Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

I 2. NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 10., hétfő Pillantás a hétre Az augusztus bizony világ­szerte a szabadságolások hó­napja. Ennek megfelelően szűkös a hírügynökségek naptáraiban szereplő jövő heti események választéka is: a hét napból mindössze négyre szerepel valami az előrejelzések között. Igaz, ezek az események egyál­talán nem elhanyagolható fontosságúak. HÉTFŐ: Izraelbe érkezik Shultz amerikai külügy­miniszter különmegbízott - ja, hogy tárgyalásokat folytasson a vezető Tel- Aviv-i politikusokkal. Char­les Hill megbeszéléseinek középpontjában az esetleges, közel-keleti bé­kekonferencia ügyében ki­alakítandó közös izrae­li—amerikai álláspont lesz. CSÜTÖRTÖK; Megkezdő­dik a NATO szokásos had­gyakorlat-sorozatának, a Reforgernek 1987-es manő­vere. A sorrendben im* már tizenkilencedik ilyen hadgyakorlat a legna­gyobb méretű lesz az összes közül: nyolcvan­ezer amerikai, nyugatné­met, brit, belga és hol­land katona gyakorolja majd, hogyan lehet konf­liktus esetén gyorsan Európába szállítani és harcba vetni az amerikai csapatokat, megszervezni együttműködésüket a nyu­gat-európai egységekkel. SZOMBAT: Űj-Zélandon általános választásokat tar­tanak. Amennyiben be­válik a papírforma és Ausztrália után Űj-Zé­landon is megőrzi hatal­mát a kormányzó mun­káspárt, úgy további éles szóváltásokra lehet szá­mítani Washington és Wellington között a Csen­des-óceán katonai szere­péről és az atomfegyver­mentes övezet kialakítá­sáról. VASÁRNAP: A tervek sze­rint ezen a napon zárul Kuranari Tadasi japán külügyminiszter három országot érintő egyhetes körútja. A politikus In­diát, Bangladest és Sri Lankát keresi föl, ahol a regionális problémákon kívül a gazdasági együtt­működés lehetőségeiről is tárgyal majd. Emlékezés N agaszakira Vasárnap reggel Nagasza- kiban pontosan 11 óra 2 perckor mintegy 25 ezer em­ber egyperces néma felállás­sal adózott azok emlékének, akik a 42 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 9-én Nagaszakira ledobott atombomba pusztí­tása következtében vesztet­ték életüket. Az amerikai légierő egyik B—29-es típusú bombázója eredeti célpontként a Ja­pán északkeleti részén fek­vő Kokura várost kapta, ám a felhős ég miatt fel­adatát nem tudta végrehaj­tani, így Nagaszaki felé for­dult. Ott az ég elég tiszta volt ahhoz, hogy ledobják a „Kövér ember” becenevet vi­selő atombombát. A robba­nás. majd az azt követő tűz és radioaktív sugárzás kö­vetkeztében közel 70 ezer ember halt meg, és a város nagy része elpusztult. Az áldozatok emlékére Nagaszákiban vasárnap megtartott misét követő nagygyűlésen a város pol­gármestere, Motosima Hito- si sürgette Reagan amerikai elnököt és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt, hogy még az idén tartsanak újabb csúcstalálkozót, és felszólí­totta a nagyhatalmakat ar­ra, hogy „tegyenek meg min­den erőfeszítést a nukleáris leszerelés megvalósítása ér­dekében”. A vasárnapi ceremónián a békeemlékmű melletti helyre, ahol az áldozatok ne­veit sorolják fel. újabb 2359 név került. Ezek az embe­rek túlélték az atomrobba­nás borzalmait, de szerveze­tükben halálos folyamatot indított el a radioaktív su­gárzás. ök tavaly, p robba­nás után 41 évvel haltak meg. Szabadságra utaztak az amerikai törvényhozók A legfontosabb problémá­kat megoldatlanul hagyva szombaton elutaztak szoká­sos nyári szabadságukra az amerikai törvényhozók. A washingtoni honatyák a va­káció után vitatják meg egyebek közt a Pentagonnak az 1987/88-as pénzügyi év­re vonatkozó költségvetését is. A kormányzat azon van, hogy a hadügyminisztériumi költségvetési törvényterve­zetből kimaradjon az a mó­dosítás, amely megerősítené a szenátus hadügyi bizott­ságának az SDI-vel kapcso­latos pénzátutalások felül­vizsgálatára vonatkozó jo­gát. Ha ezt megszavaznák, akkor ez arra kötelezné a Fehér Házatj hogy a csil­lagháborús elképzelések megvalósításakor az 1972-es — a rakétavédelmi rakéta- rendszerek (ABM) korláto­zásáról szóló — szovjet— amerikai szerződésnek az úgynevezett „megszorító” ér­telmezését vegye figyelembe. Mint Sam Nunn demok­rata párti szenátor, a sze­nátus hadügyi bizottságának elnöke elmondta, a Reagan- adminisztráció azt reméli, hogy a törvényhozás az ok­tóberrel kezdődő költségve­tési évre 4,5 milliárd dollárt szavaz meg az SDl-re. NYUGAT-BERLIN Irániakat tiltottak ki Több iráni személyt ki­utasítottak, illetve kitiltot­tak szombaton Nyugat-Ber- linből a nyugati megszálló hatáságak „a város belső biztonságával kapcsolatos kötelezettségeikre” hivatkoz­va. A döntést bejelentő ame­rikai szóvivő nem közölte az érintett személyek pontos számát, csupán annyit mon­dott, hogy többen közülük Irán nyugat-berlini konzulá­tusán dolgoznak, míg má­sok az NDK fővárosában lé­vő nagykövetségen. Egyes források szerint a rendelke­zés 10—15 személyre vonat­kozik. A hivatalos indoklásban csupán annyi szerepel, hogy a lépés „a közrend és a biz­tonság érdekeit” szolgálja. Hírügynökségek ezzel kap­csolatban utalnak arra, hogy merényletektől tartva a NATO-szövetségesek Nyu- gat-Berlinben és másutt is készültségben tartják csa­pataikat, mióta az amerikai­ak nagymértékben növelték katonai jelenlétüket a Per­zsái Arab)-öbölben. A kiutasítást, illetve ki­tiltást az úgynevezett szö­vetséges parancsnokság ren­delte el, amelynek jelenleg az Egyesült Államok. Nagy- Britannia és Franciaország a tagja. —( Külpolitikai kommentárunk. Genf szellemében A HÉT VÉGEN SZÁMOS ELEMZES látott nap­világot Eduard Sevardnadze genfi tárgyalásairól, fel­szólalásáról a negyven ország részvételével folyta­tott leszerelési konferencián. Gyakran idézték meg­érkezésekor a repülőtéren mondott szavait Genf szelleméről, a svájci városban korábban megrende­zett tanácskozások sikereiről, az itt kidolgozott és aláírt egyezményekről. A szovjet diplomácia veze­tője ismét a hely szellemének megfelelő poggyásszal érkezett Genfbe: számos új javaslattal. Sevardnadze nemcsak a nemzetközi élettel kapcso­latos új gondolkodásmódból adott ízelítőt a konfe­rencia résztvevőinek, hanem konkrét lépéseket is javasolt a továbblépésre, a leszerelési tárgyalások menetének felgyorsítására. Miközben elérhetőnek ne­vezte a szovjet—amerikai megállapodást a közepes hatótávolságú atomfegyverek ügyében, ismételten magyarázatot követelt a hetvenkét Pershing—1A ra­kéta hovatartozását illetően. Hiszen amennyiben ame­rikai fegyverekről van szó, úgy azokra vonatkozik a megállapodás, ha pedig az NSZK fegyveres erői­hez tartoznak, úgy az Egyesült Államok megszegte az atomsorompó-szerződés vonatkozó paragrafusait. A REAGÁLÁSOK ISMÉT KITÉRÖEK voltak: mind az NSZK, mind pedig az Egyesült Államok hivata­los képviselői igyekeztek zavarossá tenni az amúgy meglehetősen világos képletet. Sevardnadze beszédé­ben mindenesetre szerepelt egy kompromisszumos ajánlat. Az amúgy is elavult rakéták maradhatnak, ha eltávolítják róluk az állítólag a Pentagon ellen­őrzése alatt álló robbanófejeket — más szóval le­cserélik a nukleáris szerkezeteket hagyományosakra. Eduard Sevardnadze még egy kérdésben segítette a mielőbbi megállapodás elérését. Javasolta a vegyi fegyverek megsemmisítésének nemzetközi ellenőrzé­sét a helyszínen, s egyben meghívta a külföldi szak­értőket a sihani katonai objektum területére, ahol személyesen is megtekinthetik a szovjet vegyi fegy­verek bizonyos típusait és azok hatástalanításának műveletét. A SZOVJETUNIÓ TEHÁT ismét példát mutatott abból, miképpen lehet erősíteni a bizalmat a szem­ben álló hatalmak között. Amennyiben megvalósul­nak a Sevardnadze által vázolt elképzelések, a világ rövid időn belül lényegesen biztonságosabb lehetne — kevesebb fegyverrel —, mint jelenleg, a fegyver­zeted egyre magasabb szintjével. Az idő sürget, hiszen amit ősszel nem írnak alá, az az amerikai el­nökválasztási kampány külpolitikai kihatásai miatt már jelentős késedelemmel keHilhet csak újra a tár­gyalóasztalra. Horváth Gábor környezetszennyezésnek Karlovy Vary a Teplá folyócska romantikus völgyében fek­szik riumai, közös fürdői még akkor nem a legkorszerűb­ben felszereltek. A fürdő tervszerű fejlesz­tése csupán 1945 után kez­dődött, amikor a magántu­lajdonú fürdőintézeteket ál­lamosították. Az idényjelle­gű működés helyett egész éves üzemeltetésre álltak át. Eszerint alakították át a fürdőket és a sétányokat. A gyógyító érték nem any- nyira a kellemes erdei kör­nyezetben rejtőzik, hanem inkább a IV. Károly császár által 1358-ban felfedezett forró vizes ásványvízforrá­sokban. Tizenkettő van be­lőlük. Különböző hőmérsék­letűek (41 °C-tól 72 °C-ig). összetételük is különböző, azonban valamennyi Karlovy Vary-i savanyúvíz tartalmaz szénsavas kén- és nátrium- ki oridot. A balneológusok a beteg epehólyagot, hasnyál­mirigyet, gyomrot, vagy ízü­leteket és hátgerincet nem­csak gyógyvízzel kúrálják. A gyógykezelés része a dié­tás étkezés és a rehabilitá­ciós torna is. A páciensekre nagy hatással van maga a fürdőváros nyugalmat árasz­tó. romantikus környezete is. Éppen ezért Karlovy Vary várostervezői a település ké­pének további szépítésén dolgoznak. A fürdőövezetből fokozatosan elköltöznek azok a szervezetek, amelyek nin­csenek közvetlen kapcsolat­ban a gyógykezelésekkel, és helyükre a balneológiái, re­habilitációs és szállásadó lé­tesítmények kerülnek. Foly­tatják a fedett sétányok fel­újítását, nemsokára újabb kötélpályákat adnak át, me­lyek a várost körülvevő ter­mészetvédelmi ' terület. a slavkovi erdő dombjaira visz­nek fel. Vajon ez azt. jelenti-e, hogy Csehszlovákia olyan he­lyeken végez beruházásokat, ahol szennyezett a levegő és még szenet is fognak bá­nyászni? Bizonyára nem! A a levegő természetesen nerrr ideális, de az iparosodott Európában nehéz olyan he­lyet találni, amelyet a szeny- nyeződés ne károsítana. Kar­lovy Vary fürdővárosi ré­szét lényegében zöldövezet védi a szennyeződéstől, s a csehszlovák környezetvédel­mi programnak köszönhetően a helyzet javulni fog. Sze­net sem bányásznak majd Karlovy Vary-ban. A kor­mány szervei 1983-ban úgy döntöttek, hogy 2000-ig le­állítják a széntartalék kuta­tását a város mellett és meg­tiltották a bányászatot. A jövőt fenyegető sötét felhők tehát oszladoznak. Martin Mrnka KARLOVY VARY Hadüzenet Itt keresett gyógyulást Leibnitz, Bach, Beethoven, Goethe, Marx, Csajkovszkij és Turgenyev. Karlovy Vary, a legismertebb csehszlovák fürdőváros. Meleg vizes gyógyforrásait az emésztő­szervi bántalmakban szen­vedő betegek dicsérték és dicsérik a világ minden tá­ján. És mégis: a zöldben megbúvó fürdőváros felett kérdőjelek gyülekeznek. Megmarad Karlovy Vary gyógyító hatása ma, a XX. század végén is? A Greenpeace nevű ismert környezetvédelmi szervezet három aktivistája 1984 áp­rilisában a helyszíni tapasz­talatok alapján megállapítot­ta: a fürdőváros az Érc- hegység övezetében fekszik, abban a térségben, amely eléggé szennyezett a Cseh­országból és az NSZK-ból származó ipari kén-dioxid- lecsapódásoktól. Aggódnak az esetleges barnaszén bányá- szásától is, amelynek réte­gei a városközponttól alig hat kilométerre találhatók. Az első pillantásra ezzel a fürdőváros vonzereje jelen­tősen csökkenne. A találga­tások helyett nézzük a té­nyeket. A Karlovy Vary-i gyógy- kúra sokáig csak a felső tíz- . ezer tagjainak kiváltsága volt. A fürdőváros szanató­A gyógykezelések közé tartozik a forró vizes gyógyfürdőzés ... és a meleg forrásvizes ivókúra (Fotók: ORBIS — KS — M. Hruskova felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents