Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 16., szerda ALAP: A JÖVŐNK A TÉT! MOZGALOM Korszerű mezőgazdaság környezetvédelem Ma már a jövő megítélésében egyre egységesebben esik szó a környezetvédelem fontosságáról. Különösen igaz ez akkor, ha végiggondoljuk, hogy az ember és a természet viszonyában mindig is léteztek összeütközé­sek. Ezek az évezredek somn sokat változtak. A gon­dok akkor éleződtek ki, amikor a motorizáción, a vil­lamosságon kívül a vegyszerek is megjelentek, és al­kalmazásuk tömegméretűvé vált. POP-PLETYKÁK Pierre Cosso A vegyi anyagok mező- gazdasági termelésre való hasznosítása lényegében a XIX. század közepétől kez­dődött. Napjainkig óriási fejlődésen ment keresztül mind a gyártás, mind a fel- használás. A tömegméretű alkalmazással közel egy időben a felhasználás kor­látáinálc. feltételeinek vizs­gálata is megkezdődött. Szinte ezzel párhuzamosan fellángoltak a viták a nö­vényvédő szerek ártó hatá­sát illetően. A kémiai növényvédelem megismerése, a hatásmecha­nizmusok tanulmányozása mindig is izgatta a kutató­kat. Ennek jelentősége nap­jainkban különösen nagy, mivel a táplálékláncon ke­resztül az ember is érintet­té vált a többirányú szeny- nyező hatások (levegő, víz- szennyezés) végső „fogyasz­tójaként”. Az érzékelhetővé vált prclblémák a vegysze­rek előállítóit és forgalma­zóit is arra ösztönözték, hogy olyan környezetkímélő meg­oldásokat keressenek, ame­lyek a korábban alkalma­zott anyagoknál kedvezőbb és biztonságosabb lebomlást eredményeznek, és nem je­lentenek még közvetett ve­szélyt sem — az emberre. A fiatalok körében külö­nösen jól ismert Jövőnk a tét! jelmondat a mezőgaz­dasági termelés jövőjét is példázza. Már ma is egyre inkább az az igazán ver­senyképes termék. amely környezetkímélő módon termelhető. A korszerű mű­szerek kifejlesztésével az esetleges szermaradékok egyre pontosabban elemez­hetők a mezőgazdaságban előállított növényi és állati eredetű élelmiszerekben. A termelési önköltség elem­zése még inkább határt szab a mértéktelen és indo­kolatlan hatóanyag-felhasz­nálásnak, de a külpiac is kezdi előnyösebben elfo­gadni az ily módon ter­melt termékeket. Ezért min­den elismerést megérde­melnek azok a kutatók, akik felismerték, hogy a jövő szempontjából oly fontos és egyre nagyobb eredménye­ket hozó mezőgazdasági ter­melés versenyképessége és eredményessége csak a kör­nyezetkímélő technológiák alkalmazásával biztosítha­tó. Ehhez a kutatói körhöz tartoznak azok a fiatalok, akik a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Kompolti Kutató Intézetében keresik azokat a korszerű lehetősé­geket, amelyek a mezőgaz­daság jövőjét jelenthetik. Az elmúlt két évben még csak kezdeti, szűk körű pró­bálkozásaik voltak kutatási eredményeik közzétételére. Eddig elsősorban a külszíni bányászat rekultivációjának lehetőségeit, a műtrágyázás ésszerű és gazdaságos fel­használását. a kommunális szennyvíziszap méregtele- nítési és alkalmazási fel­tételeit kutatták, és érték el figyelemre méltó eredmé­nyeket. Most új lehetősége­ket keresve, érdeklődésük a fő tevékenységhez kapcsoló­dóan. a növényvédő szerek korszerű alkalmazási lehe­tőségei felé fordult. Ezért arra vállalkoztak, hogy a hónap végén intézetükbe hívják a Magyarországon növényvédő szereket forgal­mazó nyugati cégek (SAN­DOZ ÁG., Rhone Phulenc, Schering) mellett a hazai gyártókat és felhasználókat is egy tanácskozásra, ahol a környezetvédelem és a felhasználást ellenőrző szervek szakemberei is vé­leményt cserélhetnek a ku­tatási tapasztalatokról és a követelményekről. A Jövőnk a tét! tettekre serkentő gondolata jegyé­ben remélhetőleg mind több fiatal ismeri fel. hogy csak együttes cselekvéssel, a kor­szerű ismeretekkel és ter­melési technológiák alkal­mazásával, a technológiai fegyelem betartásával óv­hatjuk környezetünket, és ami még fontosabb, saját egészségünket a káros ha­tásoktól. Az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések se­gíthetnek abban, hogy a ma fiatalsága tudatosab­ban alakíthassa jövőjét, és a mainál sokkal jobb össz­hangot teremtsen a termelés és környezetvédelem igénye között, megismerve a mind­annyiunk közös érdekét szol­gáló együttes útkeresés lehe­tőségét. Bodó Mihály a Heves Megyei Tanács környezet- és természet- védelmi titkára A házibuli folytatódik cí­mű film főszereplője, Pierre Cosso így vall szüleiről: na­gyon szigorúan, de szeretet­tel neveltek. Megtanították velem, mennyit ér egy frank. Olyan iskolába jártam, aho­vá gazdag emberek gyere­kei jártak. Soha nem kap­tam otthonról sok pénzt. Nem azért, mintha a szüle­imnek nem lett volna, na­gyon kellemes életvitelünk volt, de nekem tanulnom kellett, hiszen az ember semmit nem kap ajándékba. Mindig támogattak, de ha­mar világossá vált előttem, hogy saját magamról kell gondoskodnom. Más dolgok­ban mindig nagyvonalúak voltak. Például minden év­ben kétszer mentünk sza­badságra, nyáron és télen, minden sportágat kipróbál­hattam, ami érdekelt. Pierre magáról: azt gon­dolom, mint minden ember­nek. nekem is vannak elő­nyeim és gyengéim, jó és rossz oldalam. A becsületes­ség az én legjobb tulajdon­ságom. A legfontosabb szá­momra. hogy megpróbálok nem hazudni. Hátrányom, hogy nagyon kimutatom, ha egy embert kedvelek, vagy sem. Bárcsak tudnám, hogy kendőzzem el az ellenszen­vet! Pierre álmairól: arról ál­modom, hogy vidéken, Pá­rizson kívül veszek egy há­zat és ott egy igazi stúdiót rendezek be. A komponálás számomra most a legna­gyobb öröm. És szükségem van a természetre, a lehe­A szerepjátszás, az- átvál­tozás, a más típussá válás vágya ősidőktől él az em­berekben. Szerencsések azok, akik ezt igazán ki is tudják élni. s még inkább, ha ezzel tőségre, hogy szabadon le­hessek. A nagyváros beteg­gé tesz. Ezért hétvégén, ha lehet, vidékre utazom, ener­giát „tankolni”. Pontosan azért, mert Párizsban egész­ségtelenül élek. Pierre a politikáról: nem szeretném politikai meggyő­ződésemet nyíltan képvisel­ni,, mert — az én pozícióm­ban — nem akarok senkit befolyásolni. Ezenkívül fé­lek. hogy a dolgokat rosz- szul ítélem meg. Természe­tesen a békét kívánom, és azt, hogy az emberek jól él­jenek. Védem az emberi jo­gokat. Az atomháborútól nem félek, inkább az atomener­gia békés kihasználásától. Senki nem tudja, mi van valójában az atomerőművek­másoknak is örömet tudnak okozni. Az Egri Ifjúsági Ház amatőrszínjátszás iránt ked­vet érző tizenéveseknek szer­vez az idén csoportot, me­lyet Tasiné Tóth Etelka ve­ben. Ki kéne nyitni kapui­kat és behívni az embere­ket, hogy mindent megnéz­hessenek. Az ember, ha va­lamit ismer, kevésbé fél tő­le. Pierre a lányokról: a ter­mészetes lányokat szeretem, akik „hanyagul” öltözköd­nek, nem sminkelik magu­kat. Nyíltak legyenek, akik­hez bármikor odamehet az ember. Jónak találom, ha egy lány tevékeny, vagy van barátja, aki őt lefoglalja. Aki csak otthon ül és vár rám, nem bírom elviselni. Komoly kapcsolatot most nem akarok, jobb ha valakit nem túl gyakran látok, így vele tudom megélni a leg­szebb pillanatokat. (Fordította: O. E.) zet majd. Olyan együttest kívánnak létrehozni, amely a városban egységesen kép­viselni tudja ezt a korosz­tályt irodalmi szereplésével. A jelentkezők meghallgatá­son vesznek majd részt, melynek időpontjáról érte­sítést kapnak, s ennek alap­ján nyernek majd felvételt. KISZ-VÉDNÖKSÉG A REKONSTRUKCIÓ FELETT Tevékeny fiatalok a Gagarinban Befőtt (Tudósítónktól) : A Gagarin Hőerőműben 1991 közepéig tervezett, a 200 MW-os blokkra vonat­kozó nagyrekonstrukciós program határidőre és mi­nél jobb minőségben törté­nő megvalósítása felett több mint 3 éve vállalt védnök­séget a GHV KlSZ-szerve- zete. Ezt a munkát meg-^ előzte az -I—Il-es számú blokkok generálfelújítása, amelyeket jó minőségben sikerült végrehajtani, s eb­ből a fiatalok is aktívan ki. vették a részüket. A IV-es blokk nagyrekonstrukció­jának finisében védnöksége feladataikról Tresó Lászlót, a KISZ Bizottság titkárát kérdeztük: — A védnökségvállalás- sal azt a célt tűztük ki ma­gunk elé, hogy lehetősége­ink felhasználásával moz­gósítsuk a rekonstrukció­ban részt vevő fiatalokat — mondta. A védnök- ségi munkát 6 tagú operatív bizottság irányítja. Ennek tagja Hadzsi Sándor, Lados Tibor, Bárdos Béla, Levicz. ky Géza, Giczey András és Juhász Imre. Ok határoz­zák meg, kísérik figyelem­mel a tennivalókat. Egy-egy feladat mindaddig napi­renden van, amíg meg nem oldódik. Csatlakozott hoz­zánk 10 kivitelező vállalat, többek között a Ganz Da- nubius Hajó. és Darugyár, az ÉGI, a Láng Gépgyár if­júsági szervezete. Velük együtt közös alapokmányt írtunk alá . .. — Konkrétan milyen munkát végeztetek eddig, s melyek vannak még hátra? — A IV-es blokk bontá­sánál már jelen voltunk, az elmúlt év közepén. A villa­mos hajtások, mérőműsze-- rek leszerelését, raktározá­sát, nyilvántartását végez­ték fiataljaink. A védnök­ség keretében fiataljaink gyártják például az elektro. nikus helyzettávadókat, az erősítő egységekkel együtt, tjervezik a turbina-műszer- szekrényeket, előkészítik a IV- es blokk telefonrendszeré­nek munkálatait, kábelezé­sét. A kivitelezést végző iKISZ-szer.vezetnek pá­lyázatot írtunk ki, amely a határidők betartását, a mi­nél jobb minőségű munka­végzést, a műszaki fejlesztést célozza. Ennek fejében konk­rét feladatokat végeznek társadalmi munkában, a re­konstrukción tevékenykedő fiatalok. A 30, 20 és 10 ezer forintos díjakért pályázhat­nak, illetőleg versenyezhet­nek is (!) Műszaki tájékoz­tatót is készítenek arról, hogy milyen lesz a rekonst­ruált IV-es blokk. — Hogyan értékeled a védnökségi munkát? — Mielőtt konkrétan vá­laszolok, fontosnak tartom, megemlíteni, hogy nagyon sok fiatal szakember dolgo­zik itt. Az, hogy a IV-es blokk javítási munkái a ter­vezett ütemben haladnak, az ő munkájukat is dicséri. Eddig amit vállaltunk le­hetőség szerint sikerült teljesíteni. Igaz, a*kivitele­ző KISZ-szervezetektől ak­tívabb munkát várunk. Ezért is írtuk ki már az emlí­tett pályázatot. Ügy érzem, az idővel is jól gazdálko­dunk. Természetesen most már sűrűsödnek a konkrét feladatok, például a tápházi, ihűtőrendszeri armatúrák végálláskapcsolóinak szere, lése, rendbetétele. Azt hiszem nem kell kü­lönösképpen ecsetelni: je_ lenlegi gazdasági helyze­tünkben egyre nagyobb igény van a fiatalok haté­kony részvételére a műsza­ki fejlesztési- és termelési feladatok végrehajtásában. Ennek érdekében a GHV iKISZ-bizottsága szelleme­sen „Fej erőmérő” pályáza­tot is írt ki ifjú szakem­bereik munkájának el isme* rése, alkotókedvük serken, tése érdekében. Az értékelés szempontjai között az Al­kotó Ifjúság pályázaton, újí­tó mozgalomban, szakmai és politikai képzéseken, vetél­kedőkön, ötletbörzéken való részvétel szerepel. Termé­szetesen ide tartozik még az FMKT és mozgalmi tevé­kenység is. A verseny első díja, egy kétszemélyes kül­földi utazás. Érdemes tehát gondolkodni, töprengeni — a Gagarinban is ... Korcsog Béla Nyár végére beérik az őszibarack, a szilva és min­den más befőznivaló. Az em­ber hajnalban kel, dülledt szemekkel vészeli át a .szedd, magad” akicót, vagy a piaci lökdösődést. Délután, a na­pi munka befejeztével, ott­hon kezdődik a pucolás, ki- magozás, forralás, celofáno­zás. Nem élvezetes időtöltés, ám hasznos! Hiszen milyen jólesik a vitaminszegény időszakokban, ha sült húsunk mellé barackszeletek, cse­resznyeszemek adják a kö­rítést. A minap kisebb társaság­gal beszégettünk a „felnőtt élet” rossz szájízű szimbó­lumairól. Röpködtek a sza­vak: dekóderes tévé, auto­mata mosógép, SZOT-beuta- ló Siófokon stb. Egyszer egyikünk felkiáltott: BEFŐ­ZÉS! Mi, többiek ujjongva fogadtuk, hogy igen, ez a kulcsszó. Éreztük mindany- nyian, hogy nem csak a lekvárfőzésről van szó, ha­nem arról, hogy sokan a dinnyehéjjal együtt az éle­tüket is „tartósítják”. Jozef van den Berg szín­padi játékában, az Asszony és a bolondban szerepel egy kalap. amelyik bélésében hordja a viselőjének az eszét. Az eladó szerint ez azért jó — vagy rossz —, mert így a tulajdonos ébredéskor megnézi azt, és még este is csak arra tud gondolni, ami­re reggel. Ezen el lehet gon­dolkozni, hogy nem kizáró­lag napi viszonylatban, ha­nem úgy egyébként, meny­nyire vagyunk kreatívak, mennyire tudunk szakítani a belénk ivódott, sablonok­kal, újra tudjuk-e gondolni őket nap mint nap? Befőzni persze nem árt, a gyümölcs nem lóg mindig a fán. De amíg forgatjuk a hámozókést, van időnk, hogy magunkba nézzünk: vajon nem ázunk-e yii is a cuk­ros lében? Kovács Attila ALLAS- AJANLATAI: AGROMECHANIKA KISSZÖVETKEZET: Gyöngyös, Ipar u. 1. Esztergályos és szerkezetlakatos szakmunkások részére hirdet felvételt. Az alkalmazás feltételeiről érdeklődni a fenti címen lehet. EMASZ GYÖNGYÖSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG : Gyöngyös, Gyár u. 1. Villanyszerelő szakmunkásokat keres felvételre. HEVES MEGYEI RUHÁZATI IPARI V : Gyöngyös, Bornemissza u. 1. Eelvesz szakképzett varrónőket; betanított szabászati terítő és vasaló munkavállalókat. MATR A VIDÉKI CUKORGYÁRAK: Hatvan, Szocialista br. tere 2. Felvételre keres energiatermeléssel, gazdálkodással kapcso­latos feladatok végzésére gépészmérnököt; számítógépes eljárások alkalmazásának kiszélesítésére, technológiai folyamatok automatizálására számítástechnikai ismeretekkel rendelkező gépészmérnököt, illetve programozó matematikust. MATRAVIDÉKI CUKORGYÁRAK SELYPI GYÁRA: Selyp Felvételt hirdet cukoripari berendezések felújításának és fejlesztésének irányítására élelmiszer- vagy vegyipari gépész- mérnök részére; továbbá alkalmaz közgazdászt költségelemzés végzésére; számitógépes eljárások alkalmazásának kiszélesítésére, technológiai folyamatok automatizálására számítástechnikai ismeretekkel rendelkező gépészmérnököt. Jelentkezni lehet: 3000 Hatvan, Szocialista br. tere 2„ személyzeti és oktatási osztály. KAVICSBÁNYA VÁLLALAT HATVANI ÜZEME: Alkalmaz gépészmérnöki végzettséggel üzemmérnököt; géplakatos szakmunkásokat; betanított szalagkezelö munkásokat. FINOMSZERELVÉNYGYAR, Heves, Engels u. 2. Felvételre keres gépi forgácsoló szakmunkásokat^ automata, félautomata esztergagépekre betanított munkásokat és beállító lakatosokat. Jelentkezni a gyáregység munkaügyi vezetőjénél lehet. ÁLLAMI GAZDASÁG: Heves, Dobó I. út 31. Központi gépműhelyébe mezőgazdaságigép-szerelő és mezőgazdasági kovács szakmunkások jelentkezését várja. Érdeklődni Enyedi László munkaügyi vezetőnél lehet Diákok — színpadra!

Next

/
Thumbnails
Contents