Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
8. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 19., szombat A kezdetek Egerben az első magyar színielőadást 1754 június havában tartották gróf Barkóczi Ferenc püspök palotájában. Színre került Faludy Ferenc „Constantinus Porphirogeni- tus" című darabja. A szereplők tanulóifjak voltak. Hivatásos színészek 1800 őszén jártak itt. Kelemen László társulatának tagjai, aztán 1806-ban, később 1815. június 22-én játszottak itt. Nagy János igazgatása alatt. Színre került: a Ki-ki a maga háza előtt seperjen című színmű. 1816 május havában a Pesti Magyar Teátrumi Társaság keresi fel a várost, s játszott „Olly szerencsével, melynél nagyobbat nem is reményelhetett." (Hazai és Külföldi Tudósítások, 1816. pünkösd hava. 29. szám.) 1823-ban Déryné is itt van. 1828-ban a kassaiak jönnek a városba. 1833-ban megalakul a casino, ettől kezdve ennek a nagytermében állították fel a színpadot. 1837 május havában Pály Elek, november 5- től december 7-ig Bállá Károly igazgató társulata működik itt. A tagok között volt Déryné is. Ez év májusában a Mu- ra-mellékiek léptek fel Balogh István és Hetényi József igazgatása mlellett. Nyári időben a püspökkertben játszottak, szabad ég alatt. 1840-ben Bállá és Újfalussy társigazgatók működtek itt, és nevezetes dolog volt. hogy a karzati közönség pipált a színházban és leszólt a színpadra. (...) Az aréna 1868-ban épült fel. Latabár Endre társulata játszott benne először. 1880-ban új arénát építettek; a Hunyadi térre Trecsányi Ignác épített színkört 1882-ben. majd a város is épít színkört 1886. augusztus 6-án, 500 személy részére. Az új színházat 1904. augusztus 20-án nyitotta meg Bállá Kálmán társulata Gárdonyi Géza prológusával: „Dobó 1st- ván szelleme” címmel. Utána Dobsa Lajos: István, első magyar király című drámája került színre. A színházat Lég- mács Leó műszaki főtanácsos tervei szerint Mátray Sándor építette 100 ezer korona költséggel. Elfért benne 800 néző. Páholyainak száma 37, a földszinten van 231 ülőhely, míg az erkélyen 119 (Magyar Színházművészeti Lexikon Egri színészet címszava, szerkesztette: Schöplin Aladár, megjelent 1920-as években.) A jelen művészete Az 1955-ben indult önálló egri társulat sok emlékezetes sikert mondhatott magáénak. Mint minden színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban is a folyosókat régmúlt előadások képeivel díszítik. Ezek sokat elmondanak a hangulatról, az egykori színészek és a közönség találkozásáról. Fotóriporterünk, Koncz János ezekről a felvételekről készített reprodukciókat. A sok változás közepette az emlékezet nemigen őrizte meg az egykori darabok címét és a szereplők nevét, ezért a töredékes adatok helyett csupán a fényképeket bocsátjuk közre. „Kezdődjek a játék” Irta: Suha Andor Ma nyitja kapuit az egri Gárdonyi Géza Színház és stílszerűen, szép és nemes érzésektől vezérelve Gárdonyi: Annuska című színművével örvendezteti meg közönségét. A megnyitó s az azt követő előadások közönsége sír és nevet, lelkesedik és tapsol — egyszóval birtokába veszi a színházat. Hetek, hónapok óta készülődtek a színészek. s a közönség egyaránt erre a bemutatóra. A város, a megye közügyévé vált, hogy Eger állandó színházat kap, de rögtön tegyük hpzzá: magánüggyé is. Azelőtt is volt Egernek színháza, ezt bizonyítják a régi újságcikkek is: az „Eger” című lap például 1930. július 6-án a következőket írja a „Szökik az asszony” című operettről: ,,Tegnap este Balázs István vendégfelléptével mutatta be a Városi Színház Kardos és Harmath slágeroperettjét. Nyári operettrevü, látványosság, vagy amit akarsz. Sokat adott a szemnek, tarka volt. muzsikája sok helyt bájos és vidám.” Átlapozva az említett újság lapjait 1930 júniusában s júliusában az Egerben tartózkodó debreceni társulat a következő darabokat adta: „Miss Amerika, Tomi és Társa, Két lány az utcán, Szökik az asszony, Rézágy, Ma- tyika színésznő szeretne lenni”, stb. Ugye, ehhez nem kell kommentár. S ez megkímél bennünket attól, hogy mindezt mi mondjuk el. S ez idő tájt az urak. az egri honatyák azt mondták, hogy a „mi városunk Eger, a magyar Athén”. Hát nem vitás, adott Eger, éltek Egerben hazájukat nagyon szerető, alkotó, nagy emberek. Balassi Bálint gyönyörű szép versei itt kristályosodtak halhatatlan művészetté. Gárdonyi Géza, a társadalmi drámáiról ismert Bródy Sándor, és Petőfi nyomaiban járó Zalár József is e városban gyújtogatták — a maguk korában — a magyar kultúra fáklyáját. Jártak, s játszottak Egerben olyan színészek is, mint Déryné Széppataki Róza, Jászai Mari, Egressy Gábor, s Blaháné. Csakhogy a város derék urai nem rájuk gondoltak. amikor nagy szerénytelenül Athénnak nevezték Egert. De gondoltak a város papi intézményeire: a teológiára, az Angolkisasszonyokra, a Ciszterekre, az úri Magyarország jogrendjét tanító főiskolára, a Katolikus Legényegylet „kultúrájára”, a Mária kongregációra, meg ki tudná még felsorolni, hogy mire, amelyek, mint a mocsárgáz a tüdőt, fertőzték az ember lelkét, szellemét. A magyar színészgárdának pedig nagy része anyátlanul. apátlanul járta az országot. három hét Eger. két hét Gyöngyös után tovább. Éjszaka Shakespeare-röl s Moliére-ről, Hamletról s Tar- tuffe-ről álmodott. nappal éhezett, s este a világot jelentő deszkákon eljáitszott egy kis szerepet, vagy bevitt egy pöhár vizet a Kardosok által írt, nagyon is félvilági témájú darabokban. S azután három-négy hónapos fizetésnélküli szabadság, amikor szabad volt még jobban éhezni, vagy az állásnélküliség. amikor „félreértette" a fiatal színész az életet, s azt hitte, hogy a színészet az hivatás, az Igazgató meg a többi urak meg úgy gondolták, hogy prostitúció. Hát ennek az életnek mindörökre vége. Mi ugyan nem mondjuk most Egerre, hogy Magyar Athén, de tettünk egyet, s mást kulturális felemelkedéséért. S hogy megfiatalodott, megszépült dolgozó népünk! Hogy tudunk örülni mindennek, az új gépállomásnak, a stadionnak. a lakóházaknak, az új autóbusz-megállónak, a Mártírok tere mellett elkészült útnak, de nagyon büszkék vagyunk a Pedagógiai Főiskola tudományos eredményeire. képzőművészeink alkotásaira, a Heves megyei népi együttes sikereire, kul- túrházaink előadásaira, múzeumaink történelmi kutatásaira. új, Egerben élő. vagy Egerből elszármazott írók alkotásaira. S most nagyon örülünk, s nagyon büszkék vagyunk új. állandó színházunkra Nem apátlan-anyátlan árvák már a színház dolgozói sem. együtt fejlődtek, nőttek az egész dolgozó néppel. Munkájuk csak most lett igazán hivatás, mert érzik: most érdemes Magyar- országon színésznek, embernek lenni. Érzik, mert anyjuk helyett anyjuk lett a nép. a közönség, amely máris barátságot kötött velük itt a városban, s velük együtt élte át a megnyitót megelőző kellemes izgalmakat, s tapsol ma önfeledten, egybeforrva a művészek játékával. Megjelent 1955. október 23.. vasárnap a Népújságban Az új színházi évad terveiről Vitázó interjú Lendvai Ferenc igazgatóval Vége a színházi évadnak, nyári szünetet jeleznek a hirdetőtáblák. Évad végi summázásként már elmondtuk véleményünket az egri Gárdonyi Géza Színház műsoráról. összegeztük az ösz- szevonás első esztendejének tapasztalatait. Most a következő évadra figyelünk, erről beszélgetünk Lendvai Ferenccel, a színház igazgatójával. — Vitathatatlan, hogy az egri és a miskolci színház összevonásának eredményeként jobb és színvonalasabb előadásokat láthatott mindkét város közönsége. Ennek ellenére, néhány bemutató nem találta meg az egri közönség érdeklődését. Felhasználják-e a színház vezetői ezeket a tapasztalatokat, s a tavalyinál fokozottabb mértékben figyelembe veszik-e a közönség igényét a következő évad műsortervének összeállításánál? — Igen, figyelembe vesz- szük, és ugyanakkor igyekszünk műsorunkkal befolyásolni. magasabb szintre emelni a közönség igényét. Persze. egyetlen évad nagyon rövid idő a színház és a közönség kapcsolatának mérlegelésére. Éppen ezért, mi négy-öt esztendőre körvonalaztuk művészi célkitűzéseinket. Ennek a hosszabb távnak csupán egy része, egy esztendeje volt a most befejeződött évad, amelynek középpontjába az új magyar drámát állítottuk, őszintén sajnáljuk, hogy éppen ezek a drámák nem arattak Egerben értékükhöz illő közönségsikert. — A következő színházi évadra a közönség igényeihez közelebb álló műsort állítottunk össze. Tíz bemutatót tartunk Egerben: öt prózát és öt operettet, illetve zenés játékot. A nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójára színházunk bemutatja Kon- sztantyin Trenyov Ljubou Jarovája című drámáját, amely a forradalom méltó történelmi tablóját adja. Bemutatjuk Schiller Stuart Mária című drámáját is, ezenkívül Móricz Zsigmond népszerű színpadi művét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékot. Még nem tudtuk eldönteni, mi lesz a negyedik klasszikus bemutatónk. Két szerző három műve közül választhatunk: Shakespeare Szentiván- éji álom, vagy az Ahogy tetszik és Beaumarchais Figaró házassága jöhet számításba. Az eddig felsoroltakból is világosan látszik, hogy ezúttal a klasszikusok jegyében rendezzük a színházi évadot, ötödik prózai bemutatónk Gyárfás Miklós Johanna éjszakája lesz. — A zenés műfaj kedvelői Huszka Jenő Gül Baba című operettjét, Kálmán Imre Montmartre-i ibolyáját, Fényes Szabolcs Duna-parti randevúját, és Michel André—Fényes Szabolcs Lulu című zenés vígjátékát láthatják az új évadban, ötödik zenés bemutatónk még vagylagos: Johann Strauss Mesél a bécsi erdő, Paul Lin- c ke Luna asszony, és Lehár a Mosoly országa a választék. Valóban a tavalyinál népszerűbbnek ígérkezik az új évad műsora. De _ megjegyezzük: mem ártott volna jobban figyelembe venni, milyen darabokat Imutatott be az elmúlt években az egri Gárdonyi Géza Színház. Jól tudjuk. ia klasszikusokat rendszeresen játsszák a színházak. és évek múltával ismételten sorra kerülnek a legnépszerűbb operettek is. Ennek ellenére mégis soknak tartjuk az egri repriz-bemutatók számát. A Stuart Máriát. a Móricz-vígjátékot, a Gül Babái, a Montmartre-i ibolyát néhány esztendővel ezelőtt már játszották Egerben. de bemutatta már a Gárdonyi Géza Színház a Szentivánéji álmot és A mosoly országát is. ,Így a további darabválasztásoktól függően könnyen előfordulhat. hogy a tiz bemutatóból hat lesz a repriz. \Ez nagyon sok. Es félő, hogy az ilyen műsortervezés nem <növeli, hanem csökkenti a közönség érdeklődését. — A darabok kiválasztása. a műsorterv összeállítása sok mindentől függ, többek között a társulat összetételétől. a színészektől is. Kialakult — és hozzátehe- tem: bevált — színházi gyakorlat. hogy 6—8 évenként ismételten bemutatják a legjobb klasszikus drámákat. Igaz, a Stuart Máriát négy évvel ezelőtt játszották Egerben. de úgy gondolom, ezt a romantikus drámát nyugodtan műsorra tűzhetjük ebben az esztendőben is. Móricz Zsigmond vígjátékétól nem félek. Bízom a sikerében, hiszen kilenc esztendővel ezelőtt játszották Egerben. A Szentivánéji álom bemutatása még nem biztos. Ami pedig az operettek reprizeit illeti, nos. mindannylian tudjuk, hogy ebben a műfajban nem valami gazdag a választék, és ha a közönségnek tetszik egy operett, akkor többször is és szívesen megnézi. Az egyes darabok újrajátszásánál nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az új szereposztás, a rendezői koncepció mindig adhat valami újat. nem beszélve arról, hogy 6—8 Vagy 10 évenként mindig újabb generációkkal növekszik a színházlátogató közönség, s nekik minden bemutató új. — Bár sok igazság van ebben a magyarázatban, mégsem meggyőző számunkra. Véleményünk szerint most az egyik legfontosabb feladat — a műsorpolitikai elképzelések feladása nélkül — növelni az egri színházlátogató közönség szá mát. A repriz-bemutatók nagy száma pedig — még a várható jobb és színvonalasabb előadás ellenére sem — nem bővíti, sőt inkább szűkíti a színházi érdeklődést. — Mi bízunk a műsorterv sikerében. Végeredményben azért mégsem lesz olyan magas a repriz-bemutatók aránya. Meglepetésnek szántuk. de most már eláruljuk, hogy a bérletben meghirdetett tíz bemutatón kívül még három bemutatót rendezünk Egerben. Bemutatunk három modern drámát. A válogatásnál a következők jöhetnek számításba: Dürrenmatt A nagy Romulus, Al- bee Nem félünk a farkastól, Mrozsek Tangó, Tennessee Williams A tetovált rózsa, Osborne A Bamberg-vér, Pirandello A tisztesség komédiája, Miguel Migura Macskanyelv és Marcel Achard A bolond lány. Bármelyik három darabot is választjuk a nyolc közül, valamennyi új lesz az egri közönség számára. Ezeknek a modern daraboknak az előadásait este fél 9-kor kezdjük és a közönség érdeklődésétől függ, hányszor mutatjuk be Egerben. Ez az új kezdeményezésünk is azt bizonyítja, hogy a színház igyekszik kielégíteni a közönség széles körű érdeklődését. — Ha már felsoroltuk a modern drámák választékát, hadd jegyezzük meg, hogy A nagy Romulust, A tisztesség komédiáját, A bolond lányt látnánk legszívesebben az egri színpadon. — Erre még nem tudok pontos választ adni. mert ez elsősorban a szereplők egyeztetésétől függ. — Szóljunk néhány szót a színészekről is. Milyen változás lesz a társulatban, kik mennek és kik jönnek? — Nem lesz nagy mozgás. Horváth Eszter a Pécsi Nemzeti Színház operatársulatához szerződött. 'Géczy József Debrecenbe megy. Polgár Géza pedig Veszprémbe és Békéscsabára szerződött. — Az egri közönség bizonyára örömmel fogadja majd Kanalas Lászlót, aki Békéscsabáról tér vissza az egri színházhoz. Szerződtettük még a Déryné Színháztól Bor hi Gergelyt, Veszprémből Somhegyi Györgyöt és Kürtös Istvánt. Szegedről Bókái Mária, a Zeneművészeti Főiskoláról pedig Nyírbátori Éva jön a színházhoz, ök ketten játsszák maid a primadonnaszerepeket. — Mikor nyit a színház? — Szeptember 28-án a Gül Babával, a következő premier október 6-án, Gyárfás Miklós Johanna éjszakája lesz. Márkusz László (A Népújság 1967. június 18-i számából)
