Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIir. évfolyam, 189. szám ÄRA: 1987. augusztus 12., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A kormány munkaprogram-tervezetének vitája a Kamara elnökségi ülésén A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége kedden ülést tartott. AJ tanácskozáson — Beck Tamás elnökletével — megvitatták a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának tervezetét és kialakították az erre vo­natkozó kamarai állásfoglalást. Az elnökség ülésén részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke is. Folytatódott... Igaz, még csak augusz­tust mutatja a naptár, és kár lenne az idei év gaz­dasági eredményeinek egé­szét minősíteni, ám az el­telt fél esztendő eseményei mégis gondolkodásra kész­tetnek. Tavaly ugyanis csökkent a népgazdaság forrásképződése, ugyanak­kor a tervezettet megha­ladóan növekedett a belső felhasználás. Ami pedig a külkereskedelmi mérleget illeti. 1986-ban 400 millió dolláros passzív egyenleg­gel zárt, és tovább nőtt az ország adósságállománya. Mindezek mellett mun­kánk belső gyengeségei, mint a termelési szerkezet elmaradt hatékonysága, termékeink további csere­arányromlása a világpia­con. itthon viszont az ál­lami támogatások iránti igények növekedése komoly nehézségeket okozott. Em­lékezzünk, a tavalyi költ­ségvetési hiány sajnos az eddigi legnagyobb „rekord­összeget”, 47 milliárdot ért el. Így érthető, hogy az idei terv a termelést és az elosztást befolyásoló poli­tikát hirdette meg, miköz­ben célul tűzte ki az adós­ságállomány növekedésének lassítását, illetve a konver­tibilis elszámolású kivitel fokozását. Az 1987-es start rosszul sikerült, miután a külső és a belső egyensúlyt tekint­ve a korábbi kedvezőtlen folyamatok továbbélésének lehetünk tanúi. Emiatt az elmúlt fél évben módosul­tak a gazdaságpolitika leg­fontosabb céljai. Előtérbe került a belső pénzügyi egyensúly követelménye. Ma már a költségvetési hiány lefaragása szerepel a napirenden. Ha a fél év statisztikai adatait elem­zés alá vesszük, elmond­ható, hogy az ipar telje­sítménye az első negyed­éves élénkülés hatására jú­nius végén meghaladta a. tavalyi év hasonló idősza­kát. mind pedig a tervben előirányzottat. A növeke- kés súlypontjai azonban ellentétesen alakultak, mi­után az átlagosnál lassúbb ütemben nőtt a gépipar termelése, ugyanakkor az alapanyagiparban megállt a hosszabb ideje tartó visz szaesés. Eközben az ener giafelhasználás az egész gazdaságban tovább emel­kedett. Az ipar fokozta kivitelét mind a rubel-, mind a dol­lárelszámolásút. Az impor­tot elsősorban a gépek, a szállítóeszközök, és a be­ruházási javak növelték 1987 első felében. A mező- gazdaságot júliusban ismét aszály sújtotta, amely im­már negyedik éve vissza térő jelenség. Mindez je­lentős károkat okozott. A párt Központi Bizott­ságának július 2-i állás- foglalása a társadalmi-gaz­dasági kibontakozásra, ala­pul veszi az idei év telje­sítményeit. Tehát ennek eredményessége, és tanul­ságai minden bizonnyal rá­irányítják a figyelmet a jövő évi stabilizációs idő­szakra való rátérés lehető­ségeire. Mentusz Károly ETEMES A HIÁNYCIKKEK LISTÁJA - GYENGE A TANSZERELLÁTÁS ■ HASONLÓ HELYZET EGERBEN, GYÖNGYÖSÖN ÉS HATVANBAN Mit, hol, miért, nem mondja meg a Piért, A tanulók népes táborának nagy bánatára meg­kezdődött a vakációból történő visszaszámlálás. A szünidőből hátralévő napok félő, hogy innentől már nagyon hamar elröppennek. Ezért is jó, hogy már most nagyon sokat gondolnak az új tanévre. Visszaérve a nyaralásból, vagy még egy utolsó nagyobb lélegzetű pihenő előtt azon igyekeznek, hogy beszerezzék a Szeptembertől kellékekké váló tanszereket. Mindehhez persze nem kevés türe­lem és kitartás szükségeltetik. Ez derült ki teg­napi körtelefonunk után, amikor is a tanszereket árusítóktól a kínálatról érdeklődtünk. Az egri Széchenyi utcai papírbolt vezetőjét, Hankó Lászlónét nem derítette jó kedvre ez a szezon. Érdek­lődésünkre elmondta, hogy nagyon gyenge az ellátás, majd a hosszú hiánylista so­rolásába kezdett. Ezek sze­rint vízfestéket már több, mint két hónap óta nem tudnak a vevőknek adni. Hiánycikknek számít az A/l-es műszaki rajzlap is, csakúgy mint a műanyag szögmérő. Nem kapható könyvcímke, s az általános iskolák 4—8. osztályosainak tankönyvborító. Nincs sem fehér, sem pedig színes táb­lakréta, iskolai körző. Az elmúlt napokban véget ért tanszervásáron pedig több, mint 1 millió 600 ezer fo­rintos forgalmat bonyolítot­tak. Szeptember közepéig hétmillió forintos árukész­lettel rendelkeznek, csak hát az a kérdés, hogy miből, s mennyi érkezik meg a bolt­ba. Aztán hallhattunk a Pi­ért monopolhelyzetéről, ami szerint maguk az eladók ke­rülnek teljesen kiszolgálta­tott helyzetbe. Vagy megkap­ják ugyanis a már évek óta kért árut. vagy nem. Szinte csak ez a két dolog lehet­séges. Kompromisszum nincs (!), csak üzletvezetői találékonyság ... A másik egri üzletben — ami a Bajcsy-Zsilinszky ut­cában található — sem sok­kal jobb a helyzet. Mint azt Nagyné Berecz Anna vezető­től megtudtuk, a hiánylista szinte megegyezik a már ko­rábban hallottakéval. A tan­szervásáron itt is elkelt kö­zel kétmillió forint értékű áru. Csakhogy ez nem je­lenti azt, hogy ezek a vevők szeptember közepéig nem je­lentkeznek. Mindent ugyan­is egyszerre megvásárolni képtelenség. Aztán ahogy megkezdődik a tanév, a ta­nárok — érthető módon —, elképzeléseik megvalósítása érdekében még jó néhány dolgot szeretnének besze­reztetni a tanulókkal, a már meglévő tanszereiken kívül is. Olyan ez így. mintha mindig sorban állnánk. Mert amikor mi következnénk, ak­kor újra mehetnénk a tü­relmesen várakozó ember­tömeg végére. Mint egy ör­dögi körforgásban. Gyöngyösön, a Mátyás ki­rály úti papírbolt vezetője. Barkóczi Sándor is hason­lókkal szolgált, lévén árui­nak fő forrása az egri Piért, ahonnan az egriek is besze­rezhetnék (ha volna) az árut. Budapestről, Salgótarján­ból. s innen, onnan meg­próbálkoznak a hiánycikkek csökkentésével. több-keve­sebb sikerrel. Szilveszter Pe­temé. a hatvani Horváth Mihály úti papírbolt veze­tője már csak annyit mond, hogy a helyzet ott sem ró­zsás. az egri Piértet pedig nem tartja pontosan szállító partnernek. Ugyanakkor vé­leményéhez hozzátette, hogy ott is kiszolgáltatott helyzet­ben vannak, mert ők sem kapnak a központtól. Mi az igazság ez ügyben? Erről már Lóvási Ferencet, az egri Piért vezetőjét kér­deztük. Mint elmondta, vál­lalatánál központi beszerzés létezik. Ez azt jelenti, hogy megrendelésüket az észak­magyarországi központhoz, Miskolcra továbbítják. Ide tartozik még rajtuk kívül öt lerakat. Ok továbbítják az országos központhoz. Onnan visszaigazolják az árut Mis­kolcra. Miskolcról pedig a további kirendeltségekre. Ez legalább olyan ördögi kör­nek tűnik, mint a boltok előtti sorban állásunk. Ami a Piért mentségére szolgál, az mindössze csak annyi, hogy a szállítók, azaz a gyár­tó cégek sem tartják az idő­pontokat. Félő azonban, ha ezeket a termelőegységeket is felhívjuk, akkor egy újabb partnerre, mondjuk az alap- anyaggyártókra, vagy ki tud­ja kire. mire hivatkoznának. Az mindenesetre megálla­pítható: átírható lenne az ismert reklámszöveg vala­hogy így: Mit, hol, miért, nem mondja meg a Piért... Kis Szabó Ervin Felvételünk az egri Bajcsy-Zsilinszky utcai boltban készült. Ezek a vevők még néhány­szor visszatérni kényszerülnek... (Fotó: Szántó György) Magyar vállalatok külföldi kiállításokon A Hungexpo szervezésé­ben augusztusban és szep­temberben több külföldi ki­állításon mutatják be újdon­ságaikat a magyar vállala­tok. A csehszlovákiai Ceske Budejovicén augusztus 22-én nyíló nemzetközi mezőgaz­dasági vásáron nyolc ma­gyar vállalat vesz részt. A magyar kiállítók elsősorban a búza. és kukoricatermesz­tésben és a dohányfeldolgo- zásban elért eredményeiket ismertetik. Az Agrober ki­állításán a látogatókat kor­szerű kukorica- és burgo­nyatermesztési rendszerek­ről tájékoztatják. A Hunga- rofruct gyümölcsbefőtteket, készételkonzerveket állít ki, a Gabona Tröszt pedig bemutatja az Unicorn-ter- mékcsaládot és számos dié­tás készítményt. Az Ágker Kft. árulistáján vetőmagvak, szeszes italok, fűszerkeveré­kek szerepelnek. A Hungaro- vin hazai gyártású szeszes italokkal, pezsgővel és üdí­tőitalokkal ismerteti meg a kiállítás látogatóit. Szeptemberben több ha­zai kiadó vállalat részt vesz a moszkvai könyvvásáron. A szovjet fővárosban hato­dik alkalommal rendezik meg a könyvkiadók és -ke­reskedők világviszonylatban is rangos találkozóját. Ha­zánkat a nemzetközi bemu­tatón négy kiállító képvise­li. A Kultúra Külkereskedel­mi Vállalat könyveket, posz­tereket, képeslapokat, a Kar­tográfiai Vállalat térképeket, földgömböket, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vál­lalat pedig könyveket állít ki. Az Artis jus színházi ügy­nökség információs irodával áll a kiállítás látogatóinak a rendelkezésére. A minőség ingadozó Kermi-vizsgólatok tapasztalatai A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet szakembe­rei az év első felében 774 budapesti és 330 vidéki bolt­ban. áruházban, raktáriban, Tüzép-telepen, vendéglátó, helyen és kiskereskedőnél ellenőrizték a forgalomban levő áruk minőségét. Megállapították, hogy az élelmiszerek döntő többsé­ge megfelel a szabványok­ban előírt követelményeknek, de a minőség ingadozó. A korábbiakhoz hasonlóan ki­fogástalan egyebek közt a téliszalámi, a száraz kolbá­szok nagy része, közepesnek minősíthetők a lángolt kol­bászok, a debreceni és a lecsókolbász, valamint a virsli, a szafaládé, a krino- lin és a párizsi. A sertéshú­sok egynegyede viszont nem megfelelő, sok a zsíros rész, s szabálytalan a bolti bon­tás. A húskészítményeket elsősorban azért kifogásol­ták az ellenőrök, mert ízük nem eléggé jellegzetes, s a felaprítás is durvább a kel­leténél. A múlt év első fe­léhez viszonyítva nem válto­zott a kenyér minősége. A Kermi ellenőrei a meg­vizsgált 7300 kilogramm ke­nyér 2 százalékánál állapí­tottak meg súlyhiányt, s csak közepesnek minősítet­ték az alföldi kenyeret, va­lamint a fővárosban árusí­tott fehérkenyereket a kis­sé szabálytalan alak. s ese­tenként az élesztős íz miattj Nem tapasztalható javulás a vendéglői adagokban: a megvizsgált meleg ételek ne­gyedrészénél, az égetett sze­szesitalok 19 százalékánál, valamint a kávék 16 száza­lékánál állapítottak meg mennyiségi hiányt. A boltokban, raktárakban ellenőrzött háztartási gépek, tűzhelyek, kályhák között alig akadt gyártási hibás vagy szállítás közben megsé­rült. A híradástechnikai cikkek túlnyomó többsége is megfelel a követelmé­nyeknek. A korábbiaknál több a kifogás az ajtó- és ablakkeretekre, amelyek­nek több mint kétharmada nem felelt meg a minőségi előírásoknak, a felületek durván gyalultak, a borító farostlemezek szélei törede­zettek, a vasalatokat pontat­lanul szerelték fel. A vásárlók panaszai miatt a vállalatok 24 528 termék­ről kértek szakvéleményt a Kermitöl. A reklamációk 72 százaléka jogosnak bizonyult, ez az arány valamivel ki­sebb, mint egy évvel koráb­ban volt. A fél év során a Kermi eddig még forgalomba nem hozott 2796 hazai és 2275 import árucikkről adott szakvéleményt. A hazai gyártók újdonságainak száma a múlt év első felé­hez képest 15 százalékkal növekedett, az importcikke­ké 13 százalékkal csökkent. A hazai új áruk között több volt az élelmiszer és a ru­házati cikk mint tavaly, csökkent viszont az új ipar­cikkek száma. Az import újdonságok 54 országból származnak, a legtöbb Jugo­szláviából és Csehszlovákiá­ból. A partnerek a korábbi­nál kevesebb élelmiszert és ruházati cikket ajánlottak a magyar kereskedőknek, iparcikkből pedig körülbelül annyit, mint a múlt év első felében. A forgalmazás követelmé­nyeit a hazai új áruk 82, az importminták 81 száza­léka elégítette ki. A vizsgált gyártmányok minősége ösz- szességében jobb volt, mint egy évvel korábban, ami­kor a Kermi a bemutatott új termékeknek mindössze 75 százalékát engedte árusí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents