Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-15 / 217. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 15., kedd Századunk művészetének formálója: Hans Arp A modern képzőművészet absztrakt ágazata a század elején alakult ki. A világ szakadatlan változásával nemcsak a valóságnak a művészetben tükröződő képe módosul, hanem maga a tükör, a művészet is. A korszerű tudomány és technika eredményeit a századelő nagy absztrakt művészet, az európai avantgárd első hullámának tagjai olvasztották be először kifejezésmódjukba, melyet mindenütt nagy botrány fogadott. Szokatlan ábrázolásmódjuk változatai azóta állandó kísérői a képzőművészeti világképnek, eredményeiket a látáskultúra minden területén hasznosította már. A művészeti absztrakció lényegében két nagy csoportra osztható: a pusztán a színekre és a valamelyest organikus formákra emlékeztető, romantikus, vagy lírai non figuratív (ném ábrázoló) és a különféle, mértani formákból építkező, szerkesztő, konstruktivista irányzatokra. Az előbbi legnagyobb alakja volt Hans Arp, aki Kandinszkijjal együtt az úttörés munkáját is elvégezte. A konstruktív, mértani, szerkesztő irányzat legnagyobb képviselői az oroszok és a hollandok közül kerültek ki az első világháború körüli időkben. A különféle absztrakt irányzatok képviselői erősen hatottak egymásra, csoportosulásaikban mindkét törekvés eredményeit felhasználták. Forradalmasították az építészet, az iparművészet formanyelvét. az előregyártott. kubisztikus elemeket felhasználó Bauhausban. Eredményeik máig élnek a lakótelepek ma már ugyancsak fantáziátlan óriástömbjeiben. Az absztrakció nyitott utat a szubjektív önkénynek is a művészi kifejezés terén a szürrealizmus ma is élő különféle áramlataiban, melyek itthon is bőven tanulmányozhatók a festészetben, és a szobrászatban. Arp 1887. szeptember 16- án született Strasbourgban. Szobrász, grafikus és költő volt. Kevés valódi követőjéről tudunk, de mint Mond- riannak, neki is nagy szerep jutott a művésztársak ins- pirálásában. Ösztönzéseit ma is követik. A modern művészeti törekvésekkel a századelő nagy kohójában, Párizsban került kapcsolatba 1904-ben. Előtte a weimari akadémia Alakzat (1928) növendéke volt, 1908-ban megannyi közép-európai művésztársához hasonlóan. - a párizsi Julian akadémiát látogatta. Svájcban találkozott Paul Kleevel. aki erősen hatott látásmódjára. 1912-ben Kandinszkijjal került kapcsolatba. Vendégként részt vett a korszakalkotó Blane Reiter-kiállításon. Berlinbe utazott. Rajzait a híres Sturm folyóirat publikálta. Ezek az orosz művészek szerkesztett kubisztikus térképzésétől eltérően már hullámvonalas kialakítást mutatnak. 1914-ben újra Párizsban találjuk Max Jacob, Modigliani, Apollinaire és Delau- ney társaságában. Az első világháború idején Svájcba vonult vissza, és már ekkor megkezdte tört formájú torzóinak festését, melyek az 1916-ban Tzara- val és Hülsenbeckkel együtt alapított Jada kifejezésmódjához közelítettek. Találkozásaikat a hírhedtté vált zürichi Cabaret Voltaire- ben tartották. '1916-tól illusztrált is. 1917-től alkotta amorf formákat mutató színes reliefjeit. Feleségéivel Sophie Tauberrel együtt készítette ragasztott képeinek sorát. Ezek nagy visszhangra leltek kortársai körében. A húszas években a Merz- mozgalom híve Schwitterssel együtt. 1926-ban lett a meu- doni szürrealista csoport tagja. Ez időben dekorációkat is festett egy strasbour- gi zenés kávéházba. 1931-ben az Abstraction— Création csoportosulás szervezője. Képein tépett papírdarabkákat szerepeltetett és ekkor mintázta korszakalkotó airnőba formájú szobrait, melyeknek nemzetközi hírét köszönhette. Költeményeket is írt, német és francia nyelven. Nagy sikereit a második világháború után aratta, amikor Amerika nagy Városaiban mutatták be műveit. 1953-ban Oaracasba nagy bronzplasztikát készített, Felhőpásztor címmel. Művei szellemes, erőteljes formaorganizmusok. a növényi világ szerkezeti felépítésének variációival. Művészete sajátos világ, sajátos törvényekkel, melyek alapjaiban rokonok századunk tudományos felismerésével, mindenekelőtt a mikroszkóp feltárta világgal. B. í. HASZKIJA CSELEBONOV: Igaz barát Születésnapom volt. öt is meghívtam. — Óh, ha tudnád — kezdett 'el jcöntörfalazni —, ■mennyire el vagyok foglalna ... Vérzik a szívem, igazán sajnálom ... Kitüntettek. Meg takartam vendégelni a legjobb barátaimat. öt is meghívtam. — Holnap este egy kis összejövetel lesz ... — Jaj, milyen kár, hogy éppen holnap este nem érek rá! — Nem tesz semmit, veled majd máskor fogok koccintani, amikor lesz egy kis szabadidőd ... — Ki van zárva! Azt sem tudom, hol áll a fejem ... Akkor is el volt foglalva, amikor az esküvőmre hívtam, amikor új lakásba költöztünk, amikor... Tegnapelőtt véletlenül összeakadtam rvele. — Holnap <— kacsintottam rá >— kapok 'egy hatalmas pofont. Ha éppen ráérsz, szívesen látlak. — Mikor? Holnap? Pontosan hol? Hány órakor? Feltétlenül íott leszek! És a lehető legmeghittebb barátokként váltunk el. Adamecz Kálmán) A siegeni polgármester Egerben Várbaráti körök partnerkapcsolata A képavatás ünnepélyes pillanata (Fotó: Koncz János) Néhány napos látogatásra Egerbe érkezett az NSZK-beli Siegen városi tanács polgármestere. Hans Reinhardt, aki az ottani vár- barátok körének elnöke is egtfben. Tegnap találkozott Eger Város Tanácsa elnökével, dr. Varjú Vilmossal, s az egri várbarátok körének vezetőivel. A két városban működő kulturális szervezetek együttműködési lehetőségeiről tárgyaltak, s szerződést írtak alá e témában. A polgármester részt vett az egri vár visszavételének 300. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepélyes képavatáson. az Egri 212. Számú Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A XVI. században készült, Eger látképét ábrázoló metszet kinagyított mását Békési József, Eger Város Tanácsának általános elnökhelyettese avatta fel. Az esemény ünnepélyességét emelte az iskola tanárai és diákjai által készített magyar történelmi zászlók és címerek bemutatója, s a fiatalok kulturális műsora is. Manapság ritkaságnak számítanak — talán atomkori tempóra gyorsult életünk indokolja ezt — a rnélyen- szántó, az egy-egy témát minden összefüggésében körüljáró beszélgetések, inter, júk, riportok. Épp ezért annak is örülünk, ha olyan programot kapunk, amely elgondolkodtat, töprengésre késztet. Ilyen információsorral gazdagodtunk szombaton a Jó reggelt! keretében. Kollégánk egy friss diplomás régészt faggatott. aki minden igyekezete ellenére sem talált magának állást. Sem szakmájában, sem valamelyik középiskolában. Kiderült az is, hogy nincs egyedül, hiszen társai hasonló bajokkal birkóznak. Tény, hogy a probléma nem újkeletű, az érintettek régen panaszkodnak emiatt. Sürgetik az orvoslást, de S. O. S. jelzéseikre mindeddig nem figyeltek az illetékesek. Természetesen megszólalt a Művelődési Minisztérium képviselője is, aki sajnos nem adott érdemleges választ. Azt ugyan kiemelte, hogy érzékelik a nehézségeket, de gyógyírt nem találtak. Itt zárult a kör, de csak a mikrofon előtt, mert valamennyien tovább meditáltunk. E sorok írója különösképp, hiszen majd két évtizede műveli a pedagógiai zsurnalisztikát is. Jó néhány miniszteri sajtótájékoztatón jelen volt, s nemegyszer szorgalmazta azt, hogy hoszszú távra mérjék fel az igényeket, ehhez mérten tervezzék a képzést. ígéretekben nem volt hiány, de a megnyugvást keltő tettek folyvást elmaradtak. Igaz, kiadtak olyan tájékoztatót, amely szerint elkészült a biztosnak, a precíznek hirdetett kataszter. Nos, ez valószínű nem így van, mert — hogy csak egy példát említsünk — Budapesten is keresik a tanárokat. Sokszor reménytelenül, s bármennyire megdöbbentő. de az is előfordul, hogy fővárosunkban képesítés nélküliek állnak a katedrára. Nem lenne így, ha az a beharangozott rendszer funkcionálna. A jelen divatja a számítógép. Elszomorító. hogy csak ennek tekintjük az értelmet szolgáló technika segítségét, hiszen ha komolyan vennénk, akkor az ekként tárolt, gondosan betáplált adatok megkönnyíte- nék számunkra az eligazodást számos vonatkozásban, így ebben az esetben is. Azt hiszem nem céltalan erre emlékeztetni, ugyanis korrigálni lehet és kell az effajta tévedéseket. Nem nagy dolog ez, mindössze az szükségeltetik, hogy a különböző feladatokat ne tekintsük kampányszerűnek. Mi vettük a lapot. Elégedettek lennénk, ha az oktatásügy országos irányítói is így cselekednének. A diákok, a nevelők érdekében . . . Nem elsőként és nem először írom le azt, hogy a ma gyermekeit konokul megfosztjuk a jellemformáló, a jobbító, az illúziókeltő, a hitadó, a fantáziafejlesztő meséktől. Ez azért riasztó, mivel az elődök bőséges kínálatot hagyományoztak ránk. Az ismert és a névtelen alkotók egyaránt. Furcsa és felháborító, hogy ezt a kincset észre sem vesszük, s rendre gyártjuk azokat az íróasztalizó tákolmányokat, amelyek szellemi esszenciája édeskevés. Szinte kimeríthetetlen forrás a szomszéd népek irodalma is. Szombaton este a Hol volt, hol nem volt... sorozat legújabb blokkjaként egy bolgár földről postázott küldeményt élvezhettünk. A tanulságokban bővelkedő sztori azt mutatta be, hogy miként válik egy lusta, tohonya, semmittevő férj asszonya munkát szerető partnerévé. Ügy vélem, ehhez nem kell kommentárt fűzni. Legfeljebb a változatos formai kelléktárra érdemes utalni, arra a köntösre, amelyet megcsodáltunk, értékelve a szerkesztés, a cselekménybonyolítás, a karakterfestés míves voltát, cizelláltságát. Okulhatnának ebből a XX. századi csak azért is tollfor- gatók. Végtére js nem szégyen tanulni a messzi ősöktől, hiszen ajándékukat nemcsak a kicsiknek, hanem a felnőtteknek is szánták. Foglalkozási korlátozás nélkül ... Pécsi István Uborkaszezon után Új vállalkozások színhelye 'a hatvani könyvtár Vége a nyári uborkaszezonnak. Az időlegesen beállt forgalom ismét erősödik. Ahogyan térnek haza a szabadságukat töltő munkás- emberek, a vakációt élvező fiatalok, diákok, úgy növekszik a Hatvani Ady Endre Könyvtár látogatottsága is. — Évről évre ismétlődő, természetes jelenség ez — mondja Kocsis István igazgató. — És ugyanígy ismétlődően igyekszünk az új szezont új elemekkel gazdagítani. hogy olvasótáborunkat ne csak megtartsuk, hanem növelhessük is! Elsőként az általános iskolák felső tagozatosairól teszek említést, hiszen a törzsközönség utánpótlásának a nevelése körükben különösen fontos. Nos, az idei ősztől e diákoknak zenei klubot szervezünk, illetve indítunk, hogy hangtárunk gyűjteményét ismerőssé, keresetté tegyük. Egyelőre havi rendszerességgel működik ez a klub, s különböző tematika szerint válogatjuk meg azokat a zeneműveket, verses és prózai összeállításokat, amelyeknek a meghallgatása, majd megvitatása adhatja egy-egy találkozó témáját. Lesz miből válogatnia Laczik Cecíliának, gyűjteményünk kezelőjének, s az őt segítő P. Mester Jolánnak, a helyi zeneiskola tanárának. Hangtárunkban ugyanis e pillanatban már 2500 lemezt tartunk nyilván, amelyek épp úgy hasznosíthatók lesznek a már említett tematikus összejöveteleken, mint mondjuk a legváltozatosabb zenei fejtörőkön. Lemezpremierek Mint későbbiek során megtudtuk, hasonlóképpen számít a könyvtár a felnőtt zenekedvelőkre, igyekezvén közben vásárlások útján lépést tartani a hanglemezpiaccal. A klubszerű forma lehetővé teszi, hogy a Hungaroton Hanglemezgyár szakmai támogatását élvezve már szeptemberben lemezpremiert rendezhessen a könyvtár, s ennek rendszeressé tételében a gyár munkatársa, Oldal Gábor segíti majd a felnőtt lemezkedvelők találkozóinak a lebonyolítását. Tervek szerint az idei esztendőben 10—15 hanglemezújdonságot ismerhetnek meg a hatvaniak. — Van egy további vállalkozásunk is, amely elsősorban a „bibliofilek”, tehát a könyvgyűjtők, az irodalmat különösképpen kedvelők ügyét karolja fel — mondotta az igazgató. — Ajánlom figyelmébe ... ! Ez a jelszó, mögötte pedig a most szerveződő könyvbarátkör áll majd. A hasonló mozgalmaktól eltérően azonban ide nem „importáljuk” az előadókat, hanem a tagok önmagukat szolgálják ki. Mi, és kihez áll -közel? Ilyen megfontolás alapján Kovács Gábor múzeumigazgató például a nemrég megjelent, háromkötetes Bibó István- esszégyűjteményt mutatja be a tagságnak, majd következnek a többiek . . . Vendég: a História Az Ady Endre Könyvtár idézett akciója nem független a helyi közművelődési egyesülettől sem. Ellenkezőleg! Arra épít, annak a tagjaira számít a könyvbarátkör, s az igazgató titkon reméli, hogy az egyesület tagságával mind szorosabbra fűzhető a könyvtár kapcsolata. Hasonló megfontolás alapján hívták meg ez év októberére a História című népszerű folyóirat szerkesztőségét Hatvanba, szerepel továbbá tervükben egy háromnapos, Kelet-Magyaror- szágot átfogó országjárás, amelynek első állomása Debrecen lesz, színházzal, befejezésül pedig a Borsod megyei Szalonna községben Kalász László költővel találkoznak az irodalom szerelmesei. — Ami pedig a nyáron lezajlott olvasótáborainkat illeti? Nos, mind az általános, mind a középiskolás fiatalokkal szeretnénk ismét, s egyre többször találkozni a ránk jövő őszön, télen. Mert célunk együtt tartani, mindinkább a könyvtárhoz kötni őket, hogy a fellángolást hosszú izzás kövesse. Maa gyárán: az alkalmi olvasókból, növekedvén testben, szellemben, rendszeres könyv - forgatók váljanak — jegyzi meg beszélgetésünk végeztével Kocsis István igazgató. (Moldvay) Elgondolkodtató riport Jobbító mesék
