Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 19., szombat 7. „NEM SZÉPÍTJÜK MEG A VALÓSÁGOT” Közművelődésről—Hevesen Manapság egyre nehezebb tartani az elért életszínvonalat. Többet kell dolgozni mindazért, amit pár éve még megerőltetés nélkül elértünk. Épülésünkre alig jut idő s pénz. Persze, hisz ennek alapja a szabadidő, amivel ugyancsak szűkében vagyunk mostanában. Luxussá válik lassan sokak szemében a nem gyors megtérülést hozó tevékenység. A személyiség gazdagítására, olvasásra, mozira, színházra, önképzésre, netán amatőr mozgalmi tevékenységre egyre kevesebben gondolnak. A köz művelődését szolgáló intézményeknek mind jobban meg kell küzdeni minden emberért. Hevesi látogatásunkkor az ottani folyamatok mozgatóit kerestük. Elmúlt év áprilisától működik az új Biró Lajos Könyvesbolt. A belépőt kellemes zene fogadja, s udvarias kérdések kutatják óhaját. Rédei Benedekné üzletvezető 22 éve van a szakmában — Épp mostanában. augusztus 7-én kaptuk meg a fogyasztók kiváló boltja első helyezését — mutat az oklevélre. — Hárommillió forintos készlettel rendelkezünk. Ismerve a könyvárak emelkedését ez azt is jelenti, hogy mennyiségben kisdbb választékkal tudunk vevőink elé állni. Első féléves forgalmunk 176 ezer forinttal meghaladta a tervezettet. Elsősorban az ünnepek előtt szökik fel1 a forgalom. — Melyek a slágerköny- vek, s hanglemezek? Miből mutatkozik hiány? — Kedveltek Moldova György, Végh Antal írásai, a sportkönyvek, ugyanígy a fantasztikus regények, s a krimik sem porosodnak sokáig a polcokon. A Modern Hungária, Neoton, s a 13 -f- 1 lemezeit keresik mostanában. — A komolyabb, fajsúlyosabb könyveket is; igaz szőkébb körben, de azért vásárolják. Sokkal, több kellett volna a háromkötetes Erdély történetéből. Már 140 előjegyzésünk vár az ígért októberi megjelenésre. Az idősebbek keresik a Bibliát, de sajnos, nem tudjuk őket kielégíteni. — Az iskolakezdés Önökre milyen terheket rótt? — Huszonegy oktatási intézmény anyagát kellett eljuttatnunk a címzettekhez. Bizony, késő este is ezzel foglalkoztunk, még a férjeink is besegítettek. ★ A Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ a 12 ezer lakos igényeinek kielégítésére törekszik. Az itteni viszonyokról beszélgettünk a munkatársaival s a város S egyéb kulturális intézményeinek dolgozóival. — Sorolhatnánk látványos statisztikákat, s a számok és adatok mögé bújhatnánk — mondja Czakó József igazgató —, s meghamisíthatnánk a valóságot. Ez az illúziókeltés nem célunk. Idestova öt-hat éve azonos, 1,8 millió forintos költségvetésből gazdálkodunk. Ez arra kényszerít, hogy nagyon meggondoljuk, hogy mire adhatunk ki pénzt. Az anyagi kockázatvállalást kerülnünk kell. A praktikus, közhasznú tanfolyamainkkal próbáljuk anyagi alapjainkat megerősíteni. Eddig sikerrel. Az így befolyó összegből támogatjuk például a kiscsoportjainkat, szervezzük az egyéb rendezvényeinket. A nyáron a gyerek képzőművészeink és fotósaink szilvásváradi alkotótáborban vettek részt. Az itt született művek hamarosan ki lesznek állítva az iskolagalériában. Tíz éve megy a közművelődési vándortáborunk, melyen általános és középiskolásokat vonzanak. Most, a nógrádi partizánútvonalat járták végig, s fotózták, filmezték mindezeket. Az itteni élmények rögzítését eljuttatjuk az iskolákhoz, így ez az ismeretterjesztés egyik formáját jelenti. — Most indítottuk a nosz- talgiaklubunkat — veszi át a szót Halmos István népművelő, a klub vezetője. — Akik már kinőttek az ifjúsági klubból, azok itt találkoznak, s a hatvanas évek zenéjére alapozva alkotnak közösséget. Az ifjúsági klub- pályázaton nyert 15 ezer forintot felhasználva korszerűsítettük a technikánkat, s a Sanyo-berendezés szolgáltatja a zenét a szeszmentes bárban, ősszel megyei ifjúsági klubtalálkozón cseréljük ki tapasztalatainkat, ahol a cigányklub beindítása is napirendre kerül. — Ügy hallottam, hogy itt a nyugdíjasok klubja igen aktívan működik. — Tizennégy taggal indultunk 1975-ben, s most 113-an vagyunk — mondja ötvös Imre klubvezető. Az a baj, hogy kevés a férfi, mindössze 30-an vagyunk — jegyzi meg hamiskásan Imre bácsi. Rendezvényeinken mindig vagyunk vagy 80—85-en. s a kirándulások Győrbe, Szerencsre, vagy Kassára, Eperjesre mindig jól sikerülnek. A pótszilveszter, vagy a bátyusból vidám mulatságai mellett a komolyabb dolgokkal is foglalkozunk. A nyugdíjasok középiskoláját 21-en végezték el. A legidősebb Fülöp Istvánné, Rozi néni. 82 évesen adta fejét a tanulásra. — A kisebb közösségek összefogása mellett milyen jellegű rendezvényekkel állnak a város elé? — Évente 6—7 színházi előadást szervezünk, szolnoki. budapesti társulatokkal — tájékoztat Blahó András, e terület felelőse. — Főként a zenés darabok, operettek, vígjátékok a kedveltek. Próbálkoztunk irodalmi presszó létrehozásával is, de a vendéglátás és a kultúra együtt nehezen fért meg. A színházi buszok indítása tovább szélesíti a lehetőségeket. Főleg az üzemekre és az iskolákra számíthatunk. Érdekes, hogy mostanában a diszkó sem örvend a yégi népszerűségnek A videó iz- lésterrorja elidegenítő hatású. Emellett a szomszédos vendéglők is komoly konkurenciát jelentenek. Mivel nincs önálló kiállítóterem, ezért vándorkiállításokkal próbáljuk kielégíteni a képzőművészet iránti igényeket. — A komoly zenei nevelés felől Kecsmár Lászlótól, a hevesi kamarazenekar vezetőjétől érdeklődünk. — Az ifjúsági filharmóniai bérletek népszerűek. A 400 fős terem általában megteA művelődési központ húszéves épülete még a nagyteremszemlélet jegyében született lik fiatalokkal. Az idősebbek bevonása jóval nehezebb. Most a zenei világkult városi tűzoltózenekar is ad térzenét. Emellett a vonós kamarazenekarunk, melyet 1982-től vezetek, szintén készül erre az alkalomra. A helyi társadalmi ünnepségeken, s a közeli koncerteken próbálunk kiforrott együtessé válni. Próba, lehetőségeinket az határozza meg, hogy tagjaink nagyrésze ingázva dolgozik, s csak hét végén jut idő a közös munkára. Igazán komoly áldozatot vállalnak ők, s a zene szeretete a legerősebb összetartó erő. Gond, hogy nincs igazán akusztikus koncertterem, ahol úgy szó lalnának meg a hangok, ahogy megálmodtuk ... ★ Gyarmati Lászióné, a városi tanács művelődési , egészségügyi , ifjúsági és sportosztály közművelődési felügyelőjét kérjük rövid összegzésre. — Előre kell lépni az ifjúsági nevelés terén. Az új középfokú oktatási intéz. mény beindulása komoly feladatok megoldását kívánja meg tőlünk. A diákszínjátszás újraéledését, s az amatőr mozgalom pezsdülését hozhatja ez a bázis. Tervezünk filmklubot, különbö-- ző szakköröket, s számítunk a pedagógusok és az ifjúság aktivitására. — Kellemes színfolt, hogy már az elmúlt évben is működött, s kialakulóban van egy művésztelep a Dobóczy- kastély ősparkjában. Itt Kő Pál és tanítványai dolgoztak egy hónapon át. Kiállításúik a régi tanácsházán látható jelenleg. — Nem mondhatunk le senkiről, főleg ha érzékeljük, mekkora hajtás van már majd húszéves kortól. A családalapítás, a lakás megszerzése olyan terheket ró az emberekre, hogy aligha lesznek törzsvendégeink a kulturális rendezvényeknek. A 40 évesek vagy az idősebbek már inkább eljönnék, s közösségeinkben örömüket lelik. Iskolás kor. ban lehet az igényeket kialakítani, s talán akkor később sem feledkeznek meg arról, hogy nem csak az anyagi boldogulás adhatja az életük sikerét, nyugal. mát, rendezettségét. ★ Látogatásunk végén az időszaki kiállítóteremben járva láthattuk a leendő művésztelepen készült alkotásokat, de azt is, hogy az épület beázik, s télen használhatatlan a fűtés megoldatlansága miatt. Teendő van tehát bőven. Az erők közös összefogása, a tisztázott célok és szándékok lehetnek eredményesek. A mind nehezebb körülmények között sem lehet lemondani a kulturált élet minőségi követelményeiről. B. Szabó Pál TÁRSADALOMRÓL, GAZDASÁGRÓL, POLITIKÁRÓL Előadássorozatok Hatvanban Napjaink egyre bonyolultabb viszonyai közötti eligazodást, a felelős, gondolkodó magatartás kialakítását célozzák azok a rendezvények, melyeket a Hatvan Városi Művelődési Központ népművelői szerveznek őszi indulással. Másrészt 'a helyi nyilvánosság és demokrácia fórumaivá válhatnak ezek az összejövetelek. Dr. Kasza Sándor, a művelődési intézmény megbízott igazgatója elmondta, hogy folytatódik a HVG- klub, ahol kéthetente találkozhatnak a gazdasági kérdések iránt érdeklődők. Szeptember 22-én egy angol közgazdász Arthur Benett tart tájékoztatót Nagy-Bri- tannia gazdasága a választások után, valamint a magyar gazdaság angol szemmel témában. Szó lesz még többek között a stabilizációt szolgáló új iparpolitikai elképzelésekről, a gazdasági, társadalmi, politikai reform szükségességéről, Lengyel László közgazdász tolmácsolásával, a bankrendszer változásairól. A vállalati szervezetek a szociológus szemszögéből címmel Makó Csaba szociológus beszél majd. Októberben indul az „Iránytű” elnevezésű társadalmi, politikai, gazdasági területeket feldolgozó előadássorozat. ahol többek között a vallás jelenlegi szerepéről, Gecse Gusztáv filozófus mondja el a tudnivalókat. Emellett a szociálpolitikai problémáink elemzéséhez Ferge Zsuzsát, a hátrányos helyzet és szegénység témájában Bokor Ágnest várják. Hogy milyen esélyei vannak a gazdasági, társadalmi reformnak, azt Heré- di István gazdaságszociológus tárja a nyilvánosság elé A tervek között szerepel még a második társadalom a korrupció és a politikai intézményrendszer reformjának a feldolgozása is. Érdekes, új kezdeményezés a Gyorsuló idő-estek, ahol a Magvető Kiadó kedvelt sorozatának legnépszerűbb szerzőivel lesznek beszélgetések. Kerekasztal-be- szélgetésen az orvosi hálapénz kérdésére adnak majd választ a helyi orvostársadalom képviselői és Losonczy Ágnes szociológus. Miskolczi Miklós, a Hazudni boldog hitvest című sikerkönyv szerzője is a meghívottak között szerepel, ugyanígy Popper Péter is, aki a Belső utak könyvében a rejtelmes keleti kultúra segítségével a lelki egészség megőrzésében segíthet. A kozmológia, a munkaerkölcs, az etika és genetika izgalmas területeire is betekinthetnek majd az esteken megjelenők. Testvérek A Budapesti Fotóklubban születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkiállítást nyitottak meg Szöl- lősy Kálmán <1887—1976) fotóművész képeiből. Képünkön: Testvérek (1936) A tárlat szeptember 27-ig tekinthető meg. (MTl-fotó: Kunkovács László — KS) Egy latin eredetű szavunk életútja nyelvhasználatunkban Aki figyelemmel kíséri a sajtó hasábjain megjelent, a televízió, a rádió adásaiban elhangzott közléseket, azt tapasztalhatja, hogy a latin eredetű kapacitás szavunk igen változatos jelentéstartalommal és árnyalt használati értékekkel új meg új szerepkörben jelentkezik mai nyelvhasználatunkban. Hogy milyen, beszédhelyzetben és szövegösszefüggésekben vállalja a neki szánt kulcsszerepeket, arról példatárunk beszédesen bizonykodik: „A Putnoki Vegyesipari Szövetkezet kapacitást keres központi telephelyén kút ásására.” (Észak- Magyarország, 1987. júl. 14.). — „A Bodonyi Mátraalja Mgtsz vívópengegyártó üzeme felajánlja hőkezelő kapacitását” (Népújság. 1987. júl. 25.). — „A nyomdák lekötik a kapcitásukat” (Nép- szabadság, 1987. aug. 3.). — „Budapesten a négyszázhetven- négyszáznyolcvanezres kapacitásból négyszáztízezer a bekapcsolt állomás” (Magyar Hírlap, Melléklet. 1987. aug. 8.). — „A IV. kerületi Építőipari Szövetkezet felajánlja szabad kapacitását épületfelújítási munkákra” (Magyar Hírlap, 1987. aug. 10.). — „Legnagyobb kincsünket. szellemi kapacitásunkat nem tudjuk kihasználni” (Magyar Hírlap. 1987. aug. 13). Példatárunkból az is kitűnik. hogy a gazdaságitársadalmi kibontakozás programjával kapcsolatos országos vitákban is egyre gyakrabban jut közlő szerephez a kapacitás szó. Neon véletlen az sem, hogy az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásában is kulcsszerep jutott a termelési kapacitások jelzős szerkezetnek. Úgy tűnik, hogy a kapacitás nyelvi forma mindkét fél számára; tehát az információt közlő, átadó és a közleményt átvevő fél részére alkalmas nyelvi eszköz az ismeretanyag és az elérendő cél egyértelmű megfogalmazására. Példáink azonban arról is oéldálódz- nak. hogy a kapacitás szó igen változatos használati értéke elbizonytalanítja az információt átvevő beszélő és olvasó partnert. Hogy mennyire tág a szerepköre, magyar megfelelői, egyenértékesei tanúsítják. A latin capacitas (ejtése: kapacitás) jelen téskörébé tartozó magyar megfelelők: tágasság, felfogási képesség; valamire való alkalmasság; fogékonyság, szellemi képesség. Ezek a jelentésárnyalatok és használati értékek mai nyelvhasználatunkban is jelentkeznek. De ugyanakkor mai szerepköre számos szaknyelvi vonatkozásokkal bővült. Erről bizonykodnak ezek a nyelvi alakulatok : teljesítő, pénzügyi kapacitás, közlekedési kapacitás. a színház kapacitása 1000 fő, a telefonközpont kapacitása csak ezer vonal, szállító kapacitás. A használati értékük lényegére ezek a magyar megfelelők utalnak: teljesítőképesség; befogadóképesség; fuvar, szállítóeszköz stb. De a kapacitás szerepkörébe vonhatók ezek a magyar megfelelő nyelvi formák is: anyagi, tárgyi, fizikai, szellemi termelőképesség; munkaerő, felszerelés, anyagi fedezet, pénzügyi lehetőség, szakanyag, szaktudás, műszaki feltételek. A megfelelő információ-háttér ismerete nélkül bár tömör ez a megnyilatkozás, hogy nincs rá kapacitásunk, valójában keveset mond. s helyesebb lenne az oda illő magyar megfelelőkre bízni az egyértelműbb közlőszerepet: pl. nincs pénzünk, szabad és megfelelő munkaerőnk stb. A „mindenre jó” divat- szavak szerepét is rábízzák olykor, mint erről ez a humoros és az elítélő kritikát is megfogalmazó szándék jegyében fogant szöveg- részlet tanúskodik: „Az ősz hajú nénikék helyett a budapesti Randevúban deltás ifjonc áll a fogasok előtt. Persze ezt a „kapacitást" meg is kell fizetni” (Magyar Hírlap, 1987. aug. 10.). Dr. Bakos József Czakó József: „Tizenkétezer ember igényeire kell figyelnünk ...” (Fotó: Perl Mártonf