Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 8., szombat 3. Pá rtsze r vezete k a bürokrácia ellen A bürokráciának, a bürokratizmusnak többféle jelentése van. Ha azonban a mindennapokban tapasztaljuk', beszélünk, hallunk vagy olvasunk róla, nagyjából ugyanarról van szó: a hivatalok lassúságáról, az érdemi döntések elodázásáról', a felesleges igazolások megköveteléséről, a felelősség- vállalás elutasításáról, az ide-oda küldözgetésről, az állampolgárok nem kielégítő tájékoztatásáról, a türelmetlen hangnemről, a nehezen megérthető hatósági okiratokról. A társadalom normális működéséhez elengedhetetlen a legfontosabb adatok összegyűjtése, nyilvántartása. Az is érthető, hogy bizonyos tevékenységekhez engedélyt kell kérni. A segélyek, hitelek, ingatlanok, lakások kiutalásában is nélkülözhetetlen Iszerepet kapnak a hivatalok. {Tudomásul kell venni, hogy ügyes-bajos dolgaink intézése időt, utánjárást igényel. Az viszont már nem közömbös, hogy az okmányok, < hozzájárulások i beszerzésére mennyi időt kell fordítani. S főleg az nem mindegy, hogy bonyodalmak nélkül jutunk-e hozzá ahhoz, ami a jogszabályok szerint megillet: vitáinkban ikörültekintően, emberségesen döntenek-e, vagy tudjuk- e, hogy hová fordulhatunk jogorvoslatért, ha sérelmünk van? A hivatalokhoz fordulók többsége elégedett, mert különösebb komplikációk nélkül megoldódik problémája. Az általában kedvező helyzet azonban azokat aligha vigasztalja, akik saját, s ilyenformán nekik legfontosabb ügyükben huzavonát, hanyagságot tapasztalnak. Az eljárás elhúzódása, a tessék-lássék ügyintézés, a szabályok helytelen alkalmazása az egyes emberben, sőt környezetben, családjában is negatív hangulatot, jogos indulatot vált ki. De a munkaidő-kiesés és a rossz közérzet teljesítményeket csökkentő hatása társadalmi méretekben is károkat okoz. A bürokratizmussal találkozó állampolgárok nem csak a velük szemben hanyag vagy lélektelen ügyintézőt és hatóságot minősítik. A bürokrácia tehát korántsem a hivatalok bel- ügye, jóllehet felszámolásukért maguk, a hivatalok tehetnek a legtöbbet. A színvonalas ügyintézői munka tárgyi feltételeiről, a dolgozók felkészítéséről, továbbképzéséről a hivatalok vezetői kötelesek gondoskodni; Értékelniük kell az ügyintézés szakszerűségét, gyorsaságát, és az ügyfelekkel való bánásmód kulturáltságát. Figyelniük kell a sajtótól és az érdekelt állampolgároktól érkező jelzésekre. Joggal várható el. hogy a problémákra reagáljanak és ismétlődésüket megakadályozzák. Sokszor előfordul, hogy a bürokrácia okait azok látják pontosabban, akik az ügyintézést végzik, az ügyfelekkel közvetlenül foglalkoznak. ök érzik a rájuk zúduló jogszabályok tömegének súlyát, ők tudják, milyen változtatásokra volna szükség. Ezért nagyon fontos olyah hivataji légkör kialakítása, amelyben a leginkább érintetteket érdekeltté teszik a hibák feltárásában és kijavításában, a jogalkotók számára nélkülözhetetlen visszajelzésben. A bürokrácia elleni fellépés segítői, bátorítói a hivatalokban dolgozó kommunistákat tömörítő pártszervezetek. A hivatali pártfórumo- kon — vezetőségi üléseken. taggyűléseken — a hivatali alá-fölérendeltség kötöttségeit kikapcsolva értékelhetik a munka szervezettségét, jelezhetik iegy-egy előírás életképtelenségét, a munkaelosztás aránytalanságait, ésszerűtlenségeit, s felhívhatják kollégáik figyelmét helytelen magatartásukra, a türelmetlen hangnemre. A pártszervezetek természetesen nem vehetik át a hivatalvezetés feladatát, és nem foglalkozhatnak minden részletkérdéssel, de nem hagyhatnak figyelmen kívül egyetlen még oly látszólagos apróságot sem, amely az ügyfelek jobb kiszolgálását elősegíti. És nem tűrhetnek el egyetlen olyan jelenséget sem, amely az igazgatást nem szolgálatnak, hanem hatalmaskodásnak tekinti. A bürokratikus jelenségek mögött gyakran a munkatársak felkészületlensége húzódik meg. Nem ismerik mindig az alkalmazott szabályok megalkotását indokló gazdasági és társadalompolitikai összefüggéseket. A pártszervezetek által szervezett politikai képzési formák, egy-egy téma napirendre tűzésének indítványozása jól segítheti a hiányosságok megszüntetését. Szép számban akadnak olyan elintézni valók, amelyek két-három hivatal felkeresését is igénylik. Kevés bosszantóbb dolog van annál, ha a különböző hatóságok között nincs megfelelő egyeztetés. Ennél csak az érthetetlenebb, amikor ugyanazon szervezeten belül — például a tanács két osztályán — nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. A belső együttműködés problémáinak jelzése, a megoldások keresésében, az akadályok, a munkatársak túlterhelésének elhárításában történő közreműködés a pártszerveknek is fontos feladata. Az állampolgárok hivataljárásának csökkentésére számos intézkedés született. Az állami szervek és a lakosság viszonylatában egyre inkább tárt hódít a bizalmi elv. Bizonyos merevség. túlbiztosítás azonban még nem a múlté. A személyi igazolvánnyal igazolható adatról külön igazolást kérnek, a nyilvántartásokból megállapítható információt hitelesebbnek vélik, ha plusz dokumentummal is tanúsítják. A rossz gyakorlat feltárása és a szemlélet helyes irányú alakításának támogatása a hivatalokban dolgozó kommunisták fokozott felelőssége. Tévedés és igazságtalanság volna, ha minden bürokratikus megnyilvánulást a hivataloknak rónánk fel. Hiszen az ügyintéző gyakran nem tehet mást, mint követi a számára kötelező előírásokat. Fontos, hogy a hivatali pártszervezetek maguk is figyeljék és továbbítsák azokat a jelenségeket, amelyek rámutatnak az idejét múlt rendelkezésekre, az ügyintézést szükségtelenül bonyolító eljárási szabályokra. A bürokrácia elleni fellépés okainak felszámolása nem egyszeri intézkedés kérdése. Szívós munkát igénylő komplex feladat, amelyben kiemelt szerepük van a hivatali- pártszervezetek politikai, mozgalmi eszközeinek. B. T. Új padlóburkoló lemezek a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalattól A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat BNV-díjas Hungistark üvegfátyolbetétes padlóburkoló lemezcsaládja a hazai építkezéseknél és felújítási munkálatoknál használható. A tömör szerkezetű, négyrétegű anyag kopásálló, így alkalmas áruházak, raktárak, valamint folyosók borítására is. Az importkiváltást szolgáló új termékből az idén mintegy 70 ezer négyzetméter készül a HMV budapesti gyárában. A gépsoron a zsugorítást mentesítő üvegfátyol és a PVC-réteg egyesítése után a félkész termék (MTI-fotó: Krista Gábor) Középpontban: a gabona- és hústermelés Hogyan csökkenthetők a veszteségek..,? Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei összességében kedvező eredménnyel zártak 1986-ban. Az elértek azonban nem minden tekintetben megnyugtatóak. Mindinkább növekvő követelményeknek, nehezebb közgazdasági feltételek mellett kell eleget tenniük. Ezért fokozottan előtérbe kerül a veszteségforrások megszüntetése. Figyelemre méltó a Heves Megyei Teszöv elnökségének az a vizsgálati anyaga, melynek nyomán megtárgyalták a nagyüzemekben h veszteséges ágazatok helyzetét és ezek mérséklésére, illetve megszüntetésére intézkedéseket ajánlottak. Legutóbb két évvel ezelőtt, 1985 nyarán foglalkozott ezzel a témával az elnökség. Az eltelt időszakban sem az időjárás, sem a közgazdasági feltételek nem kedveztek megyénkben a mező gazdasági termelésnek. A jövedelmező gazdálkodás egyre nehezebb. Növekvő költségek A tavalyi adatok alapján a testület elsősorban a gabona- és a húsprogramban szereplő ágazatokat tartotta indokoltnak kiemelni. Így a növénytermelésben a búza, az árpa és a kukorica, míg az állattenyésztési ágazatok közül a marha és a sertés- hizlalás, a tejtermelés, a csirkenevelés elemzését végezték el részletesebben. A szövetkezetekben a kiemelt ágázatok összárbevétele 774 millió forint, a kimutatott veszteség pedig 210 millió volt. A növénytermelés jövedelmezőségére tartósan kedvezőtlenül hatott a több éve tartó aszályos időjárás! Szinte valamennyi növény termésátlaga alatt maradt az előző évinek. Az elemzés során a jövedelmet befolyásolok közül elsősorban a ráfordításokat és a hozamokat vizsgálták. A mérlegadatok, valamint az összegzett termelési adatok alapján fogalmazták meg a költségek alakulását, a jellemző megállapításokat. Ennek során figyelembe vették a központi intézkedéseket, továbbá az ár- és szabályozórendszert. Tavaly 1985-höz képest, átlagosan 5 iés fél százalékkal emelkedett a gépek ára, 3,2 százalékkal lett drágább a műtrágya és két -és fél százalékkal ia növényvédőszer. Az egyéb szolgáltatások ára is 5—6 százalékkal emelkedett. Mindezek a szántóföldi termelés közvetlén költségeit érintették. Nem változott viszont a főbb növények felvásárlási ára. A költségek felhasználásában nagy az eltérés az üzemek között. Ez több esetben szakmailag is kifogásolható. A növekvő műtrágyafelhasználás nem minden esetben járt együtt a nyereséges termeléssel, például Gyöngyöshalászon, Ecséden, Gyöngyösorosziban, Gyön- gyössolymoson vagy Csány" ban. Jó példák Mindez arra figyelmeztet, hogy szükség van a szakmai munka további javítására. Noha az ősziárpa-termelés veszteséges megyei szinten, mégis vannak olyan gazdaságok, amelyek eredményeket értek el ebben is. így a hevesi, a vámosgyörki, a vi- sontai, a komlói, a kiskörei, a mezötárkányi és a sarudi termelőszövetkezet. Az említett gazdaságok az aszály ellenére is csökkentették költségeiket. A tavaszi árpát 1986-ban tíz nagyüzem eredménnyel, 12 gazdaság viszont veszteséggel termelte. Az alacsony hozam okozta a veszteségek fő forrásait, Domoszlón, Istenmezején, Szajlán, Gyöngyösön. A tavaszi árpa idén is keresett növény a söripar részéről. Ezért igen lényeges a hozamok növelése, az észszerűbb, a takarékosabb költséggazdálkodás. A kukoricatermelésben a költségek alakulását illetően, az anyagi ráfordítások és a gépi munkák értéke meghatározott. 1986-ban az anyagköltség 3 százalékkal emelkedett, amely hektáronként 210 forint többletet jelentett az üzemeknek. Mindezek ellenére az energiatakarékos talajművelési módok szélesebb körű alkalmazása révén számottevően nem növekedtek a földmunkák költségei. A száraz őszi időjárás is segítette a termés „lábon való” szárítását, annak ellenére, hogy ez technológiailag kockázatos megoldás. Mindezek figyelembevételével összességében valamivel olcsóbban termelték a szövetkezetek a kukoricát tavaly, mint egy évvel korábban. A gazdaságosság alapfeltétele ebben a ráfordítások értékét meghaladó hozamok előállítása. Mindez a termőhelyi, illetve a közgazdasági viszonyok különbsége miatt szinte minden gazdaságban más és más. Amit az üzemek is befolyásolhatnak Az elnökség elemzésében helyet kapott az állattenyésztés értékelése is. A közös gazdaságok erőfeszítéseinek nyomán a tejtermelés eredményes volt 1986- ban. Az egy tehénre jutó nyereség megközelítette a 6 ezer forintot. A 32 tejtermelő gazdaságból 19-ben eredményt értek el, 13-ban viszont veszteség keletkezett. Megállapították, hogy egy- egy gazdaságon belüli szervezettség, a technológiai fegyelem következetes betartása, mind a siker feltétele. A takarmányköltségekben megmutatkozó eltérés nem- csupán az állattenyésztők jó vagy rossz munkáját jelzi, hanem ebben jelentkezik a növénytermelés eredménye vagy eredménytelensége is. A felhasznált munkabérnél közel háromszoros különbségek vannak. Ez a telepek műszaki állapotával, felszereltségével és munka- szervezésével függ össze. A marhahizlalásban a felvásárlási árak növelése sem hozott javulást 1986-ban, miután a takarmányköltség, a bér és az ipari anyagok árának emelkedése nagyobb volt. A sertéshizlalás ugyanakkor eredményes volt, tíz termelőszövetkezetben és a társulatnál. Hétnél volt veszteséges, amelyből 5 szakosított telep. Az eredményesebb gazdálkodás érdekében a környezeti feltételeket indokolt javítani, melyeket az üzemek jelentősen befolyásolhatnak. így mindenekelőtt a szaporaságot, a takarmányértékesítést és a vágóértéket. Az utóbbi években sokat vesztett jelentőségéből a tenyésztojás-terme- lés. Ezt bizonyítja, hogy a 12 törzstartó gazdaságnál 8- nál jelentkezett veszteség. A Heves Megyei Baromfi- keltető Vállalat és a szövetkezetek közötti szorosabb együttműködés az ágazat jövedelmezőségének javulásával járhat. összességében: az elnökség felhívta a figyelmet a veszteséges ágazatok további folyamatos elemzésére és ezt a nagyüzemek figyelmébe ajánlotta. A mostani értékelést a közös gazdaságok rendelkezésére bocsátja, ezzel is segítséget nyújtva munkájukhoz. Megállapították. hogy a veszteségforrások csökkentésében még jelentős üzemi tartalékok vannak. Ezért javasolták, hogy egy-egy gazdaságban vezetőségi ülésen is foglalkozzanak a veszteséges ágazatok helyzetével. Ugyanakkor dolgozzanak ki tervet, elképzeléseket ezek mérséklésére, illetve megszüntetésére. Mentusz Károly Szalmabálázók Kedvez az idő a szalmabálázóknak. A lehullott csapadék még nem akadályozza a munkák időbeni elvégzését. A Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet gyöngyös tarjám dűlőjében naponta három kisbálázógéppel 74 hektárról szedik össze a szál- mát. A kötegek a háztáji gazdaságba kerülnek, ahol az igények szerint 1—5 mázsáig juttatnak a tsz-tagoknak. Képünkön: Kiss József munka közben (Fotó: Tóth Gizella;
