Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

JU NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 11., kedd-A. PRAVDA Adamisin nyilatkozata A nyugati országok még mindig nem válaszoltak ar­ra a múlt év novemberében előterjesztett szovjet javas­latra, hogy az összeurópai folyamat keretében Moszkvá­ban tartsanak nemzetközi konferenciát a humanitárius együttműködés és az embe­ri jogok kérdéseiről — kö­zölte a Pravda hétfői szá­mában megjelent nyilatko­zatában Anatolij Adamisin szovjet külügyminiszter-he­lyettes. A bécsi utótalálkozó na­pirendjén szereplő kérdés­ben a tanácskozás nyugati résztvevőinek többsége az Az Egyesült Államok el­ső ízben vádolta meg nyil­vánosan Iránt nemzetközi hajózási útvonalak elaknásí- tásával. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter Vasárnap a CBS tévétársa­ság „Szemben a nemzettel” című műsorában azt mond­ta, hogy az Egyesült Álla­mok aknákat semmisített meg Kuwait kikötője előtt, „olyanokat, amilyenekkel Irán is rendelkezik”. Wein­berger hozzátette: „pontosan nem tudják, hogy a meg­semmisített aknák irániak voltak-e, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy igen”. időt húzza azon vitatkozva, vajon mennyire jogos a kon­ferencia moszkvai összehí­vása. Nehézségeket támasz­tanak, olyan feltételeket szabnak, amelyek korábban fel sem merültek az összeu­rópai rendezvények lebnoyo- lításánál. A Szovjetuniónak nincs kétsége afelől, milyen kri­tériumok szerint kell meg­tartani a tanácskozást: az összeurópai folyamat gya­korlata meglehetősen egy­értelműen alakult és ezt fogja követni a szovjet fél — mutatott rá Anatolij Ada­misin. Hozzáfűzte, hogy ez A műsorban megszólaltat­ták Irán állandó ENSZ-kép- viselőjét is. aki cáfolta, hogy országa nemzetközi vízi uta­kat aknásítana el. Elismer­te ugyanakkor, hogy a Per­zsa (Arab)-öböl vizében ta­lálhatók iráni aknák is, de hangsúlyozta, hogy aknákat mind Irak, mind Irán elhe­lyez az öbölben. Caspar Weinberger kije­lentette, hogy az Egyesült Államok perzsa(arab)-öböl- beli tevékenységét támogat­ja Szaúd-Arábia, Kuvait és több más térségbeli szövet­séges is. Erről azonban biz­tonsági okokra hivatkozva vonatkozik egyebek között külföldi személyiségek, új­ságírók és mások beutazásá­ra a konferencia idején. A szovjet külügyminiszter­helyettes ezután részletesen szólt a Szovjetunióban vég­bemenő átalakítási folya­mat és a humanitárius te­rület kölcsönhatásáról, az e téren történt változások­ról, többek között a kiutazá­si rendelkezések változásá­ról. Leszögezte: a Szovjet­unió arra törekszik, hogy az emberiességi kérdéseket is a konfrontáció mezejéről az együttműködés területére vigye át. nem közölt részleteket. A hadügyminiszter elmondta azt is, hogy Washington fel­kérte szövetségeseit: szüntes­sék be kereskedelmüket Iránnal. Az öbölben amerikai ha­dihajók kíséretében hajózó újabb kuvaiti tartályhajó- konvoj a legfrissebb hírek szerint útjának háromnegyed részén már túl van. A kon­voj. annak érdekében, hogy elősegítse az aknakeresők munkáját, lelassított, ezért az eredetileg hétfő reggelre tervezett kikötés akár egy nappal is eltolódhat — kö­zölték hajózási források. Közép-amerikai béketerv Reagálások Nyolc latin-amerikai or­szág támogatásáról biztosí­totta a múlt pénteken Gua- temalavárosban aláirt kö­zép-amerikai béketervet. A térség békéjéért mun­kálkodó Contadora-csoport — Kolumbia. Mexikó, Pa­nama és Venezuela —, va­lamint az őt támogató Li­mai-csoport — Argentína, Brazília, Peru és Uruguay — külügyminiszterei a bra­zíliai Sao Paulában tartott tanácskozásukon közleményt adtak ki, amelyben az egyez­ményt a térséget sújtó vál­ság megoldása felé tett fon­tos lépésnek minősitették. A közép-amerikai béke­terv sikere nagymértékben az Egyesült Államok lépé­seitől függ — jelentette ki vasárnap az ABC amerikai televíziós hálózatnak adott interjújában Alejandro Ben- dana, a nicaraguai külügy­minisztérium szóvivője. Ben- dana közölte: a térség bé­kéjének elengedhetetlen fel­tétele, hogy Washington vé­get vessen a nicaraguai el­lenforradalmárok támogatá­sának. A salvadori hazafiak nem hajlandók tűzszünetet hir­detni a Washington támoga­tását élvező Duarte-kormány ellen nyolc éve folytatott harcukban — jelentette be vasárnap Panamavárosban Guillermo Vngo, a Farabun- do Marti Nemzeti Felszaba- dítási Front (PMLN) politi­kai szárnyának a Demokra­tikus Forradalmi Frontnak az elnöke. Közölte, hogy csak akkor hajlandóak le­tenni a fegyvert, ha a kor­mány hirdet tűzszünetet. Un- go azzal indokolta a guate- malai egyezmény tűzszünet­re vonatkozó pontjának el­vetését, hogy a salvadori ha­zafiak jó helyzetben vannak a kormánycsapatokkal szem­ben. A salvadori gerillák részéről ez volt az első rea­gálás a guatemalai béke­tervre. Sztrájk Dél­Afrikában Oél-Afrika történetének legnagyobb sztrájkja kez­dődött az ország arany­ét; szénbányáiban. A 280 ezer sztrájkoló béremelést, jobb munkakörülménye­ket és a faji megkülön­böztetés felszámolását követeli IRÁN rC Külpolitikai kommentárunk Tizennégy élet A LEGFRISSEBB JELENTÉSEK szerint a bon­ni szövetségi gyűlés a parlament illetékes bizott­ságai (a külügyi és a belügyi) elnapolták a dön­tést a tizennégy chilei állampolgár befogadása ügyében. Az ember elolvassa a hírt és felkapja a fejét: nem tévedés ez? Milyen döntést hozhat­nak a Rajna partján chileiek — ráadásul börtön­ben ülő és alighanem hamarosan halálos ítélettel szembenéző — chileiek sorsáról? Az előzmények két szempontból is megkülön­böztetett figyelmet érdemelnek. Egyrészt azért, mert a bonni parlamentben lefolyt vita megint- csak jól érzékelteti, mennyire anakronizmusnak, hosszabb távon tarthatatlannak tartják józanabb nyugati körökben is a chilei Pinochet-rezsimet. Másrészt pedig azért, mert a Német Szövetségi Köztársaságban a chileiek ügye is olyan szikrá­nak bizonyult, amely lá.ngralobbantott bizonyos, a kormánykoalíción belül lappangó — néha nem is nagyon lappangó — ellentéteket. AZ ÜGY TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN a követ­kező: Norbert Blüm, Kohl kormánypártjának, a CDU-nak a tagja, a bonni kabinet munka- és szo­ciális ügyekkel foglalkozó minisztere a napokban a chilei fővárosban, Santiagóban járt és ott elég fontos személyiségnek minősítették ahhoz, hogy a tábornok-elnök színe elé kerüljön. Itt szokatlan és emlékezetes párbeszédre került sor a vendég és a házigazdája között. Blüm ugyanis, tiszteletre méltó bátorsággal mellőzve a protokolláris (sőt, egyes vélemények szerint a diplomáciai) szempon­tokat, közölte Pinochettel, mi a véleménye hatal­mi módszereiről és menedékjogot ajánlott fel az életveszélyben lévő bebörtönzötteknek. A MEGFIGYELŐK SZERINT a gesztus hazai visszhangja van olyan érdekes, mint maga az ajánlat. Miközben ugyanis Blüm santiagói útja osztatlan elismerést váltott ki az ellenzékben lé­vő szociáldemokratákból (de a polgári demokra­ták, sőt a kormánytöbbség bázispártja, a CDU so­raiban is), a bajor CSU részéről össztűz fogadta. A müncheni vádak szerint a szövetségi miniszter a chileiek befogadásának felajánlásával akart sza­vazatokat szerezni a politikai skála jobbközép szférájában. A bajor harag annál meglepőbb, hi­szen Franz Josef Strauss pártja,« CSU hagyomá­nyosan szoros párt- és kormányszövetségben mű­ködik együtt Kohl és Blüm CDU-jával. A vita akadémikusnak tűnik; Augusto Pinochet­nek nem szokása külföldre engedni foglyait. Harmat Endre ( Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1987. augusztus 10-től augusztus 16-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb (%) Kamat­fiz. dátuma Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 105,25 106,75 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 105,75 107,25 Borsodi Iparcikk II. 11 íi. ti. 1985—91 105,75 107,25 Borsodi Ruh. Kér. V . 11 11. 0L 1985—91 105,75 107,25 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 103,25 104,75 BUBIV 11 11. 03. 1985—91 104,75 106,25 DÉLKER I. 11 03. 20. 1985—91 101,75 103,25 OOMUS ii 12. 10. 1984—90 105,00 106,50 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 105,75 107,25 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 101,75 103,25 Heves Megyei Iparcikk ii 02. 23. 1987—93 102,25 103,75 Kaposvári Volán 11 12. 01 1985—92 105,25 106,75 Kecskeméti V. T.KK. I. 11 01. 06. 1986—91 115,00 116,50 KSZE 11 12. 15. 1986—92 104,50 106,00 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 102,75 104,25 Napsugár Ruh. Szőv. 11 09. 24. 1985—91 107,50 109,Oü PIERT—1. 11 06. 30. 1984—91 98,75 100,25 PIEBT—II. 11 04. 11. 1985—92 101,25 102,75 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 99,75 101,25 SKALA—II. 11 05. 0«. 1985—92 100,50 102,00 SKALA III. 11 05. 15. 1985—92 100,25 101,75 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10. 15. 1986—92 106,75 108,25 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29i 1985—93 106,00 107,50 TSZKER 11 10. 01. 1985—91 106,75 108,25 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: AGRAR—I. ÍZ 07. 01. 1985—93 99,00 100,50 AGRAR— II. 11,5 04. 01. 1986—94 101,00 102,50 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 99,75 101,25 OKHB Rt. II. 11,5 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Jelenleg kapható kötvények: MALOM—II. 11 07. 01. 1987—95 98,50 100,00 PHYLAXIA 11 06. 01. 1987—94 99,00 100,50 Répcelak! N. K. T. 11 06. 01. 1987—94 99,00 100,50 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme mi­att nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. Egri és Hatvani Bankszervétől kérhető. Samun: „Libanon tigrise” A muzulmánok lakta Nyugat-Bejrútban csak „tigrisnek” (néha - „rókának”) nevezték Camille Samunt. A 88. évében elhunyt volt államfő utolsó pillanatig Libanon politikai életének egyik befolyásos alakítója volt, aki bátorságával tiszteletet vívott ki magának ellenfelei körében is. Kórházi ágyon hunyt el (libanoni vezető politikusok között ritka­ság), de mindenki emlékezett még arra, amikor az ellene megkísérelt öt vagy hat me- réhylet egyike után, véres ingben azt kiáltotta: „Életünket is Libanonért!” — Ezt mél­tányolta barát és ellenfél egyaránt. Mindig „ellene” volt an­nak. ami éppen készült. El­lenezte a francia mandátu­mot (később azért Párizs híve lett). Szembeszállt a nasszerista haladó hullám­mal, s élete végéig a Nyu­gat legjobb barátja maradt Libanonban. Foggal, köröm­mel küzdött a palesztinok libanoni jelenléte ellen, de azért a palesztin ügy bajno­kának is vallotta magát. Fellépett Szíria libanoni je­lenléte ellen, de azért Da­maszkusz szót tudott érteni vele. Az 1900-ban született Sa­mun 1952—58 között töltöt­te be Libanon államelnöki tisztét. Az ő elnöksége ide­jén alakult ki az úgynevezett „romantikus Libanon, ro­mantikus Bejrút”. A fővá­ros utcáin százféle náció tengerészei kóboroltak, idős angol hölgyek menekültek ide a ködös Albionból, arab menekültek árasztották el a várost, mert Libanonban ak­koriban a különböző kultú­rák és a különféle meggyő­ződések szabadon érvénye­sültek, megfértek egymás mellett. Jött, dőlt a pénz, és félszáz külföldi bank nyitott képviseletet Bejrútban, az olajdollárokat forgató arab bankokról nem is szólva. Kémek, csavargók, világfi­ak Bejrútban kerestek me­nedéket, kalandot, feloldo- zást. Kim Philby is Bejrút­ban „tűnt el” annak idején, választott új hazája felé. Prostituáltak és arab politi­kusok intézték itt ügyletei­ket. Ehhez egy korszak is kel­lett persze — meg Camille Samun, a maga liberális gazdaságpolitikájával, sza­bad kultúrafelfogásával, és azzal az elképzelésével, hogy Libanonból „igazi Svájcot" csinál. Elnöksége idején Li­banon, ha nem is Svájc, „igazi Fönícia” lett: keres­kedelmi központ és kereszt- út, amelyen mindenki meg­fordult, jó egyetértésben, megférve egymással. Samun képzettségére néz­ve jogász volt. Libanonban mérhetetlen tisztelet övezi mindmáig a jogászokat, autó­ik rendszámtábláin Justitia integet, és az utolsó meg­választott 99 képviselő több mint egyharmada jogász, csa­varos eszű, dörzsölt üzlet­ember. Pontosan olyan em­berek, akikre Libanonnak szüksége volt. Ma már in­kább gerillavezérek kelle­nek. . Samun 1929 óta, kis meg­szakítással állandóan részt vett az ország politikai éle­tében. Nemcsak elnök volt, hanem sok kormány minisz­tere is. Még 1987 augusztu­sában sem múlhatott el tv- híradó Bejrútban Samun nélkül. A 87 éves „tigris” a jelenlegi ügyvezető kormány­ban pénzügyminiszteri posz­tot töltött be. Hatalmas vi­tába bonyolódott Szelim el- Hossz ügyvezető miniszter- elnökkel a benzin és a liszt állami támogatásának eltör­léséről. Samun persze a tá­mogatások megszüntetését sürgette. Camille Samun Karmai Dzsumblattal. Pierre Dzse- majellel, Fuad Sehabbal és Rasid Karamival Libanon alapítói és klánfőnökei kö­zé tartozott? egyike volt az utolsóknak közülük. ,A fia­taloknak még modoruk sincs” — mondta szombaton egy szunnita személyiség, aki egyáltalán nem titkolta, hogy fájlalja Samun — a keresztény ellentábor egyik vehetője — elhunytat. „A ré­giek tudtak beszélni, politi­zálni, a fiatalok csak lövöl­döznek” — mondta szomo­rúan. A mai Libanonban nem titkolják, hogy Samun távo­zása alaposan megkavarhat­ja a politikai kártyákat, és „árnyéka” még hosszú ideig rávetül Libanonra. Amin Dzsemajel jelenlegi államfő folyamatosan „atyai jó taná­csokat” kapott Samuntó), s nem túlzás' azt állítani, hogy keresztény oldalon Samun volt a „világi pátriárka”, aki nélkül politikai döntés nem születhetett meg. A szombati libanoni la­pok — a muzulmánok is — feltették a kérdést: hogyan lehet Libanont elképzelni Samun nélkül? A tudósító, aki eléggé megismerte ezt az országot, egyetért ezzel. Dany Samun, az idős Samun fia. apjának nyomdokaiba igyekszik lépni: ő az egyik önjelölt a jövő szeptember­ben esedékes elnökválasz­tásra. De Dany Samun már a libanoni -politikusok má­sodik nemzedéke. Nagy a különbség. A testőrei körében ma­darakra vadászó Samun, akit Valid Dzsumblatt, a drúz HSZP vezetője csak „kedvenc ellenfeleként” emle­getett, Libanon politikai éle­te vitathatatlan nagymeste­rének számított. Jobboldali volt, és maronita keresztény. 1958-ban ő hívta be Liba­nonba az amerikai tenge­részgyalogosokat, mert a li­banoni belső bajok koránt­sem újkeletűek. Samun épp­úgy részes ezekben a belső bájokban, mint elődei vagy utódai. Felelős értük, s azért a zűrzavarért, amely­be mára torkollott a sok vallási, etnikai, szociális és gazdasági feszültség. De vitathatatlan, hogy Ca­mille Samun halálával kor­szak zárult le az országban. Ez már a második nemze­dék időszaka: az ellenséges­kedés foka vetekszik az elő­ző nemzedékével, csak ép­pen pusztítóbb, gyilkosabb. Fodor György i

Next

/
Thumbnails
Contents