Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-15 / 217. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 15., kedd 5. A Commodore-tól a pajtaszínházig Egy élő tájház Baranyában Szakmai körökben eldöntetlen a vita: skanzenben kell-e bemutatni a népi építészet régi szép emlékeit vagy a helyszínen őrizzék meg a házat és berendezését. Az előbbi megoldás hívei — nem ok nélkül — azt hozzák fel a tájház ellen, hogy újjáépíteni, berendezni viszonylag könnyű, működtetni, — őrizni, karbantartani és a közönségnek bemutatni — sokkal nehezebb. A sok tájház között (amelyek többsége napi egy-két órát tart nyitva a ritkán arra vetődő néhány vendég kedvéért) ezért érdemelnek különös figyelmet azok, amelyeknek gazdája feladatot talált, falai között élet folyik: használják szobáit, bútorait, egykori lakóinak szerszámait. Ilyen a Baranya megyei Dobszán tavaly megnyílt tájház. + Dobsza ezerlelkes falu a 6. számú fő közlekedési út mellett, Szigetvártól tíz kilométerre. Tizenegy település tanácsi központja: a tízszer tíz kilométeres területen 2600 ember él. 1977- ben Általános Nevelési Központ alakult itt: nem annyira az intézményeket összevonó divathullám következményeként, mint inkább szükségből, mert a környező száz, kétszáz lakosú kis falvak iskolái meg - szűntek, a klubok, művelődési házak használhatatlanokká váltak, és a legnagyobb, a dobszai iskola lett mindenféle kulturális esemény színhelye. Meg azért is, mert érdemes volt akkor a komplex intézményekre irányuló nagyobb figyelem és támogatás szelét befogni a vitorlákba. Ma a dobszai ÁNK egyesíti magában az iskolát, óvodát, napközit, könyvtárat és művelődési házat: a 330 gyerekkei 31 pedagógus és népművelő foglalkozik. — Körzetünk kis falvai az utak, a közlekedés, a bolti ellátás miatt hátrányos helyzetűek, a lakosság húsz százaléka, a gyerekek harminc százaléka cigány, és sokan élnek az élet perifériáján — mondja Ko- lics Pál pedagógus, a nevelési központnak kezdettől fogva igazgatója. — Az iskolának alapvető funkciók fejlesztésére, pótlására is be kellett rendezkednie. Néhány példa erre. A nevelési központnak saját húszszemélyes autóbusza van, amely reggel és délután a gyerekeket hozza, viszi az iskolába azokból a falvakból, ahova a Volán járatai nem érnek el: a kis busz Volán-tarifáért külön fuvart is vállal bárkinek, délben pedig negyven idős embernek hordja szét az ebédet az ÁNK étterméből. Két éve avatták a tornatermet, amely a helyi sportkörnek is otthont ad. Jövőre technikai részleg épül és itt vállalják majd például az ablaküvegezést, mert nincs ilyen iparos a körzetben. Gyermekklub, ifjúsági klub, idősek klubja működik a művelődési házban, a könyvtárban. Tavaly százan jártak a karate-tanfolyamra, hatvan fel. nőtt és hatvan gyerek tanulta meg a Commodore—16 kezelését, jövőre számítógépes operátortanfolyamot szerveznek. Húsz éve nem volt társastánctanfolyam: most tolonganak a tizenévesek. A pedagógusok többsége helyben lakik — ez segíti az oktatást is. az esti, hétvégi közművelődést is. — Kezdetben az volt az elképzelés a nevelési köz_ pontok feladatáról, hogy „kivigyék" a központból a kis falvakba az ötleteket, s rendezvényeket — mondja Kolics Pál. — Ma már tudjuk, legalább ilyen fontos, hogy a helyben lévő kezdeményezéseket támogassuk, erősítsük. Az idén például elkészült a 150 lakosú Ceg- lédpusztán a faluház, amelyet a helyi művelődési egyesület építtet saját pénzéből. Merenyén ma újra működik olvasókör, az emberek tagdíjat fizetnek, és könyvet ajándékoznak gyűjteményüknek. Kisdobszán egy nyugdíjas pedagógus egykori tanítványaiból előbb fiatal házasok klubja alakult, aztán kismamák klubja lett. most két generáció színjátszó köre. Pettendről a cigányokból szerveződött tánczenekar minősítő versenyekre jár. A helyi kezdeményezések, a lokálpatriotizmus kapcsolja össze a tájházat is a nevelési központtal. A 14 méter hosszú talpasházat 1853-ban építették, a Baranya Megyei Tanács 1973-ban vásárolta meg utolsó lakójától a kontyos oromfalú, faragóit oszlopokkal díszített házat, a melléképületekkel együtt. A Janus Pannonius Múzeum helyreállítatta és berendezte, aztán kezelésbe átadta a nevelési központnak: az ünnepélyes megnyitó 1985 októberében volt. Egy helyibeli asz. szony látva, hogy az építőmunkások nem jól vakolják a falat, megmutatta, hogyan kell sározni, meszelni az ilyen régi házat. A megnyitó után ő lett a gondnok: nyitva tart, takarít. fogadja a kutatókat (az épületegyüttes tudományos szempontból igen jelentős), és kalauzolja a növekvő számban érkező turistákat, lángost, házi kenyeret süt a ház kemencéjében — és itt készülnek a lakodalmi perecek is. Pénzügyi nyelven szólva: a ház eltartja önmagát. A lakószoba az utolsó tulajdonos bútorait mutatja be, a hátsó a helybeli honismereti szakkör otthona: hétfőként itt gyűlnek össze azok az idősebb dobszaiak, akik még emlékeznek a régi dűlőnevekre, dalokra, táncokra. A szakkör vezetője az a pedagógus, aki a népi gyermekjátékokat gyűjti és vasárnaponként táncházat szervez az udvaron és a pajtában. Ez a pajta az istálló és a szerszámos- kamra mellett igazi szenzáció: néprajzi szempontból ritkaság, közművelődési szempontból újdonság. Ácsolt színpadán népi játékokat, népszínműveket mutattak be a helybeli és vendégegyüttesek, a megnyitó óta többször is. A Ea- ranya megyei amatőr színjátszók bemutató rendszerébe pedig új szó, új színhely került: Pajtaszínház, Dobsza, Fő utca 68. G. T. A paraszti kultúra emlékei Fertőszéplakon Fertőszéplak az ország északnyugati vidékén, a Fertő tó mellett található. Fertő vidék a tó tágabb környezetének neve, északi, nagyobb része a trianoni béke- szerződés óta Ausztriához tartozik. A Néprajzi lexikon szerint a Fertő név finnugor eredetű, az úgynevezett beszélő nevek közül való, sekély vizű tavat, vízállást jelentő hajdani köznévből származik. A tó szeszélyes vízjárású, gyakran kiszáradt, de gyakorta huzamosabb ideig magas vízállású volt. Már honfoglaló őseink megtelepedtek a környékén, a terület a magyar gyepűrendszerhez tartozott, az egykori őrtelepeket (Lővér, Lövő) a helynévanyag alapján is nyomon lehet követni. A gyepűrendszer felszámolásával, rohamosan gyarapodtak a német települések a Fertő tó mindkét oldalán. Fertőszéplak a török időkben sem néptelenedik el, ezért megmaradhatott a középkori „Y”-alakú település- szerkezete, melyhez hasonló jórészt csak a fallal körülvett városokban jött létre. A középkori település magva a természetalkotta dombtető. rajta a templommal, körülötte a temetővel, szemben pedig a birtokos udvarháza, gazdasági épületeivel. Az 1960-as években fogalmazódott meg először az igény egy szabadtéri néprajzi múzeum létesítésére Győr-Sopron megyében. A választás Fertőszéplakra esett. A felszabadulás utáni nagy építkezések ellenére szerencsés véletlenként a Nagy Lajos király utca öt, egymás mellett álló épülete érintetlen maradt, csonkaságában is érzékeltetve az egykori faluképet. A szóban forgó öt ház (31—39. szám) 1860— 1870 között épült. Az épületek alaprajza a magyar nyelvterületen ebben a korban már szinte általános, a szobák a konyha pitvarából nyílnak, fűtési, füsttelenítési rendszerük az építés időszakában szabadkémény es. A házaik 1860 és 1950 között — tehát az építéstől a felszabadulás utánig — öt építési periódust és berendezési állapotot őriznek. A Fertő menti népi építészet reliktumai érzékeltetik a házak egykori formáját, beosztását. másrészt a vidék jellegzetes utcaképét. Az első ház (39. szám) gondnoki lakás. A homlokzata eredeti, ám a belseje modernizált, komfortos. A következő házban egy hagyományosnak mondható múzeumi kiállítás várja a látogatókat, vitrinekkel, képekkel, tablókkal, amelyek a környező falvak, uradalmak életét szemléltetik. Három épület öt lakásában a kiállítások a XIX. század közepétől az 1950-es évekig a paraszti lakáskultúrában és gazdálkodásban végbemenő változást mutatják be. A lakáshoz tartozó gazdasági épületek zöme megmaradt, a hiányzókat pedig biztonsággal lehetett rekonstruálni, illetve a községben még meglévő azonos jellegű épületekkel pótolni. A harmadik épületben a múlt század közepe körüli állapotokat állítottak vissza. HAZAI TÁJAKON , A föld alatti Pásztó Mind gyakrabban halljuk Pásztó nevét, s nemcsak a hely szép fekvése okán. A Mátra nyugati aljában, hazánk e legmagasabb hegységét a Cserháttól elválasztó Zagyva-völgy kisvárosa gondosan neveli nagy múltú hírét. A névtelen jegyző, Anonymus krónikája szerint Ár- *pád serege itt pihent meg hegyvidékét meghódítva. A nyelvész, Kiss Lajos a szláv pásztor jelentésű szóból eredezteti a hely nevét, amely Patu. Paztku formában följegyeztetett a magyar középkor írásos emlékeiben is. Királyi udvar szálláshelye volt az ezerszázas évek első felében, bencés apátsággal, s annak a századnak a végén III. Béla király telepítette ide a ciszterci szerzeteseket: az ő emléküket idézi a városka legújabb értékmentő gyarapodása. Az idén tavasszal ugyanis megint örömteli eseményre gyűltek egybe a városuk múltját megbecsülő pásztóiak. Két évvel azután, hogy történelemidéző eredetiségében helyreállítva, s a múltat tanúsító berendezéssel átadták a gótikus oskolamesteri házat, most a plébániatemplom oldalán egy még régebbi műemléket vehettek birtokukba. Egy XIII. századi kétszinten és — ami ritkaság, legközelebbi hozzá hasonló az ausztriai Bur- genlandban található — hatszög alaprajzú kápolnát tárt fel itt Valter Hona régész, s állították vissza régi alakjában Vladár Ágnes tervei alapján az Országos Műemléki Felügyelőség mesterei. Tegyük hozzá, nem csak tiszteletből, hanem tanulságos példaként: a város és Nógrád megye hatóságainak, a helybeli egyháznak és az egri érsekségnek igazán egyetértő támogatásával. Most a műves kis kápolna helyreállított alsó szintjén a helyben lelt régi kő- faragványok tanúsítják a hajdan volt mesterek munkáját — a legbeszédesebben talán az egykori apátság nyugati kapujának alakos záróköve —, a rekonstruált felső szint pedig helyi egyháztörténeti kiállításnak ad helyet. Egyebek közt vörös bársonyba kötött másfél évszázados anyakönyvük látható itt, láthatók itt barokk egyházi edények, ötvösmunkák, mester- és obsitoslevelek, vándorkönyvek és egy Mátyás király korából való gótikus áldoztató kehely társaságában. Valaha, persze más volt a két szint szerepe. Amikor építették, a Rátátok voltak a A pásztói 13. századi kápolna elölnézete a fölső szint bejáratával hely kegyurai, s az ő tetemeiknek adott nyughelyét az alsó szint, fönt pedig a megemlékező, s a temetési szertartásokat végezhették. A Pásztóy-Rátót család egy volt a hársfaleveles címer- jelvényű Rátát nemzetség sokaságából. Maga a nemzetség egy Olivér, s egy Rátát vagy Ratold nevű ősre vezette vissza a múltját, s e két ős az ezerrel kezdődő évszázad végén vándorolhatott be az itáliai Apuliából. Oklevelek gyakorta említik nevüket, bánok, nádorok, országbírók voltak közöttük, egyikük a tatárjárás idején tanúsított hősi helytállást. Pásztó nem oly régóta város, de városi múltja egy híján immár 580 éves. Jóval a pusztító török idők előtt, 1407-ben kapta mezővárosi rangját Zsigmond király uralkodása idején. A király hű vitéze, Tar Lőrinc volt akkor Pásztó földesura, aki 1401 tavaszán kardot rántva egymagában védelmezte Zsigmondot, amikor a főurak megragadták, hogy fogságba vessék. Az a Tar Lőrinc, akiről a monda azt tartotta: alászállt a pokolba is. Tinódi Lantos Sebestyén Zsigmond-krónikájában említi meg Tar Lőrinc pokoljárását, amelynek talán az volt az alapja, hogy a vitéz Írországban járva alászállt a Szent Patrick, purgatóriumá- nak nevezett barlangba. Tar Lőrincre is emlékezve széliünk alá a kis kápolna alvilágába, nem a pokolba, hanem éppenséggel a kegyes múlt emlékei, a történemet idéző kövek közé, megcsodálva a bárány és a szerzetes kőbe faragott, idők morzsolta, töredékes alakját, búcsúzóul a föld alól kimentett Pásztóból. N. F. H eti umor ét elején Úgy. Szóval megkéri a lányom kezét, Klinke úr? Ezt az utat megtakaríthatta volna magának. - — Ó, nem tesz semmit. Úgyis itt volt dolgom a környéken. ★ — Ó, Éva, a világ végére is elmennék veled. — Minek olyan messzire? Nekem elég. ha elmegyünk az lanyakönyvvezetőig. Az autógyár vezetője így szólt a munkásokhoz: „Ha nem késnének mindig el a közlekedési dugók miatt, akkor hetenként 1000 gépkocsival többéi tudnánk termelni. ★ Egy ember állít óriási kofferrel a cirkuszigazgatóhoz: — Leteszem a fejem az üllőre, és a közönség kalapáccsal ráüthet. — És minek kell a koffer? — Abban tartom a fejfájás elleni tablettákat. ÁLLÁSAJÁNLATAI: EMASZ EGRI ÜZEMIGAZGATOSAG: Eger, Felszabadulás tér 13. Felvesz szakirányú felsőfokú végzettséggel üzemmérnököt és üzemgazdászt; továbbá alkalmaz D- és F-kategóriával rendelkező gépjárművezetőt; villanyszerelő és gépjárműszerelő szakmunkásokat. gyakorlattal rendelkező szakképzett ápolónőt és kertészt; középfokú végzettségű gyermekfelügyelőket; nyugdíjas portásokat, takarítónőket, konyhai kisegítőket. HEVES MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT: Eger, Lenin út 140/b. Eger, Lenin út 140/a. szám alatt lévő munkásszálló szabad kapacitását háromágyas szobával munkanapokon felajánlja vállalatok és egyéb szervek részére. Érdeklődni a bérbeadás feltételeiről a szálló gondnokánál lehet a 10-366/22 telefonszámon. GYERMEK VAROS: Eger, Űj élet u. 1. Felvesz szakirányú felsőfokú képesítéssel logopédust; felsővagy középfokú mezőgazdasági végzettséggel mühelyoktatót; SZOLNOKI MEZŐGÉP EGRI GYÁRA: Eger, Lenin út 261. Azonnali belépéssel alkalmaz jó kereseti lehetőséggel, két műszakos munkarendben lakatos, esztergályos és hegesztő szakmunkásokat; szakirányú képesítéssel könyvelőt. EGRI ÁFÉSZ EXPRESSZ ÉTTEREM: Eger, Felszabadulás tér 4. (DOMUS Áruház alatt) Jó kereseti lehetőséggel felvételt hirdet konyhafőnök, konyhamészáros és szakácsok részére. Jelentkezni az étterem üzletvezetőjénél lehet. OÉA KUTATÓ ÉS TERMELŐ MÜVEI ÖRLÖÜZEM: Felnémet, Tárkányi út. Mészkőörlemények gyártásához őrlőüzemébe középfokú végzettségű, 3 hónapos betanulást igénylő férfi munkaerőt keres felvételre, jó kereseti lehetőséggel. Érdeklődni Barta László üzemvezetőnél személyesen lehet. HEVES MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT: Eger, Lenin út 140/b. Eger és Gyöngyös város térségében felvételt hirdet minősített hegesztő és vízvezeték-szerelő szakmunkások részére. Érdeklődni a helyileg illetékes telephelyen lehet.
