Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 8., szombat A fellépés védelmünket szolgálja MEDVE, FARKAS, HIÚZ ÉS A GÓLYA Veszélyleső külföldiek A köznyelv csak így ismeri: KGST-piac. Sokan azt tartják, szórakozásnak se rossz naponta szétnézni benne, esetleg válogatni a kínált portékákban. No és az olcsóság sem utolsó szempont. A valóság azonban ennél riasztóbb. A felületes szemlélőnek, alkalmi vásárlónak nemigen tűnik fel: a külföldi állampolgárok „vásározása” sérti jogszabályainkat. A mind nagyobb tételekben történő árusítás — amint a tapasztalat igazolja — bűncselekményekhez is vezethet. Ennek pedig mindenképpen elejét kell venni! Hatóságaink intézkedései tehát a megelőzést szolgálják. A szükségességéről és a mikéntjéről beszélgettünk dr. Jónás Pállal, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének helyettesével. — Bizony ellentmondás, hogy amíg a rendőrség akciókkal igyekszik megakadályozni a külföldiek magánkereskedését, addig a lakosság szimpátiája inkább az ő tevékenységüket kíséri ... — Mindenekelőtt tudni kell: a jogszabályok előírásai szerint bel- és külhoni állampolgárok devizaügyleteket csakis hatósági engedéllyel köthetnek. Tilos tehát bármilyen árucikk enél- küli forgalmazása magán- személyek között, értékre való tekintet nélkül! Legyen az ruhanemű, bizsu, papucs, borotva vagy villanyfúró. — Melyek azok a hátrányok, amelyek szükségessé teszik a hatósági fellépést? — Egyrészt maguk a vevők is pórul járhatnak. Hisz senki se szavatolja az áruk minőségét, s hogy az ár valóban a megfelelő ellenér - ték-e. A műszaki cikkekre természetesen nincs semmiféle garancia, s megtörténik gyakran, hogy alkatrész sincs a javításukhoz. Veszély ez azért is. mert harácsoló szemléletet alakít ki egyesekben. S akkor még nem esett szó a viszonteladók munka nélkül szerzett jövedelméről a saját haszon rátételével. Másrészt egyfajta bűnözői magatartás társult mindehhez. Külön lerakatok, raktárak ala~ kultak ki, bűnszövetségek jöttek létre. Az üzérkedéstől az emberölésig szinte minden bűntettfajta előfordult már emiatt hazánkban. Ráadásul ellenőrizetlenül folyik ki a forint az országból, s ez az állam de- vizamönopóliumát sérti. Hangsúlyozni kell, hogy ez többéves folyamat következménye — Már eddiq is tapasztalhattuk a rendőrök mind sűrűbbé váló ellenőrzéseit. Kérem, összegezze ezek eredményét. . — Június közepétől megyénk három városában, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban tartottunk ellenőrző akciót, összesen 95 személyt állítottunk elő, közülük 84 nem hazai volt. Szabálysértés miatt vontunk felelősségre 78-at, tizennéggyel szemben pedig büntetőeljárás indult. A lefoglalt vámáru értéke mintegy 230 ezer, az engedély nélkül behozott külföldi fizetőeszközé 110 ezer forint volt. Gyöngyösön zugszállásokat derítettünk fel, arne- lyek egyben raktárak és elosztóhelyek. Ezeken a piacokon ismét fellendült a zsebtolvajlás, holott a lopásnak ezt az ősi válfaját már teljesen sikerült felszámolnunk. — Az elmondottak ellenére az az ember érzése, valamiféle kampányfeladatról van szól... — Szó sincs róla! Nem rendőrségi öncél ez, nem csak mi lépünk fel. összehangolt munka ez, amelyben részt vesz a vám- és pénzügyőrség. Már a határnál igyekeznek kiszűrni a jogsértőket. Az • idegenforgalmi fogadó szerveknek — például helyben a tanácsoknak — is van jócskán tennivalójuk. Egyébként intézkedéseinkről — amelyek országos elhatározás nyomán születettek — előzetesen tájékoztattuk a központi szerveket, a megfelelő államokat, s a társszerveket. Egyeztettünk a szomszédos megyék hatóságaival is. Mindez kizárja a kampányjelleget! — Mi tehát a fő cél? — önmagunk védelme. Azzal, hogy meggátoljuk a tömeges méretek kialakulását, és felszámoljuk a hozzá kapcsolódó bűnözést. Sz. Z. Lakóház helyrebillentése Dunaújvárosban Dunaújvárosban, feltehetően csatornázás miatt, 27 centit megdőlt a Római /körút 39—41. számú, tízszintes, 78 lakásos lakóháza. Hosszas előkészítési munkálatok — és a la" kők kiköltöztetése — után a szakemberek megkezdték a lakóház „visszabillentését”. A bonyolult számításokon alapuló, precíz műszaki előkészítés és munka — a munkagödörben elhelyezett réselőgéppel a ház alapja alól kiszedett föld eredményeként — az épület 17 millimétert már visszabil' lent. A munkálatokat végző 26-os AÉV szakembereinek törekvése remélhetőleg eredményes lesz. (MTI-fotó: Bárány István) Mi került a lförös Könyvbe? Az állatkertek sokat tesznek a természet megismertetése és megszerettetése érdekében. Az újjáépített formájában 75 éves budapesti állatkert egyik lakója ez a gondterhelt tapir, „akit” aggódva vizsgálgat „háziorvosa” és ápolója A kertben ülve írom e sorkat, s közben a madárkórust hallgatom. Köröskörül a feketerigók fütyörész- nek, távolabbról egy fecskepár csicsergése hallatszik, időnként felbúg a vadgalamb s hívatlanul megszólalnak a verebek is. És ekkor eszerp- be jut egy közelmúltban olvasott újságcikk arról, hogy 40—50 év múlva nem lesz madárdal Európában, ha a mostani iramban folytatódik a madárfajok kihalása. Ugye, gondolni sem jó arra, milyen lenne az az Európa, „ahol már a madár sem jár”? Riasztó hírek érkeznek az őserdők földjéről is, ahol a világon létező élőlényfajtáknak több mint a fele él. A trópusi őserdők 40 százalékát már elveszítette az emberiség, és ha a jelenlegi tempóban folyik tovább az irtás, egyetlen emberöltő alatt megszűnhet létezni az, aminek létrejöttéhez évmilliók kellettek. Ezzel minden idők legnagyobb, emberek okozta biológiai katasztrófája következne be. De a „teremtés koronája” közeli „rokonait”, például a gorillákat is a kipusztulás szélére sodorta, míg kiderült, hogy nem rettenetes szörnyekre vadászik, hanem békés, érzékeny lényeket, jámbor növényevőket gyilkol le. Ám egyre erőteljesebb világszerte a természet pusztítása és az emberi környezet rombolása elleni tiltakozás, egyre szervezettebb és aktívabb az a törekvés, hogy megőrizzük a természeti értékeket. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) például legfontosabb teendői között tartja számon a növény- és állatfajok védelmét. Tevékenységének eredményeképpen az 1960-as évek derekától csaknem 160 Vörös Könyv jelent meg. Egy- egy ország — a Szovjetunióban egyes köztársaságok kü- lön-külön is kiadott — Vörös Könyve felsorolja azokat a fajokat, amelyek az illető állam területén honos növény- és állatvilágból már kipusztultak, továbbá ismerteti azokat a növény- és állatfajokat, amelyek fennmaradása veszélyben van. Hazánkban 1981-től öt évig dolgoztak a szakértők az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal irányításával az első magyar Vörös Könyv összeállításán. Az Akadémiai Kiadó a tervek szerint jövőre jelenteti meg, korlátozott példányszámban ezt a színes és fekete-fehér grafikákkal illusztrált művet, azonban a könyv szerkesztői közül Ra- konczay Zoltán és Nechay Gábor segítségével, előzetesen tájékozódhattunk sok mindenről. A kezdet: három és fél, négymilliárd esztendővel ezelőtt jelent meg az első élőlény a Földön. Az azóta keletkezett, 100—200 millió faj 90—95 százaléka már kihalt. A jelenleg élő fajok számát 5—10 millió körülire becsülik. Hazánkban az ismert növényfajok száma hozzávetőlegesen 14 ezer, a még ismeretlenekével kiegészítve, 20 ezer. Ennek csupán 15 százalékát teszik ki a maga- sabbrendű növényfajok: a mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők összesen 3 ezer fajából 690 veszélyeztetett és 40 növényfajunk már kipusztult. Az egymillió 250 ezer ma- gasabbrendű állatfajt kitevő világállományból hazánkban 32 ezer ismert, és 8—10 ezer körülire tehető ismeretlen vagy meghatározatlan állatfaj él, a Vörös Könyvbe 400 veszélyeztetett faj került bele. Érdekes megjegyezni, hogy a rovarok több millió faja él a Földön (hazánkban 40 ezer rovarfaj van), a gerinces állatok világállománya 45 ezer faj. A Magyar- országon élő 540 gerinces állatfajból 83 emlős, 81 hal és 346 madárfaj fészkel hazánkban, ez a madár-világállo- mánynak 4 százaléka. A magyar Vörös Könyvbe tehát 400 állatfaj és 730 növényfaj került be, vagyis a már kipusztult és a veszélyben levő fajok száma összesen 1130. A legrosszabb helyzetben a növényvilágból a harasztok vannak: a 60 hazai fajból 1 kipusztult, 34 veszélyeztetett körülmények között él. A fajok kipusztulásának okait illetően, a magyar Vörös Könyv egyértelmű megállapítása, hogy az összes egyéb károsító hatás (gyűjtögetés, vadászat, halászat, a ragadozók zsákmányolása és sok más, zavaró tényező) együtt nem okoz annyi veszteséget, mint az élőhelyek megszűnése, illetve ezek beszűkülése és a környezetszennyeződés. A kipusztult és eltűnt fajok listája a Vörös Könyv legszomorúbb része. A szerzők azokat a fajokat tekintik kipusztultnak, amelyek a múlt századelőig, vagyis 1800-ig, hazánk mai területén rendszeresen szaporodtak, de a tizenkilencedik vagy a huszadik században, 1935- ig kipusztultak, azaz ötven esztendje rendszeres kereséssel sem bukkantak élő példányaikra. Eltűntnek számít az a faj, amelynek szaporodó állománya egy évtizede nincs. összesen 93 kipusztult, illetve eltűnt növény és állatfaj szerepel a magyar Vörös Könyvben. E szomorú kategória nyolc tagjának visszavonhatatlanul kiállíthatjuk a „halotti levelet”, mert csak hazánkban élő, úgynevezett bennszülött (endemikus) fajok voltak, kihalásukkal örökre eltűntek Földünkről. A nyolcból hét rovarfaj: a magyar sakktáblalepke, a szentendrei változó futrinka, a budai laposfutó. a budai fürgefutonc. a pannon laposfutó, a téli gombabogár és a balatoni hínárbogár. A növények közül a magyar mézpázsit a végleges veszteség. Nem tudhatjuk azonban, hogy az apróbb, esetleg még meg sem ismert élőlények közül hány faj pusztult ki örökre, s ez milyen következményekkel jár. Kedvezőbb helyzetben van a további 85 faj, amelyek határainkon túl élnek még. Hazánkból kipusztult (még a múlt században) például az európai hód, eltűnt a sakál, a farkas, a barna medve és a hiúz. Néhányuk már „hajlandóságot” mutatott az önkéntes visszatelepülésre, sajnos nagyon barátságtalan fogadtatásra találtak. A madarak közül az eltűntek közé sorolja a Vörös Könyv a rózsás és borzas gödényt, a kis kárókatonát, a kékcsőrű récét, a halászsast, a vándorsólymot, a siket- és nyírfajdot, a darut, a rezneket, a tavi cankot. a kacagó- és a kis csért. Jó hír, hogy a Magyar Madártani Egyesület és az angol madárvédők összefogásával a Kiskunsági Nemzeti Parkban megkezdődött a kékcsőrű réce visszahonosí- tása. Nagy feladatot jelent a veszélyeztetett fajok megSába, a nőstény orángután, szereti a tisztaságot (MTI-fotók: Földi Imre — KS) mentése, egyre kevesebb például a még magyar közmondásban is szereplő túzok. bár fokozottan védett, csakúgy, mint a rétisas, hazánk legnagyobb termetű ragadozó madara. Eddig ösz- szesen 10 fészkelő párról tudtak, a közelmúltban újabb rétisas párokat figyeltek meg Dél-Somogyban. A Vörös Könyv aktuálisan veszélyeztetett kategóriájába tartozó fajokat még nem fenyegeti közvetlenül a kipusztulás, de komoly védelemre szorulnak. Az emlősök közül évről évre fogy például a denevérek száma, és veszélyben vannak az öreg erdők rejtett életű lakói. a bajszos, bundás pe- lék is. A hazai madárvilág 40 faja tartozik az aktuálisan veszélyeztetett kategóriába, például a fogoly, amelynek állománya 1940 óta 90 százalékkal csökkent. De legkedvesebb madaraink egyike, a gólya is bekerült a Vörös Könyvbe. Európaszerte 50—60 százalékkal csökkent 1940 óta a kéményeken. villanyoszlopokon fészkelő gólyanemzetség népessége. A gazdag hazai rovarvilág 145 faja tartozik e veszélyeztetett kategóriába. Például a szitakötők életlehetősége a tiszta forrásvizek, tavak apadásával csökken. A szarvasbogár Nyugat-Eu- rópa nagy részéről már kipusztult, nálunk is veszélyezteti az erdőgazdálkodás, az, hogy kevesebb az öreg erdő, a korhadó fa, amely a cin- céreknek is menedéket nyújtana . . . Az ember nem hagyja háborítatlanul élni a természetet, pedig vannak kifejezetten érzékeny élőlények, mint a vidra, melynek fokozott védelmét a jogszabály önmagában nem tudja biztosítani. Szemléletben kell változnunk, tudatosítani, hogy milyen nagy szükségünk van az élővilág gazdagságára, amely* az emberrel együtt fejlődött, bontakozott ki. Szegényebbek leszünk minden eltűnt virággal, bogárral. madárral, de még az ismeretlen, éltető parányi lényekért is felelősek vagyunk a jövő generációnak. ORSZÁGOS PÁLYÁZAT „A siker titka a család” Az Országos Egészségnevelési Intézet közös háztartásban élő családok (szülő, nagyszülő, gyermek, közeli rokon) részére szórakoztató, játékos vetélkedőt rendez. A főbb témakörök: a család szerepe a nevelésben, a gondozásban, az érzelmek kialakításában, az otthoni munkamegosztásban, a pénz- gazdálkodásban, az otthon megteremtésében, a szabadidő felhasználásában, a betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében. A döntő 1987. december 27-én lesz, amelyen a legsikeresebb öt család 200 ezer, 150 ezer, 100 ezer, 50 ezer, 25 ezer forint értékű díjakat nyer. A pályázók közül megyénkben 20—20 család sorsolással jut tovább a kvízszerű, kieséses rendszerű e- lődöntőkre. A középdöntőt egyébként a Magyar Rádió. a döntőt a Magyar Televízió műsorára tűzi. Ä részvételre négy feladat helyes megfejtésével lehet pályázni. A pályázat módja: A résztvevő családok az Országos Egészségnevelési Intézet postacímére (1. feladat) lezárt borítékban küldjék meg a „családi csapat" levelezőlap méretű fényképét (2. feladat). A borítékon a címzés alatt „A siker titka a család” jelige szerepeljen. A fénykép hátoldalára írják rá a kö- , vetkező versidézet költőjének a nevét (3. feladat): „Anyám szájából édes volt az étel, Apám szájából szép volt az igaz.” Szintén a fénykép hátoldalára írják rá a család pontos levélcímét a megye feltüntetésével, ugyanide ragasszák fel az Országos Egészségnevelési Intézet valamelyik kiadványáról kivágott emblémáját (4. sz. feladat). Beküldési határidő: 1987. szeptember 7-e, 24 óra.
