Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 6., csütörtök "WiC jf7jfrtfi% 5. BULGÁRIA Nők az iparban Az Írógépeket és Irodai Rendszereket Gyártó Egyesült Müvek Plovdivban az ilyen beren­dezések egyedüli termelői if> A szófiai Vegyi-Gyógyszerészeti Intézet ku­tatói az általuk fejlesztett gyógyszereknek és készítményeknek a termelésbe történő beveze­tésében is részt vesznek. Az intézet munká­jához a Szovjetunió hasonló intézményeivel fenntartott szóród kapcsolatok is nagymérték­ben hozzájárulnak (Iván Conev felvétele) A Dimitrovgrádban lévő poliészter selymeket gyártó kombinát a legkorszerűbb techniká­val van felszerelve, munkájukhoz igénybe ve­szik az ipari televízió és az elektronika szé­les körű segítségét. A kombinát elégíti ki az ország valamennyi kötő- és szövővállalata nyersanyagszükségletét és e mellett a termé­keinek nem is kis része exportra is kerül. A bolgár nők az élet minden területén férfitársaikkal azonos tevékenységet fejtenek ki. Bulgáriában a nők alkotják a középiskolai végzettségűek 55,8 százalékát, az egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek 39,8 százalékát, a tudományos dolgozók 31,7 szá­zalékát, a tanári kar 69 százalékát. A nők jelentős munkát fejtenek ki az iparban is. Ezt példázzák a Szófiapressz képei is. SZOVJETUNIÓ Álla Pugacsova Álla Pugacsova immár 10 éve a szovjet popzene sztár­ja. Ez önmagában is figye­lemre méltó, hiszen ilyen hosszan tartó népszerűség ál­talában az operaénekesek osztályrésze. A könnyűzené­ben jóval gyorsabban vál­tozik a divat. Pugacsova da­lai azonban minden évben az élre kerülnek. Karrierje 1975-ben kezdődött, a vár­nai Arany Orfeusz fesztivá­lon, amikor a 26 éves éne­kesnő egyik napról a má­sikra híressé vált. Verseny­dala, a Harlekino számta­lanszor elhangzott a rádiók­ban. Azóta is megmagyarázha­tatlan mindaz, ami össze­függ Pugacsova népszerűsé­gével. A műfaj ismerői mér sokszor kijelentették, hogy „Álla kifulladt”. Ö maga pedig új meg új műsorral lépett fel, és a közönség vál­tozatlan lelkesedéssel fogad­ta. Voltak zenekritikusok, akik Pugacsova dalait a „primitív szerzemények ne­továbbjának” nevezték. Hányszor vitatták és ítél­ték el színpadi kosztümjeit? Mondhatjuk rá, hogy. ki­számíthatatlan, de a szov­jet közönség kedvence. Pu- gacsovához fűződik a Szov­jetunióban első, és mindmá­ig egyetlen tömeges imádat egy popénekes iránt. A leg­hihetetlenebb mendemon­dák keringenek róla, és'ezek valószínűleg éppen a Gor­kij utcai lakása előtt állan­dóan várakozó imádók kö­reiben keletkeznek. Ezek­hez táptalajul szolgál fékez- hetetlen temperamentuma és szokatlanul nyílt jelleme. Édesanyja, ez a szerény, halk szavú asszony, egyszer azt mondta: „Elnézlek Álla, mint egy lepke, amely skor­piót hozott a világra . . Bárhogy is van, Pugacso­va rendkívül népszerű és dalait közreadó lemezekből a Szovjetunióban már több mint 200 millió talált gaz­dára. Pugacsova Moszkva egyik munkáskerületében született. Különösebb feltűnés nélkül végezte el a zeneiskolát, majd beiratkozott a karve­zető szakra*. Első munkája­ként a Cirkuszművészeti is­kolában volt zongorakísérő. Még a kar vezető szakon ta­nult, amikor mindenki szá­mára váratlanul maga is énekelni kezdett. Ez min­denekelőtt szüleinek volt meglepetés. akik fiatalon művészpályáról álmodoz­tak, de a háború, amelyet mindketten katonaként él­tek végig, megfosztotta őket ettől a reménytől. Álla diák amatőr együt­tesben lépett fel és mint aki kalodából szabadult, min­dent énekelt a cigányromán­coktól Ella Fitzgerald reper­toárjáig. Ott figyeltek fel rá a rádió népszerű Jó reggelt műsorának szerkesztői. Ak­kor 18 éves volt. Az elisme­rés még hat évig váratott magára. Ez idő alatt megismerke­dett egy artistával, férjhez ment hozzá, majd megszü­letett kislánya, aki a Krisz­tina nevet kapta. Miután megismerkedett a színpad le­vegőjével, szeretett volna visszatérni, de a férje hatá­rozott meggyőződése az volt, hogy annak nincs semmi ér­telme. Álla elvált a férjétől, egy vidéki város filharmó­niájánál helyezkedett el éne­kesnőként és a közeli váro­sokban, községekben lépett fel. Aztán felfigyelt rá a népszerű Vidám fiúk nevű együttes és meghívta éne­kelni. Ami ezután történt, arról már volt szó. Lányának útja a népsze­rűség felé sokkal egysze­rűbb. Krisztina most 15 éves. már elvégezte a zene­iskolát. Három évvel ez­előtt az ismert szovjet szí­nész és rendező. Rolan Bi- kov rábízta a Madárijesztő című film főszerepét. A film nagy közönségsikert hozott és Állami Díjjal jutalmazták az alkotóit. A kislányt ez­után újabb filmekhez hívták, de édesanyja éberen figyel arra, hogy a felkínált forga­tókönyv és a jelentkező ren­dező megfeleljen elvárásai­nak. Igaz, úgy látszik, hogy az idén Krisztina újra fil­mezhet. Ami magát Pugacsovát il­leti, az utóbbi három esz­tendő nem volt számára könnyű. Váratlanul ifjúsági repertoárt éneklő rockéne­kesnő szerepét vállalta fel és ezt az átalakulást még sok közeli barátja sem he­lyeselte. Álla viszont azt mondja, hogy az utóbbi há­rom év segítette teljes „vér- cseréhez” és az új műsora egyáltalán nem hasonlít majd az eddigiekre. Köz­ben elvégezte a színművé­szeti főiskola rendező szakát és maga állítja színpadra új műsorát. Álla Pugacsovát is­merve, ennek sikerében sem kell kételkednünk. Vitalij Melik-Karamov (APN—KS) LENGYELORSZÁG 64 négyzetméter boldogság Varsó. Jeloni- ki lakónegyed ( LjsSL < .1 •«’, r: íj ■fi 3 (l 2 li -J ??* ■n % Hl 1 ? ■ni ni sSSP' > i r< fit1 m műm* ?> ur ; E : Kowalskiék (Fotók: Interpress — KSf NDK Technológiai fejlesztés 2000-ig Négy éve, Kowalskiéknak az új varsói lakónegyedben, Jelonikiben lévő háromszo­bás. hatvannégy négyzetmé. teres lakásában négy sze­mély dolgozik, pihen, szóra­kozik : Janusz, a 35 éves matematikatanár, felesége, a 28 éves Ania, ápolónő, há­rom éve gyesen, s a két gye­rek: a hároméves Aleksan- der és a nyolchónapos We- ronika. Amikor Kowalskiék élet­céljaikról és eddigi ered­ményeikről beszélgetnek, a lakáskiutalást és a berendez­kedést egyöntetűen a legna­gyobb sikernek minősítik. Janusz ugyan közbeveti, hogy a nagy lakótömbök lát­ványa eléggé monoton, s a bejutás a városközpontba csaknem egy órát vesz igény­be, de a lakás előnyei túl­súlyban vannak a hátrá­nyokkal szemben. — Az esküvő után édes­anyám kétszobás lakásába költöztünk — mondja Ja­nusz. Amíg hárman voltunk, minden rendben volt. Amint azonban világra jött a kis­fiúnk, a két kis szoba túl szűknek bizonyult: elhatá­roztuk, hogy elcseréljük a lakást. Apróhirdetést tet­tünk közzé a Zycie War- szawyban, s találtunk egy cserepartnert. A 20 négyzetméterrel na­gyobb lakás értékkülönbö­zete Janusz háromévi jöve­delmével volt egyenlő. Ezért ezt az utat nem sokan vá­laszthatják. A lakáscserét a feleség, Ania Sandomierz- ben élő szülei finanszíroz­ták. A fiatal házasok dön­tő többségének marad a sa­ját lakáshoz vezető szoká­sos út: a jelentkezés a la­kásépítő szövetkezetbe, ahol a várakozási idő ma már tízegynéhány évre tolódott ki. A másik megoldás: csa­ládi ház építése, amely azon­ban az elég magas hitel­igénybevétel lehetősége el­lenére továbbra is csak ke­vesek számára járható út. A fiatalok tehát keresik a saját lakáshoz vezető egyéb utakat. A Lengyel Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség (ZSMP) kezdeményezésére néhány éve létrejött a patronáló építkezés, amely a leendő lakóra azt a kötelességet ró­ja. hogy az építkezésen meg­határozott (nagyszámú) órát dolgozzon le. Működnek a fiatalok által létesített kis lakásszövetkezetek is. má­sok saját költségükön ala­kítják át a padlástereket és tetőtereket. Mindez azon­ban a szükséges lakásoknak csupán kis részét alkotja. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy Lengyelországban, ahol évente több mint 300 000 há­zasságot kötnek, az átadott lakások száma nem lépi túl a 200 000-et. A házasságkö­téskor a fiatal házaspárok­nak csupán 18 százaléka ren­delkezik önálló lakással, 56 százalék a szülőknél él ön­álló szobában, 18 százalé­kuk megosztja a szobát más rokonokkal, 7 százalék pedig külön lakásban kezdi meg a közös életet. így érthető, ha a fiatal lengyel házaspárok a leg­fontosabb életcélok között — a családi boldogság és a kedvező anyagi helyzet el­érése mellett '— a saját la­kást tüntetik fel. Amikor a fiatalok végre megkapják az áhított lakás­kulcsot. nem sajnálják az erőfeszítést és a kiadásokat a lakás berendezésétől. A felmérések szerint a takaré­koskodó fiatal házaspárok zöme elsősorban új bútor­ra, szőnyegre, függönyre gyűjt, s úgyszólván mind­annyian igénybe veszik a fiatal házasoknak járó hi­telt, amely lehetővé teszi az alapvető háztartási cik­kek beszerzését (a hiteleket eddig 3,5 millió személy vet­te igénybe.) — Édesanyám, aki a há­ború után saját házasságát bögre és kanál vásárlásával kezdte, — meséli Ania —, elhatározta, hogy nálam más­ként lesz. Az ágyneműt. edényt, asztalneműt hozo­mányba kaptam. A többit fokozatosan vásároltuk hoz­zá. — A fiatal házasok hite­lére vettük az automata mo­sógépet, a tévét, a porszívót és a. szőnyeget a nagyobbik szobába. Most már együtt vannak a legszükségesebb holmik — dicsekszik Janusz. Jelenleg a régieket, a divat­jamúltakat cseréljük újakra. Már régen rájöttünk, hogy a lakás egy nagy étkű sár­kány, amely képes felfalni a keresetünk teljes egészét. Mégis örülünk neki. Barbara Zmijewska Az NDK népgazdaságának fejlődését jól mutatja az egyik „legifjabb” iparág: a mikroelektronika, amelynek termelése jelenleg 17 alap- technológiára épül. A mikro­elektronikai építőelemek vá­lasztéka 1985-ben már mint­egy 600 alaptípust jelentett. Az évtized első felében a szá­mítógép-kapacitás az NDK- ban a három és félszeresére nőtt, az ipari robotok szá­ma 13 ezer 700-ról 56 ezerre, a mikroelektronikai vezér­lésű forgácsoló szerszámgé­pek részesedése a teljes gép­állományból a korábbi 11 százalékról 72 százalékra emelkedett. Az úgynevezett kulcstechnológiák — mint például a mikroelektronika vagy a biotechnológia — a következő években is rend­kívül fontos szerepet játsza­nak az NDK népgazdasá­gának fej lődésébéh. A terv szerint a mikro­elektronikai építőelemek összértéke az 1986. évi 30 milliárd márkáról 1990-re előreláthatóan legalább 42 milliárdra emelkedik. Az ipari robotok száma ugyan­ezen idő alatt 75—80 ezerre gyarapszik, és egyre na­gyobb szerepük lesz a szere­lő-, szállító- és átrakodó- műveletekben. A számító­géppel irányított munkahe­lyek száma 1990-ig eléri a 85—90 ezret. Miindez annak a célnak az elérését szolgálja. hogy a munka termelékenysége a következő öt évben — nettó termelési alapon — mintegy 50 százalékkal emelkedjék. Ehhez — elsősorban a fiata­lok sorából — jól képzett szakmunkásokat kell foglal­koztatni. A „Carl Zeiss” Kombinátban például az új | üzemek, üzemrészek moder­nül felszerelt munkahelyein 30 ezer olyan fiatal szak­munkás dolgozik, aki az el­múlt években lett szakmája magasan kvalifikált műve­lője az optika, az elektro­nika és a precíziós műszeré­szet területén. A Zeiss Kom­binát szellemi potenciálját csaknem 12 ezer főiskolai, ■illetve szakiskolai végzett­ségű fiatal gyarapította ugyanezen idő alatt. A mun­kások és munkásnők 92 szá­zaléka részesült szakmun­kásképzésben, 21 százalékuk lett felsőfokú végzettségű. Az ipar töretlen fejlődési ütemét számos akadémiai kutatóintézet és gyár szoros együttműködése is biztosítja. Jelenleg a műszaki és ter­mészettudományok területén dolgozó kutatóintézeti kol­lektívák 45 százaléka áll ilyen rendszeres kapcsolat­ban az ország nagyüzemei­vel. Az együttműködési szer­ződések különösen jelentő­sek a jövőt illetően a lézer- technika, a mikro- és opto- elektronifcai célra szolgáló kristálytenyésztési technika, az automatizált képfeldolgo­zás. a biotechnológia, a gén- és immuntechnika területén. Jelentősen megkönnyítheti a nagy célok elérését a KGST-országokkal való együttműködés. A tavaly jóváhagyott komplex prog­ramok egészen az ezredfor­dulóig határozzák meg a kooperációt, amelynek során új anyagokat, technológiákat fejlesztenek ki közösen, így minden alap megvan ar­ra, hogy 2000-ig sikerül a legfőbb célokat — a nép­gazdaság elektronizálását, a komplex automatizálást. a nukleáris energetika tovább, fejlesztését — elérni. A szófiai „Sz. M. Kirov” Elektronikai techni­kum hallgatói (Lote \Mihajlova felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents