Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 16., szerda Törvény a közöli közlekedésről 3* Minőségi versenyben a világpiacon a NÉiwj/Sq kérdez válaszol: dr. Robert Tinlot, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal igazgatója A szőlő- és bor nemzetközi éve magyar nemzeti bizottságának meghívására nemrég hazánkban járt dr. Robert Tinlot, r párizsi székhelyű Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal igazgatója. A neves jogász, a borok eredetvédelmével foglalkozó szakember meglátogatta az Egerben rendezett XXI. országos borversenyt, és tájékozódott a hazai eredményekről. Ez alkalomból kért interjút tőle a Népújság gazdaságpolitikai rovat vezetője. Magyarországon talán nincs is olyan ember, aki valamilyen formában ne lenne érdekelt abban a rendkívüli méretű össznépi társasjátékban, melyet mindenki egyszerűen csak közlekedésnek nevez. Hazánkban is ugyanúgy, ahogy a világon mindenütt, a közlekedés legjelentősebb hányada a közutakon bonyolódik. Éppen ezért szinte hihetetlen, hogy mind a mai napig országunkban a közúti közlekedést nem szabályozza semmiféle felső szintű jogszabály, azaz nincs közúti közlekedésről szóló törvényünk, így napjainkban Magyar- országon az egyetlen közlekedési alágazat a közúti közlekedés, amelyet nem szabályoznak törvényi normák. Persze, a szóban forgó területre is vonatkoznak olyan rendelkezések, amelyek a betartandó alapelve- ket írják elő — az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet, valamint a közhasználatú gépjármű vállalatokról szóló 1930. évi XVI. számú törvénycikk —, de ezek felett már eljárt az idő. Ezért is vált napjainkra halaszthatatlanná a közúti közlekedés szabályait magában foglaló, az e területen felmerülő alapvető kérdéseket egyértelműen tisztázó törvény megalkotása. A közúti közlekedés rendjét magas szinten szabályozó rendelkezés tervezetét ez év elejére dolgozták ki a szakemberek. Elképzeléseiket márciusban bocsátották vitára. A készülő törvény tervezetét az elmúlt hónapokban megvitatta többek között a Magyar Autóklub, a Hazafias Népfront, a Magyar Kereskedelmi Kamara Közlekedési fTagozata, valamint a Közlekedéstudományi Egyesület is. A törvénytervezetről folytatott vita nemrégiben — pontosan, augusztus elején — zárult le. A társadalmi vita befejezése után most a törvényelőkészítő bizottságon a sor, hogy az elhangzott észrevételek és javaslatok figyelembevételével hivatalosan és véglegesen formába öntse a közúti közlekedésről szóló törvény tervezetét. Amelyet azután az erre hivatott fórumok megvitatnak. De miről is cseréltek véleményt a vita résztvevői? Milyen konkrétumokat adtak közre a rendelkezésterVaszil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára áttekinti a szocialista országok által az európai biztonság megszilárdítása érdekében tett kezdeményezéseket, és rámutat: a problémák tárgyalásos megoldására való törekvés mindkét féltől megköveteli, hogy legyen kész engedményekre az észszerűség határain belül, a bizalom alapján, bizalmat pedig nem lehet fenyegetésekkel elérni. Heng Samrin. a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke elemzi a kambodzsai belpolitikai helyzetet, valamint a délkelet- ázsiai békével és stabilitással összefüggő problémákat. Hangsúlyozza: a Kambodzsai Népköztársaság párbeszédre, együttműködésre, nemzeti megbékélésre törekszik, belpolitikai téren. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt ■ elnöke megvilágítja Ausztria belpolitikai erőviszonyait. Hangoztatja: a „nagy koalíció” politikája nem mutat kivezető utat a válságból, hanem még mélyebben beleviszi a válságba az orszávezet készítői? A jogszabály kidolgozói szerint a kimunkálás alatt álló törvény csak akkor töltheti be hivatását, szolgálhatja a közlekedők érdekeit, ha igazodik a meglevő feltételekhez — figyelembe veszi az adott műszaki-technikai színvonalat, nincs távol a társadalmi gyakorlattól, valamint előremutató, és számol az elkövetkezendő évek fejlődésével, és a maga eszközeivel elő is segíti azt. Ezért a törvénytervezet 1. paragrafusában követelményként fogalmazódik meg — jogszabályi alapelvként — a közúti közlekedés igényeinek kielégítése, az ehhez szükséges ibiztonságos és a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó megfelelő járműállomány, úthálózat és a közlekedési infrastruktúra kialakítása és működtetése; a közúti közlekedés biztonságának növelése, a gyalogosforgalom és a tömegközlekedés érdekeinek fokozott érvényesítése Emellett a rendelkezés és a végrehajtási utasítás tervezetének paragrafusai között található többek között olyan, amely kimondja például, hogy a közúti közlekedés fejlesztésénél figyélammel kell lenni a terület- és településfejlesztési célokra és a környezetvédelmi követelményekre. De olvasható a paragrafusok között olyan is, amely arról intézkedik, hogy a történelmi városrészeket, a műemléki és természetvédelmi területeket. továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket meg kell óvni a közúti közlekedés káros hatásától. A törvénybe kerülne majdan — ugyanis a mostani szövegtervezetben benne van — a jogszabályalkotók szándéka szerint, hogy: a nagy forgalmú városrészekben az üzleteket csúcsforgalmi időn kívül kell áruval feltölteni. Az a kitétel is helyet ka nőtt a paragrafusok között, hogy az importból származó járművek hazai műszaki ellátásában az importálónak kötelezettséget kell vállalnia a járművek megfelelő színvonalú ellátását biztosító (alkatrész-) készletek tartásában. és az alkatrészellátó hálózat megszervezésében. Egy másik paragrafus szerint a jövőben lehetőség nyílna mind magán-, mind pedig jogi személyeknek arra, hogy — még pontosan got. A tőke, a gazdagok, a kiváltságos rétegek érdekeinek szolgálatába szegődött kormány az osztrák állammonopolista kapitalizmusra jellemző, egymással kölcsönösen összefüggő ellentmondások kiéleződé. sét fokozza. Adzsoj Rój, Banglades Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára tájékoztatást ad a párt közelmúltban megtartott IV. kongresszusának munkájá. ról. Hangsúlyozza: a kongresszus állást foglalt Banglades szocialista orientációjú fejlődése, a nemzeti demokratikus forradalom mellett. A folyóirat általános elméleti problémákkal foglalkozó bizottsága nemzetközi kutatócsoportot alakított az emberiség civilizációját fenyegető veszélyek tanulmányozására és megvi_ tatására. A szerkesztőség ^ közzéteszi az eszmecsere eredményeit. A peresztrojka és a glasz- noszty olyan szavak, amelyek már polgárjogot nyertek a nemzetközi szóhasználatban. Ebben jut kifejezésre, hogy világszerte nagy érdeklődés kíséri a Szovjetunióban végbemenő változásokat. A folyóiratnak körül nem írt — együttműködési forma keretében közutakat építsenek. A törvénytervezet végrehajtási utasításában arról is olvasható egy kitétel, hogy az állami oktatásban a közúti közlekedésre neveléshez szükséges óraszámot a, tanterviben meg kell határozni. A közúti közlekedésről szóló tervezett rendelkezés végén található egyik paragrafus pedig arról intézkedik, hogy a közúti közlekedéssel kapcsolatos összes körülményt — így például a közlekedés rendjét, a környezetvédelmi követelmények betartását, szakemberek képzését, a különböző műtárgyak állapotát — rendszeresen ellenőrizni kell. Végül, de nem utolsósorban — néhány fontosabb vélemény és javaslat, amely a társadalmi vitában hangzott el a törvénytervezettel kapcsolatban. A hozzászólók, egy elenyésző kisebbség kivételével. egyetértettek abban, hogy erre a törvényre szükség van. Viszont abban már jobban megoszlottak a vélemények, hogy a jelenlegi rendelkezéstervezetben — ennek kidolgozói — megtalálták a helyes arányokat. Ugyanis az aggályoskodók szerint abbén a változatban az utakkal túl sokat, míg az emberrel és a járművekkel túl keveset foglalkozik a törvénytervezet. Mások szerint a tervezett rendelkezésben kisehb hangsúlyt kellene kapnia a preferenciának, vagyis a gyalogos-, illetve a tömegközlekedés deklarált elsőbbségének. Mások azt hangoztatták, hogy — a szövegtervezettel szemben, mely pillanatnyilag kategorikusan tilt — nem szabad meggátolni a magánfuvarozók nemzetközi tevékenységét, ha azok egyébként megfelelnek az előírások által támasztott követelményeknek. De elhangzott a társadalmi vitában olyan javaslat is, hogy megfontolandó lenne az általános iskolát elvégzőknek segédmotoros vezetői engedélyt adni, ha megfelelnek a vizsgán, míg a középiskolások számára lehetővé kellene tenni, hogy tanulmányaik végeztével „,B” — azaz személyautóra szóló — kategóriás járművezetői vizsgát tehessenek. Az elképzelések szerint az új törvény — a közúti közlekedésről — a jövő év közepén lépne hatályba. — cs — Moszkvában működő külföldi tudósítók nyilatkoznak ar_ ról, hogyan értékelik az eddigi átalakulásokat. A Béke és Szocializmus, valamint a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Nicosiában kerekasztal-érte- kezletet rendezett a muzulmán tömegek körében végzett munka tapasztalatairól. Az értekezletre 14 testvérpárt képviselői kaptak meghívást. A folyóirat összefoglalót közöl a vitáról. Resat Dogan, Törökország Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja arról ír, milyen szerepet szán a NATO Törökországnak agresszív tervei végrehajtásában. Rámutat: Törökországgal erőteljesen számolnak azok a NATO-tervek, amelyek előirányozzák „gyorshaderő” bevetését a Közel-Keleten és a Közép- Keleten „központi parancsnokság” égisze alatt. Victor Perlő, az Egyesült Államok Kommunista Pártja gazdasági bizottságának elnöke kimutatja, hogy a nyolcvanas évek militarizá- lódása ugyanolyan hatást gyakorolt az Egyesült Államok gazdaságára, mint a koreai, illetve a vietnami háború. — Igazgató úr! Kérem, tájékoztassa olvasóinkat a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal munkájáról. — Kormányközi szervezetről van szó, amelyet 1924- ben alapítottak. Nyolc állam. közöttük Magyarország képviselői is ott voltak ennél. Rajtuk kívül Franciaország, Olaszország, Spanyol- ország, Portugália, Luxemburg. Tunézia és Görögország szintén alapító. Jelenleg harminchárom nemzet tagja a szervezetnek, de remélem, hamarosan bővül ez a szám, miután Kína megfigyelőként van jelen. Hivatalunk célja tudományos jellegű. Ezért főként a kutatóintézetektől, az egyetemek szakmai tanszékeitől gyűjti össze a legfontosabb információkat. Különös tekintettel négy területről: a szőlészetről, a borászatról, az ezzel összefüggő közgazdaságtanról, illetve a borászati jogról. Hivatalunk legfőbb fóruma a közgyűlés, amely évente ülésezik. Munkánk eredményei alapján ajánlásokat teszünk az egyes országok kormányainak, így a magyar kormánynak is, leginkább gazdasági, tudományos és jogi értelemben. Egyébként Magyarország tisztségviselője a borkezelési eljárások szakbizottságában dr. Ásvány Ákos, egyetemi tanár, az Országos Borminősítő Intézet igazgatóhelyettese, aki eddigiekben is sokat tett hivatalunk érdekében. Szeretném elmondani, hogy 1974-ben az olasz- országi kongresszusunkon határoztunk arról, hogy egységes nemzetközi szőlészeti és borászati politikát alakítunk ki. Egységesítés van erre vonatkozóan a borvizsgálati módszerekben, a borkezelési eljárások szabályozására. Megkezdjük az egyes országok bortörvényeinek, a vonatkozó rendelkezéseinek egységesítésére irányuló munkát is. Mindez elsődlegesen a minőséget, a származást és az eredetvédelmet segíti elő, megköveteli a táj- és a fajtajelleget. — ön mióta áll a nemzetközi hivatal élén? — Két évvel ezelőtt, 1985- ben választott a közgyűlés igazgatónak. Előtte Francia- országot képviseltem a szervezetben. Tevékenységi köröm főként a közgazdasági kérdésekre, az eredetvédelemre irányul. — Mi a véleménye a magyar szőlő- és bortermelésről? — Most jártam először az önök országában, de természetesen előzetes információim voltak. .Magyarországot úgy tartják számon, mint jelentős szőlő- és bortermelő államot. Szakmai körökben pedig leginkább két nagy hírű nedűt ismernek: a Tokaji aszút és az Egri bikavért. Elismerjük az itteni magas színvonalú szőlészeti és borászati kutató-, illetve oktatómunkát. Több magyar tudós szakember nyerte már el a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal díjait, megjelent publikációiért, könyveiért. Arra is szeretnék emlékeztetni, hogy a borvilágverseny gondolatát Magyarország képviselői vetették fel és 1972-ben Budapesten meg is rendezték. — Mostani látogatása során milyen benyomásokat szerzett? — Jártam a Hungarovin Borgazdasági Kombinátnál, ahol láttam a termékválasztékot. Azután Tokajban, az Állami Gazdasági Borkombinátnál, a csodálatos összefüggő pincerendszerrel ismerkedtem meg, és meggyőződtem a nagy szakértelmet igénylő borérlelésről. Itt, Egerben pedig megtekintettem a várost, a borkombinát pincéit és palackozóját. Önök nagyon szép helyen élnek és dolgoznak. Különösen megkapott a barokk építészet néhány emléke. A kombinát pincéi pedig megvilágították előttem, hogy miért olyan híres a bikavér. Eger adottságai és lehetőségei alapján méltán pályázta meg 1987-ben a Szőlő és Bor Városa címet. Benyomásaim azt bizonyítják, hogy a minőségi magyar borok a jövőben is jól versenyezhetnek a világpiacon. Az a termék, amely gondosan van palackozva, csomagolva, értéket képvisel. és minden bizonnyal gazdára talál. Erre kell törekedniük. Egyébként október 26—31. között hivatalunk nemzetközi kongresszust szervez Rómában, amelynek része lesz a közgyűlés is. Többek között értékeljük a Szőlő és bor nemzetközi éve rendezvényeinek tapasztalatait. Október 31-én a világ szőlőtermelőinek napján pedig ugyanott Rómában kerül átadásra a Szőlő és Bor Városa címet elnyert települések illetékeseinek az ezt igazoló okirat. — Köszönjük a beszélgetést! Mentusz Károly Szüret Megkezdték a szőlő szedésé« országszerte. Felvételünkön az Európa-szerte ismert hajósi pincesort tekinthetik meg (MTI-fotó: Kerekes Tamás — KS) Megjelent a Béke és Szocializmus 8-as szánna (Fotó: Tóth Gizella)
