Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

2. ff NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 16., szerda Nyitány az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének 42. ülésszaka kedden annak reményében kezdte meg munkáját, hogy a kelet— nyugati kapcsolatok ez évi javulásának eredményeként a tanácskozás mentes lehet az éles összeütközésektől, he­ves vitáktól. Példa nélkül álló eset, hogy a közgyűlési ülésszak az ENSZ főtitkárának tá­vollétében kezdje meg mun­káját. Pérez de Cuellar ugyanis csak csütörtökön tér vissza közép-keleti útjáról. Az ülésszak elnökévé Peter Florint. az NDK külügymi­niszter-helyettesét válasz­tották meg, aki az ENSZ alapos ismerője, hiszen 1973- tól 1982-ig kilenc éven át képviselte országát a világ- szervezetben. Az elnöklés joga évente körforgásos ala­pon az öt regionális csoport egyikét illeti meg, az idén Kelet-Európára került a sor. A közgyűlés ülésszakának első hete alatt az általános vitában több mint száz or­szág külügyminisztere, vagy más magas rangú vezető politikusa kap szót. Az ülés­szak hagyományosan kiváló lehetőséget kínál a kétolda­lú találkozókra is. ez az egyetlen rendszeres fórum, amelyen gyakorlatilag a vi­lág valamennyi államának diplomáciai vezetői ilyen nagy létszámban találkoz­nak. A tanácskozás 140 napi­rendi pontról folytat vitát, amelyek közül kétségtelenül a leszerelési kérdések állnak majd a figyelem középpont­jában. Várhatóan az idén.is kiemelt figyelmet szentelnek majd a közel-keleti válság ügyének, kivált az ENSZ égisze alatt megrendezendő nemzetközi értekezletnek, ám ezzel kapcsolatban az izraeli kormányon belül megoszlanak az álláspontok, s aligha várható érdemi ha­ladás. Kedden New Yorkban meg­nyílt az ENSZ új, 42. ülés­szaka: elnökévé Peter Florint, az NDK külügyminiszter- helyettesét javasolták Euréka-konferencia A madridi Konferencia Palotában kedden János Ká­roly spanyol király jelenlé­tében megkezdődött a nyu­gat-európai országok tudo­mányos és technológiai ku­tatásait összefogó Euréka- program ötödik kormánykö­zi konferenciája. A tanács­kozáson 19 ország külügy-, ipari és tudományos kér­désekkel foglalkozó minisz­terei, valamint az Európai Közösségek Bizottságának képviselői vesznek részt. Megnyitó beszédében Al­fonso Guerra spanyol mi­niszterelnök-helyettes hang­súlyozta, hogy a konferen­ciának „polgári és békés célokat kell követnie”. ELŐSZÖR 1949 ÓTA Tajvani újságírók Pekingben Kedden két tajvani újság­író érkezett Pekingbe azzal az előre bejelentett szándék­kal, hogy riportokat írnak a kínai anyaország lakosságá­nak életéről. A tíz-tizenöt naposra tervezett utat az újságírók természetesen arra is ki akarják használni, hogy meglátogassák itt élő roko­naikat. S bár közölték, hogy a Kínai Népköztársaság hi­vatalos szerveivel nem kere­sik a kapcsolatot, azt nem utasították vissza, hogy a félhivatalosnak számító Chi­na News Service hírügynök­ség képviselői fogadják őket a pekingi repülőtéren és se­gítséget nyújtsanak nekik programjuk lebonyolításá­ban. Megfigyelők rámutatnak, hogy 1949 óta ez az első hi­vatalosan bejelentett és ha­tóságilag megtűrt látogatás Tajvan szigetéről a népi Kí­nába. A tajvani újságírók pe­kingi útja minden jel sze­rint bevezetője annak a po­litikaváltozásnak. amelyet júliusban jeleztek első íz­ben Tajvanról. E jelzés ér­telmében a kuomintangista hatóságok lehetővé kíván­ják tenni, hogy a jövőben a szigeten élő kínaiak harma­dik országok, vagy területek feltétlen közbeiktatása nél­kül is meglátogathassák a kínai szárazföldön élő roko­naikat. Ez az elhatározás akkor is fontos fejlemény, ha figyelembe vesszük, hogy ilyen látogatási engedélyt csak az 55 éven felüli taj­vaniak kaphatnak, kivéve azökat, akik a hadsereg, vagy a rendőrség köteléké­ben szolgálnak, avagy a koumintangista kormányzat hivatalnokai. Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt Szeptember 14-től szeptember 20-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb <%)­Kamat­fiz. dátuma Futam idő Árfolyam a névérték °/o-ban vétel eladás \MFORA 11 11. 30. 1984—91 105,50 107,00 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 106,00 107,50 Borsodi iparcikk—II. 11 11. 01. 1985—91 106,25 107,75 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01 1985—91 106,50 108,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 103,50 105,00 BUBIV 11 11. 03. 1985—91 105,25 106,75 DÉLKER—I. 11 03. 20. 1985—91 102,50 104,00 DOMUS a 12. 10. 1984—90 105,50 107,00 DRV-Paraffin 11 11. 14. 1985—90 106,25 107,75 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 102.00 103,50 Heves Megyei Iparcikk ii 02. 23. 1987—93 102,50 104,00 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 105,50 107,00 Kecskeméti V. T. KK. I. 11 01. 0«. 1986—91 115,75 117,25 KSZE ii 12. 15. 1986—92 105,00 106,50 Mátra Volán íi 02. 17. 1986—91 103,25 104,75 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 107,50 109,00 Pl ÉRT—I. 11 06. 30. 1984—91 99,00 100,50 P1ÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 101,50 103,00 skala-i. 11 05. 31. 1984—91 100,00 101,50 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 101,00 102,50 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 100,75 102,25 Szabolcs M. Jp. KV. ii 10. 15. 1986—92 107,25 108,75 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 106,00 107,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: agrar-i. 12 07. 01. 1985—93 100,00 101,50 AGRAR—II. 11,5 04. 01 1986—94 101,75 103,25 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 99,75 101,25 OKHB Rt. II. 11,5 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Jelenleg kapható kötvények: ÉGV—II. 11 05. 18. 1987—91 100,00 101,50 Malom—II. 11 07. 01. 1987—95 98,50 100,00 PHYLAXIA U 06. 01. 1987—94 99,50 101,00 Tartósitóip. Komb. KK. 11 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme mi­att nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. Egri és Hatvani Bankszervétől kérhető. SEVARDNADZE-SHULTZ Megállapodás kockázati központokról A szovjet politikus nyilatkozott a sajtónak (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ame­rikai külügyminiszter ked­den Washingtonban aláír­ta a nukleáris kockázat- csökkentő központok létre­hozásáról szóló megállapo­dást. továbbá az ahhoz csa­tolt két jegyzőkönyvet. Egy ilyen szerződés kidol­gozásáról az 1985-ös genfi csúcstalálkozón állapodott meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan amerikai elnök. NSZK, Kanada Diplomáciai kapcsolat Albániával Az NSZK kedden hiva­talosan felvette a diplomá­ciai kapcsolatokat Albániá­val. Az erről szóló jegyző­könyvet Dieter Kastrup, a bonni külügyi hivatal al­osztályvezetője Tiranában írta alá. A közeljövőben a felek kölcsönösen nagykö­vetséget létesítenek egymás országában. A nyugatnémet képviseletet — alkalmas épület hiányában — szállo­dában rendezik be. Kanada és Albánia meg­állapodott a diplomáciai kapcsolatok felvételében — jelentette be' hétfőn a ka­nadai külügyminisztérium. ritkosrendőrök vették körül Párizsban a Credit Lyonnais Sank egyik fiókját, ahol egy rabló két bankalkalmazottat túszként tartott fogva és szabadonbocsátásuk fejében egy­millió frankot követelt. A rabló végül megadta/magát (Népúj ság-tdlefotó — AP — MTI — KS) |—C Külpolitikai kommentárunk )— A negyvenkettedik A NEW YORK-I East River partján magasodó üvegpalotában, hosszú időt eltöltő, tapasztalt diplo­maták sem emlékeznek olyan megnyitóra, amelyen az ENSZ főtitkára nem vett volna részt. Márpedig most kedden este, a világszervezet közgyűlése im­már 42. ülésszakának megnyitójával egy időben Pérez de Cuellar, a világ egy másik pontján, Bagdadban * tartózkodott. A főtitkár a Biztonsági Tanács megbí­zásából próbál közvetíteni Irak és Irán immár hete-, dik éve dúló háborúja befejezése érdekében. Ez a sajátos körülmény éppen az ENSZ nemzetközi poli­tikai szerepének az újbóli erősödését bizonyítja. S még ha a misszió esetleg nem is hozza meg a re-’ mélt tűzszünetet, semmiképpen sem közömbös, hogy a BT-ben képviselt nagyhatalmak bizalmukkal a vi­lágszervezet tisztségviselőjét tisztelték meg. Pérez de Cuellar említett iráni és iraki küldetése önmagában- is a Biztonsági Tanács tagjainak egyet­értését tanúsítja. De vannak egyéb, legalább ennyi­re fontos jelzések, amelyek a megváltozott légkörből fakadnak. Kedden kezdődtek meg Washingtonban Sevardnadze szovjet, és Shultz amerikai külügymi­niszter tárgyalásai, s ugyanez nap Ronald Reagan is fogadta a moszkvai vendéget. Ezektől a megbeszé­lésektől — szeretnénk valamennyien remélni — zöld fényt kaphat a két nagyhatalom történelmi jelentő­ségű, első ízben a tényleges leszerelést előirányzó megállapodása. Az esélyek szinte kézzelfoghatóan megnövekedtek az Európában állomásoztatott közép- és rövid hatótávolságú rakétaeszközök megszünteté­sére, miután hétfőn Reagan elnök a szovjet indítvá­nyokkal számos vonatkozásban egybecsengő szerző­déstervezet benyújtására hatalmazta fel a Genfben tárgyaló amerikai küldöttséget. Vannak még meg­oldásra váró kérdések hangoztatta Sevardnadze wa­shingtoni érkezésekor, de hozzátette: „az elmúlt időszakban jelentős haladást értünk el.” AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS ülésszaka a kialakult ha­gyományoknak megfelelően az első napokban szer­vezeti kérdésekkel foglalkozik, ezt követi majd a háromhetes általános vitát bevezető, a nemzetközi politikában meghatározó szerepet játszó amerikai "es szovjet felszólalás, amely az egész tanácskozás alap­hangját rendszerint meghatározza. Remény, hogy az ENSZ béketeremtő feladatköre ezúttal kedvező indít­tatást kap. S ez már csak azért is szükséges lenne, mert a 159 tagállam előtt majd másfél száz napirendi pont megvitatása szerepel, a leszerelés témaköreitől kezdve a regionális konfliktusokon át a gazdasági el­maradottság orvoslásának kérdésköréig. Bízunk ab­ban, hogy a nyitány igazolja az ENSZ-főtitkárnak a világszervezet tevékenységéről készített jelentésében foglalt megállapítást: a korábbi évekhez viszonyítva az utóbbi időben a nemzetközi kérdésekben erősödött a nézetek azonossága. Ortutay L. Gyula ÁLNÉVEN ÉLT SS-tiszt pere Drezdában A második világháború óta álnév alatt élt náci há­borús bűnös bírósági pere kezdődött kedden Drezdá­ban. A vádlott, Henry Schmidt egykori SS-Obersturmführer (főhadnagy) a fasiszta tit­kosrendőrség, a Gestapo ve­zető munkatársa volt. A je­lenleg 74 éves Schmidt sze­mélyi adatait meghamisítva a Lipcse melletti Altenburg- ban élt tavaly áprilisi letar­tóztatásáig. Az államügyészség kedden előterjesztett vádiratában rá­mutat, hogy a SS-tiszt 1942 áprilisa és 1945 februárja között vezető szerepet ját­szott a Drezdában és a vá­ros környékén élt több mint hétszáz zsidó lakosnak a csehszlovákiai terezini get­tóba és az auschwitzi kon­centrációs táborba való el­hurcolásában. A deportált férfiak, nők és kisgyerme­kek túlnyomó többsége lágerekben meghalt. Ezen felül Schmidt sze­mélyesen is irányított több transzportot és számos ki­hallgatáson rendkívül ke­gyetlenül bánt az előállítot­takkal. A vádirat megállapításait a tárgyalás folyamán NDK- beli tanúk vallomásai tá­masztják alá és egészítik majd ki, valamint az ügyész­ség bizonyító értékű doku­mentumokat kapott Len­gyelországból és Csehszlová­kiából. Az ügyész a vádirat elő­terjesztésekor hangsúlyozta, hogy a náci háborús bűnök az emberiség elleni bűncse­lekmények, amelyek nem évülnek el, s ennek megfe­lelően az NDK-ban tovább­ra is következetesen folyik a bűnösök felderítése. 1945 óta 12 876 háborús bűnöst ítéltek el a jelenlegi NDK területén.

Next

/
Thumbnails
Contents