Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-06 / 184. szám
NÉPÚJSÁG, 1987, augusztus 6., csütörtök El SÁG — TÁRSADALOM 3. A KIBONTAKOZÁSÉRT 11/1. A tetteken a sor— A kibontakozási program társadalmi fogadtatása — s a fogadkozásokkal teli évek hosszú sora után ez érthető — jó, jó. „de lássuk inkább a medvét”. A szakmai körök szerint a helyzet reménytelen, a leépülési folyamat mcgfordithatatlannak ítélése jellemző. Úgy gondolom, valóban az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy a kibontakozásban bízó erőket összefogva, a múlt hibáin és nehézségeinken való meditáció helyett a társadalmat egy. a mai helyzetből kitörést biztosító cselekvési programnak megnyerve, annak aktív részeseivé tegyük. A körülményektől kényszerítve Hogyan!? Először is, őszintén tárjuk fel a mai helyzet súlyosságát, annak okait, s a belőle eredő következményeket, a mozdulatlanságból reánk leselkedő perspektíva súlyosságát. Másodikként: a lehetőségek, a szükséges áldozatvállalások, s végül a csak ilyen alapon reális feladatok (tehát nem megalapozatlan, felelőtlen ígérgetések) megfogalmazása. Azt sajnos — akár tetszik. akár nem —. nagyon hangsúlyozottan és mindenkivel meg kell értetni, hogy a jövő útja sok áldozattal jár és sokkal nehezebb lesz. A mai történelmi helyzet azonban csak ezt, vagy a fejlődő országok szintjére, a világgazdaság perifériájára való sodródás veszélyét kínálja. A Központi Bizottság 1987. július 2-i állásfoglalásának történelmi jelentőségét ez adja. Nagy kár persze, hogy ebben ennyire megkésve, a körülmények kényszerítő ereje, s nem a tudomány részéről hangoztatott figyelmeztetések játszották a főszerepet. Vegyük tehát sorjába: a mai helyzet és az okok rövid bemutatását. azokat követően pedig a teendőket. A magyar gazdaság ezekben az években roppant nehéz és bonyolult időszakot élt. él át. Az a pálya, amelyen halad, egyértelműen a leépülés irányába mutat. A mai helyzet Ennek tünetei: a gazdaság jövedelemtermelő, és alkalmazkodóképessége, rugalmassága ma már csak a stagnáláshoz elég, a fejlődéshez kevés. A világgazdaságban 15 éve tartó modernizációs folyamattól egyre több ponton szakadunk el, térvesztésünk a világkereskedelemben és a cserearányok romlása a mai struktúrában és műszaki színvonalon megállíthatatlan. A jelenségek tehát egy igen mély és érződő szerkezeti válságot tükröznek, az egyensúlyi helyzet, az eladósodás és az infláció egyre nyomasztóbb. A gazdaság és az irányítás kényszerpályára került. Ezen az úton egy. már a rendszer hitelét és vonzerejét is aláásó létbizonytalanság, munkanélküliség veszélye is karnyújtásnyi távolságon belül került. Sajnos, az ember, az emberi tényező tekintetében nem sokkal jobb a helyzet. A dolgozók szemlélete, magatartása, értékrendje, egyfelől jelentősen elmarad az árutermelő szocialista gazdaság korszerű követelményeitől. Az emberek többségének tudata a tulajdonosigazda tudathoz képest a bérmunkáséhoz áll közelebb és önmagában is gátja az egyenlősdi eszme meghaladásának. Másfelől akut veszéllyé kezd válni egy, a rendszer életképességét megkérdőjelező értékválság, mindenekelőtt az értelmiség és az ifjúság soraiban. Az okokról E tekintetben sajnos, sok a vitatható, sőt elkendőző magyarázat. Nézzük tehát magunkat kívülről. Az utóbbi tizenöt évben Euróbán zajló folyamatok a magyar gazdaság gondjait nem indokolják. Ellenkezőleg: lásd például a finn gazdaság erősödését. Vegyünk egy másik, inkább hipotetikus feltevést, mint példát. Külső segítséggel a vízbe merülést el lehetne ugyan kerülni, ez azonban csak a pillanatnyi menekvés. Igazi megoldás: megtanulni úszni, s nem akárhogyan, hanem jól úszni. Az igazi ok tehát, hogy a magyar gazdaság a világgazdaság egyre sodróbb tengerén már nem tud úszni, jelenlegi működési rendszere, mechanizmusa és gazdaságpolitikája a fenn- vagy gyakoribb szóhasználattal a talpon maradáshoz, a túléléshez elégséges. A tervutasításos rendszert egy vele rokon, bár fejlettebb, de csak az elosztási oldalon, s ott is többnyire korlátozó jelleggel operáló mechanizmus váltotta fel. A hatékonysági kényszer és az érdekeltség gyenge. A tulajdonosi érdek és szemlélet csak a tankönyvekben létezik. Szelekció helyett mindenütt kontraszelekció érvényesül. Gazdálkodásunkra a túl- elosztási hajlam és a pazarlás a jellemző. Életszínvonalunk például a jövedelem-- termelő képesség oldaláról nincs megalapozva. Pazarlón gazdálkodunk a tehetségekkel. a földdel és a környezeti feltételekkel. A társadalom és a gazdaság nagy rezsivel működik. Ekkorával egy nálunk másfél-kétszer nagyobb ország is jól elboldogul. A gyenge szervezetek a jók nyakán kényelmesen élhettek, élhetnek. A mentességek és támogatások összege 1986-ban már 250 milliárd forintra rúgott. A munkaerő és a tőke egyre nagyobb hányada az alacsony jövedelmezőségű területeken van lekötve. Ezeknek az okoknak a leküzdéséhez most már sajnos mélybe hasító sebészkésre van szükség. Az operáció viszont nemzeti sorskérdéssé vált. (Folytatjuk) Dr. Barta Imre kandidátus Zsűrizik a C235-ös magyar kajszit Korszerű gyújtáselosztók Keszthelyről |TJI) ? ií Á, ,.rmrrrr. TjBF iHi flip * ^mSSt zM' m. w: |f «»-? jfr ... - JHL 1 ■■»*... Jr*NlL * • Jf JBp llNHÉP^k ij|£ * v fIK, r\ : jíi^ ^éBL^jéhí ÍÉÍÍmIIͧÍ11& s&fc äk' 9wy<llw^^ WjmL 4|||||& BiÉm J|||jjf Jlli:-ill * MEGVALÓSULT A RÉGI ÁLOM Szabad bankválasztás Fél év a bankrendszer életében nem nagy idő. E néhány hónap alatt jószerivel csak az űj pénzintézetek létrehozására, munkájuk megszervezésére futotta, ?edig július elsejével újabb fordulóponthoz érkezett a magyar pénzintézeti szféra: hosszú évtizedek óta először ismét megvalósul a szabad bank- választás álma. Az előzményekről nem árt röviden elmondani, hogy mintegy kétesztendei előkészítő munka után a kormányzat a bankrendszer korszerűsítése mellett döntött, s célul tűzte ki a kétszintűség kialakítását. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelentette, hogy kereskedelmi bankok jöttek létre. A Magyar Nemzeti Bank a továbbiakban jegybankként — központi bankként — funkcionál, a vállalatok hitelezését, számláik vezetését egyáltalán mindenféle szolgáltatást a kereskedelmi bankok végeznek. S természetesen á’lapvető követelmény számukra, hogy nyereséget érjenek el. Átmeneti időszak Az első fél évet mindenképpen átmeneti időszaknak tekintették a szakemberek. Hiszen az újonnan létrejött bankok eleinte szinte kivétel nélkül az átszerzés problémáival voltak elfoglalva, s például csak nagy nehézségek árán találtak új épületeket, amelyeket a folyamatos munka mellett újítottak föl, s tettek alkalmassá e speciális tevékenységre. Miután e nehézségeket előre lehetett látni, ezért döntöttek úgy, hogy a szabad bankválasztás lehetőségét csak 1987. július elseje után kapják meg a vállalatok és a szövetkezetek. Persze kérdezhetnénk, egy ilyen nagyarányú átszervezés után miért van erre egyáltalán szükség? Hiszen éppen fél évvel korábban változtattak bankot a gazdálkodók. Csakhogy akkor az elosztás mikéntjét központilag határozták meg, a cégek vezetőinek megkérdezése nélkül. Csak így lehetett a hosszas alkudozásokat elkerülni, és meggyorsítani az átalakítást. S persze eközben ügyelni kellett arra is. hogy minden bankhoz egyformán kerüljenek nyereséges és veszteséges cégek, s egyik se váljék eleve ágazati bankká, tehát mindenhová kerültek mezőgazdasági üzemek, nagy és kis iparvállalatok, kereskedők és szolgáltatók is. E hal hónap egyébként elegendő volt arra, hogy a vállalatok megismerjék a bankjukat és eldöntsék a továbbiakban maradnak-e vagy mennek. Hiányos megyéi hálózat Egyelőre érdekes módon nem tapasztalható robbanásszerű átrendeződés. Talán azért sem, mert még nem különülnek el élesen egymástól a kereskedelmi bankok, illetve nincsen sajátos jellege üzletpolitikájuknak. Másrészt a vállalat a bankjához ezer szállal kötődik, kapcsolatuk nemcsak szoros, hanem bizalmas jellegű is, hiszen a pénzintézet tökéletesen áttekintheti a vállalat helyzetét. Éppen ezért ilyen szálakat elvágni csak hosszas megfontolások után érdemes. A másik probléma sokkal inkább gyakorlati jelentőségű, de szintén a mozgás gátja lehet. Az új kereskedelmi bankok között a Magyar Nemzeti Bank vidéki hálózatát osztották szét. Mondanunk sem kell, így még a nagyobb városokban sem nyílt minden kereskedelmi banknak fiókja. Ez viszont nagyon megnehezíti a változtatni akaró cégek sorsát. Hiszen miért menjenek el egy olyan bankhoz, amelynek nincs az adott városban vagy a közelben fiókja és a kapcsolattartás egyetlen módja az olykor több száz kilométeres utazás? Az egész országot átfogó bankhálózat kialakítása nélkül tehát aligha indulhat meg a kívánatos átrendeződés. Egyébként a bankok is arra számítanak, hogy néhány hónap múlva indul csak meg a vándorlás. S éppen ezért mind nagyobb gondot fordítanak arra, hogy mostani és potenciális ügyfeleik pontosan megismerjék üzletpolitikájuk másokkal össze nem téveszthető sajátosságait. S a szolgáltatások minőségét is nagy igyekezettel igazítják az igényekhez. Versenyre várva Természetesen a legnagyobb vonzerőt a magas betéti kamatok és az olcsó hitelek jelenthetnék, ám e területen nagyon kevés mozgásteret ad a szigorú jegybanki szabályozás. De az egyéb hitelfeltételekkel, például a törlesztési idővel már versenyezhetnek egymással. Bár egyelőre nyári szélcsend jellemzi a bankszférát, előbb-utóbb megindul az átrendeződés és így valódi verseny alakulhat ki. Ez alapvető célja volt a kétszintű bankrendszer létrehozásának. L. M. Már befejeződött a sárgabarackszüret. Csak néhány asszony dolgozik még, böngésznek: szedik a lehullott gyümölcsöt, a pálinkának' valót. Ám a — kísérleti — fák még roskadoznak: feltámasztották ágaikat, hogy el ne törjenek, hiszen ezek fajta jelöltek. A ceglédi kutatóintézet vezetője. Nyújtó Ferenc több mint harminc éve foglalkozik nemesítéssel. Mint elmondotta, a kajszi igen fagyérzékeny fajta. Korábban az Alföldön kevesebbet termett, ám újabban nagy az érdeklődés és a kereslet a külpiacokon, érdemes hát foglalkozni termesztésével. A mátrai táj, Gyöngyöspata talaja és klímája meghozta a ivart eredményeket. A hét éve telepített fák már 85-ben termőre fordultak. Törzsük átmérője is duplájára növekedett. Egy-egy fajtajelölt termése eléri a 120—150 kilogrammot is. A termést minden évben tíztagú minősítő bizottság vizsgálja, s nemcsak a kutatóintézettől, hanem a Kertforgtól, a Növénytermesztési és Minősítési Intézettől, valamint a konzervipar részéről is vizsgálják: melyek lesznek azok a legjobb ízű és szállítható feldolgozandó fajták, amelyek mindenben megfelelnek az igényeknek. Képriportunk a minősítők munkájának néhány jellegzetes pillanatát örökítette meg a Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet kísérleti kertjében. Böngészők (Fotó: Tóth Gizella) Osztrák—magyar környezettechnológiai napok Jelenleg a hazai postahivatalokban többnyire korszerűtlen, nem kifejezetten a levélmérés céljára készült mérlegeket használnak. A most kifejlesztett hazai mérlegnek számos előnye van. Számmal írja ki a mért súlyt és a kívánt szolgáltatásért fizetendő díjat. Villámgyorsan dolgozik, s használatával megszűnnek a számolásból. leolvasásból adódó hibák. Nagy pontossággal mér, ami különösen fontos a légi levelezésnél, hiszen ott grammonként változik a díjtétel. A gép feltünteti a különleges szolgáltatások díjait, így mód van azok összevetésére, a megfelelőnek ígérkező kiválasztására. Tavaly szeptemberben Bécsben rendeztek első alkalommal olyan környezet- technológia,! szimpóziumot, amelyen osztrák és magyar minisztériumok, vállalatok, hivatalok, költségvetési szervek képviselői közösen tanácskoztak a környezetszennyeződés elleni teendőkről. É rendezvény folytatásaiként hagyományteremtő céllal az I,pari Minisztérium, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közreműködésével szeptember 30-án, október 1-jén és 2-án osztrák—magyar környezettechnológiai napokat rendeznek Budapesten. A rendezvény célja, hogy közvetlen együttműködési lehetőséget teremtsen a környezettechnológia fejlesztésével, ilyen jellegű termékek gyártásával, értékesítésével, alkalmazásával foglalkozó osztrák és magyar cégek között. Az Építők Rózsa Ferenc Székházában tartandó szimpóziumon az utóbbi évek környezettechnológiai erőfeszítéseit feldolgozó filmeket is bemutatnak. Az osztrák fél. a Zentralsparkasse und Kom- merzialbank a rendezvény alkalmából versenyt is hirdetett három kategóriában (előadás, film, berendezés). Mindhárom kategória győztese a bécsi bank székházéban osztrák közönség előtt, is bemutathatja „tudományát”. Minősítők Elektronikus levélmérleg A Bakony Müvek keszthelyi gyárában a tavalyi huszonháromezerrel szemben az idei év első felében 43 ezer korszerű elektronikus gyújtáselosztót gyártottak. Az elosztókat a Szovjetunióba szállítják és a legújabb Lada gépkocsikba építik be ( MTI-Jotó: .Czika László)
