Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 29., szombat f • HINNI VALAMIT TUDÁS NÉLKÜL: BABONA ... r . Árulkodó betűk Egy délután Rákosné Ács Klára pszichografológussal A grafológiáról először hatéves koromban hallottam Budapesten, a Belvárosi Kávéházban. Egy jól öltözött, középkorú férfi szólította meg a vendégeket, és elmondta, hogy néhány leírt szóból, mondatból jellemezni tudja az illetőt. Akadt is vállalkozó szép számmal, s bár elemzésével csaknem mindenki egyetértett, távozása után mégis összesúgtak a háta mögött, hogy bolondos jóslás az egész, babona. Szabadtéri kiállítás Aggteleken A budapesti Zichy Mihály Galéria első ízben rendezett kiállítást Aggteleken. A szabadtéri táborban elsősorban a természetet ábrázoló műveket mutattak be. A kiállítás sikeresnek bizonyult, így a barlangszálló előtt a jövőben havonta rendeznek hasonló tárlatot (Fotó: MTI — Mizerák István — KS) Mindennapi nyelvünk Pétervására: pétervásári A második „találkozásom” ezzel a tudománnyal a két évvel ezelőtti könyvvásáron volt, ahol kezembe ke. rült Rákosné Ács Klára Vallanak a betűk című munkája. A kötet nagy elismerést, ugyanakkor meglehetősen sok vitát váltott ki, de mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy ez a valaha nagyszerű, később helytelenül lebecsült tudomány lassan visszanyerje méltó helyét. A hazai pszichogra- fológia legismertebb képviselőjét nemrégen Egerjben, az oktatási igazgatóságon láthattuk és hallhattuk. A Képújság és a Hevesi Szemle közös programjaként meghirdetett előadáson egy törékeny, de ugyanakkor erős, megnyerő, kiváló előadói képességgel megáldott, közvetlen egyéniséget ismerhettünk meg. A nyilvános riport során, amit lapunk olvasószerkesztője, Pécsi István vezetett, egy sajátos, színes, fordulókban bővelkedő életpálya terült elénk, amelyből ezúton adunk közre néhány érdekes epizódot Rákosné Ács Klára szavaival. A magyar irodalom „fene- . gyereke” Tersánszky Józsi Jenő. Szidike című vígjátékát 1923-ban alkotta. Nem tartozik a legveretesehb írásai közé, nem is túlságosan ismert. Viszont írói erényei: vaskos tréfálkozása, életszerűsége jó alapanyagul szolgáit a zeneszerző számára. Sok legenda kering Tersánszky ról. Maga is kissé olyan volt, mint ebben a müvében is szereplő hőse, Kakuk Marci, aki töretlen optimizmussal és szabad lélekkel járjá a világot. Ezért aztán a párbeszédek, a cselekményfor- dulatök és a jellemek nem holmi íróasztalnál fogant agyrémek, hanem roppant valószernek. Nem csoda tehát, ha az ismert dzsesszzongarista, Szálc- csi Lakatos Béla ezt a művet választotta kiindulópontul. Erről a szilárd talajról rugaszkodott el, hogy sajátos muzsikájával egy kitűnően játszható zenés darabot alkosson. Az a különleges Szakcsi Lakatos kompozíciójában, hogy szinte észrevétlenül vezet át bennünket a cigányA Zeneakadémiától a grafológiáig — Gyönyörű gyermekkorom volt Székszárdon, amit szüleimnek köszönhetek, hiszen végtelen türelemmel és szeretettel vettek körül. Az írás már akkor is lekötött, érdekelt, pedig még nem ismertem a betűket. Muzikális emberke lévén ötéves koromtól zongorázni taníttattak, majd 12 esztendősen felvételt nyertem a budapesti Zeneakadémiára. Szorgalmasan gyakoroltam, aztán egy napon odaálltam apám élé és bejelentettem, hogy abbahagyom, nem akarok tanár lenni, művész pedig úgy érzem, nem lehetek. Rajzolni szeretnék! No, persze ez nem pillanatnyi elhatározás volt, hiszen én kislány karomban is baibá- zás helyett is szívesebben ‘rajzolgaittam. így lettem az iparművészeti főiskola kosz- tümtervező szakának vendéghallgatója. Divatbemutatókon léptem fel, ahol ki bem szabott anyagokból, vagyis végékből gombostű segítségével különböző korok ruháit állítottam össze manökeneken. Soha nem voltam zavarban, Bécsben pélmelódiákból a dzsesszbe: egymástól látszólag nagy távolságra lévő stílusokat természetes módon ötvöz. S a közönség lassan rá is jön, hogy mi lehet az összekötő kapocs: a temperamentum, a lendület és a ritmus teszi egységessé a Szidike lakodalmát. A vígjáték szereplői az indításkor kívülről, a nézőtér felől közelítették meg a színpadot. Manapság ez nem ritka: unos-untalan ily módon szeretnék bevonni a nézőket a vérkeringésbe. Ami olykor már modorosságnak hat, az itt csupán felvillanyozta a széksorokban ülőket: a cigánybanda „bazse- válása” rögtönzött volt, semmi kimódoltság nem zavarta a kötetlen kötözködést. így hamar az események közepébe csöppentünk: szellemes riposzfok hangzottak el, a jó poénok hallatán az Ilyenkor szokásos hosszú előkészítés, ^megdolgozás” nélkül megnyerték maguknak a színészek a publikumot. Ehhez hozzájárultak a remekül eltalált figurák. Kukac úr (Hável László), Dani dául 3 ezer ember előtt mutattam be tudásomat. Lelkesen dolgoztam, de semleges maradtam a sikerrel mindaddig, amíg édesapám el nem vitt Románné Gold- ziher Klárához, a neves grafológushoz, az akkori Irástamulmányi Társaság alelnökéhez. Ekkor éreztem, hogy ez az én hivatásom, 'és ezen az úton kell járnom. Elvégeztem a Társaság többéves ; tanfolyamát, levizsgáztam, s ezzel én is 'taggá lettem. Mesterem óráit ezután is szorgalmasan látogattam... Az első élmény — Mutatok nektek egy aláírás nélküli levelet .— szólt az egyik foglalkozáson tanítványaihoz a grafológusnő. — Mondjátok el a véleményeteket! Nagyon' érdekes volt, mert mindenki másként nyilatkozott, és így egy furcsa jellembeli kép alakult ki. Amikor hozzám került az írás, felkiáltottam: ez azért olyan különös karakterű ember, mert pajzs mirigytúltengésben 'szenved, azért ilyen izgatott, zaklatott. Megdöbben(Harmath Imre), a Kisasz- szony (Szilágyi Zsuzsa) vagy a Pincér (Kincses Károly). A jelzésszerű díszlet nem törekedett arra, hogy naturálisán mutassa be a környezetet. Inkább a személyiségék töltötték be megjelenésükkel, gesztusaikkal és dalaikkal a színpadot. És nem is akárhogyan! így az aránylag vékonyka1 konfliktus Is erőteljesebbé vált, ment tulajdonképpen pusztán az állt a középpontban: Szidike asszonnyá tud-e érni, a kis cigánylány szembeszegül-e apja és anyja ba- sáskodásával, a férjét kordában tarthatja-e. Nyilvánvaló, hogy ezek nem az emj beriség nagy sorskérdései. De ahhoz éppen jók, hogy derüljünk a mindnyájunkban bujkáló gyengeségeken. s férfi és nő örök és eldönthetetlen párviadalán. Látszott a színészeken, hogy szeretik ezt a művet, s szívesen bolondoznak: szívükből jön, amit csinálnak. Gyakran fenyeget a táljátszás veszélye, amikor cigányokat jelenítenek meg. Itt azonban elkerülték a túlka'ten fordult hozzám Goldzi- her Klára: ez igaz, de honnan tudod, hiszen még nem 'tanultad? Pontos magyarázatot nem tudtam adni, de ez a felismerés olyan élmény volt számomra, amely Végigkísért egész pályámon. Ekkor jöttem rá, hogy az alkotáshoz, a tudáshoz fontos az intuíció, és a tehetség. Segíteni az embereken — Kórházról kórházra jártam, az orvosoktól elkértem a betegek írásait, mert éreztem, hagy a papírra vetett betűk analízisével segíthetek másokon. Sok-sok éven keresztül több ezer írást elemeztem, majd értékeltem ki az orvosok közreműködésével. Nagyra- becsült mesterem és barátom, Baktay Ervin az írásban rejlő jelek rendszerére hívta fel a figyelmem. így alakult ki saját, úgynevezett 'betegségkódom. A grafológia azonban nemcsak a fájdalmakkal küszködő beteg embereknek segíthet. Sokáig dolgoztam a Magyar Tudományos Akadémián, ahol kiváló történelmi személyiségek kézírását elemezhettem. Ma is gyakran keresnek fel irodalomkuitatók, történészek, olyanok, akik bíznak bennem. Ez a tudomány eligazítja az ifjakat a pályaválasztás előtt, de ‘alkalmas arra is, hogy házassági problémákat orvosoljon. Meggyőződéssel vallom, hogy a grafológia racionális tudomány, tengernyi tapasztalaton alapszik. Á csodákban én sem hiszek, és hadd idézzem itt könyvem mottóját: Hinni valamit tudás nélkül: babona; 'de nem hinni valamit tudás nélkül: szintén babona. Rákosné Ács Klára, előadásán mindannyian meggyőződhettünk arról, hogy ez a tudomány egyszer több elismerést kap hazánkban is. Hosszú és küzdelmes 'utat kell addig megtenni. Híveinek tábora azonban szépen gyarapszik. Közéjük Örömmel sorolja magát e sorok írója is. páspkat, csupán némi nyelvi leleménnyel, s kevés kül- sődlegességgel karakteri- zálták az alakokat, nem holmi 'idegenforgalmi látványosságot formálták belőlük. Az öreg cigápyprímást alakító Pákozdi János szinte teljesen eszköztelenül tette valószerűvé a vén muzsikus jellemét. Temperamentumos feleségét Tóth Judit formálta meg, erőteljesen. Szidike szendeségét és talpraesettségét Vándor Éva hiihetően tárta elénk. Bizonyos fejlődést is hangsúlyoznia kellett, ezért nem volt könnyű feladata. Annak ellenére, hogy énekhangja nem túl jelentős, vonzóan öltötte magára a címszerepet. Nem szabad elfelejtkeznünk az ördöngös mozgású Beregi Péterről sem. aki játékmesteri feladatokat látott el. Kakuk Marciként kellemes meglepetést nyújtott. De szinte valamennyi művészt föl lehetne sorolni, mert egy szürkébb mezőnyből bármelyikük egy fejjel kiemelkedett volna. Ez is azt bizonyítja, hogy a remek csapatteljesítmény húzóerő: szinte önmagukat múlhatják felül ilyenkor a résztvevők. Mindez a rendező, Konter. László remek érzékét is bizonyítja, megfelelő keretet teremtett az egyéniségek számára. így nem csoda, ha a hatvani szabadtéri színpadon felhangzott a vastaps, 'köszönetként egy kellemes színházi estéért. Gábor László Olyan levelet kaptam, amely szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot. Dr. Gál Andor levelét teljes terjedelmében kell idéznünk, hogy megérthessük, mire vonatkozólag kéri tanácsukat: „A Finomszerei- Vénygyár üzemet létesített Pétervásárán. Megnevezve: íFinomszerelvénygyár péter- Vásárai üzeme. Levelezésnél hol pétervásárai, hol pétervásári megnevezést alkalmaznak, többségében az utóbbit. Hasonló változatokkal tel állkozunk a Népújság hasábjain is. Kérem, szíveskedjék a helyes változatról a nyilvánosságot tájékoztatni”. 1 Olyan sajátos nyelvhasználati jelenségről és gyakorlatról kell szólnunk, amely éppen napjainkban ikerült előtérbe. Hogy miért, arra is választ adnak felsor,akoz- ttatotf adataink és érveink. A nyelvhelyességi szempontokat felsorakoztató nyelvművelő szakirodalomban szinte külön fejezetet kapott 'az a kérdéskör: hogyan képezzük a -falva, a -háza, a '-vására utótagú összetett helységnevek -i képzős mel- lléknévi származékait. Szőkébb hazánkban, a hevesi 'tájakon is gyakoriak a Bélapátfalva, Mikófalva, Mátraháza típusú birtokos jelzős összetételként létrejövő összetett községnevek. Ebbe 'a sorba vonható Pétervására ‘neve is. Két változat lehetséges: 'Az első forrna: megtartjuk 'a teljes névalakot, és .ehhez társítjuk az -i képzőt: bél- upátfalvai, mikófalvai, mát- iraházai, pétervásárai. A másik lehetőség: a megnevezés megrövidül, s a melléknévi változat így alakul: 'bélapátfalvi, mikófalvi, mát- 'raházi, pétervásári. Nyelvhelyességi szempontból ezt 'a változatot tartjuk jobbnak és helyesnek. Erre voksol az általános nyelvhasználat és a nyelvsizokás is. 'A népi szóláskészletben is ez a nyelvi forma jutott 'szerephez. Bingallódzik, 'mint az apátfalvi atyafitagadó (kétkerekű taliga); ki- pallérozott, mint a mikó- falvi menyecske; telhetetlen, mint a pétervásári pap Vékája slb. A pétervásári forma mellett bizonykodnak a község 'történetéhez kapcsolódó levéltári adatok, és a helység régi pecsétjein található jelzős szerkezetek: Sigillum Pétervásári; pétervásári pecsét. A sajtó hasábjain is ■ez a változat olvasható. így pl. lapunk e szövegrészle- ttében: „A pétervásári Keg- levich Gábor tábornok a szükséges mészmennyiséget (biztosította” (Népújság, H987. aüg. 1.). Heves megye (Műemlékei III. kötetében ezekkel a nyelvi formákkal (találkozhatunk: pétervásá<ri templom, pétervásári iKeglevich-kastély. A szomszédos falvak lakói is csakúgy emlegetik: a pétervásári kéttornyú templom, a pétervásári atyafiak. . Bizonyéra lesznek olyan, hivataloskodók, akik ezeket a példákat nem fogadják tel „hivatalos” megnyilatkozásoknak”, s a pétervásárai változatot érzik üzemek és •cégek nevéhez alkalmasnyelvi formának. Rosszuk (teszik, annál is inkább, mert a hivatalos nyelvhasználati gyakorlat sem követi őket. Ezt bizonyítja ez a hirdetési «szövegrészlet: „Hollóházi Porcelángyár budapesti üzeme felvesz anyagbeszerzőt, villanyszerelőt” (Magyar Nemzet, 1987. aug- 10.). Más magyarázata is van annak, «hogy miért jelentkeztek a bélapátfalvai autóbuszjárat, a mátraházai üdülők nyelvi alakulatok. Elsősorban azért, hogy a melléknévi változatból magából vissza lehessen következtetni a teljes alakú (helységnévre. Pétervására neve annyira közismert ma már, hogy nem szorul rá a pétervásárai. melléknévi jelzőre, s Utassy József költeménye révén a versolvasó közönség is megtanulja a helység teljes nevét. A vers 'címe: Irány: Pétervására! A költő megénekli a péter- LVásári kéttornyú temQlo- mot is. A Finomszerelvény- gyár pétervásári üzeméről szóljunk és írjunk tehát: erre intenek bennünket e közleményben felsorakoztatott példák és érvek is. Dr. Bakos József Szüle Rita NEGYEDIK ZENÉS HATVANI SZÍNHÁZI NYÁR Cigányos kedvvel Vérpezsdítőén játszott a negyedik zenés hatvani nyáron bemutatkozó második együttes: a Józsefvárosi Színház társulata. Egy Tersánszky Józsi Jenö-vígjáték zenés változatát hozták: a Szidike lakodalma vérbő komédia, egyben Szakcsi Lakatos Béla jóvoltából fergeteges zenés darab. Valamennyi eleme értékes volt e koktélnak: Ter- eánszky humora, Szakcsi Lakatos muzsikája, illetve a jó kedvű komédiázás emlékezetessé tette az estét.