Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-15 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVHt. évfolyam, Eli. szám ARA: 1987. szeptember 15., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KORSZERŰ ISMERETEKKEL TANÍTANI flz iskolák holnapjáért Milyen emberré válnak gyermekeink: tudásuk, magatartásuk mennyire teszi őket képessé a társadalmi beilleszkedésre, az számos tényező mellett nagyrészt az isko­lákon múlik. A körülöttünk, világunkban zajló gyors változások megkövetelik a pe­dagógustól az állandó önművelést, s emel­lett a szervezett képzések segíthetik leg­inkább tevékenységüket. A Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézetének tevékeny­sége is erre a feladatra hívatott többek között. Az intézet audiovizuális szaktanterme minden igényt kielégít • • Összhang A legutóbbi futball­mérkőzésen — minden bi­zonnyal sok szurkolónak feltűnt, hogy — a játék­vezető és az egyik part­jelző között nem alakult ki megfelelő összhang. Hogy miért, miért nem, most ne firtassuk. Az tény, hogy a bíró ezen a napon nem nagyon tá­maszkodhatott társára, mivelhogy az utóbbi, több­nyire figyelmen kívül hagyta a foci írott szabá­lyait, s össze-vissza lenge­tett. Pontosabban szólva úgy emelgette zászlaját, hogy a házigazdákat hozza ked­vezőtlen helyzetbe. Emiatt a bíró nagyon sokszor kényszerült felülbírálni. Szerencsére vállalta ezt a mindenképp kényelmetlen szerepet, így nem tehette teljesen irreálissá a mér­kőzést a partjelző maga­tartása. Az élet számos más te­rületén megfigyelhettünk hasonló megnyilvánuláso­kat. Igaz, a legtöbb eset­ben a kaotikus helyzetet okozók: nem ússzák meg egy-két bosszús meg­jegyzéssel. Általában meg- sínylik tettüket. Ha például egy baráti kapcsolatban az egyik fél nem tesz meg mindent a másikért, előbb-utóbb hoppon marad és mereng­het önzésén. Ugyanez megállapítható a családi kapcsolatokra is. Ha a fe­leség vagy a férj nem ké­pes áldozatot hozni a má­sikért, előbb-utóbb meg­bomlik a harmónia és kez­dődhet a pereskedés, a válás, a család szétesése. A munkahelyi kollektí~ vakban sincs ez máskép- pen. Mert ha a kollégák között nem megfelelő a vizony, ha nem képesek az igények szerint „egy­más keze alá dolgozni”, akkor szitkozódás lesz a dolgok vége, s ennek kö­vetkezményeit nemcsak a szemben álló felek érzik meg, hanem a munka eredménytelensége is tük­rözi. Manapság — kicsi­ben és nagyban kulcs- fontosságúvá vált az együttműködés az élet minden területén. Ez pedig nem valósítható meg más­képp, csak az írott és az íratlan törvények be­tartásával. Gazdasági eredményeket, sikereket nem lehet elérni az egymással kapcsolat­ban álló üzemek, cégek megfelelő kontaktusa hí­ján. Merthogy hiába ten­nének meg mindent a* egyik vállalat dolgozói, ha késve kapják meg a má­siktól a termeléshez nél­külözhetetlen alapanya­got. Lehetne tágítani a kört a példák elvezethetnének a különböző országok együttműködéséhez, avagy — amint jelenleg is saj­nos tapasztalható — együtt­működésének hiányához. Holott azzal mindenki egyetért, hogy összhang nélkül sokkal több a si­kertelenség, a kudarc. Csak hát a kontaktus­hoz sokkal nagyobb önfe­gyelem, alázat, önzetlen­ség. esetenként nagyobb munkakedv és emberbará­ti szeretet szükséges, mint a szabályok figyelmen kí­vül hagyásához, az öncélú lengetéshez. Homa János Az elmúlt év tapasztala­tairól. kezdeményezéseik­ről, bevált módszereikről érdeklődtünk az intézetben. 'Dr. Horváth Tamás igaz­gató elmondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a szakfelügyeleti rendszer átszervezése volt. Az eddi­gi direkt irányítási módról áttértek a közvetett szakta­nácsadásra, mely az iskolai demokráciára épít, a kollek­tívák kezdeményezésére alapoz. Mindez nagy felkészültsé­get igényel a munkatársak­tól, ezért a továbbképzés­re nagy súlyt fektetnek. Az elmúlt évben 29 tanfolyamon 539 főt képeztek. Idén 17 kurzust szerveznek. Az óvo­dai neveléstől egészen a kö­zépfokú oktatási területekig foglalkoznak az ismeretek átadásával. Nagy figyelmet szentelnek a szakmai mun­kaközösségek színívonalá- nak fejlesztésére. Ezek a kis csoportok a módszertani önállósulás bázisai lehetnek. Az a cél. hogy az iskolai vezetésnek valódi partne­reivé váljanak. A megyében tanítók 3,3 százaléka a képesítés nélkü­li. A velük való foglalkozás indokolt. Ezért a tanévkez­dés előtt számukra három­napos felkészítést rendez­tek, s évközi rendszeres képzésükre is törekszenek. Űj kezdeményezés az Or­szágos Pedagógiai Intézet .szakemberei által irányí­tott pedagógiai kutatás módszertana és a pedagó­giai asszisztensek és sza­badidőszervezők tanfolya­ma. Az érettségizett asszisz­tensek munkába állítása egyelőre az alsó tagozatok­ban kezdődik meg. Az eddig a tanítókat terhelő admi­nisztratív. szervezési stb., nem kimondottan szakmai teendőket látják majd el. A szabadidőszervezők pedig a tanórán kívüli időszakok értékes eltöltésében segít­hetnek. Házi továbbképzés kere­tében előadások hangzottak el a pedagógiai eredmény­mérésről és a szaktanácsadás és a tantestületi irányítás kapcsolatáról. A tapasztalatok szerint a tanárok teljesítményének növekedése a pályán eltöl­tött tizedik év után megáll, majd fokozatosan hanyatlik. Ennek kiküszöbölésére az egyéves 120 órás intenzív oktatás látszik legjobbnak, mely főiskolai és egyetemi színvonalú, s záró dolgozat­tal fejeződik be. A kutatómunkára, pályá­zatokkal késztetik a szak­embereket. Tavaly 45, idén 35 pályamunka érkezett be, melyek a Pedagógiai Füze­tekben jelentek meg. Jelen­tős az újítások száma is. Főleg a fizika tantárgyhoz készített eszközök és a me­zőgazdasági ismeretéket se­gítők a jelentősek. Saját kiadványaik közül említésre érdemes az álta­lános iskolák elsőosztályos matematikai munkalapjai, melyek országos terjesztésű­ek. Emellett elkészült a he­tedik osztályos kémia és az előkészületben a napközis neveléssel foglalkozó négy füzet. A számítástechnika isko­lai alkalmazásának lehető­ségeiről a Pedagógiai Füze­tekben jelent meg tanul­mány. E terület felelőse Máté Mihályné elmondta, hogy 1986-ban csaknem szá­zan végeztek ez irányú tan­folyamokat, s szereztek ok­levelet. A megye valameny- nyi középiskolája rendelke­zik gépekkel. Az általános iskolákban .már nem ilyen a helyzet. Számos kisisko­lában egyáltalán nincs vagy ahol van, ott nem homogén a géppark. A számítástech­nikai szaktantermek kiépí­tése is igen fontos. A prog­ramok magas árai nehezí­tik a széles körű alkalma­zást. örvendetes viszont, hogy majd minden iskolá­ban vannak e témához értő szakemberek. A fakultatív, szakköri jellegű oktatás mellett jól bevált módszer a tagozatos matematika taní­tása, ahol a plusz óraszámo­kat a számítástechnika tan- tárgyszerű tanítása teszi ki. A meglevő géppark haté­konyabb és szakszerűbb ki­használására kell törekedni. Az erőforrások összefogásá­ra. gyors, hatékony cselek­vésre van ahhoz szükség, hogy a világszínvonal és a hazai közötti nagy különb­ség ne növekedjen. A könyvtárban saját kiadású tanulmányok fs hozzáférhetőek (Fotó: Perl Márton) MARJAI-ANTONOV TÁRGYALÁSOK Megnyílt a KGST VB ü leső Moszkvában hétfőn meg­kezdte munkáját a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsá­gának 124. ülése, amelyen magyar részről Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, hazánk állandó KGST- képviselője vesz részt. A VB-ülés napirendjén kiemelt témaként szerepel a Kölcsönös Gazdasági Se. gítség Tanácsa tevékenysé­gének alapvető korszerűsí­tése érdekében végrehajtan­dó intézkedések egyeztetése. Tárgyalni fognak továbbá egyebek közt a KGST-tag­országok egyesített energe­tikai rendszerének 2000-ig szóló fejlesztéséről, a KGST- tagországok műszaki-tudo­mányos haladása 2000-ig szó­ló komplex programja tel­jesítésének menetéről, ezen belül elsősorban a komp­lex automatizálás területén kitűzött feladatok végre­hajtásáról. A Végrehajtó Bizottság ülése foglalkozik a KGST következő ülés­szakának előkészítésével is. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bi­zottság társelnökei, a KGST Végrehajtó Bizottságának 124. ülésének idején tartották meg újabb találkozójukat hétfőn Moszkvában. A bizottság társelnökei szakértők bevonásával tel- jeskörűen áttekintették a. két ország kormányfőinek 1986. decemberi és ez év júliusi találkozóin elért megállapodások végrehaj­tásának menetét. Értékelték az 1987. évi kölcsönös áru- szállítások alakulását, meg­vizsgálták az 1988. évi áru­csere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítésével összefüggő időszerű kérdéseket. Átte­kintették azokat az intéz­kedéseket, amelyek a ten- gizi kőolaj- és földgázlelő­hely termelésbe vételével kapcsolatos közös munkák határidőre történő teljesíté­sére, költségtakarékos meg­valósításra irányulnak. Vé­leményt cseréltek arról, hogy miként haladnak egyes magyarországi gyártókapa­citások teljesebb mértékű leterhelésére, a magyar üze­mek szovjet részvétellel történő rekonstrukciójának lehetőségére vonatkozó vizsgálatok. Tájékoztatást hallgattak meg arról, hogy a két ország illetékes szer­vei hozzákezdtek a magyar —szovjet gazdasági együtt­működés 15—20 évre szóló koncepciójának kidolgozá­sához és egyes nagy jelen­tőségű együttműködési meg­állapodásoknak az 1990 utáni évekre történő meg­hosszabbítása előkészítésé­hez. AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS ELŐTT Várkonyi Péter találkozott a békemozgalom képviselőivel Várkonyi Péter külügy­miniszter hétfőn hivatalában fogadta áz Országos Béke- tanács Sztanyik B. László elnök vezette küldöttségét. A delegációban a magyar békemozgalom vezető kép­viselői vettek részt. A delegáció az ENSZ őszi ülésszakára utazása előtt tájékoztatta a külügy­minisztert arról, hogy a bé­kemozgalom növekvő mér­tékben vesz részt hazánk ér­dekeinek nemzetközi képvi­seletében, s tapasztalatai szerint változatlanul élénk érdeklődéssel tekintenek határainkon túlról népünkre, nemzeti programunk megva­lósítására. Az Országos Bé­ketanács, a XI. békekonfe­rencia megbízása alapján, kezdeményező magatartást tanúsít nemzetközi kapcsola­taiban és az ezzel összefüg­gő itthoni munkájában. Áz OBT a közelmúltban csat­lakozott az Európai Nukleá­ris Leszerelés (END) mozga­lomhoz. s tovább törekszik arra. hogy a vegyi fegyve­rek felszámolásában a ha­gyományos fegyverzetek csökkentésében érdemi lé­pések, konkrét javaslatok szülessenek. Az Országos Béketanács képviselői szóltak a mozga­lom és az ENSZ között ki­alakult kapcsolatokról, a le­szerelés és a fejlesztés kér­déseivel foglalkozó világ- konferencián végzett mun­kájukról. Részletesen is­mertették az elkövetkező időszakra vonatkozó tervei­ket, elképzeléseiket. Várkonyi Péter nemzet­közi kapcsolataink fontos elemeként értékélte a társa­dalmi együttműködést, amely összhangban áll népünk ér­dekeivel, a kibontakozási program megvalósításához elengedhetetlen nemzetkö­zi feltételek megteremtésé­ben. Elmondta, hogy nemze­tünk érdekei egybeesnek a békeerők érdekeivel, s en­nek tudatában utazhat a magyar delegáció az ENSZ ülésszakára. A békemozga­lom javaslataival, kezdemé­nyezéseivel behatóan, foglal­kozik a Külügyminisztéri­um, s örömmel fogadja, hogy a nemzetközi békeév után is határozott lépéseket tesz az Országos Béketanács, az európai bizalomépítés, a leszerelés, a tartós béke fel tétele in ek megva 1 ós í t ásá - ban. Harcászati gyakorlat hazánkban Október 25-e és 30-a -kö­zött. a Magyar Néphadse­reg kijelölt alakulatainak és törzseinek részvételével — mintegy 8 ezer katona be­vonásával — harcászati gyakorlat lesz hazánkban, a dunántúli katonai gyakorló­tereken. A gyakorlatot — bár lét­száma nem éri el a stock­holmi konferencia doku­mentumában 13 ezer főben meghatározott bejelentési küszöbértéket — hazánk az európai bizalom és bizton­ság erősítésére való törek­vés jeleként a katonai te­vékenységek ez évi naptári tervében 1986, végén már bejelentette. Az előírásoknak megfelelően a Magyar Nép­köztársaság a hadgyakorlat megrendezéséről és főbb jellemzőiről a helsinki fo­lyamatban részt vevő vala­mennyi országot diplomáciai úton az elmúlt hét végén is­mételten tájékoztatta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents