Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 14., hétfő Sevardnadze Washingtonban Washingtonba érkezett Edurd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Sevardnadze amerikai kollégájával, George Shultz- cal fog tárgyalni, s kedden találkozik Reagan elnökkel is. A szovjet külügyminiszter részt vesz az ENSZ-köz- gyűlésének 42. ülésszakán, majd hivatalos látogatás­ra Brazíliába, Argentínába és Uruguayba utazik. Pillantás a hétre HÉTFŐ: Az Euréka-programban részt vevő államok kül- és kutatásügyi minisztereinek tanácskozásán a Reagan-fé­le SD1 európai versenytár­sáról lesz szó. A tech­nológiai verseny éleződésé­vel várhatóan mind nagyobb hangsúlyt kap Nyugat-Euró- pa önállósága ebben a kér­désben. KEDD: Miközben New Yorkban megkezdődik az ENSZ köz­gyűlésének 42. ülésszaka, Washingtonban Reagan el­nök Sevardnadze szovjet külügyminisztert fogadja. A találkozón szó lesz Mihail Gorbacsov amerikai útjáról, az esetleges idei csúcstalál­kozóról. és az annak felté­teleként emlegetett szerző­désről, amely a közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verek leszereléséről szólna. SZERDA: Az NSZK-ba utazik a spa­nyol miniszterelnök. A Kö­zös Piac egyik új és viszony­lag gyenge tagját képviselő Felipe Gonzales, elsősorban gazdasági kérdésekről tár­gyal majd nyugatnémet ven­déglátóival. CSÜTÖRTÖK: Caracasi megállapodásuk­nak megfelelően, ezúttal Nicaragua fővárosában, Ma- naguában találkoznak a kö­zép-amerikai országok és a konfliktusban közvetítő la­tin-amerikai államok kül­ügyminiszterei. A megbeszé­lések fő témája a Gua-tema- lavárosban aláírt béketerv megvalósulásának menete lesz. Már vasárnap Washing­tonba érkezett Eduard Se­vardnadze szovjet külügy- ügyminiszter, de csak ked­den reggel kezdi meg tár­gyalásait. Az amerikai fél által ismertetett program szerint ekkor rövid, négy- szemközti megbeszélést tart George Shultz amerikai külügyminiszterrel, majd Ronald Reagan elnök fo­gadja Sevardnadzét. akit villásreggelin is vendégül lát. Reagan jelenlétében ír­ják alá a nukleáris kocká­zatcsökkentő központok fel­állításáról rendelkező szov­jet—amerikai megállapo­dást. Kedden délután a két kül­döttség plenáris ülést tart, a szakértők, a különböző részlegek vezetőinek bevoná­sával. Szerdán délelőtt újabb plenáris ülés lesz. majd Se­vardnadze ad ebédet Shultz tiszteletére a szovjet nagy- követségen. Szerdán és csü­törtökön újabb megbeszélé­sek lesznek. Ezeknek óra­rendjük még nincs, azt azonban bejelentették, hogy a négyszemközti, illetve az egyéb megbeszélésekkel párhuzamosan a két fél szakértői külön tanácskoz­nak. Az amerikai külügy­minisztérium közölte, hogy a megbeszélések befejezté­vel Shultz sajtókonferenciát tart. Sevardnadze esetleges hasonló terveiről egyelőre még nincs közlés. A szovjet külügyminisz­ter pénteken utazik el Wa­shingtonból New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésszakán. Várhatólag szeptember 23- án mondja el beszédét. Egyelőre nincs szó arról, hogy a külügyminiszteri megbeszélések az ENSZ székhelyén folytatódjanak, szükség esetén azonban sor kerülhet erre. A tárgyalások érdemi ré­széről Rozanne Ridgway amerikai külügyminiszter­helyettes és Max Kampel- man nagykövet, a genfi amerikai tárgyalóküldött­ség vezetője szólt a sajtó képviselőinek, meglehető­sen óvatosán. Ridgway pél­dául azt hangoztatta, hogy a miniszteri megbeszélések nem közvetlenül készítenek elő csúcstalálkozót, bár nem zárta ki ezt a lehetőséget sem, hangsúlyozva, hogy a Mihail Gorbacsovnak szóló meghívás változatlanul ér­vényes. Utalt arra. hogy mindkét részről úgy te­kintik: csúcstalálkozót ak­kor kell tartani, ha azon érdemi megállapodásokat lehet már elérni. ■ Kampelman ugyan derűlá­tóan nyilatkozott a genfi tárgyalások alakulásáról, de azt mondotta, hogy azok üteme augusztusban „lelas­sult", s olyan kérdésekben sem születtek megállapodá­sok. amelyekben nincs szük­ség a külügyminiszterek jó­váhagyására. A nagykövet nem szólt részletesen a fennmaradt kérdésekről, bár utalt az ellenőrzés bizonyos problémáira. Hasonlóan a kormányzat más magas rangú képvise­lőinek legutóbbi nyilatko­zataihoz, ő is azt hangoz­tatta. hogy a Szovjetunió „új problémaként” vetette fel a nyugatnémet Pershing— 1/A rakéták amerikai rob­banófejeinek megsemmisí­tését. „Véleményünk sze­rint, nem most van az ideje annak, hogy új problémákat vessenek fel — azt remél­tük, hogy a találkozóig már magunk imögött tudhatjuk az egész ügyet” — mondot­ta. Szerinte azonban ezt a kérdést a Szovjetunió hiva­talos formában nem vetette .fel Genfben. márpedig erről ott kellene tárgyalni. Kam- pelmannal ellentétben más magas rangú kormánytiszt­viselők korábban azt mon­dották. hogy a nyugatnémet rakéták és azok amerikai robbanófejei „semmiképpen sem tartozhatnak” a genfi tárgyalások keretei közé. —( Külpolitikai kommentárunk )— Ellentétes szándékok ELLENTÉTES SZÁNDÉKOKRÓL tanúskodnak a hét végén Közép-Amerikából vagy Közép-Ameriká- val kapcsolatban érkezett hírek. Nyilvánvaló, hogy két, teljesen elütő érdekről, különböző politikai fel­fogásokról szólnak a tények: az egyik oldalon az el­húzódó válság megoldásában reménykedő, ezért ten­ni akaró latin-amerikai országok állnak, a másikon az Egyesült Államok kormánya és az általa pénzzel, fegyverrel támogatott erők. Az öt közép-amerikai állam, Nicaragua, Honduras, Salvador, Guatemala és Costa Rica alelnökei az el­nökök által korábban jóváhagyott menetrend szerint, megállapodtak arról, hogy a jövő év első felében egy időben mind a!z öt országban megrendezik a regio­nális parlamenti választásokat. Méghozzá azonos fel­tételekkel: titkosan és szabadon. Ez a döntés is arról az egyre erősödő érzésről árulkodik, amit egyszerű­en közép-amerikai szolidaritásnak, az összetartozás és egymásrautaltság felismerésének lehet minősíteni. Valójában ez a washingtoni igények elutasítását, a Fehér Ház befolyásának csökkenését is jelenti. Nem csoda, ha Reagan és kormányzatának több más te­kintélyes tagja, most mindent elkövet, hogy legalább az utolsó adut megtartsa a lassan végéhez közeledő játszmában. Ez a lehetőség a kontrák mozgalma. Reagan szombati rádióbeszédében teljesíthetetlen kö­veteléseket támasztott a sandinista kormánnyal szem­ben és elutasította a béketerv korábban elfogadott pontjait is. NEM EGYSZERŰ DOLOG Washington számára belenyugodni korábbi befolyása elvesztésébe. De a nemzetközi közvéleménynek sem könnyű megemészte­ni, hogy az Egyesült Államok fegyverrel akarja rákény­szeríteni saját akaratát független országokra. Tovább csúfítja a képet, hogy az amerikai érdekekért nem amerikai katonák, hanem javarészt tudatlan, félre­vezetett közép-amerikai parasztok viszik a vásárra a bőrüket. Az ellentétes szándékok mögött korántsem egyenlő erők állnak. De erkölcsi alapjuk sem egy­forma. Horváth Gábor GERECSE ’87 Jól vizsgáztak a Komárom megyei munkásőrök Borbély Sándor megtekinti a felsora^pzott egységeket I(MTI-fotó: Szabó Sándor) PÉNTEK: Malaysiába látogat Prem Tinszulanond thaiföldi mi­niszterelnök. A két ország egyaránt az ASEAN tagja és egyaránt fontos szerepet játszik Délkelet-Ázsia poli­tikai életében. A megbeszé­léseken várhatóan a regio­nális gazdasági együttmű­ködés és a térség szocialista országaival kialakított vi­szony lesz majd a két fő téma. SZOMBAT: Óriási érdeklődés kíséri az Arab Liga külügyminiszte­reinek ülését. Az elhúzódó iraki—iráni konfliktus és az öbölbeli incidensek miatt egyre több arab ország tör lándzsát az Irán elleni szankciók mellett. VASÁRNAP: Világszerte figyelem kíséri az amerikai elnök megnyil­vánulásait. Az elnöki megbí­zatásának utolsó szakaszá­hoz közeledő Reagan, ezút­tal az ENSZ közgyűlése előtt, New Yorkban mond beszédet. A külön érdekes­séget ezúttal az adja. hogy ez lesz az egyik utolsó lehe­tőség a szovjet—amerikai csúcstalálkozó bejelentésé­re — már ha sikerül meg­egyeznie a két külügymi­niszternek, Sevardnadzénak és Shultznak. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága az idén Ko­márom megyében rendezte meg hagyományos parancsno­ki szemlegyakorlatát, amely lényegében azoknak a szem­pontoknak a figyelembevé­telével zajlott le. amelyet Heves megyében is megren­deztek két évvel ezelőtt. Er­re a kétnapos zárórendez­vényre, amely a Gerecse ’87 nevet kapta, hivatalosak vol­tak az újságírók is, hiszen ezt az alkalmat megragad­va az ország legkisebb, a 320 ezer lakosú Komárom megye akart és tudott is bemutatkozni, számot adni arról, az ott élők miként já­rulnak hozzá napjainkban az országgyarapítás minden­napos, néhéz feladatainak végrehajtásához. Ezt a mun­kát ecsetelte tájékoztatójá­ban Tatabányán dr. Anta- lóczy Albert, az MSZMP KB tagja, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, amikor többek között el­mondotta, ez a terület ta­valy 85 milliárd forint ter­melési értékkel járult hoz­zá az ország gyarapodásá­hoz, amelyből 54 milliárdot az ipar állított elő, tekintet­tel arra, hogy a megye me­zőgazdasági adottságai. ta­lajviszonyai eléggé mosto­hák: mindössze 18 „arany­korona" értékűek a földek. Ilyen körülmények között is 24 milliárd forint értéket ál­lítottak elő a gazdaságok, ez az ott dolgozók szorgalmas munkáját reprezentálja. El­mondotta azt is, hogy azok a gondok, amelyek az egész magyar társadalmat foglal­koztatják. érintik, jelentkez­nek náluk is. A bányák las­san kimerülnek, a foglalkoz­tatás átszervezése napiren­den van. Ennek eredménye­képpen ez év őszén például Tatabányán új sörgyár kez­di meg működését . . . Borbély Sándor, a Mun­kásőrség országos parancs­noka ezután a Munkásőrség jelenlegi feladatairól, s az ez évi működésről adott ké­pet a jelenlévőknek. El­mondotta, hogy a testület több tízezres tábora az élet minden területén képvisel­teti magát, példamutatóan dolgozik, maradéktalanul végrehajtják a rájuk háruló feladatokat. A Munkásőrség az ez évre kitűzött célokat időarányosan teljesítette, ezen belül erősödött társa­dalmi jellege. A foglalkozá­sok 75 százalékát szabad­időben tartották meg, így 130 ezer napot adtak vissza a népgazdaságnak, 2,5—3 milliárdos értékben a mun­kaidővédelem szempontjából. Felépítették 400 munkásőr- társ lakását, részt vettek szabadságuk terhére több tízezer úttörő és ifjúgárdis­ta honvédelmi oktatásában, hazafias nevelésében stb. To­vább erősödött a fegyelmi helyzet, fenyítésekre alig került sor, a foglalkozásokon való megjelentés pedig 95— 96 százalékos volt. Még Ózdon is, ahol tudvalevőleg szervezeti átalakítások foly­nak, a felmondások pártta­gokat, munkásőröket is érin­tettek. Elhangzott az is, hogy az utánpótlás biztosítása jó a szervezetnél, az önként je­lentkezők létszáma megha­ladja a\ szükségleteket. Az előképzésük 40 százaléka KISZ-tag, 10 százaléka nő, 130-an egyetemi hallgatók. A jövő évi tennivalókról szólva az országos parancs­nok kiemelte többek között a testület közösségi szelle­mének, a politika iránti hű­ségnek további erősítését, az emberi érték megőrzését, a munkásőri demokrácia szé­lesítését, a proletár interna­cionalizmusra való nevelést. Iskolázott, tanult emberek alkotják az állományt, amely egyre jobban fiatalodik: je­lenleg 37 év az átlagéletkor. Ezért nem mond le a Mun­kásőrség a fiatalok nevelé­séről. Természetesen a jövő év feladataiban nagy hang­súlyt kap minden munkás­őrnél a mindennapi mun­kában való példamutatás, az új gazdasági tennivalók vég­rehajtásának elősegítése, pár­tunk politikájának megérté­séért folyó agitációs mun­ka, a növekvő munkásőri feladatok teljesítése. Amíg a sajtótájékoztató zajlott, az országos parancs­nok riadója is elhangzott. A kijelölt komáromi egy­ségeknek többrétegű harci tevékenységet kellett végre­hajtani: szomszédországból érkezett határsértők, hazai börtönökből szökött foglyok elfogása, valamint diverzán- sok tevékenységének meg­akadályozása volt a feladat. Mokánszky János, megyei parancsnok irányítása mel­lett az éjszakai és a hajna­li órákban végrehajtott har­cászati gyakorlat végül is sikeresen lezajlott, mert a kapott parancsokat az alegy­ségek maradéktalanul vég­rehajtották. Ezt emelte ki a Tatabánya főterén megtar­tott díszszemle alkalmából rendezett szemleértékelő be­szédében Dósa István, a Munkásőrség országos pa­rancsnok első helyettese, szemleparancsnok is, aki megállapította: „Komárom megyében a Munkásőrség állománya példamutatóan helytáll és dolgozik, aktív részese a megye közéleté­nek, fegyelmezetten teljesíti önként vállalt pártmegbíza­tását, helytáll a kiképzési és szolgálati feladatok ellátásá­ban. Értik helyüket és sze­repüket. A jelenlegi társa­dalmi, politikai körülmények között is ennek megfelelően cselekszenek és szolgálják a párt politikáját.” Fazekas István Pozderac lemondott Hamdija Pozderac, a ju­goszláv államelnökség al- elnöke, a Bosznia-herceg ovinai Kommunisták Szö­vetsége KB Elnökségének tagja bejelentette, hogy le­mond tisztségéről. A neves politikus a Bosznia-herceg- ovinai Köztársaságot kép­viselte az ország élén álló, kilenctagú, kollektív állam­fői testületben. Hamdija Pozderac hang­súlyozta, lemondását azt követően határozta el, hogy gondosan tanulmányozta az Agrokomerc agráripari kom­binát 220 milliárd dináros fedezetlen váltókibocsátá­sa nyomán kialakult poli­tikai helyzetet. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy le­mondásával megkönnyíti a bonyolult problémák meg­oldását, s hozzájárul a JKSZ egységének, valamint a leg­magasabb szintű párt- és állami vezetés iránti biza­lomnak az erősítéséhez. A Bosznia-hercegovinai Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége tudomásul vette Hamdija Pozderac el­határozását, s megállapí­totta, hogy lemondása mély eszmeiségről. magas tiszt­sége jelentőségének teljes felméréséről, kommunista következetességről és elv- szerűségről tanúskodik. Chilei évforduló Huszonnégy embert le­tartóztattak a chilei Vina del Marban, a Salvador Allende meggyilkolt chilei elnök sírjánál tartott gyű­lésen. Az ellenzéki pártok, társadalmi szervezetek fel­hívására több ezren gyűl­tek itt össze, hogy megem­lékezzenek a 14 évvel ez- 'előtti államcsíny áldoza­tairól. ÚTLEZÁRÁS Egerben a Cifrakapu u. fél szélességben lezárásra kerül a 35—37. sz. épület előtt 1987. szeptember 14—30. között. Az Egri Cipő- és Ruhaipari Szövetkezet új telephelyépítéssel kapcsolatban közműbekötéseit végzik, az úttest fél szélességű felbontásával. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az ittlakók és ittközlekedők szíves türelmét kéri.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents