Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-14 / 191. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 14., péntek Geraszimov sajtótájékoztatója A Szovjetunió — mint ezt a szerdai kormánynyilatkozat is kifejtette — kedvezően értékeli az öt közép-amerikai ország vezetőinek Guatemalában tartott tanácskozását o térség problémáinak rendezésére, a tartós béke megteremtésére irányuló rendezési elképzeléseiket — jelentette ki csütörtöki tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet szóvivő. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszternek a Guatemalában körvonalazott rendezést elutasító kijelentését az amerikai beavatkozási politika megnyilvánulásának minősítette. Rámutatott: az Egyesült Államoknak meg kell tanulnia tisztelni szuverén népek akaratát — mondotta a szóvivő. Gennagyij Geraszimov sajtótájékoztatóján foglalkozott a Szovjetunió tokiói nagykövetsége körül lezajlott augusztus 9-i tüntetéssel. A japán fővárosban egész napos autós demonstrációt rendeztek a szovjet képviselet körül, elzárva az épülethez vezető utakat, sértegették a Szovjetuniót és a -szovjet embereket, jelentősen megnehezítették a képviselet dolgozóinak munkáját. A szovjet külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben a szovjet képviseletek elleni hasonló akciók rendszeressé váltak a szigetországban. A szovjet fél többször is felhívta erre az illetékes japán hatóságok figyelmét, és sürgette, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a szovjet képviseletek normális működésének biztosítása érdekében. A japán hatóságok azonban mind ez ideig nem vettek tudomást e jogos kérésekről — jegyezte meg Geraszimov. NSZK Hidegháborús nyilatkozat Szokatlanul éles, hidegháborús hangvételű nyilatkozatban utasította el a Kereszténydemokrata Unió a Pershiijg—1A rakéták felszámolását. Jürgen Todenhöfer, a CDU —CSU parlamenti frakciójának leszerelési szóvivője csütörtökön hevesen támadta Egon Bahr és Karsten Voigt szociáldemokrata politikusokat, mert a közelmúltban többször is egyértelmű állásfoglalásra szólították fel Hans-Dietrich Genscher külügyminisztert. Követelték, hogy a nyugatnémet kormány ne állja útját a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló amerikai—szovjet megállapodás megkötésének. Todenhöfer hevesen támadta a Szovjetuniót: azzal vádolta meg. hogy ki akarja szorítani az Egyesült Államokat Európából, fel akarja számolni a földrészen a nukleáris fegyvereket, meg akarja akadályozni Európa „politikai egyesítését” és szovjet irányítású, új kollektív biztonsági rendszert akar létrehozni. „Bahr és Voigt az utóbbi években a leszerelési politika valamennyi döntő kérdésében Moszkva álláspontját képviselte” — állította a kereszténydemokrata politikus. Személyében is támadta Sevardnadze szovjet külügyminisztert genfi megnyilatkozásáért, majd aláhúzta, hogy a Pershing—1A rakéta változatlanul „a nem atomhatalom NSZK és az atomhatalom Egyesült Államok szoros katonai együttműködésének jelképe”. A Zöldek parlamenti csoportja csütörtökön hivatalosan kérte Jenningertől. a Bundestag elnökétől, hogy augusztus 26-ára rendkívüli ülésre hívja össze a szövetségi gyűlést. A Zöldek — akik kérték más politikai pártok támogatását is — egyetlen napirendi pontot javasoltak az ülésre: a parlament szólítsa fel a szövetségi kormányt a Pershing— 1A rakéták kérdésében tanúsított ellenállásának feladására. a rakéták felszámolására. A rendkívüli ülés összehívásához az NSZK alkotmánya értelmében a szövetségi gyűlés képviselői egy- harmadának a támogatása szükséges. A jövő hét elején lép hivatalba az új portugál kormány. A képen: Cavaco Silva régi—új kormányfő (balra) ismerteti kabinetje névsorát Mario Soares államfővel (Népújság-telefotó — AP — ÍMTI — KS) rC Külpolitikai kommentárunk~")—i Az erő helyzetéből? A VIZSGÁLAT LEZÁRULT, felejtsük el. Ezt üzente Ronald Reagan az amerikai népnek szerda esti televíziós beszédében. Az elnöki nyilatkozatot a múlt héten, az iráni -kontrabotrány kongresszusi kihallgatásainak végeztével, úgy harangozták be, hogy Reagan összegzi a vizsgálat tanulságait, s persze elsősorban értékeli saját szerepét. Nos, a reagani tanulság úgy látszik az, hogy örülni kell a befejezésnek, s az amerikai nép mihamarabb tegye túl magát a dolgon. Az elnök az eddigieknek megfelelően csak a felelősség egy részét vállalta magára, mondván, hogy a nicaraguai ellenforradalmároknak juttatott titkos és törvényellenes segélyekről nem tudott. Elismerte viszont, hogy az iráni fegyverüzlet nem úgy alakult, ahogy ő gondolta, amikor áldását adta rá. Ennél többet aztán nem tudott meg most sem a világ Reagan szerepéről és az egész botrányról, amely voltaképpen csak látszólag zárult le, hiszen a különleges ügyész tovább dolgozik az esetleges vádemeléseken. Mindenesetre Reagan a maga részéről lezárta az ügyet, azzal az elégedett sóhajjal, hogy ő már szerencsésen túl van a veszélyeken. EZÉRT AZTÁN A TÉVEBESZEDNEK csupán kisebb részét fordította erre a témára, a nagyobb részben más nemzetközi ügyekkel foglalkozott. Például a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokkal, amelyeken szerinte azért léphettek előre, mert Amerika az erő helyzetéből fellépve „a tárgyalóasztalhoz kényszerítette a Szovjetuniót”. Űjra felhangzott hát ez a régi önelégültség, ezúttal a legmagasabb szinten, mutatva, hogy az amerikai politika kitart megszokásai mellett. AZÉRT ÖRVENDETES, hogy az elnök előrelépésről beszélt a közepes hatótávolságú fegyverek megsemmisítésében, és ismét megerősítette: az Egyesült Államok hajlandó megállapodni az interkontinentális rakéták 50 százalékos csökkentésében. Csak hát ismét nem derült ki, hogy vajon milyen engedményeket kínál ennek érdekében a Reagan-kormány, pedig a seregnyi szovjet kompromisszumos ajánlat után 1987. nyarán már nyilvánvaló: a fontos fegyverzetcsökkentő egyezmények felé vezető úton végre amerikai lépésekre lenne szükség. Avar Károly BELGIUM Fegyverszállítás Kína—Szovjetunió: a megértés Határon Bár kilencévi szünet után felújított kinai—szovjet határtárgyalások most, Peking- ben megkezdődött, újabb menetét szigorú titoktartás fátyla borítja, nem titok, hogy az első forduló óta tovább javultak e megbeszélések feltételei. A megbeszélések szigorúan titkosak, s ez érthető: aligha akad ennél kényesebb téma. A két ország között a világ leghosszabb szárazföldi határa húzódik. A nemzeti büszkeség, a felségjogok, a biztonság kérdései forognak kockán. Ezen a határon 1969-ben súlyos fegyveres konfliktus robbant ki .a két óriás között. A határ egyes szakaszai mindmáig vitásak. így a kérdés nyilvános tárgyalása aligha segítené a közeledést, éppen a zárt ajtók mozdítják azt elő. A belgiumi Zeebrugge kikötőjéből évek óta rendszeresen indulnak el fegyver- és robbanóanyag-szállítmányok — ismerte be a kikötő igazgatója a Volksunie nevű ellenzéki flamand párt vezetőségéhez intézett levelében. A múlt év végén nagy feltűnést keltett az egyik vezető belga lap, a Le Soir cikke, amely szerint Zeebrugge kikötője hét év óta rendszeres behajózó állomása azoknak a nyugati, köztük belga fegyver szállítmányoknak, amelyek Francia- ország, Spanyolország és Jugoszlávia érintésével Iránba mennek. Leo Tindemans belga külügyminiszter akkor egy nyilatkozatában cáfolta ezt, de a lap aztán dokumentumok fotómásolátával igazolta állítását. Az ügyben parlamenti vizsgálatot rendeltek el. a kikötő igazgatójának levele ezzel függ össze. Az igazgató ebben kijelenti: a kikötő igazgatóságának nincs, joga ellenőrizni a rakományokat és azok rendeltetését. Fegyverszállítási embargó elrendelése és betartásának ellenőrzése a kormányzati szervek hatásköre. A határtárgyalások felújítása előtt az utat Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető tavalyi vlagyivosztoki beszéde nyitotta meg: akkor a Szovjetunió jelentős gesztust tett Kína felé annak elfogadásával, hogy a határfolyókon a sodrás fővonala je~ lentse a választóvonalat. Ezzel olyan kérdések nyertek elvben megoldást, mint például az Usszuri folyón található Damanszkij (Csen- pao)-szigettel kapcsolatos vita. Ez a magas vízállás idején nem is látható földdarab most — más hasonló területekkel együtt — a rendezés keretében elismerten Kínáihoz kerülhet. A határkérdés évtizedek óta a két ország közötti kapcsolatok egészének függvénye: a napsugaras években létezéséről sem tudott a világ, a konfrontáció időszakában fő súrlódási felületté vált. — de jelentkezése sohasem ok volt, mindig okozat. Idén a tárgyalások éppen azért újultak fel erről a kérdéscsoportról, mert előzőleg a viszony általában javült. Az összefüggést jól érzékelteti, hogy a kapcsolatrendszer egyéb témáiról a hetvenes évek végétől folyó, az afganisztáni probléma kiéleződése után egy időre Kína által felfüggesztett, majd 1982-től ismét felújított megbeszéléseken ugyanazok vezetik a küldöttségeket (két külügyminiszter „helyettes), mint a határtárgyalásokon. Ami pedig a kapcsolatok egészét illeti, mind gazdasági téren, mind a politikai megértés szférájában jelen~ tős lépések történtek. Február óta lezajlott a politikai konzultációk moszkvai fordulója, miközben jelentősen bővült a kereskedelem. (Tavaly dollárban kifejezve 1.8 milliárdra rúgott ez, idén a kölcsönös áruforgalom várható értéke 2,5 milliárd dollár). A kínai—japán forgalom négyszerié nagyobb, a kínai—amerikai árucsere legalább kétszer, de mindenesetre a szovjet—kínai csere már velük összemérhető, s meghaladja a Nyugat-Eu- rópával folytatott kínai kereskedelmet. ' Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban szólt a határterületek közös fejlesztésének lehetőségéről is. Erre a két ország egymást kiegészítő jó adottságokkal rendelkezik. Kína a szovjet Távolkelet élelmiszer-ellátásához, a Szovjetunió a határ menti kínai területek iparosításához járulhat hozzá hatékonyan. Felvetődött mezőgazdaságfejlesztési együttműködés is. Már megindultak a két ország közös kutatásai az Amur vidékének kiaknázására: szovjet és kínai szakemberek együtt hajóztak végig a folyón. Mindez nemcsak a gazdasági távlatok, hanem jelképes fontossága kapcsán is figyelmet érdemel. Február óta újabb küldöttségek látogattak Pe- kingből Moszkvába és viszont. Rizskov miniszterelnökkel tárgyalt a szovjet- kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság második ülésszakán Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes. Szovjet parlamenti küldöttség vendégeskedett a kínai fővárosban (vezetője Razumovszkij, az SZKP KB titkára volt). Mindkét országban nő az érdeklődés a szomszédban megvalósuló — sok tekintetben hasonló — reformtörekvések eredményei és problematikája iránt, noha a kínai reform, legalábbis eddig, jóval nagyobb súlyt helyezett piaci viszonyok kialakítására. A világpolitikában is mind több közös elem mutatható ki a két ország állásfoglalásai között — annak ellenére, hogy Pekingben időnként megismétlik a két ország, illetve a világ két legnagyobb kommunista pártja közötti "... kapcsolatok teljes rendezése útjában álló „három akadály” tételét. Kína ázsiai kérdésedben, s bizonyos nemzetközi problémákban novábbra is a szovjet diplomáciával ellentétes álláspontot foglal <el. Az „egyetértés övezetei” elsősorban a béke megőrzése, a leszerelés kérdésében szélesednek. Bár erről kevés szó esett, Kínát közvetlenül érinti a középtávú rakétákról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon kialakult legújabb fejlemény: az Ázsiába telepített, s Kína által saját biztonságát veszélyeztető tényezőként értékelt szovjet SS—20 rakéták leszerelésére tett indítvány. Peking ugyan nem sorolta e rakétákat a „három akadály” (Afganisztán, Kambodzsa, határ menti szovjet csapatok) közé, ám eltávolításuk kétségkívül előnyösen hat majd a párbeszédre. Mára elmondható, hogy a két nagy szocialista ország között még nyitott kérdések nem különböznek alapvetően a Kína és más államok között még meglévő problémáktól. Ezek nem akadályozták a csúcsszintű érintkezést, teljes értékű politikai kapcsolatrendszer fenntartását. Utóbbinak hiánya Kína és a Szovjetunió érintkezésében ma már mindenképpen anakronizmus. A szovjet álláspont az, hogy a „három akadálynak” nem kellene gátolnia a pártközi kapcsolatok felélesztését (annál kevésbé, mert az megtörtént már a legtöbb szocialista ország vezető pártjával), ellenkezőleg, e kapcsolatok felélesztése szolgálná hatékonyan az akadályok eltávolítását. Vagyis nyílik lehetőség továbblépésre. Ehhez adhat friss ösztönzést a hatáftár- gyalások mostani fordulója. A határkérdések rendezése persze, természetüknél fogva. hosszú időt igényel, de most a megbeszélések ’ „a megértés határán” kezdődtek el. Baracs Dénes •(-í >( >(-t-1 A Miskolc Csanyik-Völgyi HERMAN OTTÓ EMLÉKPARK a pihenésre vágyók kedvelt tartózkodási helye. JÍ)> >)> )> )> **A látogató itt megismerkedhet a Bükki Nemzeti Park > •t -t . g Nyitva:-t •t •t •t •t •( •( *( •( természeti értékeivel, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig Belépődíj: felnőtteknek 6 Ft,fő gyermek- diákjegy 3 Ft, fő csoportos 2 Ft fő A park látogatása nyugdíjasok számára INGYENES Minden kedves látogatót szeretettel vár A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGA >• )> )> )> )> J)> >» )(. + + + + + ++ + + * + + +++ + + ++++ + *
