Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 12., szerda A kambodzsai külügyminiszter nyilatkozata Pandzsáb A főpap döntése Újabb veszélyes fordulat körvonalazódik a szikh ter­rorizmus által sújtott Pan- dzsáb indiai szövetségi ál­lamban : keddi sajtóértesü­lések szerint mind az amrit- szári Aranytemplom főpapja, mind az egyesült Akaii Dal párt bejelentette „visszavo­nulását a közéletből", áten~ gedve ezzel a terepet a leg­fanatikusabb szélsőséges csoportoknak ,,a szikh közös­ség' ügyeinek intézésében”. Ez további akadályokat gör­dít az országos problémát jelentő szikh válság megol­dása elé. A közelmúltban a főpap ál­tal összehívott szikh képvi­seleti gyűlésen határozatot fogadtak el, amelynek értel­mében a vallási-nemzetisé­gi közösség célja „saját te­rület és politikai felépít­mény” kivívása India köte­lékein belül, békés eszközök­kel és módszerekkel, ám a terrorizmust szervező szél­sőséges szervezetek nyom­ban „hatálytalanították” a határozatot. A cél kizárólag a független szikh állam, Khalisztán megalapítása a fegyverek erejével, aki másképpen vélekedik, fél­reállítjuk az útból — hang­zott a csoportok fenyegető válasza — ezt követte a fő­pap lépése. Ha a fanatikus-terrorista erők valóban teret nyernek Pandzsábban, akkor tovább csökken a tárgyalásos alku lehetősége a központi kor­mánnyal. A Kambodzsai Népköztár­saság kormánya a kambo­dzsai kérdést a nemzeti megbékélés útján kívánja rendezni — jelentette ki Kong Korm kambodzsai külügyminiszter az Izvesz­tyija című moszkvai lap tu­dósítójának adott nyilatko­zatában. A külügyminiszter emlé­keztetett arra, hogy a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt és a Kambodzsai Nép- köztársaság kormánya elvi döntést hozott a kambodzsai kérdésnek a nemzeti meg­békélés útján való politikai rendezéséről. A párt és a kormány kész párbeszédet kezdeni minden szemben álló csoporttal és azok veze­tőivel, kivéve Pol Potot és legközelebbi társait, akik sa­ját népük ellen követtek el súlyos bűncselekményeket. Kong Korm emlékeztetett a Kambodzsában tartózkodó vietnami önkéntesek fokoza­tos kivonásáról szóló megál­lapodásra, s hangsúlyozta: a Kambodzsai Népköztársaság kormánya a Thaiföldhöz és a többi ASEAN-országhoz fűződő kapcsolatok megja­vítására törekszik. A kor­mány meggyőződése, hogy ez csak tárgyalások útján, egy­más ‘belügyeibe való beavat­kozás nélkül érhető el. Ami bennünket illet, mi állandó­an készen állunk arra, hogy tárgyalásokat folytassunk a kambodzsai menekültek kér­désének megoldásáról is. Sajnálatos, hogy szomszéda­ink még nem adtak kedve­ző választ ezzel kapcsolatos javaslatainkra — mondotta a kambodzsai külügymi­niszter. Bombamerénylet Athénban Időzített bombát helyeztek el Athénban egy amerikai katonáknak szálláshelyül szolgáló hotel közelében lévő járműben. A robbanás az amerikai légierő tagjait szállító autóbusz utasai közül kilencet megsebesített. A merényletet feltehetően egy szélsőjobboldali cso­port követte el. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS)-( Külpolitikai kommentárunk Csádi csapások A DOLOG ÚGY KEZDŐDÖTT, hogy az egyik fél visszaütött. Legalábbis ekképpen magyarázta a csádi külügyminiszter az Aouzou nevű sivatagi övezet visz- szafoglalását Líbiától. Kísértetiesen hasonlít a mos­tani eset a történelem egyik-másik nagy világégésé­nek a kezdetére, amikor — legalábbis formálisan — kis porszem indította el a lavinát. A csádi diplomá­cia vezetője szerint az összecsapásokat a líbiaiak kez­deményezték, mivel tüzet nyitottak a túloldal határ­őreire, s erre válaszolva a n’djamenai csapatok elfog­lalták a 110 ezer négyzetkilométeres, gazdaságilag és immár stratégiailag is fontos földsávot. Ismét kiújult tehát a feszültség a két állam között, pedig márciusi sikeres csádi akciók után úgy tűnt, eredményesek lesznek néhány érdekelt ország békél­tetési próbálkozásai. Miután Csád északi részéből ta­vasszal kiszorították a líbiai katonai erőket, szinte az utolsó mentsvárát hódították meg ezzel Kadhafinak, aki valószínűleg nem nyugszik bele az események ilyetén, tehát számára kedvezőtlen alakulásába. Jú­niusban a líbiai vezető figyelmeztette N’djamenát, habozás nélkül visszaüt, ha Habré elnök osztagai az Aouzout övező térségbe teszik a lábukat. Tripoli ugyanis sajátjának tekinti a sávot. TULAJDONKÉPPEN NEHÉZ LENNE eldönteni a vitát, mert a területet Líbia 1973-ban, egy 1935-ös francia—olasz egyezményre hivatkozva „vette a keze­lésébe”. A megállapodást a két országot gyarmatosító hatalmak a „kölcsönös előnyök alapján” írták alá. azonban sohasem ratifikálták. Ez volt tehát a szépség­hibája Tripoli tizennégy évvel ezelőtti akciójának, amikor a terület „visszafoglalása” mellett döntött. Et­től kezdve állandó vita tárgya lett a sivatagi övezet, de a békéltetési kísérletek a jelek szerint nem jártak eredménnyel. Legutóbb júliusban az afrikai egység­szervezet csúcstalálkozóján ajánlották fel szolgálatai­kat a résztvevők, de mint az események alakulása mutatja, eredménytelenül. Kérdés persze, elég lesz-e a n’djamenai haderő az amúgy is állandó készültségben levő líbiai csapatok el­len? Fontolgat-e ellenlépéseket Kadhafi? Csád nyil­vánvalóan számít a gyámatya. Párizs segítségére, mert Franciaország márciusban — az Egyesült Államokkal együtt — Habrét támogatta, akit azóta fogadtak mind­két ország fővárosában. EGY BIZTOS: PÁRIZSNAK ELÉG BAJA van ma­napság az iráni ügyben, tehát nem kíván még egy púpot a hátára. Az is tény azonban, hogy még így is több ezer líbiai katona maradt a vitatott területen, s a jelenlegi felállás sem sokáig maradhat fenn. Ritecz Miklós Spanyolország: viták a terrorizmusról Lelőtték az ETA egyik terroristáját, egy nőt. Lucia llrigoitia halálának körülményei kapcsán újra fellán­goltak a viták Spanyolországban a terrorizmusról. Az asszonyt San Sebastianban, egy ETA-különit- mény tagjainak letartóztatásakor egy csendőr megse­besítette, majd közvetlen közelről le is lőtte. Urigoi- tiánál is fegyver volt, s egybehangzó állítások szerint el is sütötte azt. A rejtekhelyen nagy mennyiségű rob­banóanyagot találtak. A történteket ki-ki a ma­ga módján látta és ismer­tette: a jobboldali- lapok pajzsra emelték a csendőr­séget,. míg más tájékoztatá­si eszközöknél, különösen a baszkföldi újságokban rend­őri túlkapásra gyanakodtak, célozgattak. Felipe Gonzalez kormányfő igyekezett lecsil­lapítani a kedélyeket: mind a csendőrséget, mind pedig a letartóztatás körülményeit firtató baszk vizsgálóbírót védelmébe vette. A kilenc gyanúsított közül azután — bizonyíték híján — kettőt szabadon engedtek. Hét el­len viszont vádat emelnek. A bírói eljárás a szükséges demokratikus garanciák mel­lett folyik a maga útján. Lucia temetése viszont ro- konszenvtüntetéssé válto­zott az ETA mellett San Se- bastianban. „A terrorizmus az egyet­len. ami ma fenyegeti a jog­államot Spanyolországban” — hangoztatta Gonzalez mi­niszterelnök. Pártja, a Szo­cialista Munkáspárt pedig a terrorizmus felszámolását célzó párbeszédre hívta fel a politikai és társadalmi erő­ket. A PSOE állásfoglalását ugyancsak érték bírálatok sokfelől, de lényegi megálla­pításaival ma már azért a spanyolok többsége egyetért. A diagnózis magva: a ter­rorizmus a diktatúra idejé­ből örökölt jelenség, amely­nek a mai demokratikus rendszerben nincs már lét- jogosultsága. A Franco- rendszerben alkalmazott, vá­logatás nélküli megtorlás eredményezte azt, hogy a közvélemény egy része meg- ■ értéssel fogadta az ETA ter­rorcselekményeit, hiszen azok (legalábbis látszatra) a spa­nyol nép diktatúraellenes harcába illeszkedtek. De a demokratikus átalakulási fo­lyamat, főként pedig a baszk önkormányzati alapokmány elfogadása, a saját baszk rendőrség felállítása és a többi önkormányzati intéz­mény életbe lépése ma már cáfolja az ETA-nak azt az érvét, hogy „az idegen meg­szálló katonai és rendfenn­tartó erők ellen erőszakot kell alkalmazni, s ez az egyetlen módszer”. A PSOE hatalomra jutása óta eltelt idő alatt, 1983 óta, több mint száz egykori ETA- tag élt a „társadalmi újra- beilleszkedés” lehetőségével, és hatvannégyen kaptak ke­gyelmet. Az akkori négy ter­rorszervezetből mára csak egy, az ETA katonai szár­nya rendelkezik jelentős erőkkel. A merényletek szá­ma évről évre csökken ugyan, ám az áldozatoké vnem fogy, mert a célponto­kat egyre kíméletlenebből választják meg, egyre na­gyobb kockázatot vállalnak a merénylők. A kormány állandóan igye­kezett javítani a biztonsági erők helyzetén, miután ők az első számú célpont. Fran­co hírhedt csendőrségének emlékét azonban egyelőre aligha sikerül teljesen szám­űzni a baszkok elméjéből. A PSOE egyúttal elérte, hogy a francia hatóságok már együttműködnek, és üldözik a területükön menedéket ke­reső ETA-terroristákat, ki­adják őket. A francia szer­vek eddig 72 terrorizmussal gyanúsított személyt adtak át spanyol illetékeseknek. Ehhez persze szemléletvál­tozás kellett francia földön is. ahol jól emlékeznek még az ellenállók oldalán harcoló spanyol, majd a Franco-dik- tatúra ellen küzdő spanyol baszkokra. Az ellenzéki pártok — kü­lönböző érvekkel — bírálták ugyan ezt az elemzést, de valamennyien kijelentették: készek párbeszédre a /ter­rorizmus felszámolása érde­kében. A baszk pártok vi­szont idegenkedve fogadták a szocialista párt okmányát, s megjegyezték: „Az nem tükröz szándékot az eddigi kormánypolitika általuk ki­fogásolt elemeinek kijavítá­sára.” A helyi kormányt vezető baszk Nacionalista Párt at­tól fél, hogy a PSOE orszá­gos kampányt kíván indíta­ni, holott — mondja — a probléma gyökere Baszkföl­dön keresendő. Hangsúlyoz­ta: a terrorizmus elleni küz­delemben a rendőri fellépés mellett súlyt kell fektetni a politikai lépésekre is. A bal­oldali Euzkadio Ezkerra el­sősorban a rendőri túlkapá­sok megfékezésére és az, ön­álló baszk karhatalom bő­vítésére irányuló új elgon­dolásokat hiányolta. Pedig a PSOE külön ki­emelte: elsődleges fontossá­got tulajdonít annak, hogy Baszkföldön az összes ter­rorizmust elutasító párttal együttműködjék az önkor­mányzat folytonos tökélete­sítéséért. Másfelől leszögez­te: a terroristákkal nem le­het tárgyalni. A baloldali radikális Herri Batasuna azonban egyre azt bizony­gatja, hogy a terrorizmus végleges felszámolásához előbb-utóbb tárgyalni kell az ETA-val. Palotás László Értesítjük Tisztelt Vásárlóinkat, hogy építkezéséhez az Épteknél is beszerezheti a noszvaji tufakő falazóblokkot A falazóblokk mérete 190X220X390 mm A megvásárolt árut térítés ellenében le is szállítjuk. Biztosítsa jövő évi falazóblokkigényét előszállítással. Szaktanácsadással szolgál: Bolyki János üzemvezető Géczi György üzletvezető Egri Csillagok Mgtsz Eger, Dr. Münnich F. u. 6. Telefon: 10-844 Telex: 63-222 ÉPTEK - ZÖLDÉRT Házépítők Boltja Külsősor u. 8. Telefon: 12-951

Next

/
Thumbnails
Contents