Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-06 / 184. szám
4. KULTÚRA —KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 6., csütörtök NÉRÓ ARANYPALOTÁJÁTÓL BOTTICELLI FRESKÓJÁIG Velencei tapasztalatairól szál a „kövek orvosa” Velencében rendezték meg április 25-től június 26-ig a VII. nemzetközi kőrestaurátori tanfolyamot. Az UNESCO és a ICCROM (Restaurátorok Nemzetközi Szervezete) támogatásával megvalósuló szimpóziumon húsz ország huszonhat szakembere vett részt. Számos európai! nemzeten kívül voltak Tajvanból, Indiából, Ausztráliából, USA-ból, Etiópiából, Indonéziából, Kolumbiából. Hazánk harmadízben képviseltette magát. Ezúttal az egri Dobó István Vármúzeum restaurátora, dr. Kissné Korompai Bernadette révén. A tanfolyamon angolul oktató amerikai, nyugatnémet olasz, holland, belga és francia tudósok adtják át ismereteiket a hallgatóknak. Ai egyetemes érték- védelem jegyében — Milyen meggondolásból jött létre annak idején ez a kezdeményezés? — kérdezzük dr. Kissné Korompai Bernadettet. — Az utóbbi húszJhar- minc évben a kőépületek, szobrok megóvásának lehetőségeivel mind többet foglalkozik a szakma. Elsősorban azért, mert az állag- megőrzés egyre nehezebbé válik. A megnövekedett autóforgalom. a környezet- szennyezés. a levegöszeny- nyezettség miatt a kő romlása. bomlása tragikus méreteket öltött szerte a világban. Az igazi megoldást, a kiváltó ok megszüntetését, a levegőszennyeződés megállítását nem tudjuk elérni, így utólagos „fájdalomcsillapításokra" van lehetőségünk. — Hogyan próbált szakmai megoldásokat keresni; választ adni erre a kihívásra ez n nemzetközi tanfolyam? — Az elméleti és gyakorlati munka Velence központi műemlékvédelmi laboratóriumában folyt. A különböző szakterületek és tudományágak összehangolt, s a praktikummal összekötött megismertetésére törekedtek oktatóink. A geológiai alapoktól a kőzetek képződésétől, a másodlagos környezeti hatásoktól, az ásványok szerkezetének műszeres vizsgálatáig sok-sok témában szereznünk jártasságot. Foglalkoztunk a levegő, a víz, a sók és a biológiai károkozók okaival, megismerési, megszüntetési módjaival. Ezeket geológiai, régészeti. művészettörténeti és építészeti szempontok komplexumában tárgyaltuk. Tettük ezt a legmodernebb technikai és környezeti feltételek mellett, hiszen például a márványok tanulmányozásakor több legendás bányában, köztük a carra- raiban végezhettünk kísérleteket. A biológiai károsodások: az algák, zuzmók, baktériumok, vírusok borzasztó pusztítást okoznak az évezredes emlékeken. Egy hetet töltöttünk Rómában, hogy az előbb említetteket tanulmányozhassuk. Néró arany palotája megnyílt előttünk (ez nem látogatható) s a káprázaton túl a biológiai kártevők kavalkád- jával találtuk magunkat szembe. Ez a Domus Aurea még csak részben van konzerválva, s nem is teljes sikerrel. A két éve restaurált részeken teljesen a színüket vesztették a levegő káros összetétele miatt a freskók. Jó példa ez arra, hogy a védőeljárás is lehet károkozó. Figyelmeztet az óriási felelősségre; mielőtt bármihez nyúlunk, mérlegelni kell, nehogy megfordíthatatlan romlási folyamatokat idézzünk elő. Ugyancsak Rómában. a Traianus diadaloszlopán és Marcus Aurelius diadalívén helyszíni vizsgálatokat végezhettünk, kipróbálva a legkorszerűbb módszereket. Felejthetetlen élményem volt Bolognában, ahol a feladatunk egy Botticelli-freskó restaurálása volt. Nem lehetett rontani, hiszen pótolhatatlan veszteséget okoztunk volna. — Évekkel ezelőtt Velence süllyedése foglalkoztatta a közvéleményt. Milyen állapotban van most ez a város? — Valószínű, hogy nem a cölöpös építkezés, hanem a föld mozgása idézte elő 1969 és 75 között a 24 centiméteres süllyedést. Eztalá(Fotó: Szántó György) támasztja az, hogy ma nincs további mozgás. Más veszélyekkel elsősorban a nedvesség ártalmaival szembe kell nézni az olasz szakembereknek. Speciális műgyanta téglák beépítése látszik a legbiztatóbbnak a szigetelés megoldására. A sikeres megóvást segíti az elő, hogy Velencében nincs intenzív környezetszennyezés. Kamatozó ismeretek? — Gondolom, hogy rengeteg tudással lett gazdagabb az eltelt idő ’alatt. Ho- zott-e haza mindenre üdvözítő szereket, eljárásokat? Vagy a helyzet nem ennyire egyszerű? — Ma még nincs elégséges tudásunk a kő minden irányú védelmére. Jellemző, hogy a firenzei, velencei, római restaurátorlaboratóriumok mind-mind másra esküsznek, külön iskolákat képviselnek. Eger környékén a legelterjedtebb a laza szerkezetű mészkő, a homokkő és a tufa. Ezek szilárdságának növelése a helyi védelem egyik alapvető feladata. Több új eljárás lehet eredményes. A felületi tisztítást ma már biztos kézzel merjük végezni a kapott receptek alapján. — önnek lehetősége volt a műemlékvédelemmel huzamosabb ideig a 'világszínvonalon foglalkozni. Ehhez képest milyen Magyarországon a helyzet? — A műtárgyvédelem igen költséges. Ma még nem behozhatatlan a lemaradás. Halaszthatatlan a korszerű műszerezettséget, a legalapvetőbb vegyszereket beszerezni. Tudom, hogy mindez roppant drága. Legalább egy, a világszínvonalon funkcionáló központi labor kellene. Ennek a Központi Múzeumi Igazgatóság restaurátorosztályának kezelésében megvannak az alapjai. A technikai berendezettség mellett kívánatos a folyamatos tanulás, továbbképzési, az elmélet legújabb eredményeinek beépítése a gyakorlatba. Így, az alkalmazható eljárások ismeretével a legjobb megoldásokat nyugtalanul keresve tarthatunk lépést. — Még nem volt múzeumi területen dolgozó magyar szakerriber, aki részt vett volna a velencei találkozón. Milyen lehetőségei vannak a megismertek átadására? — Még nincs e tárgyban magyar nyelvű, átfogó igényű könyv, mely közzé tenné a használható ismereteket. A MTESZ Műtárgyvédelmi Szakosztálya, melynek elnökhelyettese vagyok, időszerűnek látja ezt a hiányt pótolni. Egy kézikönyv megírásával, s további kutatásokat igénylő, s ezek eredményeit dokumentáló tankönyv szerkesztésével foglalkozom. Igyekszem minél több fórumot megragadni, az előadásoktól a tudományos konferenciákig, hogy közzé- tehessem tudásomat. Nem lehet más célom, mint a szakavatottak körében elterjeszteni a megismerteket. Ez kötelessénem is. Ügy érkeztem haza, hogy a döbbenet erejével tudatosult bennem: mennyit kell még tanulnom . . . B. Szabó Pál TÖPRENGETÖ A szenvedély Szomjúság nélkül inni, hangulat nélkül költeni, és szívtelenül lefeküdni egy nővel: az évtizednek ez a három leggyakoribb vétke. (Louis Feuchtwanger) ★ Akt széfét, orrúnak ördög van a testében és isten a lelkében. (Árseri Housseye) ★ Nem hinném, hogy valaha is igazán szerette volna a férjét, és amit én láttam, az csak viszonzás volt a dé. delgetésért és jólétért, ami a legtöbb asszonynál ugyanazt jelenti. Passzív érzés, tárgya lehet bárki, mint ahogy a szőlőinda bármely karóban megkapaszkodhat. De ennek az érzésnek az erejét ismerik el a bölcsek, amikor arra nógatják a lányt, hogy menjen férjhez kérőjéhez, a szerelem majd megjön. Olyan érzés ez, amelynek összetevői: jóleső biztonságérzet, a javakhoz való ragaszkodás, a körulrajon- gottság élvezése, az otthon öröme. Az asszonyok azonban csak bájos hiúságból tulajdonítanak ennek valami magasabb értelmet és értéket. Es ez az érzés védtelen a szenvedéllyel szemben. (Sommersei Maugham) , "ér Nagyszerű a szimata azoknak a férfiaknak, akiket senki sem szeret, ‘amikor arról van szó, hogy kinyomozzák mások szenvedélyét. (Francois Mauriac) ★ A gyűlölet annyi, mintha nullával szorzunk. Akármilyen mennyiséget veszel, és beszorzod nullával, nulla lesz az ember. (Francois Prévost) ★ A szenvedélyeket nem lehet kiirtani: csak arra kell iparkodni, hogy valami nemes cél szolgálatába hajtsuk őket. Azért szükséges, hogy a szenvedélyeit mindenki az erény korlátái közt ki is elégíthesse, s hogy a mi rendünk ehhez segédeszközöket nyújtson. (Lev Tolsztoj) (Gyűjtötte: Havasházi László) A Megyei Könyvtárban Üí szolgáltatás — videotéka A könyvkölcsönzés, olvasóterem, zenehallgatás mellett most új szolgáltatással gazdagodott a Megyei Könyvtár amúgy js bőséges kínálata. A videotékában főként ismeretterjesztő, nyelvtanulást segítő és irodalmi feldolgozásokat tartalmazó kazettákat találhatnak az érdeklődők. Csak néhány cím a katalógusból: Afrikai képek; Magyar tudósok; A megsebzett bolygó; Madách Imre; Shakespeare művei; Magyar- ország állatvilága; Élet a középkori Európában. A tál- anyagát díjtalanul vehetik igénybe az önálló keresettel rendelkezők, valamint a felsőfokú intézmények hallgatói. A kölcsönzés ideje: egy nap. KAMERAKOZELBEN Sugár András A Hét főszerkesztője Mint népszerű, elismert tévészemélyiségnek, nem kellett bemutatkoznia Sugár Andrásnak, legfeljebb — mint április 5-én tette — A Hét új főszerkesztőjeként. A sokoldalú és soknyelvű új- ságírót-riportert jól ismerik a nézők, korábban A Hétben is gyakran találkozhattunk vele, de most új „szerepköréről” szeretnénk hallani tőle. — Nehéz helyzetben vettem át A Hét Vezetését — mondja. — Az ország helyzete nehéz, emiatt a hangulat eléggé indulatos. Annál nagyobb felelősség a mi munkánk. Akik Sugár Andrást ismerik, vallják: jó választás volt őt ezzel a munkakörrel megbízni. Egész életútja garancia erre. ötvennégy éves lesz májusban. Nevét az MTI munkatársaként ismertük meg: Moszkvából és Londonból tudósította az olvasókat. Aztán tíz évig, 1971 és 1981 között, a „Polgár-korszakban” A Hétnek, utána a külpolitikai szerkesztőségnek a főmunkatársa volt. És most visszatért A Héthez, főszerkesztőként. Elképzeléseiről, terveiről ezeket mondja: — Mindent folytatni akarunk. ami jó volt eddig, rokonszenves a nézőknek. De kirostáljuk mindazt, amiről úgy véljük, eljárt fölötte az idő, és ami nem volt szerencsés. — Például? — Ügy érezzük, az utóbbi időben néha dörgedelmes, kioktató volt a hangnem, ezért is vesztett népszerűségéből a műsor. Meg aztán a témákat tekintve kifáradt, bizonyos mértékig elszürkült. Elsősorban ezen akarunk változtatni. Eddig „négyes vetésforgó" szerint működött a műsorvezetés. A magyar sajtó más kiváló képviselői nemigen találtak utat A Héthez. Feltétlenül ki kell bővíteni a bedolgozók körét. Akik jó ötleteket hoznak — máris sokan vannak —, teret kapnak riportok készítésére, műsorvezetésre. Elképzelésünk szerint évente akár 15—20 műsorvezető is jelentkezhet A Hét képernyőjén. Az április 12-i adás műsorvezetőjeként máris találkozhattak a nézők Bernát Györggyel, akit a rádióból jól ismernek. 39 éves, négy nyelven beszél. — Milyen tartalmi változásokat várhatunk? — A magyar közönség el van kényeztetve ragyogó külföldi riportokkal, például a Panorámában. Ezt nem tudjuk felülmúlni. Természetesen nem mellőzhetjük a világpolitikát, de külföldi riportjaink nem lesznek mindig magyar gazdasági vo- natkozásúak. Foglalkozunk a legfőbb világpolitikai eseményekkel, értékeljük, kommentáljuk őket, de kevésbé ismert témákkal is foglalkozni akarunk. A mi sikerünk tartaléka szerintem az. ha még behatóbban, őszintén beszélünk gazdasági gondjainkról. Bemutatkozásomkor elmondtam: nem nyafogni akarunk, hanem bemutatni az igazi problémákat. feltárni a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket. Ezt szolgálja A Hét embere-sorozat, amelyben nagyritkán talán külföldieket is megszólaltatunk. Emellett természetesen igyekszünk más érdekességekkel is szolgálni. Üj rovat A Hét kérdése. Elgondolásunk szerint A Hét gazdasági irányítója ritkábban fog jelentkezni, csak akkor, ha valóban érdekes, új adatokat tartalmaz. Eddik kevés volt A Hétben a kultúra és a sport. Természetesen nem akarunk versengeni sem a Stúdióval, sem a sportszerkesztőséggel, de ha van gazdasági vagy politikai vonatkozású kulturális vagy sporttéma. akkor azzal mi is foglalkozunk. Ilyen volt például április 5-én a moszkvai képvásárról készített riportunk. Gondolom érzékelhető volt, hogy ez új szín a Szovjetunió életében. A szerkesztés változásairól elmondja Sugár András, hogy megmarad a Naptár, de 7-ről 7-re címmel. Valószínűleg megszűnik a Híradó A Hétben, s a jövőben A Hét után jelentkezik öt percben. — Ami a munkatársi gárdát .illeti — folytatja a főszerkesztő —,a régi stáb minden tagját felkértem további együttműködésre. Igaz, fokozott igényességet várok el mindannyiuktól. Az egyik ilyen igény: harcot indítunk a magyartalanságok ellen. Ha a riportalany vét is néha, a riporternek sohasem szabad magyartalanul beszélnie. — Mit tart a legfontosabbnak ahhoz, hogy eredményes munkát végezhessen? — A Hét politikai ismeretterjesztő, kommentáló és mint ilyen, bíráló műsor. A bírálatot kétirányúnak fogjuk fel. Várjuk, kérjük tehát a nézők észrevételeit, ötleteit. A kemény kritikát is. hiszen abból lehet a legtöbbet tanulni.' A leckét feladták önmaguknak. A bizonyítványt majd a közvélemény állítja ki. E. M. Erdei Ferenc- pályázat A Bács-Kiskun Megyei Tanács. a Forrás Szerkesztősége. a MTESZ megyei szervezete, a Magyar frók Szövetsége Duna—Tisza közi írócsoportja pályázatot hirdet. A pályázat célja bemutatni és feltárni az ember és a tudomány, technika kapcsolatát, azokat az összefüggéseket, amelyek az alkotó, dolgozó egyén, valamint az őt segítő tudomány és — annak eredménye — a technika között jelentkezik. A pályázatnak arra a kérdésre kellene megkísérelni a választ, hogy a műszaki haladás mennyire szolgálja társadalmunkat, és az általa támasztott követelményeknek a humán tényezők mennyire tudnak megfelelni a nyolcvanas évek Magyarországán. A meghirdető szervek két kategóriában — szociográfia és szociofotó — várják a résztvevők munkáit. Pályadíjak: Szociográfia: I. díj: 10 000 Ft, II. díj: 8000 Ft, III. díj: 5000 Ft. Szociofotó: I. díj: 8000 Ft, II. díj: 5000 Ft, III. díj: 3000 Ft. A szociográfiai pályamunkák terjedelme maximum 30 gépelt oldal leltet. A szociofotó kategóriában sorozattal és egyedi fotográfiákkal lehet jelentkezni. Beküldési határidő: 1988. május 1. A pályázat értékelésének időpontja: 1988. december 16. A pályamunkát a Forrás Szerkesztőségének címére■ (6000 Kecskemét, Szabadság tér 1 a.) kérjük küldeni.
