Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1987. augusztus 28., péntek 1,80 FORINT Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatá­si Hivatal elnöke, a kor­mány szóvivője a követke­ző tájékoztatást adta: A Minisztertanács megvi­tatta a gazdasági-társadal­mi stabilizációs munkaprog­ramot és úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjesz­ti. A Minisztertanács a gaz­dasági verseny élénkítése. a piac szerepének kiterjesz­tése érdekében, aiz adóre­form bevezetésével össze­függésben határozatot ho­zott az árrendszer, valamint az ármechanizmus 1988. évi továbbfejlesztéséről. A kormány módosította az erdőkről szóló törvény végrehajtására kiadott mi­nisztertanácsi rendeletet. Ja­vasolta az Elnöki Tanács­nak az atomenergiáról szóló jogszabályok korszerűsítését.. Együttműködés 18 külföldi és 6 magyar vállalattal — Környezetkímélő technológia szőlőtermelőknek — Export-import vizsgálatok Növényvédő állomás - nemzetközi kapcsolatokkal A nagyüzemi mezőgazdaság megteremté­sével szinte egy időben alakultak meg ha­zánkban a növényvédő állomások. Így He­ves megyében is először gyöngyösi szék­hellyel, majd 1971-től pedig Egerben. Tevé­kenységük ettől az időszaktól kezdve az agrokémiai szakterülettel is bővült. Manap­ság szaktanácsokat adnak a megyében mű­ködő 54 termelőszövetkezetnek, 3 állami gazdaságnak, illetve az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinátnak. Ezen belül igen fontos az állati kártevők és növényi kór­okozók előrejelzése. Speciális kórtani vizs­gálatokat és úgynevezett export-import zárszolgálati tevékenységet is folytatnak. Közreműködnek a talajvizsgálatokban, a földek javítására irányuló törekvésekben és az öntözéses gazdálkodás felügyeletében. Sokirányú munkájukhoz tartozik az is, hogy az állomás laboratóriumában rend­szeresen műszerekkel ellenőrzik az egyes fogyasztásra kerülő növényekben előfordu­ló kémiai szermaradványokat, továbbá a műtrágyák minőségét is. Csicsey Lajos kertész a növényvédő állo­más üvegházában ellenőrzi az egyes szerek hatását Faluegészségiigyi világkongresszus Pécsett „Magasabb osztályba...” Az év végi bizonyítvá­nyok végén az áll jobb eset­ben : „Magasabb osztályba léphet”. Egész iskolarend­szerünkkel kapcsolatban el­hangozhatott ez a nyári ki­csöngetésnél, mivel lezá­rult egy olyan tanév, amely már az új oktatási törvény jegyében telt el. Mire volt elég ez a né­hány hónap? Sokra is, ke­vésre is. Megismerhettük a rendelkezések betűjét és szellemét, s néhány lépés­re már sor is került. Egy­két helyen már megpróbál­koztak az iskolatanáccsal, dolgoztak a működési sza­bályzatok megalkotásán, az intézmények önálló arcula­tának formálásán. Mint ki­derült, nem könnyű fel­adatók ezek. Évtizedes be­idegződéseket kell megvál­toztatni, új stílust, gondol­kodásmódot elsajátítani. Az önállóbb, demokratikusabb iskola megteremtése a cél, s nehéz ezt megvalósítani, ha azelőtt túlságosan is központilag szabtak meg mindent, ami a diákokat, pedagógusokat érinti. Ami egy esztendő alatt körvonalazódott, az mind­inkább testet kell, hogy öltsön: a gyakorlatban va­lósul meg most már a sok­sok elképzelés. Jelentős próbatétel ez az irányítók, de minden érintett számá­ra: nem kevés esetben já­ratlan úton kell elindulni, bizonyítva a rátermettsé­get, talpraesettséget, mert hosszabb távon az elkép­zelések szerint mind több helyzetben dönt a tantes­tület, az iskolaközösség, nem lehet fölfelé muto­gatni. S ezzel együtt ter­mészetes módon megnöve­kedik a felelősség is, a ta­nulóikat a lehető legtöbb útravalóval szükséges el­indítani az életbe. Többször fölvetették a törvény életbe lépése előtt és után is: kétszeres te­her, hogy éppen ilyen bo­nyolult társadalmi és gaz­dasági viszonyok között állnak a saját lábukra az intézmények. Hiába, ez az egyetlen esély arra, hogy ifjúságunk fölkészülteb- ben, gazdagabban kezdje pályáját. Bebizonyosult, hogy az általános dönté­sek — bármilyen jó szán­dék vezette őlket — e te­rületen nem hozhatnak osz­tatlan sikert. A sokszínű­ség, a helyi értékek föl- vonultatása, a pedagógus hatékony munkája emel­heti nemzeti műveltségün­ket. Aki már állt katedrán, tudja: eddig is ezen a fó­rumon dőlt el, hogy a diá­kok tálentuma fölragyog-e. Most csak hivatalos meg­erősítést kapott ez az ősi igazság. Reméljük, szep­tembertől még nagyobb szerepet kap az erőforrás, amely az alkotó emberben van. Ékkor érezhetjük: is­koláink „magasabb osztály­ba léptek.” Ez mindnyá­junk érdeke, a holnap fel­adatainak csak így felel­hetünk meg. Gábor László Tennivalóik középpont­jában áll a növényvédelmi technológiai fejlesztés, ame­lyet a kertészeti termékek­nél, a napraforgónál, illetve a szőlőtermelésben folytat­nak. E? utóbbiban országo­san is élenjárnak. A gazda­ságos és környezetkímélő technológiák bevezetése a szőlőtermelésben az állomás munkatársainak az eddigi legnagyobb sikerét jelenti. Mint dr. Sándor Gábor igazgatótól megtudtuk,, a ko­rábbi program szerinti me­chanikus védelmet a káro­sítok előrejelzésére alapo­zott szervezett védekezés vál­totta fel. így ennek alkalma­zásával kevesebb szer fel­használásával Is hatéko­nyabb eredményeket értek el. Munkájukat jelentősen segíti az a széles körű kap­csolatrendszer. amelyet az elmúlt évek során a hazai, illetve a nagyobb európai növényvédőszer-gyártó cé­gekkel alakítottak ki. Nap­jainkban 18 külföldi és 6 magyar vállalat által kikí­sérletezett, illetve létreho­zott kémiai anyagot vizs­gálják rendszeresen. Ezek gomba, rovar- és gyomirtó hatását értékelik folyama­tosan laboratóriumi, üveg­házi,, továbbá kisparcellás szabadföldi és nagyüzemi körülmények között. Rend­szeres kísérleteket folytat­nak az egerszalóki, a vison- tai, az andornaktályai, az ostorosi, az abasári és a nagyrédei termelőszövetke­zetben. Az így nyert tapasz­talatok alapján azután ja­vaslatokat tesznek a jó ha­tékonysággal használható szerek bevezetésének enge­délyezésére. A szántóföldi és a kerté­szeti növények közül fog­lalkoznak a paradicsom­vészt okozó gombabeteg­ség elleni védekezés újabb lehetőségeivé!, továbbá a dinnyefuzárium elleni fel­lépés problémakörével. A megfelelő és igényes nö­vényvédelmi munka is hoz­zájárult ahhoz, hogy Heves megyében az elmúlt évek­ben jelentősen nőtt a me­zőgazdasági termékek ex­portja, A kivitelre szárat áruk úgynevezett zárszolgá­lati ellenőrzésével is a nö­vényvédő állomás munka­társai foglalkoznak. A szŰ- kebb hazánkból a külpia­cokra kerülő termékeket tehát rendszeresen vizsgál­ják, hogy azok mennyire fe­lelnek meg a nemzetközi növényegészségügyi előírások szigorú rendjének. Augusztus közepéig példá­ul 2315 vagon árut ellen­őriztek és minősítettek, ör­vendetes, hogy mindössze négy szállítmány kivételé­vel valamennyi megfelelt a nemzetközi előírásoknak. A megyénkből külföldre kerü­lő mezőgazdasági export zöme búza, szántóföldi zöld* ség, valamint gyümölcs. Az utóbbi hetekben az évszak­nak megfelelően főleg a he­vesi görögdinnye exportja növekedett, különösen Cseh­szlovákiába, a Német De­mokratikus Köztársaságba, Lengyelországba, Svédor­szágba és Finnországba. Évente átlagosan 2500. va­gonnál szállítanak az em­lített ízletes gyümölcsből külföldre Heves és Kál tér­ségéből. Természetesen az állomás dolgozói a különböző or­szágokból megyénkbe érkező import vetőmagvakat és egyéb növényi szaporító­anyagokat is szigorúan meg­vizsgálják. Ebben az évben eddig a Szovjetunióból, Len­gyelországból, Jugoszláviá­ból és a Német Szövetségi Köztársaságból, valamint az Egyesült Államokból érkez­tek ilyen szállítmányok. Egyben a hazai piacokon forgalomba kerülő szőlő­szaporítóanyagokat, ame­lyek elsősorban Abasárról, Nagyrédéről, valamint Mar- kazról kerülnek ki, szintén tüzetesen átvizsgálják és el­bírálják. Az imént felsorolták is bizonyítják, hogy az állo­más kollektívája milyen sokirányú feladatot lát' el. Fő tennivalójuknak a kö­vetkező években is első­sorban Heves megye mező- gazdaságában is oly fontos szerepet játszó növényvé­delmi és agrokémiai célkitű­zések megvalósítását tekin­tik. Mindezt szakembereik felkészültségével és a ren­delkezésükre álló műszer­park. illetve technikai be­rendezések felhasználásá­val kívánták elősegíteni. Eredményeiket, tapasztala­taikat a,z Agrártudományi Egyesület Heves Megyei Szervezetének növényvé­delmi szakosztályán keresz­tül1. illetve közvetlenül ta­nácskozásokon. bemutató­kon adják át az üzemi szak­embereknek hasznosításra. Mentusz Károly Pécsett csütörtökön meg­nyílt a X. faluegészségügyi világkongresszus. A négy­napos tanácskozás fő té­mája az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) által meg­hirdetett ,iEgészséget min­denkinek 2000-re!” elnevezé­sű program megvalósítása a falvakban, az agrárüzemek­ben. A Nemzetközi Mező­Mindennapi életünkkel szoros kapcsolatban vannak a postai szolgáltatások. Gon­doljunk csak a levelezésre, a csomagok szállítására, a távközlésre vagy a hírköz­lésre. Ennek pedig irányító­ja a posta. Munkájáról, a jövőbeni tennivalóiról esett szó azon a tervegyeztető tár­gyaláson, amelyet csütör­tökön délelőtt Gyöngyösön, a városi tanácson tartottak. Ezen részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titká­ra is. A megbeszélést dr. Kertész Pál, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese, valamint Schmidt Rezső, Heves Me­gye Tanácsának elnöke ve­zette. Berecz István, a megyei tanács közlekedési osztályá­nak vezetője, tájékoztatójá­ban áttekintette a hagyomá­nyos postai szolgáltatás, a távközlés, valamint a mű­sorszórás megyei helyzetét, a VII. ötéves terv eddig el­telt részében megvalósított feladatokat. Szólt az 1990-ig terjedő időszak tennivalóiról, valamint a VIII. ötéves terv ágazati feladatainak előké­szítéséről is. Hangsúlyozta, hogy ennek megvalósítása elsősorban postai feladat, de segítséget nyújtanak hozzá a tanácsok, Az eredményes fogászati gyógyítás feltételei biztosí- tottak-e megyénk rendelő- intézeteiben? A megelőző és gyógyító tevékenységet hat­hatósan segítik-e a klinikai gyakorlatban alkalmazott korszerű eszközök, eljárá­sok és adalékanyagok? — más egyebek mellett e té­máról számolt be a vizsgá­lat vezetője dr. Záray Gab­riella, a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökhe­lyettese tegnap Egerben, a testület előtt, amelynek ülé­sét Csepelyi Károly vezet­te. Komoly érdeklődésre tart­hatott számot Csanádi Gyu­lának, a Finomszerelvény- gyár főenergetikusának a környezetvédelem helyze­téről szóló jelentése. Az el­múlt három évben végez­tek helyszíni kutatásokat, s arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi környezet védelméről szóló törvény előírásai hogyan érvényesül­nének. Több. mint 33 gaz­dasági egvség került a „nagyítójuk” alá. A beszá­molóból kitűnt: a környezet­gazdasági és Faluegészség- úgyi Társaság szakmai ta­lálkozóján valamennyi föld­rész képviselteti rpagát. harmincnál több országból négyszázan érkeztek Pécs­re. A legnépesebb a japán küldöttség, álén dr. Toshi- kazu Wakatsuki professzor­ral, a társaság főtitkárával. illetve gazdálkodószervezetek is. Kiemelte, hogy az elmúlt rövid időszakban sikert ara­tott Egerben a telefonköt­vény kibocsátása. Hevesen és Füzesabonyban jelentős az előrelépés a távbeszélő-ellá­tásban. Dr. Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese, töb­bek között arról beszélt, hogy keresik azokat a kor­szerű módszereket, amelyek­kel a hagyományos postai szolgáltatásokat javíthatják, a lakosság igényeinek megfele­lően. Tir Dezső, Gyöngyös Város Tanácsának elnöke, beszámolt arról, hogy 1990- ig hogyan ütemezik a mát- raalji városban új távbeszé­lők bekapcsolását. Felhívta a figyelmet a kilencvenes évekre tervezett gyöngyösi központ bővítésének fontos­ságára. Dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkára, felszóla­lásában elismeréssel beszélt a Magyar Posta, valamint a Heves megyei párt- és ta­nácsi vezetés közötti jó együttműködésről. Köszöne­tét mondott azért a segítsé­gért, amelyet a posta illeté­kesei tettek a VII. ötéves terv eddig eltelt részében a megyei fejlesztések megvaló­sításáért. védelmi törvény végrehaj­tásával távoliról, sem lehe­tünk elégedettek. Bár van­nak eredményeink: a ve­szélyes hulladékok kezelé­sére az országban elsőként 'épült átmeneti tároló je­lentős előrelépést jelent, ez azonban mindaddig csak le­hetőség, amíg a megyében 'keletkező veszélyes hulladék egy része mulasztások, ha­nyagságok következtében nem a tározóba kerül. A vizsgálat megállapította hogy az e téren különösen az újonnan alakult gmlk-ik, “kisipari társulások sértik meg a természet törvényeit. Gondot jelenít a jogi sza­bályozás bonyolultsága, ku­szasága, a hatóságok soka­sága és időnként az ellen­őrzés következetlensége, sőt mi több, hiánya is. Mind ez idáig a közgazdasági sza­bályozás sem segítette a 'környezetkímélő beruházá­sok létrejöttét. Az adózási es hitelezési gyakorlat pe­dig nemegyszer kifejezet­ten ellene hatott — állapí­tották meg a vizsgálatot végző szakemberek. Gedeon Sándorné vegyészmérnök gázkromatográfiái vizsgál­ja a kémiai szermaradványokat a növényi részekben (Fotó: Kőhtdi Imre) Bővítik a gyöngyösi távbeszélőközpontot A posta és a megyei vezetés tervegyeztető tárgyalása A téma: a környezetvédelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents