Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 29., szombat VÁROSKÉP KÉTEZER UTÁN Gyöigyös jövőjét tervezik Elkészült Gyöngyös város 2010-ig életbe lépő általános rendezési terve. A hosszútávú elképzelések a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet nevéhez fűződnek. A szakemberek által megálmodott elképzeléseket a városi tanács Igyekezett minél szélesebb körben ismertté tenni. Ezért az utóbbi időben sok helyen véleményezték a szöveges, térképes, rajzos terveket. Érthetően felkeltette a város polgárainak érdeklődését a tartalmas, ötletdús anyag, hiszen a Mátra kapujának jövőjéről van A megőrzendő gyöngyösi belváros (Fotó: Kőhidi Imre) Szent István és Gizella palástja Szabó Bélától, a várost tanács műszaki osztályának vezetőjétől arra (kértünk választ, milyen vélemények, érdemi javaslatok futottak be hozzájuk a helybéliéktől. — Részletes ütemtervet állítottunk össze azért, hogy a lakosság legszélesebb körben tanulmányozhassa, vitathassa, egyeztesse a dokumentumokat. Ennek érdekében a városépítő és védő egyesület elnöksége, a Hazafias Népfront, a Gyöngyös városi párt vb lakossági fórumot szervezett, ahol polgáraink élőszóban, nyíltan mondhatták el észrevételeiket. A felvetéseket, javaslatokat összegeztük, és a városi tanács szeptemberi ülésén tárgyalja majd, mivel a testület ékkor foglald kozik az általános rendezési tervvel is. — Melyek voltak a legfontosabb ötletek, észrevételek? — Nagyon sokan javasolják: maradjon meg Gyöngyös történelmileg kialakított urbánus arculata. OéA szombathelyi textilbi- ennálék — akár művészi, akár nagyiparban gyártott textileket mutatnak be — mindenkori díjnyerteseinek egyik jutalma, hogy önálló kiállításon mutatkozhatnak be. Ezen á nyáron Katona Györgyi, Kiss Katalin és Vereczkey Szilvia lakástextiljei láthatók a Savaria Múzeumban. A kiállítás, mint mindig, most is az ötletek sorát vonultatja fel, és természetesen ízelítőt ad a lakberendezés legújabb divatirányzatairól. Pontosabban: a lakás egyik kiegészítőjének legújabb divatjáról; a lakásban a textília az, ami a legolcsóbban, a legkönnyebben változtatható, ami mégis újjá tudja formálni a lakás karakterét, s divatossá tudja tenni. A szombathelyi bemutató érdekessége, hogy ezek a visszatartott szín- és for- mavilágú textilek szinte minden bútortípushoz használhatók lennének! Sőt ha elhatároznák a textilgyárak, hogy ebben az évben csak ezt és kizárólag ezt a kollekciót gyártanák, a nagy- közönség minden rétegének lünk az is, hogy a Fő téri rekonstrukció keretében valósuljon meg a gyalogos városközpont, a tervezők ezzel is számoltak. De nem szabad elfelejtenünk, ehhez kapcsolódóan meg kell oldani az ott található kereskedelmi és vendéglátóipari egységek zökkenőmentes anyagellátását, illetve áruszállítását. Reméljük, ez a legkevesebb gondot fogja akozni árusnak és vevőnek egyaránt. A társadalmi vitában többen felvetették: törekedjünk a magánerővel kivitelezett házak, foghíjak beépítésére. Ezt szorgalmazzuk má is. A patrióták közül többen javasolják: Far- kasmály legyen a mátraalji hegyvidék közkedvelt kirándulóhelye. Ragaszkodnak ahhoz is a helybéliek, hogy a strandfürdő maradjon eredeti helyén. Az ipari létesítmények kerüljenek a város déli részére, illetve a keleti perifériákra. A tervek I között szerepel az előbb említett gazdasági üzemek élő, zöld sávval való leválasztása a lakótudnának anyagot ajánlani, legfeljebb a színskálát kellene kissé bővíteni azoknak a számára, akik az élénkebb színeket kedvelik. Az uralkodó színek: fehér, fekete, drapp-szürkés, lilás, rózsaszínes árnyalatban —, pasztellzöld. szürkéskék. barna. Kiss Katalin szövött lakástextileket mutat be; miután ő néhány hónapja a szombathelyi Lakástextil Vállalat tervezője, területektől. Többen szót emeltek amellett, hogy építsük ki a déli iparvágányt. Ebben az esetben számolnunk kell a Vöröshadsereg úti malom hosz- szútávú működésével is. Tudniillik szükség van rá. — Lesz-e változás a közlekedésben? , — Városunk közlekedési kapcsolataira változatlanul a közúti forgalom elsődlegessége lesz a jellemző. Ezért szükséges, hogy az M-3-as autópálya Karácsondi útig épüljön ki. A Fő tér forgalommentesítéséhez szükséges a Mérges és Mátrai úti tengelyhez (közel lévő párhuzamos forgalmi út, amely északon és délen a Deák Ferenc utca, illetve a Gólya utca folytatásaként épülne meg. Nem kis elképzelhető, hogy a kereskedelem meg is fogja rendelni az itt látható, barna- drapp-fehér variációban készült ágytakaró—párna együtteseit, amelyeknek dísze a szövés változatossága, a négyzetes hálók remek ritmusa. Nyersfehér—drapp —szürkéskék gyapjútaka- rói. barna-nyers plédjei egy angol várkastély nyirkossága ellen is megvédenének. Katona Györgyi legszebb darabja egy fehér-tejeská- vészán ágyneműegyüttes, amely finom mintázatú dunnahuzatból és drapp alapon fehér keretes nagypárnából és fehér alapon drapp keretes kispárnából alakítható ki, ugyanis a kispárna valósággal belekomponálódik a nagypárna keretébe. (Ami modern ágyneműhasználatunk esetében nem mindegy, hiszen az ágynemű, ha nem ágyazzuk be, lakberendezési elemmé válik.) Cirokmintás függönye drapp- barna! drapp-fehér, és sö- tétebb-világosabb zöld színállásban dekoratív tényező lehet a lakásban,, anélkül, hogy harsányságával uralkodóvá válnék. Elbűvölök festett faliképéi. Többnyire hódolat a kép annak a természeti tárgynak, virágnak, fejtörést okoz a csatorna- hálózat fejlesztése és a szennyvíztisztító megépítése. Vita van abban is, hogy hol legyen az új szeméttelep. A gazdasági érdek azt indokolná, hogy a fark as - mályi elhagyott kőbánya legyen az, de környezetvédelmi szempontból a Szárazvölgy térsége a javallott. — ön személy szerint hogyan értékeli az általános rendezési tervvel kapcsolatos visszhangot? — Kicsit aggódtam, hogy kevesen lesznek, akik véleményt mondanak. Örömmel csalódtam, jó légkörben, nagy aktivitással zajlottak le az egyeztető tár- ,gyáll|ások. Ereztem: az itt élők törődnek jövőjükkel, környezetükkel, városukkal. levélnek, amelyből métermintáit készítette. Szecesz- sziós függönye a hozzávaló terítővei, nagy sikerre számíthatna (ha gyártanának belőle). Vereczkey Szilvia, aki az IDEA Iparművészeti Vállalatnak tervezi kollekcióját, konstruktív alkat. Két teljes tervet is bemutat: levél- mintás sorozatát, amelyen a különböző színű levélkék ceruzarajzzal készültek, s grafikusságukat meg is őrizték — a különböző színváltozatú lepedőktől a fényáteresztő, sötétítő függönyökig, térítőig megszerkesztette éppúgy, mint kék-zöld gyermekszobái garnitúráját. Csíkos függönyét 12 változatban láthatjuk. Fehér alapon fehér felhőmintás áttetsző, légies függönye ■mellé odateszi ugyanezt zöld, barna alapon. Az égbolt minden változatát produkálja. Mindez látható Szombathelyen. A terveket bemutatja a kiállítás. A gyár kivitelezni képes, ha az igény alapján a kereskedelem megrendelése megérkezik, talán még kapható is lesz. t. a. Éppen tíz esztendeje, hogy a magyar művészet- történészek és restaurátorok egy kis csoportja bebocsátást nyert az Amerikai Egyesült Államok híres állami kincstárába, mely Fort Knox-ban őrzi az aranyban és más nemesfémekben megtestesülő kincseket, és ahová a hányatott sorsú magyar koronaékszerek is kerültek. Hogy milyen úton-módon jutott ide a korona, az országalma, a kard és a palást, azt _hosszú lenne elsorolni. Elégedjünk meg annyival, hogy a sok vihart megért tárgyak végül is megkerültek, s azokat — egy későbbi. .1978-ban megejtett visszaszármazta- tási ceremónia keretében — ismét birtokba vehettük. A felbecsülhetetlen értékeket két sátorponyva borította Fort Knox 31-es számú kamrájában; az egyik az úgynevezett koronaládára borult, a másik pedig a koronázási palást fémtokját fedte. Mindkét lepelt gyorsan eltávolították, ám amikor a láda és a tok felnyitására került sor, ez_ utóbbi feszegetése okozott nagyobb izgalmat az átvevőknek. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az aranyból, igazgyöngyökből fabrikált ékszerek kevésbé voltak kitéve a külső behatásoknak — anyaguk is jóval ellenállóbb —, míg a palástot többször hajtogatták, rendezgették, s annak szövete különben, is igen sérülékeny. A palást a körülményekhez képest jó állapotban érte meg a remélhetőleg legutolsó átvételt-átadást, és immár itthon, a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában ad alkalmat arra, hogy a szakértők róla, s véle kapcsolatban a fejüket törjék. Ez a mintegy négy négyzetméternyi aranyszövét ugyanis sokféle talányt sűrít magába. Először is azt kellett eldönteni, hogy igazában micsoda. Nos, az már vitathatatlanul kiderült, hogy a neve ellenére nem palást, hanem — miseruha. Egészen pontosan egy olyan papi „kellék”, amelyet ha- rangkazulának neveznek. Ugyanígy azt is oklevelek odatolják, hogy Szent István királyunk és hitvese, Gizella királyné adományozta a székesfehérvári, Szűz Mária nevét viselő egyháznak. Igen ám, de ki csinálta? Hozatták, avagy itthon szőtték? Nos, e kérdésben már összefeszülnek az érvek és az ellenérvek, lévén, hogy a legenda azt mondja: Gizella és udvarhölgyei immár itt, az új hazában varrták össze, hímezték ki ezt a kézműipari remeket, más magyarázatok viszont az „importálásról” szólnak. Hogyan volt, miképpen történt, nem tudni; mindenesetre e királyi ereklyét jellemző szakmai míves- ség arra utal, hogy a kor legjobb iskoláinak valamelyikében képezték ki a hímzőket. Talán éppen Bajorországban, ahonnan Gizella származott, s ahol az ipar rosságot okkal-joggal megbecsülték. Feltételezhetjük tehát, hogy nem maga a harang- kazula utazott át több határon. hanem az a valaki, aki a szövés és díszítés tudományát a fejében, kezében hordozta. Tételesen kijelenthetjük, ellenben, hogy a palást eredeti anyaga a samit volt: kékes-zöldes, vöröses rozet- tákból szőtt bizánci selyem- szövet. A legelsőül kézbe vett kelme persze fogyott, pusztult, ám arra olyan aranyfonalakból szőtt pótlásokat illesztettek, amelyek jó kiegészítéseknek bizonyultak. Ugyancsak biztosan megjelölhetjük azokat az évszámokat, amikor ezt az 1031- ben ajándékozott királyi díszt átszabták, láthatóan megjavították. Legelőbb a 17. században raktak alá olasz földről hozott selyem- szövetet; másodjára 1849- ben, a korona külföldre való menekítésekor javítottak rajta valamit; harmadszor pedig 1867-ben, amikor Ferenc Józsefet magyar király- lyá koronázták. Ez utóbbi művelet igen rövid ideig — mindössze két hétig tartott. Klein Matild divatárusnő. aki ötödmagával férceit és pótolt, alapos munkát végzett: az egész palástot lilás ripszselyem béléssel látták el. a széleire pedig körben paszományt varrtak. (Ráadásul hat ráncot is húztak a miseruhából átalakított palástra ...) A székesfehérvári Szűz Mária egyháznak ajándékozott kegytárgy azonban minden utólagos beavatkozás és toldás-foldás ellenére önmaga maradt. Máig az a remekmű néz a csodáiéra, amelyet egykor az ismeretlen tervező és hímzőmester kialakított. Tehát az az Y- alakú villakereszt, amely a palást ékítményeinek legfőbb meghatározója, az a férfi- és nőalak, amely Istvánt és Gizellát, a két adományozót mintázza, s vélük együtt azoknak az alakoknak. csoportoknak az együttese, amelyek vértanúkat, apostolokat, angyalokat stb. sorakoztatnak fel. S hogy ki lehetett az a férfi, aki e paláston törökülésben ül, és egy kígyót emel a magasba? Ki az a külseje nyomán előkelőnek mondható nő? Ki az a „bíró”, aki ítélkezni látszik? Nos. mindezek az ábrázolásbeli talányok még megfejtésre várnak. Nem lehet — és nincs is — vita azonban arról, hogy ez a koronázási palást, arndyet ilyenkor. Szent István ünnepén szép kötelességünk megidézni, nemzeti történelmünk egyik leglátványosabb és remélhetőleg még sokáig megcsodálható tárgya. Anyagának eredeti szövetét Bizánc adta, Ferenc József két hét alatt átszabat- ta, Fort Knox egy ponyva alatt megőrizte — hadd láthassák, vizsgálgathassák még utódaink utódjai is ... Katona Györgyi ágyneműje a. I. Koronázási palást egyik különösen gazdag rajzolatú részlete (KS reprodukció) TA6irJClVr^||T * í*?’ h' i V ' £•>><?$ '•+*. 4 : t * | * .-/V » I I * * t él , í! Vi iGs v fVi, * * *«« fL «ist v ? : í * * I I A.A ;V ■ . í «■ .. ■,, ...früh,! k ipi Korcsog Béla FELHÖFUGGONY, TEJESKÁVÉSZÍN ÁGYNEMŰ Díjnyertes textiltervezők kiállítása Kiss Katalin gyapjútakarói Vereczkey Szilvia bútor-textilje
