Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 19., szombat 7. „NEM SZÉPÍTJÜK MEG A VALÓSÁGOT” Közművelődésről—Hevesen Manapság egyre nehezebb tartani az elért életszínvonalat. Többet kell dolgozni mindazért, amit pár éve még megerőltetés nélkül elértünk. Épülésünkre alig jut idő s pénz. Persze, hisz ennek alapja a szabadidő, amivel ugyancsak szűkében va­gyunk mostanában. Luxussá válik lassan sokak szemében a nem gyors megtérü­lést hozó tevékenység. A személyiség gazdagítására, olvasásra, mozira, színházra, önképzésre, netán amatőr mozgalmi tevékenységre egyre kevesebben gondolnak. A köz művelődését szolgáló intézményeknek mind jobban meg kell küzdeni min­den emberért. Hevesi látogatásunkkor az ottani folyamatok mozgatóit kerestük. Elmúlt év áprilisától mű­ködik az új Biró Lajos Könyvesbolt. A belépőt kel­lemes zene fogadja, s udva­rias kérdések kutatják óha­ját. Rédei Benedekné üzletve­zető 22 éve van a szakmá­ban — Épp mostanában. au­gusztus 7-én kaptuk meg a fogyasztók kiváló boltja el­ső helyezését — mutat az ok­levélre. — Hárommillió fo­rintos készlettel rendelke­zünk. Ismerve a könyvárak emelkedését ez azt is jelenti, hogy mennyiségben kisdbb választékkal tudunk vevőink elé állni. Első féléves for­galmunk 176 ezer forinttal meghaladta a tervezettet. El­sősorban az ünnepek előtt szökik fel1 a forgalom. — Melyek a slágerköny- vek, s hanglemezek? Miből mutatkozik hiány? — Kedveltek Moldova György, Végh Antal írásai, a sportkönyvek, ugyanígy a fantasztikus regények, s a krimik sem porosodnak so­káig a polcokon. A Modern Hungária, Neoton, s a 13 -f- 1 lemezeit keresik mostanában. — A komolyabb, fajsúlyo­sabb könyveket is; igaz sző­kébb körben, de azért vásá­rolják. Sokkal, több kellett volna a háromkötetes Er­dély történetéből. Már 140 előjegyzésünk vár az ígért októberi megjelenésre. Az idősebbek keresik a Bibliát, de sajnos, nem tudjuk őket kielégíteni. — Az iskolakezdés Önök­re milyen terheket rótt? — Huszonegy oktatási in­tézmény anyagát kellett el­juttatnunk a címzettekhez. Bizony, késő este is ezzel fog­lalkoztunk, még a férjeink is besegítettek. ★ A Móricz Zsigmond Váro­si Művelődési Központ a 12 ezer lakos igényeinek kielé­gítésére törekszik. Az itteni viszonyokról beszélgettünk a munkatársaival s a város S egyéb kulturális intézményei­nek dolgozóival. — Sorolhatnánk látványos statisztikákat, s a számok és adatok mögé bújhatnánk — mondja Czakó József igaz­gató —, s meghamisíthat­nánk a valóságot. Ez az il­lúziókeltés nem célunk. Ides­tova öt-hat éve azonos, 1,8 millió forintos költségvetés­ből gazdálkodunk. Ez arra kényszerít, hogy nagyon meggondoljuk, hogy mire ad­hatunk ki pénzt. Az anyagi kockázatvállalást kerülnünk kell. A praktikus, közhasznú tanfolyamainkkal próbáljuk anyagi alapjainkat megerő­síteni. Eddig sikerrel. Az így befolyó összegből támo­gatjuk például a kiscsoport­jainkat, szervezzük az egyéb rendezvényeinket. A nyáron a gyerek kép­zőművészeink és fotósaink szilvásváradi alkotótáborban vettek részt. Az itt született művek hamarosan ki lesz­nek állítva az iskolagalériá­ban. Tíz éve megy a közműve­lődési vándortáborunk, me­lyen általános és középisko­lásokat vonzanak. Most, a nógrádi partizánútvonalat járták végig, s fotózták, fil­mezték mindezeket. Az itte­ni élmények rögzítését el­juttatjuk az iskolákhoz, így ez az ismeretterjesztés egyik formáját jelenti. — Most indítottuk a nosz- talgiaklubunkat — veszi át a szót Halmos István nép­művelő, a klub vezetője. — Akik már kinőttek az ifjú­sági klubból, azok itt talál­koznak, s a hatvanas évek zenéjére alapozva alkotnak közösséget. Az ifjúsági klub- pályázaton nyert 15 ezer fo­rintot felhasználva korszerű­sítettük a technikánkat, s a Sanyo-berendezés szolgál­tatja a zenét a szeszmentes bárban, ősszel megyei ifjú­sági klubtalálkozón cseréljük ki tapasztalatainkat, ahol a cigányklub beindítása is na­pirendre kerül. — Ügy hallottam, hogy itt a nyugdíjasok klubja igen aktívan működik. — Tizennégy taggal in­dultunk 1975-ben, s most 113-an vagyunk — mondja ötvös Imre klubvezető. Az a baj, hogy kevés a férfi, mindössze 30-an vagyunk — jegyzi meg hamiskásan Im­re bácsi. Rendezvényeinken mindig vagyunk vagy 80—85-en. s a kirándulások Győrbe, Sze­rencsre, vagy Kassára, Eper­jesre mindig jól sikerülnek. A pótszilveszter, vagy a bá­tyusból vidám mulatságai mellett a komolyabb dolgok­kal is foglalkozunk. A nyug­díjasok középiskoláját 21-en végezték el. A legidősebb Fülöp Istvánné, Rozi néni. 82 évesen adta fejét a tanu­lásra. — A kisebb közösségek összefogása mellett milyen jellegű rendezvényekkel áll­nak a város elé? — Évente 6—7 színházi előadást szervezünk, szolno­ki. budapesti társulatokkal — tájékoztat Blahó András, e terület felelőse. — Főként a zenés darabok, operettek, vígjátékok a kedveltek. Pró­bálkoztunk irodalmi presszó létrehozásával is, de a ven­déglátás és a kultúra együtt nehezen fért meg. A színhá­zi buszok indítása tovább szélesíti a lehetőségeket. Fő­leg az üzemekre és az isko­lákra számíthatunk. Érde­kes, hogy mostanában a diszkó sem örvend a yégi népszerűségnek A videó iz- lésterrorja elidegenítő ha­tású. Emellett a szomszédos vendéglők is komoly kon­kurenciát jelentenek. Mivel nincs önálló kiállítóterem, ezért vándorkiállításokkal próbáljuk kielégíteni a kép­zőművészet iránti igényeket. — A komoly zenei neve­lés felől Kecsmár Lászlótól, a hevesi kamarazenekar ve­zetőjétől érdeklődünk. — Az ifjúsági filharmóniai bérletek népszerűek. A 400 fős terem általában megte­A művelődési központ húszéves épülete még a nagyterem­szemlélet jegyében született lik fiatalokkal. Az időseb­bek bevonása jóval nehe­zebb. Most a zenei világ­kult városi tűzoltózenekar is ad térzenét. Emellett a vo­nós kamarazenekarunk, me­lyet 1982-től vezetek, szin­tén készül erre az alkalom­ra. A helyi társadalmi ün­nepségeken, s a közeli kon­certeken próbálunk kifor­rott együtessé válni. Próba, lehetőségeinket az határoz­za meg, hogy tagjaink nagy­része ingázva dolgozik, s csak hét végén jut idő a kö­zös munkára. Igazán komoly áldozatot vállalnak ők, s a zene szeretete a legerősebb összetartó erő. Gond, hogy nincs igazán akusztikus koncertterem, ahol úgy szó lalnának meg a hangok, ahogy megálmodtuk ... ★ Gyarmati Lászióné, a vá­rosi tanács művelődési , egészségügyi , ifjúsági és sportosztály közművelődési felügyelőjét kérjük rövid összegzésre. — Előre kell lépni az if­júsági nevelés terén. Az új középfokú oktatási intéz. mény beindulása komoly fel­adatok megoldását kívánja meg tőlünk. A diákszínját­szás újraéledését, s az ama­tőr mozgalom pezsdülését hozhatja ez a bázis. Terve­zünk filmklubot, különbö-- ző szakköröket, s számítunk a pedagógusok és az ifjú­ság aktivitására. — Kellemes színfolt, hogy már az elmúlt évben is mű­ködött, s kialakulóban van egy művésztelep a Dobóczy- kastély ősparkjában. Itt Kő Pál és tanítványai dolgoztak egy hónapon át. Kiállításúik a régi tanácsházán látható jelenleg. — Nem mondhatunk le senkiről, főleg ha érzékel­jük, mekkora hajtás van már majd húszéves kortól. A családalapítás, a lakás meg­szerzése olyan terheket ró az emberekre, hogy aligha lesznek törzsvendégeink a kulturális rendezvények­nek. A 40 évesek vagy az idősebbek már inkább el­jönnék, s közösségeinkben örömüket lelik. Iskolás kor. ban lehet az igényeket ki­alakítani, s talán akkor ké­sőbb sem feledkeznek meg arról, hogy nem csak az anyagi boldogulás adhatja az életük sikerét, nyugal. mát, rendezettségét. ★ Látogatásunk végén az időszaki kiállítóteremben járva láthattuk a leendő művésztelepen készült al­kotásokat, de azt is, hogy az épület beázik, s télen használhatatlan a fűtés meg­oldatlansága miatt. Teendő van tehát bőven. Az erők közös összefogása, a tisztá­zott célok és szándékok le­hetnek eredményesek. A mind nehezebb körülmé­nyek között sem lehet le­mondani a kulturált élet minőségi követelményeiről. B. Szabó Pál TÁRSADALOMRÓL, GAZDASÁGRÓL, POLITIKÁRÓL Előadássorozatok Hatvanban Napjaink egyre bonyolul­tabb viszonyai közötti el­igazodást, a felelős, gondol­kodó magatartás kialakítá­sát célozzák azok a ren­dezvények, melyeket a Hat­van Városi Művelődési Központ népművelői szer­veznek őszi indulással. Más­részt 'a helyi nyilvánosság és demokrácia fórumaivá válhatnak ezek az összejö­vetelek. Dr. Kasza Sándor, a mű­velődési intézmény megbí­zott igazgatója elmondta, hogy folytatódik a HVG- klub, ahol kéthetente ta­lálkozhatnak a gazdasági kérdések iránt érdeklődők. Szeptember 22-én egy angol közgazdász Arthur Benett tart tájékoztatót Nagy-Bri- tannia gazdasága a vá­lasztások után, valamint a magyar gazdaság angol szemmel témában. Szó lesz még többek között a stabili­zációt szolgáló új iparpoliti­kai elképzelésekről, a gaz­dasági, társadalmi, politikai reform szükségességéről, Lengyel László közgazdász tolmácsolásával, a bank­rendszer változásairól. A vállalati szervezetek a szo­ciológus szemszögéből cím­mel Makó Csaba szociológus beszél majd. Októberben indul az „Iránytű” elnevezésű társa­dalmi, politikai, gazdasági területeket feldolgozó elő­adássorozat. ahol többek között a vallás jelenlegi sze­repéről, Gecse Gusztáv filo­zófus mondja el a tudniva­lókat. Emellett a szociálpo­litikai problémáink elemzé­séhez Ferge Zsuzsát, a hát­rányos helyzet és szegénység témájában Bokor Ágnest várják. Hogy milyen esélyei vannak a gazdasági, társa­dalmi reformnak, azt Heré- di István gazdaságszocioló­gus tárja a nyilvánosság elé A tervek között szerepel még a második társadalom a korrupció és a politikai in­tézményrendszer reform­jának a feldolgozása is. Érdekes, új kezdeménye­zés a Gyorsuló idő-estek, ahol a Magvető Kiadó ked­velt sorozatának legnépsze­rűbb szerzőivel lesznek be­szélgetések. Kerekasztal-be- szélgetésen az orvosi hála­pénz kérdésére adnak majd választ a helyi orvostársada­lom képviselői és Losonczy Ágnes szociológus. Miskolczi Miklós, a Hazudni boldog hitvest című sikerkönyv szerzője is a meghívottak között szerepel, ugyanígy Popper Péter is, aki a Bel­ső utak könyvében a rejtel­mes keleti kultúra segítsé­gével a lelki egészség meg­őrzésében segíthet. A koz­mológia, a munkaerkölcs, az etika és genetika izgal­mas területeire is betekint­hetnek majd az esteken megjelenők. Testvérek A Budapesti Fotóklubban születésének 100. évfor­dulója alkalmából emlékkiállítást nyitottak meg Szöl- lősy Kálmán <1887—1976) fotóművész képeiből. Képünkön: Testvérek (1936) A tárlat szeptember 27-ig tekinthető meg. (MTl-fotó: Kunkovács László — KS) Egy latin eredetű szavunk életútja nyelvhasználatunkban Aki figyelemmel kíséri a sajtó hasábjain megjelent, a televízió, a rádió adásai­ban elhangzott közléseket, azt tapasztalhatja, hogy a latin eredetű kapacitás sza­vunk igen változatos jelen­téstartalommal és árnyalt használati értékekkel új meg új szerepkörben jelentkezik mai nyelvhasználatunkban. Hogy milyen, beszédhely­zetben és szövegösszefüg­gésekben vállalja a neki szánt kulcsszerepeket, arról példatárunk beszédesen bi­zonykodik: „A Putnoki Ve­gyesipari Szövetkezet kapa­citást keres központi telep­helyén kút ásására.” (Észak- Magyarország, 1987. júl. 14.). — „A Bodonyi Mátraalja Mgtsz vívópengegyártó üze­me felajánlja hőkezelő ka­pacitását” (Népújság. 1987. júl. 25.). — „A nyomdák le­kötik a kapcitásukat” (Nép- szabadság, 1987. aug. 3.). — „Budapesten a négyszázhetven- négyszáznyolcvanezres ka­pacitásból négyszáztízezer a bekapcsolt állomás” (Ma­gyar Hírlap, Melléklet. 1987. aug. 8.). — „A IV. kerületi Építőipari Szövetkezet fel­ajánlja szabad kapacitását épületfelújítási munkákra” (Magyar Hírlap, 1987. aug. 10.). — „Legnagyobb kin­csünket. szellemi kapacitá­sunkat nem tudjuk kihasz­nálni” (Magyar Hírlap. 1987. aug. 13). Példatárunkból az is ki­tűnik. hogy a gazdasági­társadalmi kibontakozás programjával kapcsolatos országos vitákban is egyre gyakrabban jut közlő sze­rephez a kapacitás szó. Neon véletlen az sem, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­gának állásfoglalásában is kulcsszerep jutott a terme­lési kapacitások jelzős szer­kezetnek. Úgy tűnik, hogy a kapacitás nyelvi forma mindkét fél számára; tehát az információt közlő, átadó és a közleményt átvevő fél részére alkalmas nyelvi esz­köz az ismeretanyag és az elérendő cél egyértelmű meg­fogalmazására. Példáink azonban arról is oéldálódz- nak. hogy a kapacitás szó igen változatos használati értéke elbizonytalanítja az információt átvevő beszélő és olvasó partnert. Hogy mennyire tág a sze­repköre, magyar megfelelői, egyenértékesei tanúsítják. A latin capacitas (ejtése: kapacitás) jelen téskörébé tartozó magyar megfelelők: tágasság, felfogási képesség; valamire való alkalmasság; fogékonyság, szellemi képes­ség. Ezek a jelentésárnyala­tok és használati értékek mai nyelvhasználatunkban is jelentkeznek. De ugyan­akkor mai szerepköre szá­mos szaknyelvi vonatkozá­sokkal bővült. Erről bizony­kodnak ezek a nyelvi ala­kulatok : teljesítő, pénzügyi kapacitás, közlekedési kapa­citás. a színház kapacitása 1000 fő, a telefonközpont kapacitása csak ezer vonal, szállító kapacitás. A hasz­nálati értékük lényegére ezek a magyar megfelelők utalnak: teljesítőképesség; befogadóképesség; fuvar, szállítóeszköz stb. De a kapacitás szerep­körébe vonhatók ezek a ma­gyar megfelelő nyelvi for­mák is: anyagi, tárgyi, fizi­kai, szellemi termelőképes­ség; munkaerő, felszerelés, anyagi fedezet, pénzügyi le­hetőség, szakanyag, szaktu­dás, műszaki feltételek. A megfelelő információ-hát­tér ismerete nélkül bár tö­mör ez a megnyilatkozás, hogy nincs rá kapacitásunk, valójában keveset mond. s helyesebb lenne az oda illő magyar megfelelőkre bízni az egyértelműbb közlősze­repet: pl. nincs pénzünk, szabad és megfelelő munka­erőnk stb. A „mindenre jó” divat- szavak szerepét is rábízzák olykor, mint erről ez a hu­moros és az elítélő kritikát is megfogalmazó szándék jegyében fogant szöveg- részlet tanúskodik: „Az ősz hajú nénikék helyett a bu­dapesti Randevúban deltás ifjonc áll a fogasok előtt. Persze ezt a „kapacitást" meg is kell fizetni” (Magyar Hírlap, 1987. aug. 10.). Dr. Bakos József Czakó József: „Tizenkétezer ember igényeire kell figyel­nünk ...” (Fotó: Perl Mártonf

Next

/
Thumbnails
Contents