Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 2., szerda 3 Politikai rendszerünk megújítása Napjainkban mind erőteljesebben fogalmazódik meg az a felismerés, hogy időszerűvé, sőt szükségszerűvé vált politikai rendszerünk megújítása, korszerűsítése. Többfajta tapasztalat és megfontolás erősíti ezt a következtetést. A legközvetlenebbül a ránk nehezedő gazdasági gondok, amelyek gyökereit kutatva, előbb- utóbb mindenképpen elju,. tunk a politikai intézmények tevékenységéig is, hiszen hazánkban a gazdaság és a politika sok-sok szállal fonódik össze: az állami, a társadalmi szervek munkásságának középpontjában a gazdasági problémák megoldása áll, más oldalról nézve pedig, a termelés és az értékesítés feltételeit igen nagy mértékben politikai, állami döntések szabályozzák. A politika persze, nem mindenható — napjainkban igencsak szembetűnően mutatkozik meg, hogy a gazdaság objektív törvényeit semmilyen politikai szándék nem helyezheti hatályon kívül —. de a hatékony döntési mechanizmus, a jól működő érdekegyeztetési tevékenység sokban előrevihe- ti a gazdasági kibontakozást. Ma már világosan látható, hogy a világméretekben felgyorsuló tudományos-műszaki haladással lépést tartani, a gazdasági reform soron következő tennivalóit véghezvinni csak úgy lehetséges, ha politikai intézményrendszerünket korszerűsítjük. továbbfejlesztjük. Vajon milyen irányban célszerű ezt a korszerűsítést véghezvinni? Politikai rendszerünk továbbfejlesztésében az MSZMP által immár több mint három évtizede követett úton indokolt haladnunk, a társadalmi demokratizmus további szélesítését és mélyítését kell célnak tekintenünk. Akadnak, akik úgy vélik, hogy jelenlegi politikai rendszerünkben immár kimerültek a demokratizálódás lehetőségei és tartalékai. A tapasztalatok azonban amellett szólnak, hogy ez a feltételezés indokolatlan. Ügy tűnik, nem az a helyes, ha a mai intézményrendszert valami alapvetően mással kívánnánk felváltani, hanem ha a jelenlegi kereteket megőrizve visszük végbe a kívánatos változtatásokat, újítjuk meg a politikai szervezetek és intézmények tevékenységének tartalmát és formáit. Annál is inkább, mert az új intézményrendszer meghonosítására vonatkozó javaslatok zöme valójában visz- szavezetne bennünket egy történelmileg már meghaladott korszak, a polgári demokrácia politikai berendezkedésének körülményei közé. Csakhogy a politikai pluralizmus, a többpártrendszer kérdését nálunk már végérvényesen eldöntötte a történelem. Nem mintha elvileg elképzelhetetlen lenne egy ilyenfajta politikai felépítmény a szocializmus építésének időszakában. ám a mi körülményeink között ennek kialakítása már minden szempontból lehetetlen lenne. És indokolatlan is: egypártrendszerű politikai berendezkedésünkben hatalmas lehetőségei vannak mind a demokrácia elmélyítésének. mind a működés hatékonyabbá tételének. S ma az a feladat, hogy ennek módjait keressük és találjuk meg. Politikai rendszerünk középpontjában a párt áll, ezért a korszerűsítési törekvések természetszerűleg igénylik a párt vezető szerepének újbóli átgondolását is. Ezzel kapcsolatban is találkozhatunk különféle elképzelésekkel. Olvashatók tanulmányok, amelyek körülbelül olyan szerepet szánnak a pártnak, amilyennel valamely alkotmányos monarchia uralkodója rendelkezik: szimbóluma és valamiféle garanciája az adott társadalmi berendezkedésnek, de a politikai döntéshozataltól és cselekvéstől távol tartja magát. Ezzel szemben az élet által sokszorosan igazolt tény, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás sikere nem kis mértékben éppen a pártszervezetek, a kommunisták cselekvőkészségén és -képességén múlik. Ezért a politikai rendszer megformálásának semmiképpen nem a párt irányító szerepének csökkentése a célja, hanem éppen e tevékenység hatásosságának, eredményességének fokozása. Ám e törekvés a jelen viszonyok között akkor kecsegtet sikerrel — és ez is kezd világosan kirajzolódni —, ha a párt nem merül el az operatív intézkedések tömkelegében, ha nem kíván minden feladatot magára vállalni. hanem az eddiginél jobban megosztja azokat a politikai rendszer többi összetevőjével. az állami, társadalmi, érdekképviseleti szervekkel. A politikai rendszer megújításának egyik fő útját éppen ebben kell keresnünk. Az állami — képviseleti és igazgatási, kormányzati és tanácsi — szervek tevékenységét olyan irányban indokolt fejlesztenünk, hogy számottevő mértékben növekedjék önállóságuk és felelősségük. Hasonló módon célszerű szélesíteni a tömeg- szervezetek, társadalmi mozgalmak, érdekképviseleti szervek, szövetségek és egyesületek mozgásterét, cselekvési terét is. Az élet azt igényli, hogy lépjenek fel önálló kezdeményezésekkel, az eddiginél nagyobb mértékben váljanak a politika alkotóivá, a döntéshozatal részeseivé, a különféle érdekek kifejezőivé és képviselőivé. S történjék mindez jobban a nyilvánosság színe előtt, legyen a közvélemény nagyobb mértékben beavatva az érdekek összevetésének és rangsorolásának menetébe. Ügy is mondhatnánk: váljék erősebbé a társadalmi részvétel a döntések meghozatalában és megvalósulásuk ellenőrzésében, vesse magát alá minden állami és politikai szerv jobban a lakosság, a választók, a szervezet tagjai kontrolljának. A megújulás másik fő iránya a jelek szerint éppen ebben keresendő. Napjainkban már nem kevés jelét látjuk e tendenciák kibontakozásának. Jelzi ezt például, hogy a párt a gazdasági-társadalmi kibontakozás fő vonalának, koncepciójának kialakítását tekintette feladatának, a részletes teendőket a kormány dolgozza ki és a parlament dönt róluk. E program koncepciójának és részleteinek megformálásában — e munka minden fázisában — önálló javaslatokkal, észrevételekkel vett részt valamennyi társadalmi, érdekképviseleti szerv. A KISZ a „Jövőnk a tét!" akció keretében egész tagságát bevonta az elgondolások kialakításába, s a kibontakozási programmal kapcsolatos javaslatait az MSZMP Központi Bizottságának ülése előtt nyilvánosan közzétette a sajtóban. A tömegkommunikáció, a lapok híradásaiból tudornást szerezhetünk az országgyűlési bizottságok, képviselőcsoportok eleven és olykor éles vitáiról. Egyszóval, a politikai rendszer megújulása nemcsak terv, elgondolás, hanem elemei máris jelen vannak a közéletben, a politikai intézmények működésében. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok minden bizonynyal sokat segítenek a meg- újitási koncepció véglegesítésében. Pártunk történelmi hivatásának tesz eleget, amikor a politikai rendszer továbbfejlesztését kezdeményezi. élére áll a folyamat kibontakozásának és idejében megteszi az élet által igényelt lépéseket. Gy. L. Mienk a tét Számvetés az Állami Építőknél Háromszáznegyven tag. 25 éves átlagéletkor — a két számadat a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat KlSZ-szerveze- tét jellemzi. Éapunk már többször foglalkozott a Jövőnk a tét! akció eredményességével. vagy ennek hiányával. Ezúttal fiatal építőket kértünk arra. hogy nyilatkozzanak, náluk hogyan valósult ez meg, s emellett az is érdekelt, hogy egyébként hogyan működik náluk a mozgalmi munka. Gábor Péter Kiss Attila Gavadics Gyula (Fotó: Szántó György) Amint a másik két beszélgetőtárs megérkezett, Gábor Péter, a KISZ-bizottság függetlenített titkára tájékoztatott. — Hét alapszervezetünk működik Egerben, öt Gyöngyösön — mondta. — KISZ- bizottságunkba valamennyi delegál egy-egy küldöttet. Nehéz körülmények között működnek ezek a „sejtek", hiszen munkájukból adódóan a tagság szétszórtan, olykor öt-hat helyen is dolgozik. Ezért az együtt tevékenykedők számára létrehoztunk KISZ-csoportokat. Emellett új kezdeményezés a szakszervezet ifjúsági tagozata, amely a 30 év alatti dolgozókat tömöríti. Ez a testület is együttműködik az ifjúsági mozgalommal, s közös állásfoglalás kibocsátására is készülünk. Nemrégiben nyílt meg önálló pinceklubunk, ahol szeretnénk állandó rendezvényeket indítani. Színészeket hívni például. fiatal értelmiségieket összehozni, diszkókat rendezni. — Milyen a szervezettség a KISZ-ben? — Vállalatunknál 1800-an dolgozunk, hozzávetőlegesen ötven százalék a KISZ-korú. A tagság létszáma 340 fő. Az értelmiségiek adják ennek harminc százalékát. — Beszélgetésünk apropója a jövőnk a tét! akció. Mi történt, amikor a felhívás megérkezett? — Dolgozói napra hívtuk össze a KISZ-tagokat, s itt bemutattuk az akció videó- filmjét. majd a megyebizottságtól érkezett előadó adott tájékoztatást. Régen látott élénk vita következett, amelynek jegyzőkönyvét elküldtük a KISZ KB-hoz. Ezután indultak meg az új kezdeményezések. — Kétnapos számítástechnikai bemutatót tartottunk — kapcsolódik be a beszélgetésbe Kiss Attila, a szervezési osztály csoportvezetője. — Ennek célja az. volt. hogy mined többen megismerkedjenek a gépekkel, s így a későbbiek folyamán egyre több területen fel tudjuk használni a számítás- technikát Elég nagy volt az érdeklődés, s emiatt is beindítjuk ősszel a nég.v-öthetes tanfolyamok — Mivel tényleg rajtunk múlik a jövő, szerettük volna a műszaki értelmiséget felrázni — mondja Gavadics Gyula tervezési osztályvezető —. s megalakítottuk az innovációs klubot. Tervezzük a számítógépes klub létrehozását és az ötletládarendt szert. Ez utóbbinak lényege, hogy mindenki akár kétsoros ötletét, sőt azt is, ha valamivel nem ,ért egyet dobja be a ládába. Ezeket egy bizottság havonta értékeli, s a legjobbak pénzjutalmat kapnak. Az innovációs klub munkatársainak a feladata, hogy az ötleteket kidolgozza és megvalósítsa. így elérhető, hogy a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók esetleg elkallódott, jó elképzelései is segítsék a munkát. — Eddig a tervekről hallottunk. Mi az, amelyről már múlt időben beszélhetünk? — Beiskoláztuk például munkatársunkat, menedzseriskolába, hogy az ott szerzett ismereteivel is hozza a friss szellemet — folytatta Gavadics Gyula. Ezenkívül részt veszünk a közösségi munka- vállalásokban, amellyel már 300 ezer forintot kerestünk. — A KlSZ-szervezet hogyan készül az őszre? — Szeptemberben a demokráciáról tartunk vitakört, s biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan élénk részvétel lesz, mint a legutóbb. Innovációs vetélkedősorozatra is készülünk. Várjuk a kibontakozási programmal kapcsolatos KISZ KB-reagá- lást, és ezt igyekszünk ide alkalmazni. Az akció ugyan befejeződött, de úgy érzem, hogy Dunaújváros építése óta nem mozdult meg igy az ifjúsági mozgalom, főleg a dolgozói része, mint a Jövőnk a tét! alatt — mondta a beszélgetés végén Gábor Péter. ★ Korábban említette Gábor Péter, a vitakör jegyzőkönyvét, amelyet a KISZ KB- nak elküldték. Idézetek onnan: „Nehéz hinni azoknak a vezetőknek, akik a jelenlegi jónak mondott irányvonalat határozzák meg, de az előző években az ő irányításukkal jutottunk el erre a szintre”. „Szellemi tőkénket gyorsan kell fejleszteni — de nem elfelejtve, hogy ehhez anyagi elismerés is párosul.” „Eddig érdektelenség vette körül az ifjúsági szervezetet, amely adódott a vezérgondolatok hiányából, a fiatalok nem látták a jövőjüket. Ha a megfelelő feladatokat szervezetünk képes lesz megoldani. vagy azok megoldásában erejéhez mérten segít, a fiatalok ismét sikerélményhez jutnak és belátha- tóbb perspektívához”. A keltezés: 1987. március 10. Ma ugyanazon év augusztusa van. Éppen ezért indokoltnak tűnt még egyszer leírni ezeket. Kovács Attila Vilniusi termékek Budapesten Magyar-szovjet szövetkezeti. vegyes vállalat A Politoys Ipari Szövetkezet megállapodott a szovjet Könnyű- és Élelmiszergépgyártási Minisztériummal, hogy a magyar szövetkezet két közös vállalatot alapít szovjet üzemekkel. A rigai Straume gyárral közösen háztartási kisgépeket, valamint játékokat fejlesztenek és gyártanak. Vilniusban. a Műanyag-feldolgozó Elektromos Háztartásigép- gyártó Vállalattal ugyancsak közös vállalat létesítését tervezik, ahol elsősorban háztartási kisgépeket, továbbá sporteszközöket, valamint elektromos meghajtású játék versenyautókat készítenek majd. Moszkvában rövidesen kiállítást rendeznek a szövetkezet termékeiből, s ott a szovjet partnerek kiválaszthatják azokat, amelyeket a közös vállalatok gyártanak majd. Tervezik azt is, hogy a Vilniusban készülő termékek forgalmazására Budapesten boltot nyitnak. Heves megyei szőlőtermelők a rajna—moseli borvidéken Az Egervin Borgazdasági Kombinát partnergazdaságainak és szőlőtermelő nagyüzemeinek szakemberei számárai szervezett nyolcnapos tanulmányutat az NSZK-ba, a rajna—moseli borvidékre. Váradi János, az Egervin Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója és Kürtösi Károly, az] MSZMP Heves Megyei Bizottságának ígazdaság- politikai osztályvezetője kíséretében az ottani szőlőművelési kultúrával, módszerekkel, borászati technológiai berendezésekkel ismerkedtek meg a résztvevék, amelyek egy részét itthon is szeretnék kamatoztatni, alkalmazni az exportképesség növelése érdekében. A Rajna: háttérben a teraszos szőlőművelésű dombos rész (Fotó: Sági Ferenc)
