Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-10 / 187. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 10., hétfő 3. Ildók, feltételek, remények Heves, sőt szenvedélyes vita bontakozott ki a tervezett adóreform körül: a közgazdászok körében, a szaklapokban, a legkülönbözőbb testületekben, bizottságokban mérlegelik az adóreform várható hatását, kedvező és kedvezőtlen következményeit. A szenvedélyesség oka egyfelől — és elsősorban — az, hogy a jövedelemközpontosítás zsebre megy mind a gazdálkodó szervezetek. mind a személyek esetében. Másfelől az előzetes vita lehetősége újdonság, hiszen korábban alig volt példa arra, hogy egy döntő lépés megtétele előtt a kormányzat nyilvánosságra hozza elképzeléseit. Az új lehetőség, az előzetes vita lehetősége, a felgyülemlett indulatokat is a felszínre hozza, miáltal a vita még szenvedélyesebbé válik. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni azt az angol minisztert, aki a Nagy-Britan- niában járt, az ottani adórendszert tanulmányozó magyar bizottságnak a következőket mondta: „Uraim, fogadjanak meg egy jó tanácsot. Türelem, csak türelem! Lám. nálunk már egészen szépen kezd kialakulni a helyzet.”. Azaz, már kezdenek rendeződni a viszonyok abban a Nagy-Britan- niában, amelyben 1973-ban, tehát 14 évvel ezelőtt vezették be a hozzáadott értékadót ... Vagyis, a mai magyarországi széles körű vitát még csupán az eszmecserék kezdetének tekinthetjük, hiszen a nemzetközi — és távolról sem csak angliai — tapasztalatok azt mutatják, hogy az adórendszer sok évvel a bevezetése után is módosul. Bizonyára így lesz ez majd nálunk is, hiszen lehetetlen már az első menetben minden tényezőt, minden részletkérdést optimálisan kialakítani. •De egyáltalán: miért van szükség az adóreformra? A válaszhoz már meg kell különböztetnünk a két adónemet: az általános forgalmi adót — más néven a hozzáadott értékadót — amely a gazdálkodószervezeteket érinti, és a személyi jövedelemadót. amelyet a magánszemélyek fizetnek. Mindkét kör eddig is fizetett adót, sőt, adókat. de erősen elavult szempontok szerint, korszerűtlen módon. A vállalati jövedelemelvonás jelenlegi rendszerében túlságosan nagy a közvetlenül fizetett, direkt adók aránya, és túlságosan kicsi a forgalomban realizálódó adóké. Igen sok vállalat mentességet, kedvezményt élvez, illetve állami támogatást kap, és így — az adók és a támogatások átláthatatlan dzsungelében — lehetetlen tájékozódni. A sokféle címen fizetett adó. és a sokféle címen nyújtott támogatás eltorzítja az árakat; a mai viszonyok között azt sem lehet biztonsággal megállapítani. hogy egy-egy termék mekkora értéket képvisel, hogy valamely vállalat tevékenysége valójában nyereséges-e vagy veszteséges. Az általános forgalmi adó bevezetésétől tehát a többi között az is váhható, hogy viszonylagos világosságot teremt az értékrendben. Emellett az általános forgalmi adó rendszere olyan, hogy megnehezíti a különféle támogatások rejtett nyújtását, ezzel segíthet visszaszorítani a veszteséges tevékenységek állami finanszírozását. Elméletben tehát korszerűsítheti a gazdaságot: módot nyújthat a veszteséges tevékenységek felszámolására, a jövedelemtermelő képesség fokozására, az eredményérdekeltség, az exportérdekeltség javítására. Elméletben, mert ezek a hatások csak akkor bontakozhatnak ki. ha együtt járnak a gazdasági reform folytatásának egyéb módjaival, például azzal, hogy az állam különböző kötöttségek beépítésével kevésbé avatkozik be a gazdálkodásba, és szabadabb utat enged a piaci folyamatoknak. Ameny- nyiben a kötöttségek nem csökkennek, önmagában az adórendszernek nem lehet igazán kedvező hatása sem a hatékonyságra, sem a szerkezetváltásra. A személyi jövedelemadó a mainál igazságosabb közteherviselést céloz meg. Lehetőséget nyújt arra, hogy a kiugróan magas jövedelmekből többet vonjon el az állam, és megfelelő adósávok és adókulcsok alkalmazásával jobban differenciáljon. Sokakat aggaszt, hogy eddig nem fizettek adót, ezután pedig fognak, tehát — feltételezik — jövedelmük csökken. A feltételezés a bérből élők többségét illetően téves. Akiknek nincsenek mellékes jövedelmeik, másod- és harmadállásaik, azok terhei nem növekszenek : bérüket munkaadójuk bruttósítja. Bár a személyi jövedelem- adó kapcsán gyakran szó esik a láthatatlan jövedelmek megadóztatásáról is, valójában nem kell attól tartani, hogy aki a szomszéd vízcsapját megjavítja, a szomszéd kertjét megkapálja, az ezután a mellékes jövedelme után adót fog fizetni. Sőt, az előjelek szerint a borravalót sem . fogja a? új rendszer megadóztatni. Á láthatatlan jövedelmek közül inkább csak azokat sikerül majd felszínre hozni és megadóztatni, amelyek termelői, szolgáltatói. kereskedelmi tevékenységből származnak, és jelentősebb összegűek. A lakosság szélesebb rétegeit érinti a kamatjövedelem tervezett megadóztatása, hiszen takarékbetét vagy kötvény szinte minden háztartásban van. Itt azonban ugyanazzal -lehet számolni, mint a bérek esetében: a kamatokat feltehetőleg úgy növelik, hogy a betét- és a kötvénytulajdonosok a pénzüknél maradjanak. Hogy minek egyidejűleg' adni és elvenni, azaz növelni a kamatot, és befizettetni az adót? Abból a meggondolásból, hogy ha a munkából származó jövedelem adóköteles, akkor a tőkejövedelemnek is adókötelesnek kell lennie. Csak így lesz teljes, logikus és következetes a rendszer; csak akkor, ha minden jövedelem adóköteles lesz. A lakosság széles rétegeit nem maga az adóreform, az adózási kötelezettség fogja igazán érinteni, hanem inkább az új adórendszer várható inflációs hatása. Maga az adóreform ugyanis önmagában "nem változtatja meg az összes társadalmi jövedelem megoszlási arányát a három nagy szféra: a lakosság, a gazdálkodószervezetek és az államháztartás között. Vagyis alaptalan az az elképzelés, amely szerint a költségvetés deficitjét az adóbevételekből kívánnák mérsékelni vagy megszüntetni. A költségvetés mérlegét csakúgy, mint az ország külföldi fizetési mérlegét, a gazdaságpolitika javítani — hosszabb távon egyensúlyba hozni — kívánja ugyan, ám ennek nem az adóreform az eszköze. Hogy valójában milyen módon lehetséges ezeket a mérlegeket kiegyensúlyozni, az már egy másik cikk tárgya lehet, de azt itt is le kell szögezni hogy számolnunk kell a fogyasztás mérséklésével — függetlenül az adóreformtól. Az egyszerűség kedvéért úgy írtunk az adóreformról, mint tényről, holott az egyelőre csupán tervezet, elképzelés. A tervezetet az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka elé terjesztik; legkorábban akkor emelkedhet törvényerőre. Addig azonban folytatódik a vita mind a tervezet egyes kitételeiről, mind pedig az új adónemek bevezetésének időpontjáról. G. Zs. Feltalálók kisüzeme Erzsébeten Az Állami Fejlesztési Bank és a Kisiparosok Országos Szövetsége 1982-ben azzal a céllal hozta létre a NOVOKI-t, a Kisüzemi Innovációs Irodát, hogy felkarolja és menedzselje azokat az elképzeléseket, amelyekkel a feltalálók és újítók felkeresik az irodát. A NOVIKI kivitelező üzemében, Pesterzsébeten megvalósulhatnak a korábbi elképzelések az egy-két éves határidőt mintegy három hónapra csökkentve (MTl-fotó: Balaton József) AZ IDEGENFORGALOM ÉS MEGYÉNK (IV/1.) Az előrehaladás egyik fontos eleme 1'Napjainkban az idegenforgalom politikai és gazdasági jelentősége egyre növekszik, amely egyben aláhúzza szerepét, fontosságát országunk, megyénk egész életében, annak fejlődésében. A turizmus, különösen a nemzetközi idegenforgalom alakulását, mozgását a gazdasági vonatkozások mellett alapvetően befolyásolja a politikai helyzet, a közbiztonság. Különösen napjainkban egyik eszköze a népek közötti kapcsolatteremtésnek, egymás szokásai megismerésének. A nemzetközi politikában hozzájárul a feszültség mérsékléséhez. Gazdasági súlyát tekintve az idegenforgalom az olajipar után második helyen áll a világon. A bel- és külföldi turizmusban elért összeg 1985-ben közel 6Q0 milliárd dollárt tett ki. Ha a jelenlegi fejlődés folytatódik, kétezerre az idegenforgalom válhat a világ legjelentősebb „iparává”. Két tájegység Az idegenforgalom növekedése hatást gyakorol a fogadóterületen élők élet~ és szemléletmódjára is. iíülön is ki kell emelni környezetformáló, település fejlődését segítő hatását. A fogadókapacitás elemeinek kiépülésével a helyi lakosság ellátását is javítja, többlet munkaalkalmat hoz Tétre. A felsorolt néhány dolog meggyőzően bizonyítja, hogy saját elhatározásaink kialakításában az eddigieknél jobban számításba kell venni — és aktív cselekvéssel többet tenni főleg Heves megyében a tájegységek által kínált lehetőségek gyorsabb ütemű hasznosítására. Más szóval a megye idegenforgalmának fejlesztése a terület gazdasági előrehaladásának is egyik fontos elemévé vált. Így a következő években a fejlesztendő ágazatok közé tartozik. különösen megyénkben, ahol az adottságok csaknem minden formája megtalálható. Az idegenforgalmi kiadványokban általában úgy kezdődik a bemutatás: tudje-e ön, hogy van Magyar- országnak egy olyan megyéje, ahová bármikor érkezik, minden évszakban megtalálja mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy jól érezze magát. Ez Heves. Az ország egyetlen megyéje vagyunk, ahol két üdülőkörzet van, a Mátra—Bükk kiemelt üdülőterület és a Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet. Ritkán találkoznak egyazon területen a természeti szépségek és a történelmi műemlékek. A dolgok inkább úgy szoktak rendeződni, hogy ahol megvan az egyik, hiányzik a másik s fordítva. Heves megyé kivétel, itt nemcsak a természeti szépségek, erdők, üdülőhelyek, tehát a pihenés, kirándulás célpontjai találhatók, de a gazdag történelmi emlékek is végtelen bőségben, gondoljunk csupán Egerre. A Mátra—Bükk kiemelt üdülőterület közel 70 százaléka Heves megyében található. A Balaton után a legtöbb idegenforgalmi települést fűzi fel, a vonzóerők összesített pontértékei alapján a második helyen áll. Az itt található helységek 2/5-e országos, négy település nemzetközi vonzással rendelkezik. Az ország üdülési helyeinek tíz százaléka itt van. A Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet a fiatalabb, de egy egyre izmosodó, a vízi sportok, a horgászok paradicsoma. Az országgal szemben a külföldi és a lakossági turizmus igényeinek lendületes növekedése az elmúlt évtizedekben a kereslet-kínálat között nemkívánatos feszültségeket hozott létre, illetve konzervált. A kibontakozó és dinamikusan növekvő kereslet egyértelművé tette, hogy az idegenforgalom fogadási készségének fejlesztésével, annak kívánatos területi elosztásával, a költési lehetőségek növelésével offenzíven szükséges foglalkozni. Az országban a harmadik A Minisztertanács a 2006/1979. számú határozatával a Mátra—Bükk tájegységet kiemelt üdülőterületté nyilvánította. Ennek révén a terület úgymond „zöld utat” kapott a kínálat fejlesztésében. A kiemelés érezhető változásokat hozott a körzet fogadási feltételeiben. Ennek ellenére a térség számos kiváló adottsága még jelenleg is csak lehetőségként vehető számításba. Tehát még nem vált képessé arra, hogy elérje az őt megillető idegenforgalmi rangot. A lehetőség további kiaknázását több szempont is sürgeti. Így a feladat aktualitását többek között fokozza, hogy az M3-as út Gyöngyösig elkészült. Budapest közelsége ugyanis felértékeli a tájegység jelentőségét, illetve a Közép-Tisza. vidéki üdülőkörzettel összekapcsolva a Balaton zsúfoltságának megszüntetését célzó határozatok végrehajtását segítheti. A Mátra—'Bükk üdülőterület a legkeresettebb körzetek látogatottsági sorrendje alapján az országban a harmadik. Az egy lakosra vetített éves idegenforgalmi népesség a 27 tájegység hasonló mutatójával azonpsnak tekinthető. ( Becslésünk alapján az úgynevezett csúcsnapokon a tájegységen 63 ezer vendég jelenlétével kell számolni, a Dunakanyarban ez 130 ezerre tehető. Azaz, a térség iránt megnyilvánuló turisztikai kereslet így sem éri el azt a nagyságot, amelyre vonzásadottságaiból reálisan következtetni lehetne, illetve az évszaki kereslet még nem tükrözi a körzet kívánatos téli arculatát. A Mátra—Bükk térsége biztosítja a tájegységi külföldi keresletnek 9,8, a szállásigényből pedig 11 százalékát. Az ár- és árfolyam- változásokat is figyelembe vévé több mint hárommil- liárdra tehető a teljes idegenforgalmi összköltés. A szervezőközpont: Eger Az idegenforgalmi kereslet elemzésénél a kereskedelmi szálláshelyek és a szociáltu- risztikai létesítmények elért vendégforgalmára vonatkozó adatokból célszerű kiindulni. A megye kereskedelmi szálláshelyeit az elmúlt évben 293 ezer vendég kereste fel, tehát négy százalékkal több, mint 1985- ben. Az eltöltött vendégéjszakák száma 1,5 százalékkal növekedett, ugyanakkor az átlagos tartózkodási idő némileg csökkent. Ez utóbbi egyben a soron következő tennivalókra is utal az idegenforgalmi szervezőirodák, vállalatok felé. A vendégszám alakulására jellemző, hogy a belföldi vendégforgalom bázisszintű volt, a külföldiek száma 1,9 százalékkal nőtt. A turizmus szervezőközpontja Eger, ahol a vendégek 50—60 százaléka vesz igénybe szálláshelyet. A felső Mátra szálláshelyeinek hiánya a forgalmi arányokban is tükröződik. Vendégforgalmunkban a szezonális jelleg t.o- vábbra is erőteljes. Az idegenek több mint egyharma- da júliusban és augusztusban látogat megyénkbe. Ez különösen a külföldiek látogatottságára jellemző, míg a belföldi forgalom eloszlása egyenletesebb. Beható elernzést igényelnek a nem szezonálisan üzemeltetett egyéb szállástípusba tartozó létesítmények kihasználtsá- gi mutatói. A Közép-Tisza vidéki üdülőterületen jelenleg a népesség hétvégeken eléri a 20 ezret. Ezek jó jésze horgász, aki a kedvező lehetőségek miatt keresi fel a tározót. A másik nagy vonzerő a szabadvízi fürdőzés. Kiskörén tavaly megnyílt szabadstrandot, különösebb hírverés nélkül több ezren látogatták. Az országoshoz hasonlóan megyénkben is növekvő a szociálturisztikai létesítmények iránti igény. Erre jellemző, hogy Heves megyében a három balaton- parti megye után a legnagyobb — mintegy 1 millió éjszaka — az üdülési szálláshelyek éves vendégforgalma. Ezek mintegy tíznapos átlagos tartózkodási ideje az idegenforgalmi értékekkel való széles körű megismerkedést tesz lehetővé. Helyeseljük és támogatjuk a SZOT törekvéseit az üdülők többcélú hasznosításában. A továbblépés egyik feltétele. hogy utazási irodáink a jövőben aktívabb kezdeményezést folytassanak a szabad SZOT- és vállalati üdülőkapacitások kereskedelmi célú idegenforgalmi kihasználásának fokozására. Fontosnak tartom megvizsgálni az együttműködés hatékonyabb formáit, az ér- , dekeltség növelésének további lehetőségeit. Az elmúlt évben tovább bővült a szállásigényes ifjúsági turizmus. A megye általános iskoláinak mintegy 20 százaléka vett részt nyári táborozáson, nőtt a vándortáborok népszerűsége. Előrelépés történt az ifjúság részére fontos alapvető információk tekintetében. Elkészült az első ifjúságot érintő kiadvány. (Folytatjuk) MiskolQzi László
