Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-11 / 188. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 11., kedd 3. Új iskolaszövetkezeti formák Szerepet vállalnak az egészségügyben és a környezetvédelemben Az iskolai szövetkezés első szakaszában 1971. és 1985. között Heves megye országosan a legszebb eredményeket tudta felmutatni. Elsőként lett Heves iskolaszövetkezeti megye is, ami azt jelentette, hogy minden áifésznek volt iskolai szövetkezete. Ez az időszak az extenzív fejlődési szakasz vége. Ettől az időponttól kezdve új szervezési formákat kellett keresni. így a már meglévő fogyasztási jellegű iskolaszövetkezés során is fokozottabb mértékben kellett gondot fordítani a tartalmi munkára, másrészt a korszerű program és az oktatási reform szellemében, azokhoz kapcsolódva kellett keresni az újat. Erre az úttörőmunkára szintén megyénk vállalkozott. Elsőként a takarékszövetkezeték területén történt „frontáttörés”. 1985-ben Hatvanban a Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskolában létrehoztuk az ország első takarékszövetkezetét, amely azóta is országosan példa az iskolai szövetkezésben. Ezt követően egymás után, Domoszlón. Kis- nánán. majd a hatvani 3-as Számú Általános Iskolában is alakult iskolai takarék- szövetkezet. Ezek a modern takarékoskodás eszméit hirdetik, a pénzzel való gazdálkodás felelőssége tudatát mélyítik el a tanulókban. Ezenkívül a betétgyűjtés és hitelezés gyakorlása közben megtanítják és ránevelik őket a modern banki eszközök kezelésére. Ilyen formán a Heves megyei takarékszövetkezetek egyre több iskolai takarékszövetkezetben képzett jó szakembert kapnak utánpótlásul. Ma már az iskolai 'takarékszövetkezés a Heves megyei példa nyomán országos mozgalommá vált. Jelenleg a kormányzat egészségügyi programjához kapcsolódva ismét újdonsággal rukkoltak ki Hatvanban, s szintén országosan elsőként és ez ideig egyedülállóan. A Bajza gimnáziumban egészségügyi iskolaszövetkezet alakult gazdálkodási jelleggel. Célja: az egészségmegőrzés nagy ügyének szolgálata. Itt a jóváhagyott működési szabályzat szerint célul tűzték ki az egészséges életmódra való nevelést, az idős, egyedül élő szövetkezeti dolgozók ápolását, a helyi kórház gyermekosztályán a beteg gyermekekkel való foglalkozást, valamint egészségnevelési, elsősegély- nyújtási előadások megrendezését, szakmai továbbképzések szervezését. Mikola Andrea, a diák- szövetkezet egészségügyi ágazatának elnöke közgyűlési beszámolójában erről így adott tájékoztatást: „Célunk többek között az öregek napközi otthonának támogatása, lelki életük ápolása, hétköznapjaik boldogabbá tétele, a keserűség és a fájdalom feledtetése. A munkát 4—5 tagú kiscsoportokban kezdtük el, s hetente 2 alkalommal járnak diákjaink az idős emberekhez. Beszélgetnek velük, meghallgatják életük történetét, ágyhoz kötött, rosz- szul látó néniknek, bácsiknak felolvasnak, hiszen sokuknak ez jelenti a külvilággal való kapcsolatot. A tervezetben gondoltunk az ünnepekre is. Rövid műsorokat állítottunk össze például karácsonyra, nőnapra, anyák napjára és az öregek napjára. Ilyenkor apró ajándékokkal is kedveskedünk nekik. De az idős embereket segítjük bevásárlással, takarítással, esetleg betegápolással is”. Az itteni tagság a kormány nemzeti egészségvédelmi célkitűzéséből kiindulva felhívást bocsátott ki, amely máris országos visszhangot keltett. összefogásra serkentik a megye 44 iskolaszövetkezetéhez tartozó 9 ezer fiatalt a dohányzás, a túlsúlyosság ellen, az egészséges táplálkozás érdekében. Szorgalmazzák a droghasználattal, az iszákossággal, az AlDS-szel kapcsolatos felvilágosítómunkát. De ezen túl is számolhatunk be friss érdekességekről. Egerben a 3-as számú általános iskolai szövetkezetben létrehozták a Mészöv anyagi támogatásával az ország első közművelődési-környezetvédelmi szövetkezetét. íme terveik közül néhány: országosan is elsőként bevezetik a fakultáció keretében a szövetkezeti oktatást, egyelőre csak a 7. osztályosok számára. Évi 63 óra keretében gyarapítják a tanulók ilyen jellegű ismereteiket. Megalakítják a diákírók körét, akik közgyűléseken adnak műsort, megszervezték és működtetik a máris nagy sikerű színjátszó csoportjukat, a Csiribiri együttest. Az év folyamán olvasótábort szer. veznek. Nem feledkeznek meg a környezetvédelemről sem. E téren feladatunk a környezetvédelem célkitűzéseinek megismertetése és gyakorlása. Hallani újabb törekvésekről is, igy például szervezik á számítógépes, a környezetvédelmi, valamint a munkavállaló szövetkezetei is. Iskolaszövetkezeti utaztatási iroda megteremtésével is számolnak. A Heves megyei iskolai szövetkezés ma is a legjobban szervezettek közé tartozik, és a legjelentősebb eredményeket mondhatja magáénak. Ezekben az eredményekben szerepe volt a KISZ-szervezeteknek, az úttörőmozgalomnak. összefogással remélhető, hogy már a közeljövőben újabb figyelemre méltó eredmények születnek itt. Varga László Lekvár — Kanadába Szedik a földiepret a Dré- gelypalánki Szondi György Termelőszövetkezet földjein. Az ország egyik legnagyobb szamócatermelő és feldolgozója az idén a negyvenegy hektáros területről több mint háromszáz tonna gyümölcsöt szüretel le és dolgoz fel. Csehszlovák exportra nyolcvan tonna epret szállítanak. A gyümölcs nagyobb részéből szörpöt, gyümölcspürét és dzsemet készítenek a külföldi vevők részére. Az idén új automata gépsorokat helyezték üzembe, amellyel a termékek gyors és korszerű palackozását segítik elő. Képünkön: az új palackozó gépsoron kanadai exportra készítik a lekvárt. (Fotó: Rigó Tibor — KS) Híd c* r a Sión Szekszárd határában, a 6-os számú főútnál, a régi mellett, tavaly elkészült az új Sió híd. Ezzel egy időben, a Pécsi Közúti Építő Vállalat szekszárdi építésvezetőségének szakemberei megkezdték a régi híd felújítását. A munkával augusztus végére készülnek el. (MTI-fotó: Gottvald Károly) Az idegenforgalom és megyénk (IV/2.) Értékeink köre tovább bővült Idegenforgalmi értékeink köre, megtekintési lehetősége közös összefogás eredményeként, ha szerényen is, de tovább bővült. A Mátra—Bükki Intéző Bizottság az elmúlt évben tárgyalta a Környezetvédelem helyzete és feladatai tárgyú összefoglalót. Az eredmények elismerése mellett a testület megállapította, hogy az eddigieknél hathatósabb intézkedésekre van szükség, különösen a térség vízbázisának védelme, a ivóvízellátás és a csatornahálózat fejlesztése közötti feszültség feloldására. Biztosítani kell az erdők hármas szerepének érvényesülését, a fakitermelésben és a biológiai növekedésben meglevő ellentmondások megszüntetését, az egyensúly helyreállítását a természeti és táji értékeink védelme és fejlesztése érdekében. Eredmények és gondok A Bükki Nemzeti Park, mint intézményrendszer, nagy lehetőségeket rejt magában a környezet- és tájvédelem szervezettebbé tételében. A védelem alatt álló területek nagysága a tájegységekben 50 ezer hektár. Terveik között szerepel a felsötárkányi és szilvásváráéi tájékoztatóközpont kialakítása. Lépéskényszerként jelentkezik a Bükk-fennsík közlekedésének megoldása, a mátrai tájkörzetben a természeti értékek bemutatását szolgáló berendezések létrehozása. A műemléki, helytörténeti emlékeink feltárásában, szűkebb anyagi lehetőségek miatt csak szerény előrelépés történt. Az egri várban az eredményes helyreállító munka tart. Felépült a Dobó-bástya melletti Kerek-torony,-felújításra kerül a múzeum épülete. Befejeződtek az Egri Bazilika rekonstrukciós munkái. Tovább bővült Gyöngyösön az Orczy-kastély bemutatóterme. A különböző kulturális rendezvények köre, amely jelentős idegenforgalmi vonzást jelent, nem bővült, sőt ezen a területen a korábbi évek szerény fejlődése után megtorpanás tapasztalható. Elsősorban a kiemelt üdülő- területhez tartozó településeken. Az Agria nyári programsorozat alig terjed túl regionális jellegénél, tehát idegenforgalmi hasznosítása korlátozott. Ez többek között arra is visszavezethető, hogy a programok időpontjáról és a műsorokról későn születik döntés. így azok ajánlása, értékesítése is gondot okoz. Szilvásváradon az idegen- forgalmi attrakciók száma, színvonala tovább csökkent. A négyesfogatható-bajnokság jó szándék ellenére sem nevezhető nemzetközi versenynek. Időközben az IBUSZ kilépett a közös vállalkozásból, így ez az év sem lesz gazdag kínálatú. Végre el kellene dönteni, hogy milyen vállalkozási formában, kik hasznosítsák azokat a lehetőségeket, amelyek idegenforgalmi szempontból jelentős értéket képviselnek. Az egri Szépasszony-völgy fejlesztésére fordított jelentős összegű támogatás sem hasznosult eddig kellően. A szabadtéri színpad kihasználtsága eléggé szegényes, a helyi művelődési szerveknek volna ezen a területen mit tenniük. A megépített lovaspálya sem funkcionál rendeltetésének megfelelően. A Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet kulturális rendezvényeinek Poroszlón vannak hagyományai. Ez évben Szőke Tisza-rendezvénysorozat- tal megjelent Kisköre. A Mátra és Bükk télen is Különleges földrajzi helyzete és domborzati viszonyai következtében hazánkban a Mátrában a legkedvezőbbek a hóviszonyok, miután a takaró általában 110 napig marad meg. Ez az adottsága biztosítja a terület téli sportolásra való alkalmasságát. Hasonlóan kedvezőek a viszonyok a Bükk- ben. Az elmúlt években az üdülőterületen jelentős téli- sport-fejlesztés valósult meg, azonban ez elmaradt az igényektől. A meglévő létesítmények száma a szükségesnél kevesebb, sok a korszerűtlen, műszakilag is elavult berendezés, az üzemeltetés intézményrendszere sem megoldott. A meglévő létesítmények folyamatos korszerűsítésére, újabb pályák megvalósítására és ezeknek az idegenforgalom számára nyitottá tételére, gazdaságos üzemeltetésére van szükség. A fogadóképesség legfontosabb összetevőit figyelembe véve fejlődött annak ellenére, hogy nem mindenben tudott lépést tartani az igényekkel. Az ivóvízellátás a Mátra—Bükk üdülőkörzet valamennyi településén biztosított. A szennyvízkezelés és -hálózati ellátottság javult. de nem kellően. Fokozódó gondot okoz, hogy a kiemelt területek közül továbbra is megoldatlan a szennyvizek elvezetése a Fel- sö-Mátrában, Bánkúton és Síkfőkútcm. A felső-mátrai fejlesztés előkészítésének gyorsítása szükséges ahhoz, hogy a középtávú tervidőszak végére a létesítmény megvalósuljon. Az említett körzeteken kívül súlyosbodik a helyzet, a vízellátás Eger térségében. Itt jegyzem meg, a megye gyógyté- nyezői jelenleg csak országosan fejtik ki vonzóhatásukat. Az elkövetkezendő évek fejlesztésével elsősorban Egerben és Párádon külföldi tőke bekapcsolásával nagyobb arányú nemzetközi látogatottságot kell elérni, beleértve a gyógyfürdőzés mellett az ivókúra alkalmazását is. Az üdülőterület megközelítését jelentősen javította az M3-as autópálya Gyöngyösig történt megépítése. A belső kapcsolatokat biztosító közlekedési hálózatban azonban a fejlesztések ellenére is további feszültségek tapasztalhatók. így például a Bükk-fennsík megközelítése, a belső közlekedési megoldások. A turizmusban a kínálat egyik alapvető eleme a szálláshely. Megyénkben az utóbbi években történt dinamikus bővülés ellenére 1986-ban 71 hely jutott ezer lakosra. E téren a többi kiemelt tájegység mögött vagyunk. A fajlagos ellátottság mellett a férőhelyek elégtelenségére utal, hogy a becsült szállásigényes keresletnek csupán 22 százaléka valósul meg intézményesen értékesített szálláshelyeken, míg országosan 23 százalék feletti. Ez területenként és időszakonként elutasított igényeket is takar, illetve arra is utal, hogy a kereslet levezetése esetenként gondokkal .párosul. A Mátra—Bükk térségére a férőhelyeken belül a kereskedelmi szálláshelyek, a 27 tájegységet is meghaladó, magas 2/3-os arány a jellemző. Ez általában kedvezőnek minősíthető, ugyanis az e helyeken megszállók többnyire magasabb költés- készségűek. A tervszerű településfejlesztés és -felhasználás, de az ellátás oldaláról is megközelítve is komoly problémaként jelentkezik mintegy 20 ezerre becsülhető magánszálláshely. Ezek egy része a legszebb, a legértékesebb területeken van, olykor „csúfítva” a tájat. Ugyanakkor a meglévő befogadóképességüket kihasználva, szervezéssel jelentős szerepet vállalhatnak a kereslet kielégítésében. Szervezéssel növelhető A vendéglátási feltételek közül a turizmust kiszolgáló bolti kiskereskedelem és vendéglátás többségében lépést tartott az igényekkel. A Mátra—Bükk térségében mintegy 20 százalékra tehető a turisták napi élelmiszerfogyasztásának aránya. Ez elsősorban az élelmiszerboltok leterhelésében jelentkezik. A kínálat turisztikai kereslethez való igazításához tett erőfeszítések a kereskedelmi vendéglátásban eredményt hoztak. A komplex kínálatú üdülőhelyek és az idegenforgalmi szervezőközpontok hálózati ellátottsága a tájegység — benne a megye — átlagánál kedvezőbb és leterheltsége is alacsonyabb. Ami gondként említhető: amíg szezonális forgalmi különbség az idegen- forgalmi elosztóközpontokban nem számottevő, addig főleg a Mátrában a téli sportolási lehetőségek korlátozottsága miatt, a vendéglátó egységek kihasználtsága alacsony. A kereslet prognosztizálása szinte lehetetlen, kiszámíthatatlan. A Mátrában az úgynevezett konténeres program keretéhen létrehozott kereskedelmi egységek kihasználása még várat magára. Ez nemcsak a szervezőmunka fogyatékosságával függ össze. A megye vendéglátása a tervezett csoportok ellátására megfelelő figyelmet fordít. Számottevő gondok ebben nem jelentkeznek. Ami viszont' mégis az, hogy az üzletek külső képe, környezeti kulturáltsága kifogásolható. Tudomásul kell venni, hogy a környezetvédelem célkitűzései nem ellentétesek a kereskedelemmel, az idegenforgalommal. Sőt, a környezeti kultúra az idegenforgalom egyik előfeltétele. A mai eszközhiányos időszakban minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a szervezéssel növelhető kapacitás, a kínálat színesítése. (Folytatjuk) Miskolczl László
