Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 10., hétfő 3. Ildók, feltételek, remények Heves, sőt szenvedélyes vita bontakozott ki a tervezett adóreform kö­rül: a közgazdászok kö­rében, a szaklapokban, a legkülönbözőbb testü­letekben, bizottságokban mérlegelik az adóre­form várható hatását, kedvező és kedvezőt­len következményeit. A szenvedélyesség oka egy­felől — és elsősorban — az, hogy a jövedelem­központosítás zsebre megy mind a gazdálkodó szer­vezetek. mind a szemé­lyek esetében. Másfelől az előzetes vita lehető­sége újdonság, hiszen korábban alig volt példa arra, hogy egy döntő lé­pés megtétele előtt a kormányzat nyilvános­ságra hozza elképzelé­seit. Az új lehetőség, az előzetes vita lehetősége, a felgyülemlett indula­tokat is a felszínre hoz­za, miáltal a vita még szenvedélyesebbé válik. Ezzel kapcsolatban érde­mes idézni azt az angol mi­nisztert, aki a Nagy-Britan- niában járt, az ottani adó­rendszert tanulmányozó ma­gyar bizottságnak a követ­kezőket mondta: „Uraim, fo­gadjanak meg egy jó taná­csot. Türelem, csak türe­lem! Lám. nálunk már egé­szen szépen kezd kialakulni a helyzet.”. Azaz, már kez­denek rendeződni a viszo­nyok abban a Nagy-Britan- niában, amelyben 1973-ban, tehát 14 évvel ezelőtt vezet­ték be a hozzáadott érték­adót ... Vagyis, a mai magyaror­szági széles körű vitát még csupán az eszmecserék kez­detének tekinthetjük, hiszen a nemzetközi — és távolról sem csak angliai — tapasz­talatok azt mutatják, hogy az adórendszer sok évvel a bevezetése után is módosul. Bizonyára így lesz ez majd nálunk is, hiszen lehetetlen már az első menetben min­den tényezőt, minden rész­letkérdést optimálisan ki­alakítani. •De egyáltalán: miért van szükség az adóreformra? A válaszhoz már meg kell kü­lönböztetnünk a két adóne­met: az általános forgalmi adót — más néven a hoz­záadott értékadót — amely a gazdálkodószervezeteket érinti, és a személyi jöve­delemadót. amelyet a ma­gánszemélyek fizetnek. Mindkét kör eddig is fize­tett adót, sőt, adókat. de erősen elavult szempontok szerint, korszerűtlen módon. A vállalati jövedelemelvonás jelenlegi rendszerében túlsá­gosan nagy a közvetlenül fi­zetett, direkt adók aránya, és túlságosan kicsi a forga­lomban realizálódó adóké. Igen sok vállalat mentessé­get, kedvezményt élvez, il­letve állami támogatást kap, és így — az adók és a tá­mogatások átláthatatlan dzsungelében — lehetetlen tájékozódni. A sokféle cí­men fizetett adó. és a sok­féle címen nyújtott támoga­tás eltorzítja az árakat; a mai viszonyok között azt sem lehet biztonsággal meg­állapítani. hogy egy-egy ter­mék mekkora értéket kép­visel, hogy valamely válla­lat tevékenysége valójában nyereséges-e vagy vesztesé­ges. Az általános forgalmi adó bevezetésétől tehát a többi között az is váhható, hogy viszonylagos világosságot te­remt az értékrendben. Emel­lett az általános forgalmi adó rendszere olyan, hogy megnehezíti a különféle tá­mogatások rejtett nyújtását, ezzel segíthet visszaszoríta­ni a veszteséges tevékenysé­gek állami finanszírozását. Elméletben tehát korszerű­sítheti a gazdaságot: módot nyújthat a veszteséges tevé­kenységek felszámolására, a jövedelemtermelő képesség fokozására, az eredményér­dekeltség, az exportérdekelt­ség javítására. Elméletben, mert ezek a hatások csak akkor bonta­kozhatnak ki. ha együtt jár­nak a gazdasági reform foly­tatásának egyéb módjaival, például azzal, hogy az ál­lam különböző kötöttségek beépítésével kevésbé avat­kozik be a gazdálkodásba, és szabadabb utat enged a piaci folyamatoknak. Ameny- nyiben a kötöttségek nem csökkennek, önmagában az adórendszernek nem lehet igazán kedvező hatása sem a hatékonyságra, sem a szer­kezetváltásra. A személyi jövedelemadó a mainál igazságosabb köz­teherviselést céloz meg. Le­hetőséget nyújt arra, hogy a kiugróan magas jövedelmek­ből többet vonjon el az ál­lam, és megfelelő adósávok és adókulcsok alkalmazásá­val jobban differenciáljon. Sokakat aggaszt, hogy ed­dig nem fizettek adót, ez­után pedig fognak, tehát — feltételezik — jövedelmük csökken. A feltételezés a bérből élők többségét ille­tően téves. Akiknek nin­csenek mellékes jövedelme­ik, másod- és harmadállá­saik, azok terhei nem nö­vekszenek : bérüket munka­adójuk bruttósítja. Bár a személyi jövedelem- adó kapcsán gyakran szó esik a láthatatlan jövedel­mek megadóztatásáról is, valójában nem kell attól tartani, hogy aki a szomszéd vízcsapját megjavítja, a szomszéd kertjét megkapál­ja, az ezután a mellékes jö­vedelme után adót fog fi­zetni. Sőt, az előjelek sze­rint a borravalót sem . fog­ja a? új rendszer megadóz­tatni. Á láthatatlan jöve­delmek közül inkább csak azokat sikerül majd felszín­re hozni és megadóztatni, amelyek termelői, szolgálta­tói. kereskedelmi tevékeny­ségből származnak, és jelen­tősebb összegűek. A lakosság szélesebb ré­tegeit érinti a kamatjövede­lem tervezett megadóztatá­sa, hiszen takarékbetét vagy kötvény szinte minden ház­tartásban van. Itt azonban ugyanazzal -lehet számolni, mint a bérek esetében: a kamatokat feltehetőleg úgy növelik, hogy a betét- és a kötvénytulajdonosok a pén­züknél maradjanak. Hogy minek egyidejűleg' adni és elvenni, azaz növelni a ka­matot, és befizettetni az adót? Abból a meggondolás­ból, hogy ha a munkából származó jövedelem adókö­teles, akkor a tőkejövedelem­nek is adókötelesnek kell lennie. Csak így lesz teljes, logikus és következetes a rendszer; csak akkor, ha minden jövedelem adóköte­les lesz. A lakosság széles rétege­it nem maga az adóreform, az adózási kötelezettség fog­ja igazán érinteni, hanem inkább az új adórendszer várható inflációs hatása. Maga az adóreform ugyan­is önmagában "nem változ­tatja meg az összes társa­dalmi jövedelem megoszlá­si arányát a három nagy szféra: a lakosság, a gazdál­kodószervezetek és az ál­lamháztartás között. Vagyis alaptalan az az elképzelés, amely szerint a költségvetés deficitjét az adóbevételek­ből kívánnák mérsékelni vagy megszüntetni. A költségvetés mérlegét csakúgy, mint az ország kül­földi fizetési mérlegét, a gaz­daságpolitika javítani — hosszabb távon egyensúlyba hozni — kívánja ugyan, ám ennek nem az adóreform az eszköze. Hogy valójában mi­lyen módon lehetséges eze­ket a mérlegeket kiegyen­súlyozni, az már egy másik cikk tárgya lehet, de azt itt is le kell szögezni hogy szá­molnunk kell a fogyasztás mérséklésével — függetlenül az adóreformtól. Az egyszerűség kedvéért úgy írtunk az adóreformról, mint tényről, holott az egye­lőre csupán tervezet, elkép­zelés. A tervezetet az Or­szággyűlés szeptemberi ülés­szaka elé terjesztik; legko­rábban akkor emelkedhet törvényerőre. Addig azon­ban folytatódik a vita mind a tervezet egyes kitételeiről, mind pedig az új adónemek bevezetésének időpontjáról. G. Zs. Feltalálók kisüzeme Erzsébeten Az Állami Fejlesztési Bank és a Kisiparosok Orszá­gos Szövetsége 1982-ben azzal a céllal hozta létre a NOVOKI-t, a Kisüzemi Innovációs Irodát, hogy fel­karolja és menedzselje azokat az elképzeléseket, amelyekkel a feltalálók és újítók felkeresik az irodát. A NOVIKI kivitelező üzemében, Pesterzsébeten meg­valósulhatnak a korábbi elképzelések az egy-két éves határidőt mintegy három hónapra csökkentve (MTl-fotó: Balaton József) AZ IDEGENFORGALOM ÉS MEGYÉNK (IV/1.) Az előrehaladás egyik fontos eleme 1'Napjainkban az idegenforgalom politikai és gazdasági jelentősége egyre növekszik, amely egyben aláhúzza szerepét, fontosságát országunk, megyénk egész életében, an­nak fejlődésében. A turizmus, különösen a nemzetközi idegenforgalom alakulását, mozgását a gazdasági vonatkozások mellett alapvetően befolyásolja a politikai hely­zet, a közbiztonság. Különösen napjainkban egyik eszköze a népek közötti kapcso­latteremtésnek, egymás szokásai megismerésének. A nemzetközi politikában hozzá­járul a feszültség mérsékléséhez. Gazdasági súlyát tekintve az idegenforgalom az olajipar után második helyen áll a világon. A bel- és külföldi turizmusban elért összeg 1985-ben közel 6Q0 milliárd dollárt tett ki. Ha a jelenlegi fejlődés folytatódik, kétezerre az idegenforgalom válhat a világ legjelentősebb „iparává”. Két tájegység Az idegenforgalom növe­kedése hatást gyakorol a fogadóterületen élők élet~ és szemléletmódjára is. iíülön is ki kell emelni környezetformáló, telepü­lés fejlődését segítő hatását. A fogadókapacitás elemei­nek kiépülésével a helyi lakosság ellátását is javítja, többlet munkaalkalmat hoz Tétre. A felsorolt néhány do­log meggyőzően bizonyítja, hogy saját elhatározásaink kialakításában az eddigiek­nél jobban számításba kell venni — és aktív cselekvés­sel többet tenni főleg He­ves megyében a tájegységek által kínált lehetőségek gyorsabb ütemű hasznosítá­sára. Más szóval a megye idegenforgalmának fejlesz­tése a terület gazdasági elő­rehaladásának is egyik fon­tos elemévé vált. Így a következő években a fejlesz­tendő ágazatok közé tarto­zik. különösen megyénkben, ahol az adottságok csaknem minden formája megtalálha­tó. Az idegenforgalmi kiad­ványokban általában úgy kezdődik a bemutatás: tud­je-e ön, hogy van Magyar- országnak egy olyan megyé­je, ahová bármikor érkezik, minden évszakban megtalál­ja mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy jól érezze ma­gát. Ez Heves. Az ország egyetlen megyéje vagyunk, ahol két üdülőkörzet van, a Mátra—Bükk kiemelt üdü­lőterület és a Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet. Ritkán találkoznak egyazon terüle­ten a természeti szépségek és a történelmi műemlékek. A dolgok inkább úgy szok­tak rendeződni, hogy ahol megvan az egyik, hiányzik a másik s fordítva. Heves megyé kivétel, itt nemcsak a természeti szépségek, er­dők, üdülőhelyek, tehát a pihenés, kirándulás célpont­jai találhatók, de a gazdag történelmi emlékek is vég­telen bőségben, gondoljunk csupán Egerre. A Mátra—Bükk kiemelt üdülőterület közel 70 száza­léka Heves megyében ta­lálható. A Balaton után a legtöbb idegenforgalmi te­lepülést fűzi fel, a vonzó­erők összesített pontértékei alapján a második helyen áll. Az itt található helysé­gek 2/5-e országos, négy te­lepülés nemzetközi vonzás­sal rendelkezik. Az ország üdülési helyeinek tíz szá­zaléka itt van. A Közép-Ti­sza vidéki üdülőkörzet a fia­talabb, de egy egyre izmo­sodó, a vízi sportok, a hor­gászok paradicsoma. Az országgal szemben a kül­földi és a lakossági turiz­mus igényeinek lendületes növekedése az elmúlt évti­zedekben a kereslet-kínálat között nemkívánatos fe­szültségeket hozott létre, il­letve konzervált. A kibonta­kozó és dinamikusan nö­vekvő kereslet egyértelmű­vé tette, hogy az idegenfor­galom fogadási készségének fejlesztésével, annak kívá­natos területi elosztásával, a költési lehetőségek növe­lésével offenzíven szüksé­ges foglalkozni. Az országban a harmadik A Minisztertanács a 2006/1979. számú határoza­tával a Mátra—Bükk táj­egységet kiemelt üdülőterü­letté nyilvánította. Ennek révén a terület úgymond „zöld utat” kapott a kíná­lat fejlesztésében. A ki­emelés érezhető változáso­kat hozott a körzet fogadá­si feltételeiben. Ennek elle­nére a térség számos kiváló adottsága még jelenleg is csak lehetőségként vehető számításba. Tehát még nem vált képessé arra, hogy el­érje az őt megillető idegenforgalmi rangot. A le­hetőség további kiaknázását több szempont is sürgeti. Így a feladat aktualitását többek között fokozza, hogy az M3-as út Gyöngyösig el­készült. Budapest közelsége ugyanis felértékeli a táj­egység jelentőségét, illetve a Közép-Tisza. vidéki üdülő­körzettel összekapcsolva a Balaton zsúfoltságának meg­szüntetését célzó határozatok végrehajtását segítheti. A Mátra—'Bükk üdülőte­rület a legkeresettebb kör­zetek látogatottsági sorrend­je alapján az országban a harmadik. Az egy lakosra vetített éves idegenforgalmi népesség a 27 tájegység ha­sonló mutatójával azonpsnak tekinthető. ( Becslésünk alapján az úgynevezett csúcsnapokon a tájegységen 63 ezer vendég jelenlétével kell számolni, a Dunaka­nyarban ez 130 ezerre tehe­tő. Azaz, a térség iránt megnyilvánuló turiszti­kai kereslet így sem éri el azt a nagyságot, amelyre vonzásadottságaiból reáli­san következtetni lehetne, illetve az évszaki kereslet még nem tükrözi a körzet kívánatos téli arculatát. A Mátra—Bükk térsége bizto­sítja a tájegységi külföldi keresletnek 9,8, a szállás­igényből pedig 11 százalé­kát. Az ár- és árfolyam- változásokat is figyelembe vévé több mint hárommil- liárdra tehető a teljes ide­genforgalmi összköltés. A szervezőközpont: Eger Az idegenforgalmi kereslet elemzésénél a kereskedelmi szálláshelyek és a szociáltu- risztikai létesítmények el­ért vendégforgalmára vo­natkozó adatokból célszerű kiindulni. A megye kereske­delmi szálláshelyeit az el­múlt évben 293 ezer vendég kereste fel, tehát négy szá­zalékkal több, mint 1985- ben. Az eltöltött vendégéj­szakák száma 1,5 százalék­kal növekedett, ugyanakkor az átlagos tartózkodási idő némileg csökkent. Ez utób­bi egyben a soron követke­ző tennivalókra is utal az idegenforgalmi szervezőiro­dák, vállalatok felé. A vendégszám alakulásá­ra jellemző, hogy a belföldi vendégforgalom bázisszintű volt, a külföldiek száma 1,9 százalékkal nőtt. A turizmus szervezőközpontja Eger, ahol a vendégek 50—60 szá­zaléka vesz igénybe szállás­helyet. A felső Mátra szál­láshelyeinek hiánya a for­galmi arányokban is tükrö­ződik. Vendégforgalmunk­ban a szezonális jelleg t.o- vábbra is erőteljes. Az ide­genek több mint egyharma- da júliusban és augusztus­ban látogat megyénkbe. Ez különösen a külföldiek láto­gatottságára jellemző, míg a belföldi forgalom eloszlá­sa egyenletesebb. Beható elernzést igényelnek a nem szezonálisan üzemeltetett egyéb szállástípusba tartozó létesítmények kihasználtsá- gi mutatói. A Közép-Tisza vidéki üdü­lőterületen jelenleg a népes­ség hétvégeken eléri a 20 ezret. Ezek jó jésze horgász, aki a kedvező lehetőségek miatt keresi fel a tározót. A másik nagy vonzerő a sza­badvízi fürdőzés. Kiskörén tavaly megnyílt szabadstran­dot, különösebb hírverés nélkül több ezren látogat­ták. Az országoshoz hasonló­an megyénkben is növekvő a szociálturisztikai létesít­mények iránti igény. Erre jellemző, hogy Heves me­gyében a három balaton- parti megye után a legna­gyobb — mintegy 1 millió éjszaka — az üdülési szál­láshelyek éves vendégforgal­ma. Ezek mintegy tíznapos átlagos tartózkodási ideje az idegenforgalmi értékekkel való széles körű megismer­kedést tesz lehetővé. Helye­seljük és támogatjuk a SZOT törekvéseit az üdülők többcélú hasznosításában. A továbblépés egyik felté­tele. hogy utazási irodáink a jövőben aktívabb kezde­ményezést folytassanak a szabad SZOT- és vállalati üdülőkapacitások kereske­delmi célú idegenforgalmi kihasználásának fokozására. Fontosnak tartom meg­vizsgálni az együttműködés hatékonyabb formáit, az ér- , dekeltség növelésének to­vábbi lehetőségeit. Az el­múlt évben tovább bővült a szállásigényes ifjúsági turiz­mus. A megye általános is­koláinak mintegy 20 száza­léka vett részt nyári tábo­rozáson, nőtt a vándortábo­rok népszerűsége. Előrelé­pés történt az ifjúság részé­re fontos alapvető informá­ciók tekintetében. Elkészült az első ifjúságot érintő ki­advány. (Folytatjuk) MiskolQzi László

Next

/
Thumbnails
Contents