Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 29., szombat RSADALOM 3. Változó élelmiszergazdaság a R/efiuj/aq kérdez, válaszol dr. Villányi Miklós, a MÉM államtitkára Átalakulóban van a magyar gazdaság. Az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i ülésén a társadalmi-gazdasági kibontakozásról foglalt állást, az Országgyűlés őszi ülésszakán terjesztik a képviselők elé a kormány társadalmi-gazdasági stabilizációs programját, s ekkor vitatják meg az adóreform-tervezetet is. Dr. Villányi Miklóst, a Mezőgazdasági ! és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkárát az élelmiszergazdaság helyzetéről, a készülő programok ágazati hatásairól kérdeztük. — A gabona betakarítása, az új kenyér, mindig közfigyelmet érdemlő, hangulatot befolyásoló dolga a mezőgazdaságnak. Mekkora termésre, milyen minőségű lisztre, kenyérre számíthatunk az idén? — Az aszály miatt az aratás egy héttel korábban kezdődött, mint azt a felkészülés idején számítottuk. A sokéves átlaghoz képest csupán három napos a lemara- dás, s az új kenyér ünnepére befejezték az aratást. A termés közepes, a búza minősége átlagos — sikértartalma 27 százalék feletti —, belőle a múlt évekhez hasonló minőségű lisztet és kenyeret lehet készíteni. A búza hektáronkénti hozama mintegy 15 százalékkal maradt el a tervezettől. A kalászosok összes termése 17—18 százalékkal kevesebb az előirányzottnál: részben a 4,5 százalékkal kisebb vetésterület, másrészt az alacsonyabb termésátlagok miatt. — A kistermelők körében elterjedt a hír, hogy a készülő adóreform hátrányosan érinti őket. E félreértésen alapuló vélekedés a termelés mérséklődéséhez vezethet. Milyen intézkedések várhatók a kistermelés ösztönzésére, illetőleg miként érinti őket az adóreform? — Az egyre szélesebb körben elterjedt aggályok az ismeretek hiányára, s az ezekből fakadó félreértésekre vezethetők vissza. A gazdaságirányításnak alapvető érdeke és törekvése, hogy az adóreform másfél millió kistermelő család termelői , kedvét megtartsa, javítsa. , Az adókedvezmény tehát nem a reformmal együtt felmerülő új gondolat, hanem része a mai adóztatásnak is. A. mezőgazdasági kistermelés mai kedvezményezettségét továbbra is megőrizzük. — A kistermelőket az adóztatás szempontjából három kategóriába soroljuk: az elsőbe azok kerülnek, akiknek a mezőgazdasági tevékenységből származó bruttó árbevételük évente nem haladja meg az 500 ezer forintot; a másodikba, akiknél ez az összeg 500 ezer és kétmillió forint között van; a harmadikba, akik túllépik a kétmillió forintos árbevételi határt. Az első csoportba tartozik a kistermelők mintegy 98 százaléka, ők a földhasználat után előírt adót fizetik ezután is, amely rendszerében és mértékében azonos az eddigi kiadásokkal. A kistermelők túlnyomó többségének tehát nem változik az adója. A második csoportba az 500 ezer forintot meghaladó árbevétel után kell kiszámítani az adóalapot képező jövedelmet úgy, hogy a növénytermesztésben az árbevételnek 30, az állattenyésztésben a 10 százaléka az adóalap. Ezt az összeget egyenlő arányban kell felosztani a termelésben részt vevő, 16 éven felüli családtagok köáött. A felosztott összeget viszont hozzáadják a más forrásból származó jövedelmekhez, s ezután a személyi jövedelemadó általános szabályai szerint adóznak a termelők. A harmadik csoportba tartozó termelők az adózás szempontjából vállalkozónak minősülnek, rájuk a vállalkozói adózás előírásait kell alkalmazni. — A mostani elgondolások szerint az adóreformmal kapcsolatosan a felvásárlási árszínvonal nem érinti kedvezőtlenül a kistermelőket. A nagyüzemek integrációs tevékenységét sem gátolja az új adórendszer: sőt. az élőmunkaigényes termelésnél elterjedt részesművelési, állatkihelyezési és más szerződéses formák szerepe még növekedhet is. — A mezőgazdasági kistermelés tervezett adókedvezménye — ellentétben a hallható véleményekkel — a költségvetés szempontjából nem jelent adókiesést. A számítások azt igazolják, hogy — a vállalkozási adó bevezetése miatt — a kistermelők szűkebb rétegétől, de a jelenleginél nagyobb adóbevétel várható. Mindezekből következik, hogy á tervezett adóreformnak nem célja a mezőgazdasági kistermelés kedvezményeinek sem a bővítése, sem a szűkítése. — Az általános forgalmi adó a költségvetési támogatások mérséklésével, s ebből következően az élelmiszerárak növekedésével jár együtt. A dráguló élelmiszerek a fogyasztók szerint jobb minőséget is feltételeznek. Érvényesül ez az összefüggés a jövőben? — A készülő adó- és árrendszer bevezetésével együtt várhatóan emelkednek egyes élelmiszerek árai. A változások az általános forgalmi adó bevezetése és elsősorban a fogyasztói ártámogatások mérséklése, illetve megszüntetése miatt következnek be. Az árak változását tehát nem olyan tényezők idézik elő, amelyek a minőség javításával szoros összefüggésben lennének. Ettől függetlenül a jövőben jobban kell törekedni a termékek árának és minőségének összhangjára, vagyis az árnak mindig egy adott minőséghez kell kapcsolódnia. Erre új lehetőséget kínál a felvásárlási és az élelmiszerárak eddiginél lényegesen rugalmasabb rendszere, az államilag rögzített hatósági árak lényeges visszaszorulása. Jogos a fogyasztói kívánság, hogy a termékek minősége állandó, illetőleg javuló legyen. — Ezt hivatott szolgálni a minőséget, a piacot és az árakat ellenőrző apparátus. A minőség javítása szempontjából azonban ennél is fontosabb a piaci viszonyok fejlesztése. Élelmiszerekből kínálat van Magyarországon, s a verseny erősítésével a gyártóknak és a forgalmazóknak egyre inkább létkérdéssé válik, hogy a fogyasztók minőségi igényeit is kielégítsék. Ezt erősíti a szabadáras termékek körének bővítésé is. — A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatnunk — fogalmaz az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása. Az élelmiszerek tekintélyes hányadának exportja viszont szubvenciót feltételez. Mindezek ismeretében hogyan változik az élelmiszerexport? — A gazdaságosság önmagában is fontos követelmény, erre kötelez bennünket GATT-tagsúgunk is. A gazdaságtalan termelést és az exportot az élelmiszer-gazdaságban is folyamatosan és számottevően csökkenteni kell. A világ legnagyobb agrár-exportőreinek a saját belföldi termelésük védelmében hozott intézkedései azonban nem hagyják érvényre jutni a valóságos ár- és költségarányokat. A világ élelmiszerpiacán nem a termékek, hanem a támogatások versenyeznek. Ez magyarázza az alacsony világpiaci árakat, s azt'is, hogy a magyar élelmiszerexport nem kis része gazdaságtalanná vált. — Határozott törekvésünk olyan exportszerkezet kialakítása, amely feltételezi a jövedelmezőbb export-árualapot, de az élelmiszerek kivitelének továbbra is nagyon jelentős szerepe marad az ország adósságszolgálati terheinek teljesítésében. Néhány év alatt a jelenlegihez képest 50 százalékkal kell javítani az ágazat exportimport — eddig is pozitív — egyenlegét, s ez az agrár- termelés strukturális változtatását igényli. — Következetesen hangoztatott gazdaságpolitikai elv, hogy a fizetésképtelen vállalatokat, szövetkezeteket szigorúbban, a - felszámolási és szanálási jogszabályok szerint kell megítélni. A fogyasztási szövetkezetek egy- egy térségben meghatározói az ellátásnak, a nehéz pénzügyi helyzetben lévő termelőszövetkezetek földje, vagyona is nehezen hasznosítható másként, mint agrár- termeléssel. Milyennek ítéli helyzetüket, a felszámolási esélyeit e térségekben? — Az áfészek és a mező- gazdasági szövetkezetek a falusi lakosság ellátásában és a kistermelők által előállított termékek felvásárlásában, a termelőszövetkezetek a lakosság foglalkoztatásában meghatározó szerepet töltenek be. Nagy többségük eredményesen gazdálkodik, de a legutóbbi években a termelőszövetkezetek 8—10 százaléka iaz újratermelés gondjaival küszködik. Többségük kedvezőtlen termőhelyi adottságok között, elmaradott térségekben gazdálkodik. Vizsgálataink szerint 80—90 termelőszövetkezetben a sorozatos' szanálások ellenére sem sikerült a gazdasági egyensúlyt kialakítani, s további 120— 150 gazdaság jelentősen eladósodott A kormány pályázathoz kötött programot hirdetett meg az adósságok mérséklésére, ez mintegy 5 milliárd forint hitel újrarendezését jelenti. A kormányprogram egyebek között segíti a veszteséges ipari tevékenységek megszüntetését, a termelés szerkezetének a természeti adottságokhoz való igazítását. Előrehaladott a tervező- munka abban is, hogy ahol a nagyüzemi mezőgazdaság helyett a családi művelésre alapozott tagi gazdaságok a takarékosabb ráfordításokat. a veszteségforrások csökkentését teszik lehetővé, ott mezőgazdasági kistermelői szövetkezetek alakuljanak, a meglévő nagyüzemek szakszövetkezetként működhessenek a jövőben. Lehetőség lesz a mezőgazdaságban is kisszövetkezetek megalakítására. — Azzal számolunk, hogy az állami szanálások keretében a költségvetés csak a legindokoltabb esetben avatkozik be, a rossz szakmai munkából következő veszteségeket nem téríti meg. Alapvetőnek tartjuk azt is, hogy a központi támogatásokhoz az üzemek kezdeményezései .is párosuljanak, s támogatást csak azok a gazdaságok kapjanak, ahol reális feltételei vannak a kibontakozásnak. E gazdaságok felszámolását meg lehet és meg is kell előzni! Ha az említett megoldások nem járnak eredménnyel, a felszámolást sem lehet elkerülni. Borsod megyében már az idén is felszámolnak két nagyüzemet. A termőföld ésszerű hasznosításáról és a termelőszövetkezeti nyugdíjasok sorsáról azonban minden esetben intézkedni kell. — A szövétkezeti ipar jövedelmezőbb az alaptevékenységnél, ezért a mező- gazdasági és fogyasztási szövetkezetek is felkarolták ezt az ágazatot. A legutóbbi években azonban fékeződött az ipari és a szolgáltatási tevékenységekben a vállalkozás lehetősége. Milyen jövője van a szövetkezeti iparnak? — Bár az ipari szolgáltatási tevékenység valóban lefékeződött a legutóbbi években, jelentőségük változatlanul fennmarad a szövetkezetekben. A VII. ötéves tervidőszak következő éveiben 1986-hoz képest 21— 22 százalékkal bővülnek e .tevékenységek a mezőgazdasági nagyüzemekben. A szelektív fejlesztés fő irányai : az élelmiszer-feldolgozás és a helyben folytatható, jövedelmező ipari és szolgáltatási tevékenység. Arra törekszünk, hogy a szövetkezeti ipar fejlesztése elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gazdaságok felzárkóztatási programjának legyen a szerves része. Indokolt a meglévő kapacitásokat a mostaninál jobban kihasználni, az export növelését, az import kivál- . tását szolgáló, jórészt bérmunkán alaipuló tevékenységeket fejleszteni. Ennek egyik, a szabályozással is támogatott útja a közös érdekeltségre alapozott kooperációk kialakítása, illetőleg továbbfejlesztése. A me- zőgazdságí nagyüzemekben az adóreform bevezetésével megszűnik a’ sokat bírált, ipari tevékenységet terhelő termelési adó, mindenkire egységes árképzési és adózási feltételek lesznek. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek eddigi adókedvezményei nyereségadókedvezménnyé alakulnak át. Remélhetően a gazdaságok képesek lesznek élni az új lehetőségekkel. V. Farkas József Dinnye belföldre és exportra Befejezéshez közeledik a dinnyeszezon a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Az idei évben 350 hektárod foglalkoztak a közkedvelt pirosbélű csemegével. Csányból, Hevesről, Hortról — mint Gulyás Sándor elnök elmondotta — 26 család gondozta nagy szakértelem- írjel, az itthon kedvelt, s a nagyrészt külhonba induló; a Csehszlovákiában, a Lengyelországban, az NDK-ban, az Ausztriában, az NSZK- ban és Svédországban is keresett zöldhéj úakat. Bodnár Mariann és társai svéd exportra vagoniroznak Az NDK-s kamion Tóth Béláék terméséből rakodik (Fotó: Szabó Sándor) Árusítási aa egri úton ...
