Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 18., péntek 3 A Parlament üléséről jelentjük (Folytatás a 2. oldalról) A politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatban — nem mint miniszterelnök, hanem, mint a Politikai Bizottság tagja —, azt tudom mondani, hogy ezen több munkabizottság dolgozik. Ezzel együtt a kormány kötelessége a maga munkastílusát és munkamódszerét is korszerűsíteni, egész intézményrendszerét is felülvizsgálni, mert úgy tűnik, hogy az élet naponta ott is új követelményeket támaszt velünk szemben. A kormány munkaprogramjának sikere nagyban függ attól, hogyan tudjuk befejezni az 1987-es esztendőt. A mai, illetve a tegnapi vitában erről viszonylag kevés szó esett. Ezért kötelességemnek érzem, hogy felhívjam szíves figyelmüket arra: ez évi terveink és az eddigi teljesítmény között meglehetősen nagy a különbség. Vissza van még ebből az esztendőiből több mint három hónap. Ez alatt még nagyon sokat tehetünk azért, hogy a kibontakozási program jobb pozícióból induljon. A parlamenti vitában elhangzott minden egyes javaslatot megvizsgálunk. Egyeseket — ha szükséges, — a munkaokmányban is rögzítünk. A többieket sorba vesszük, rendezzük, részben a parlamentek, illetve az előterjesztő képviselőnek visszaigazoljuk. A javaslatok nagy része beénülhet az ágazati programokba, illetve a gyakorlati munka során alkalmazható. Nagyon fontosnak tartom azt a figyelmeztető jelzést, miszerint az adórendszer kidolgozásánál, elfogadásánál számoljunk azzal, hogy e rendszernek hosz- szú távú funkciót kell betöltenie a magyar gazdaságban, tehát a pillanatnyi gondok miatt nem köthetjük meg „kezét-lábát”, mert akkor nem tud eredményesen működni. Ez igaz. Itt van azonban egy valódi nagy dilemma: ez a rendszer — még akkor is, ha tudjuk, hogy majd többször kell igazítani rajta — hosszú távra épül be a magyar gazdaságba, de mégiscsak a mai valóság talaján jön létre. Számolnia kell tehát azokkal a gondokkal, problémákkal, amelyek megoldásán ma itt 'munkálkodunk. Ezért a rendszer — bármilyen nehéz is nekem ezt megfogalmazni — már eleve a születése pillanatában is tartalmaz kompromisszumos jegyeket. Ezért bizonyos idő után visszatérünk majd arra, milyen tapasztalatokat gyűjtöttünk és kezdeményezzük a megoldásra érett kérdések rendezését. Az adórendszer csak így épülhet be a magyar gazdaságba. A továbbiakban arról szólt, hogy felvetődött a vitában a szigorú árellenőrzés követelménye. — Teljesen jogos ez az igény. A közelmúltban megvizsgáltattam hat nagykereskedelmi vállalatnál összesen 15 500 árucikk áremelkedésének okát. E termékek árai általában 15 százalékkal nőttek. Azt tapasztaltuk, hogy minden áremelkedésnél volt valamilyen valós ok, de sehol sem volt indokolt akkora áremelkedés, mint amekkorát végrehajtottak. Hallottunk néhány javaslatot az idegenforgalommal kapcsolatban is. Nagyon fontosnak tartom, hogy rangjának megfelelően kezeljük ezt a területet, amely az elmúlt években mind nagyobb szerepet töltött be a magyar gazdaság életében. Néha persze a hazai lakosságnak bosszúságot is okoz, de örvendetes jelenség, hogy ilyen jelentős az idegenforgalom. Ez meggyőződésem szerint elsősorban azoknak a társadalmi és politikai viszonyoknak köszönhető, amelyek ezt az országot hosszú évek óta jellemzik. Másrészt nyilvánvalóan szerepet játszik az a tény is, hogy fogyasztói áraink kemény valutába átszámítva rendkívül kedvező feltételeket teremtenek az idelátogató turistáknak. Azt tapasztaljuk ugyanakkor, hogy ez a gyors növekedés együttjár kellemetlen jelenségekkel is. Olyanok is mind többen megjelennek az országban, akik gondot, problémát okoznak és fegyelmezetlen magatartásuk a nyugalomra vágyó, hazánkba pihenni látogató turistákat is zavarják. Célszérű, hogy a jövőben fokozottabban fejlesszünk bizonyos idegenforgalmi ágakat, például a gyógyturiz- must, vagy a konferencia- turizmust. Az egyik képviselő nagy sikert aratott a- vitában egy fontos gondolatsorával. Azt mondta, hogy a nyugati árak után a nyugati béreknek is be kellene gyűrűzniük az országba. Teljes mértékben egyetértek a felszólalóval, de két apró pontosítást j szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz. Az egyik a sorrendiségre vonatkozik, a másik az észrevétel tartalmára. Először honosítsuk meg nálunk a „nyugati” munkát, termelést. Utána jöjjön a bér majd azt követően az ár. Ha ezt a menetrendet közösen meg tudnánk valósítani, akkor nagyobb lesz a termelés, lesz mit, és miből megvásárolni. Felvetődött a hozzászólásokban a szabályozók kérdése. Jogosnak tartom, hogy a vállalatvezetők sürgetik a jövő évi szabályozók megjelentetését. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy október előtt máskor sem ismerhették meg a szabályozókat. Reméljük, októberben most is ki tudjuk majd adni a jövő évi gazdálkodást befolyásoló jogszabályokat. Az élelmiszer-kereskedelem problémáit is szóvá tették. Nekem is az a véleményem, hogy (az élelmiszer-kereskedelem helyzetén változtatni kell: anyagi körülményei miatt ez a terület ma hazánkban a kulturált áruellátás akadályává vált, és az egyik közérzetrontó tényező lett. Örülök annak a javaslatnak. hogy a kormány rendszeresen vizsgálja felül azoknak a nyugdíjasoknak a helyzetét, akik havonta még 4000 forintot sem kapnak kézhez, s amennyiben kívánatos, hozzon intézkedéseket anyagi helyzetük javítására. Ez kis híján egymillió embert érint, gondjaikkal a kormánynak megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoznia. Több felszólaló is említette a bürokratizmust, ezzel kapcsolatban szeretnék beszélni az apparátusokról. Én azt az utat látom járhatónak, amelyet Kádár elvtárs is említett: tevékenységi köröket kell felülvizsgálni és nem beosztásokat. Meg vagyok győződve arról, hogy sok olyan szorgalmas munkás van az államigazgatásban a különböző intézményeknél, akik valóban dolgoznak, de nem tehetnek róla. hogy amit csinálnak, arra nincs szükség. Nem tőlük függ, hogy tevékenységük hasznos-e vagy sem. Valóban vannak olyan munkakörök, amelyek megszüntetésével kell ftezdeni az egyszerűsítést, s majd utána lehet egy olyan apparátust létrehozni. amely eredményesen és hatékonyan dolgozik. Megvallom: én nem látok akkora tartalékot az apparátusok csökkentésében, mint amekkora az itt elhangzottakban megfogalmazódott. Az adminisztratív apparátus persze leépíthető, le is kell építeni, de nem azért, hogy valamennyi pénzt megtakarítsunk, hanem azért, hogy a megmaradó hatékonyabban, eredményesebben működjék. A mi gondunk nem az, hogy sok embert tartunk el, hanem az, hogy intézményeink és apparátusaink nem működnek elég operatívan, elég hatékonyan, s elég 'igényesen. Természetesen kötelességünknek tartjuk, hogy e témakört áttekintsük. Felvetődött a megyerendszer megszüntetése. Azt ta_ nácsolom: ne döntsenek ebben a kérdésben még egy darabig! Mióta én csak visz- szaemlékszem, mindig akkor szerveztük át az országot, amikor baj volt. S akkor sem hozott semmit a konyhára, minden átszervezés nagyon sok pénzbe került. s ma nincs erre pénzünk! A bérreformmal kapcsolatos észrevételekkel egyetértünk: 19^8-ban megkezdjük kidolgozását. De úgy érzem, ehhez a bérreformhoz ma valamiféle illúzió tapad. Sokan azt hiszik, ha lesz bérreform, lesz több bér ás. Ha következetesek akarunk maradni a programban megfogalmazottakhoz, akkor a reálbér nem növekszik automatikusan. Csak a termeléssel . összefüggésben lesz! Ha ebben nem tudunk egységes álláspontra jutni, s azt nem tudjuk betartani, akkor semmit nem értünk el az adórendszerrel, azzal, hogy most átmenetileg megpróbáljuk a fogyasztást csökkenteni. Köszönöm türelmüket, figyelmüket. segítőkészségüket. Szeretném még elmondani, hogy amikor a kérdés elhangzott: van-e garancia arra, hogy előbbre jutunk, sokat töprengtem, mit is válaszoljak. Én két garanciát tudok. Az egyik, hogy ez a nép élni, alkotni akar, nyugodt jövőt vár, így szeretné tervezni holnapját. És ez nagy kényszerítő erő mindig, minden vezető számára! A másik: az ország, a szocializmus ügye mellett elkötelezett, áldozatkész, politizáló emberek nagy közössége dolgozik a pártban, a szakszervezetekben, a népfrontmozgalomban, a különböző társadalmi szervezetekben. Ezek az emberek egész életüket tették fel ügyünkre — s ha ez áldozat volt, önként tették! Tehát, ha garanciát keresünk, akkor én két következtetésre jutottam: az egyik az érdek, a másik pedig az elkötelezettség. az öntudat. E házban a vita során számosán idéztek nagy gondolkodókat. Én is idézem most József Attilát: „az érdek, mint gazda, úgy igazgat, ezt érti rég, de ostobán ki gazdag, és ma már sejteni kezdi sok szegény.” A költő nekem azt üzeni, hogy nemcsak anyagi érdek létezik, hanem erkölcsi érdek is. A mi erkölcsi érdekünk — az ország boldogulása! Grósz Károly vitaösszefoglalója után szavazás következett. Sarlós István, az ülés elnöke feltette a kérdést: az Országgyűlés tá- mogatólag tudomásul veszi-e a kormány írásban benyújtott munkaprogram- tervezetét, a miniszterelnök bevezető vitaindítóját és ösz- szefoglalóját. A képviselők ma reggel a napirendnek megfelelően az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyalásával folytatják munkájukat. A törvényjavaslatokat Medgyes- sy Péter pénzügyminiszter terjeszti az Országgyűlés elé. (Munkatársunk telefonjelentése) : Ügy tűnik, az Országgyűlés mostani ülésszaka, nemcsak a szokottnál nagyobb érdeklődés miatt jelent kivételt, hanem abban is, hogy a honatyák a felszólalások közben gyakran fejezik ki tapssal véleményüket' egy-egy kritikus, őszinte megjegyzést követően, így volt ez Tóth Jánosnak, a MTESZ főtitkárának felszólalásakor, amikor a tudás becsületének visszaállítására hívta fel a figyelmet. Hasonló sikert aratott Nyers Rezsőnek, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete tudományos tanácsadójának hozzászólása is, amikor arról beszélt, hogy a költségvetési tervek készítésekor a nép- gazdasági tervezésiben vezessék be a pénzügyi szociálpolitikai, külkereskedelmi ellentervek készítését, hogy alternatívák közül lehessen választani. Ugyancsak összecsattantak a tenyerek, amikor Szirtesné dr. Tomsits Erika budapesti egyetemi tanársegéd megjegyezte: — Nem lenne baj, ha egyszer á világpiaci árakkal begyűrűznének vég. re a világpiaci bérek ... Mindezek azt jelzik, hogy élénk vita jellemzi a kor- máríyprogram tárgyalását. Ezt igazolja az is, hogy ha a helyzet úgy kívánja, a tervezett három napnál tovább tart a mostani ülésszak, a hozzászólók magas száma miatt. Jelenleg legalábbis úgy tűnik, az Országgyűlés szombaton is folytatja munkáját. A feszes tempó miatt ritka, rövid szünetekben honatyáink is megtárgyalják a hozzászólásokat, és értékelik azokat. Barcsik János így foglalta össze véleményét az eddig hallottakról: — Úgy érzem, hogy késve született meg a kormány munkaprogramja. Évekkel ezelőtt lett volna erre szükség. Ezt jelzi, hogy most hosszú idő óta húzódó és elhallgatott gondok jelentek meg egyszerre. Hazánk minden állampolgára, így az én 30 ezer választóm is, magáénak vallja ezt az országot. Elismerik az eddigi eredményeket. De úgy tart(MTI) ják, hogy a vezetésnek előbbrelátóbbnak kellett volna lennie. Apró lépésekkel kellett volna megelőzni azt a nehéz helyzetet, amely előtt most állunk. Kár, hogy most a figyelem elsősorban. a személyi jövedelemadóra összpontofsul. Igaz, ez nem egy elhanyagolható kérdés, de csak részletkérdés. Ennél döntőbb: az egész magyar gazdaságnak, főként pedig az iparnak sürgősen meg kell újulnia. Ehhez áldozatok szükségesek. Nagy figyelmet kell fordítani az oktatásra is. Haladéktalanul meg kell határozni, mit kell megtanulni, elsajátítani a korszerű technika alkalmazásához. Ha ezt nem tesszük, nehéz holnapunk lesz. amely súlyos inflációhoz, a pénz értelmetlen kibocsátásához és áruhiányhoz vezet. Választóim zöme mezőgazdasági dolgozó, fontos az is, hogy az ő áldozatos munkájukat kellően értékeljük az elkövetkezőkben Sok hozzászóló foglalkozott a hátrányos helyzetűekkel, így a nagycsaládosokkal. a fiatalokkal. a nyugdíjasokkal. Eddig még nem hallottam azokról, akik havi 3000—3500 forintos fizetésből élnek úgy, hogy munkahelyükön becsülettel helytállnak. Igaz, nekik nem kell adózniuk, de jövőre az áremelések őket is sújtják. Romlik a helyzetük, s emiatt aggódom értük. Az egyik rövid, szünetben Barta Alajos, megyénk HUSZONEGY VÖRÖS DIPLOMÁS Tanévnyitó és diplomaátadó ünnepség Egerben Csizmadia Péterné átveszi a vörös diplomát dr. Vasas Joachimtól (Fotó: Perl Márton) Tegnap Egerben az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán ünnepélyes tanévnyitó és diplomaátadó ünnepséget rendeztek, a Marxiz- mus-Leninizmus Esti Egyetem szakosítóján végzettek, s a tanulmányaikat most kezdők részvételével. Az eseményen jelen volt Haffnerné dr. Miskolczi Margit, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője, Németh László, Eger város pártbizottságának első titkára. Az évnyitó a Himnusz hangjaival kezdődött, majd a megjelenteket dr. Nagy Sándor, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese köszöntötte. Ezt követően dr. Vasas Joachim, az oktatási intézmény igazgatója ünnepi beszédében elmondta, hogy az 1986i87.es tanévben 1800 hallgató végzett. Ez évben növekvő létszámmal indulnak, hiszen a 98 tanulócsoportban csaknem kétezren fognak hozzá tanulmányaikhoz. Hangsúlyozta, hogy ne tekintsék a végzek lezártnak a tanulást, hiszen a szocializmust tovább építeni csak növekvő tudatossággal, eszmei elkötelezettséggel, a felkészültségi szint állandó emelésével lehet. Ma, ebben az ellentmondásos helyzetben különösen fontos a dialektikus gondolkodás, a reális helyzet- elemzéshez. Csak a közösségre támaszkodva, a szocializmusért elkötelezett gondolkodással, a lakosság legszélesebb rétegeire támaszkodó nyitott, őszinte magatartás és politizálás lehet eredményes. Ezután az oklevelek átadására került sor. Vörös diplomát vehetett át huszonegy hallgató. Egerből 12.en, Gyöngyösről 7-en, Hatvanból ketten részesültek ebben az elismerésben. Végezetül Fehér Lászlóné kért szót, s köszönte meg a tanulmányaikat befejezők nevében tanáraik munkáját. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. képviselője Avar István színművésszel beszélgetett, de néhány perc múlva több Heves megyei — így Dobos Józsefné, Seíbőic József, valamint a vendégként jelenlevő Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára és dr. Tir Dezső, Gyöngyös tanácselnöke is — bekapcsolódott a diskurzusba. Arról cseréltek véleményt. hogy sajnos, az élet jó néhány területén akadnak olyanok, akik kijátsszák az írott és íratlan szabályokat. — Ha valaki veszi a bátorságot, minden további nélkül beírathatja a személyi igazolványába, hogy a lakásomban lakik — vetette fel dr. Tir Dezső. — Hiába nincs lakásom, igazoltatáskor ezzel kijátssza a rendőrt. * — Nagyobb rendre lenne szükség a lakásfronton — kesergett az Egercsehiből elszármazott színművész. — A hozzám tartozó fővárosi hetedik kerületben egyes lumpenelemek, ha megkapják a lakást, azonnal hozzák vidékről a pe- reputtyukat és nem ritka, hogy tízen-tizenöten élnek abban. Keményebben kelle. ne fellépni velük szemben! A komolyabb elemzésnek gátat vetett az ülés folytatására invitáló csengőszó. S ekkor, a kora délutáni órákban kapott szót Kócza Imre, akinek felszólalását csakúgy, mint — nem sokkal később — megyénk másik képviselőjének, dr. Puskás Sándornak, az előremutató gondolatait nagy tetszés fogadta Aztán, ahogy ilyenkor lenni szokott, elsőként a megyei képviselő- társak gratuláltak nekik. A délutáni szünetben már egyre több szó esett az adóreformról. — Három alkalommal mondtam el elképzeléseimet az előkészítés során az adóreform törvénytervezetéről, illetve az éhhez kapcsolódó szociálpolitikai intézkedések fontosságáról — mondta Árvái Lászlóné. — Az Országgyűlés .kulturális bizottsága olyan javaslatot hozott a parlament elé, amelyben helyet kapott az én véleményem is. Elvem, hogy a család erkölcsi, anyagi elismerése az az alap, amelyen jövőnk múlik, Ezért nem azt a támogatást helyeslem, amely érdem nélküli, hanem azt a szociális juttatást, amely tükrözi a családfenntartó munkáját, teljesítményét. Örülök, hogy többszöri sürgetésemre sikerült legalább részben érvényt szerezni elképzeléseimnek. Javaslatunk az, hogy a három vagy többgyermekes családoknál az egyik szülő gyermekenként 12 ezer forinttal mérsékelheti az adóalapot. Amikor ezeket a sorokat diktálom még a kormány munkaprogramját vitatják. A tervek szerint a Tisztelt Ház ma már az általános forgalmi adótól és a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja majd. Homa János
