni a következő-rendezvé­nyekbe. A díjakat Tringer Gyula alezredes, a különdíjakat a védnökséget vállaló szervek képviselői nyújtották át a legszínvonalasabb művek al­kotóinak. A diafilm kategóriában a BHG MHSZ búvárklubja végzett az élen a Karib-ten- geren készült sorozattal. Má­sodik lett a budapesti Tóth Ferenc, a harmadik helyet pedig az egri Pankaczy Jó­zsef szerezte meg a. honvé­delmi versenyekről készített képsoraival. A film kategóriájában mindössze egy második dí­jat ítélt oda a zsűri, ezt szintén a BHG búvárai kap­ták. Karibi pillanatok című etűdjükért. A video kategóriában Ga­zsi című portréjukkal ugyan­csak a BHG-s búvárok vit­ték el a pálmát. A második helyet a BHG rádióklubjának kollektívája szerezte meg, a harmadikat pedig a Nóg- rád megyei Kassai László, Mementó című alkotásáért. A 4. helyen a Gagarin Hő­erőmű Vállalat búvárklub­jának két tagja, Széles Já­nos és Koós Attila végzett Járőrök videofilmjével. A szemle programjának záróaktusakánt a Magyar Néphadsereg Központi Mű­vészegyüttese adott este gá­laműsort a Gárdonyi Géza Színházban. Kovács András felszólalása zó bevételeket ne vonják össze az egyéb jövedelmek­kel, hanem külön 20 száza­lékos lineáris — nem prog­resszív adó — terhelje azo­kat. Indítványozta azt is — Szentágothai János pénteken elhangzott felszólalásához kapcsolódva —, hogy bát­rabban. célirányosan alkal­mazzák az adóvisszajuttatás

Next

/
Thumbnails
Contents