Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 25., kedd 3 Nemzedékek a vezetésben ÍGY KÉSZÜL A VEGYES VÁLLALAT? Kamatozik a szellemi tőke Készül a környezetkímélő fűtőanyag a felnémeti fűrészüzemben Nézzünk körül akár a saját munkahelyünkön, lakhelyünkön, vagy vessük pillantásunkat más területekre: különböző életkorú, más-más nemzedékekhez tartozó embereket találunk a különböző vezető posztokon. Vannak közöttük fiatalabbak és idősebbek: ha talán nem is a minden tekintetben kívánatos arányban, de érvényesül a különböző generációk egysége a vállalatok, intézmények, állami és politikai szervek vezetésében, S ez jól van így: ha másként lenne, annak nemcsak a vezetés folyamatossága látná kárát, hanem az irányítómunka sokrétűsége, színvonala is, hiszen az egyes nemzedékek különféle történelmi helyzetekben szerezték meg tapasztalataikat. más-más szituációk formálták személyiségüket, értékítéleteiket, s ezek megfelelő arányai, ötvöződése az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy az új helyzetékben is sikerrel igazodjanak el, az élet új kihívásainak is meg tudjanak felelni. Ott vannak a vezetésben, ha az élet rendje szerint egyre csökkenő számban is, azok az emberek akik a felszabadulást közvetlenül követő években, vagy a szocialista átalakulás első esztendeiben kapcsolódtak be a politikai életbe. Az akkori idők körülményeinek megfelelően számosán közülük egészen fiatalon kerültek vezető posztokra: azok között a viszonyok között nemegyszer egy egész járás vagy város politikai életét irányították olyan életkorú emberek, akiket ma esetleg az ifjúsági szövetség vezetésére is túlságosan fiatalnak találnánk. Ennek a generációnak tagjai rengeteg élettapasztalatot, vezetési tapasztalatot halmoztak fel az eltelt évtizedek során, hiszen igen sokféle — és eltérő — követelménynek kellett megfelel- niök, sokfajta helyzetben kellett megállniok a helyüket. Ezért is igazságtalan, ha e nemzedékhez tartozókat sommásan megmerevedettnek, megcsontosodott- nak nevezik. S bár az aligha vitatható, hogy hosszú időn át elsősorban nem önálló kezdeményezéseket vártak tőlük, hanem inkább a fent született elgondolások pontos végrehajtását, nem kevesen közülük képesnek bizonyultak a helyi önállóság megnövekedéséből adódó követelmények teljesítésére is. Megtaláljuk a vezetésben — s ma ők alkotják a mag- vát, a derékhadát — azokat, akik a jelenlegi gazdaság- irányítási rendszer bevezetése idején váltak vezetővé, akiknek vezetői pályája már e viszonyok között indult vagy bontakozott ki. Akár gazdálkodó egységek élén állnak, akár állami vagy politikai szervezeteket irányítanak, az ő szemléletüket, magatartásukat már ezek a viszonyok formálták. Megszokták, hogy számos dologban nekik maguknak kell önállóan dönteniük, kialakult bennük a racionális szemléletmód, az eredményességre való törekvés. De azért — ne hallgassuk el — nem kevesen ezt is megtanulták, hogy a magasabb döntéshozó szervek képviselőihez fűződő személyes viszony, a nem hivatalos kapcsolatok esetenként fontosabb szerepet játszhatnak önmaguk és a gondjaikra bízott terület helyzetének alakulásában, mint a munka tényleges eredményei. És már jelen vannak — — növekvő, bár még nem kielégítő számban — a vezető posztokon az ifjabb generációk képviselői is. Az ő világszemléletüket már a sűrűsödő nehézségekkel és gondokkal megterhelt .„szűk esztendők” formálták. Kevesebb az illúziójuk, mint a korábban indultaknak, jó- zanabbul látják a teendőket, de talán kicsit kevesebb a hitük., lelkesedésük is. Mivel nem lehet élményanyaguk arról, hogy a jelenleginél súlyosabb problémákkal is meg lehetett birkózni, ebből nem meríthetnek közvetlenül erőt a nehézségekkel való szembenézésben. A tudományos-technikai fejlődés, a számítás- technika vívmányai ennek a nemzedéknek természetes közeget jelentenek. Néhány általános vonását kívántuk felvázolni a vezetők különféle nemzedékeinek. ám mindenféle általánosítás magában hordozza a leegyszerűsítés veszélyét, mert az egyedi csak részben fejezi ki az általánost, s ez ezerszeresen igaz a társadalomban élő emberre. Azzal még egyetlen vezetőt sem jellemeztünk, ha megjelöljük, hogy melyik nemzedékhez tartozik. Való igaz, például, hogy az utóbbi három évtizedben a vezetési stílust nem a konfliktusok kiélezésére, hanem a megelőzésükre való törekvés jellemezte, s aki már hosszú ideje tölt be vezetői tisztséget, elsősorban ez utóbbiban szerezhetett gyakorlatot és készséget. Mégsem állíthatnánk, hogy a konfliktusok vállalására csak a fiatalabb nemzedékhez tartozók éreznek késztetést. Vagy ha végigtekintünk a legsikeresebben gazdálkodó várnaiatok és szövetkezetek vezetőinek listáján, a legbátrabban és legsikeresebben kockáztatók között jó néh’á- hány olyat is találunk, aki még a tervutasításos rendszerben kezdte vezetői pályáját. Léteznek óvatoskodók, bürokratikus ifjú vezetők is, de akad olyan is, aki hosszú irányítói múlt, és a velejáró tapasztalatok birtokában tér le a körültekintő megfontoltság útjáról, és kezd ésszerűtlen, kalandor- kodó vállalkozásokba. Mindez persze mégsem változtat azon, hogy az egyes generációkhoz tartozóknak vannak bizonyos—a történelem alakította, de egyszerűen az életkorból is adódó — sajátosságaik, jellemző vonásaik. E vonások ellentétesek is lehetnek, de többségükben inkább kiegészítik egymást. Működhet persze eredményesen egy olyan vállalat, intézmény, mozgalmi vagy tanácsi szerv is, amelynek élén csupa egyazon korú ember áll. De azért társadalmi méretekben mégis szükség van a vezetésben a különböző nemzedékek jelenlétére, harmonikus együttműködésére, hiszen mindegyik hozzájárulhat valami sajátossal az irányítómunka színvonalassá, sokoldalúvá tételéhez. Ezért ennek az elvnek az érvényesítéséről a jövőben sem mondhatunk le, s minden bizonnyal nem is fogunk lemondani. Gy. L. Két fiatalemberrel beszélgetek. akikről civil szemlélő távolról sem gondolná, hogy egy magyar—szovjet vegyes vállalat létrehozásán fáradozó vállalkozók. Szerencsés emberek: egy olyan, innovatív alapállású nagyvállalat dolgozói, mint a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, és egy olyan innovatív nagyvállalatot találtak a Szovjetunióban, amely minden jel szerint vevő a Felnémeten született műszaki alkotásokra. — Hogya készül egy vegyes vállalat? — Először is létre kell hozni egy olyan műszaki alkotást, amely nemcsak korszerű, de igen nagy piaci perspektívája is van — mondja Búzás Imre, a hulladékmentes fafeldolgozás magyar modelljének alkotóiról. — A mi technológiánkkal a magyar lombos erdők az utolsó porszemig feldolgozhatok, semmi nem vész kárba. Az a géprendszer, amely itt született, nemcsak az olyan, energiaszűkében szenvedő országok számára hasznos, mint a miénk, de a környezetvédelmi gondokkal küszködök is haszonnal alkalmazhatják:. Még ha gazdasági haszna kimutathatóan nem is lenne, akkor is nehéz számszerűsíteni a környezetszennyezés távlati kárait. Márpedig Karélia — ahová a brikettáióberendezé- sünket szánjuk — a Szovjetunióban ugyanolyan védettségi fokozatú terület, mint Szocsi környéke. — De eddigi információink szerint szó sincs arról, hogy gazdasági haszon nélkül üzemeltessék berendezésünket. A történet ugyanis a Bio Innocord nevű. a biotechnikai innovációval foglalkozó vállalattal kezdődik, akik tavaly decemberben kértek tőlünk ajánlatot ilyen jellegű szellemi termékről — veszi át a szót Jászi Gábor, a Mefag műszaki tervezési és vállalkozási osztályvezetője. — Idén februárban már meg is néztük azt a kombinátot Petrozavodszkban, amely megrendelőnk lett. A nagy „innovatív cár”, I. Péter alapította gazdaság méretéi nem magyar mérnökök szemléletéhez igazítottak: a felnémeti üzemünkben feldolgozott 40 ezer köbméter anyagnak kilencszeresét dolgozza fel ez az egyetlen kombinát, amely faházakat, szerelhető házgyári paneleket, bútorokat, sőt félmillió hokiütőt is előállít évente. Saját lakótelepén 27 ezer négyzetméternyi lakás, iskola, bolt stb. épült a gyár pénzén — a Karelleszoex- port egyesülés igen progresszív. számukra csak jól jött a peresztrojka szemlélet- váltása. Ott meg is egyeztünk, hogy amennyiben az általuk hozzánk küldött ka- réliai fenyőkéreg feldolgozása sikeres lesz, ők azonnal megveszik a mi technológiánkat. Most Kolmanovsz- kij főkonstruktőr, Vlaszkov főmérnök társaságában, a le- ningrádi beruházási intézet szakértője, Makarova is Felnémetre látogat, hogy megtekintse a már sikeresen elvégzett üzemi próbákat. Ez is jelzi azt a komoly szándékot, hogy a Szovjetunió teljes területét fabrikettáló gépekkel ellátó vegyes vállalatot szeretnének velünk közösen létrehozni. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik az is, hogy a szocialista piacon csak mi rendelkezünk ezzel a Nyugaton is élenjáró technológiával. Ügy néz ki. hogy nem okoz gondot az ottani viszonyokra adaptálni meglevő tudásunkat, pedig ott a fa úsztatással kerül a kombinátba, a feldolgozandó kéregből szabályosan csavarni lehet a vizet. Ennek ellenére, már most látszik, hogy a brikettálóüzem nemcsak a hulladék megsemmisítésének eddigi költségeitől menti meg az évi 15 ezer tonna (!) fenyőkéreggel küszködő kombinátot, hanem kimutatható gazdasági hasznot is hoz. Az eltérő érdekeltségi viszonyokon is túl tudunk lépni, és azt reméljük, hogy e közös vállalat nemcsak a Szovjetunió erdőgazdaságainak ad sokat, de nekünk is ad egy tisztes nyereséget. Azt pedig már csak az újságíró teszi hozzá, hogy a brikettálóberendezés csak egy része, talán nem is a legfontosabb, a hulladékmentes fafeldolgozás technológiájának, amely szintén a Mefag szabadalmazott szellemi terméke. Az üzlet tehát csak a kulcs, a közös vállalat perspektívái pedig igen megnyugtatóak ... BERLIN Mivel egyéb városalapítási dátum nem maradt fenn, a berliniek 1237-et tekintik a születés évének, a nagy becsű oklevél pedig a város „születési anyakönyvi kivonata". Berlin megszépülve és megfiatalodva köszöntötte a jubileumot. A történelmi városmag újjáépítése hat esztendővel ezelőtt kezdődött. A Molkenmarkt közepén álló Nikolaikirchét (Miklós- temploim), amely szőnyegbombázásnak esett áldozatul, 1982-ben állították helyre. Berlin legrégibb templomát most modern lakóépületek és XVII—XVIII. századi stílusban felépített kis polgárházak gyűrűje fogja körül. Közelében egy kézművesmúzeum emlékezteti a látogatókat mindarra, aminek a középkori Berlin és Cölln a nagy gazdasági fellendülést köszönhette. Az okmányokban emlegetett legrégibb mesterembereknek — a pékeknek, BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, BERLIN! (V/2.) Megszépülve és megfiatalodva csizmadiáknak, posztókészítőknek és mészárosoknak — már a XIII. században saját céhszabályzatuk volt. Ebből az időből származik a híres törvényházi árkádsor, amelyet most az első berlini postakocsi-állomásról elnevezett Postgasse (Posta utca) mentén eredeti formájában építettek újjá. Valaha itt székelt a városi tanács. Ma az épület gótikus árkádjai alatt hangulatos vendéglőt találunk. Ahol egykor a berliniek fölött ültek törvényt, és a pellengér állt, most remek ételek és italok várnak szigorú bíráik ítéletére: a földszinten söröző, egy emelettel följebb borozó és biliárdszoba, legfelül pedig pizzeria hívogatja a vendégeket. A Miklós-negyedet berlini, potsdami, suhli, Karl- Marx-gtadt-i, cottbusi és lipcsei építők állították helyre. Kétezer lakó kapott itt új lakást. A környező utcákban 32 üzlet és 23 vendéglő áll a fővárosiak és a turisták rendelkezésére. Uwe Strathmann építésvezető elmondja, hogy az újjáépítés megkezdése nem tartozott a kimondott élvezetek közé. Micsoda kép tárult a szemük elé, amikor felnyitották a betemetett pincéket! Újból kísértett a háború: minden el volt égve, szene- sedve, még a csővezetékek és a klinkertéglák is. szétolvadtak. Az építők napközben kint dolgoztak a terepen, estéről estére pedig a régi Berlinről szóló könyveket tanulmányozták. — Régi rajzok alapján építettük fel például azt a polgárházat is, amelyben Lessing lakott 1752-től 1755- ig. Megismerkedtünk Lessing berlini tevékenységével, Moses Mendelsohnhoz (filozófus, az első berlini zsidó iskola megalapítója — Z. L.) fűződő barátságának történetével. A barátságuk emlékéül állított, A bölcs Nathan című darabja különleges jelentőségre tett szert Berlin történetében. Ez volt az első bemutató a háború után, amikor a lerombolt város új életre ébredt. A Miklós-negyed történelmi talajon áll. Ezért született meg a gondolat, hogy a város történetének legfontosabb dátumait itt véssük föl egy kőlapra. Ezen megemlékezünk legújabbkori történetünkről is, amikor a főváros további alakítása az egész ország ügyévé vált. Nekem és valamennyi szaktársamnak nagy megtiszteltetés, hogy ily módon rögzítettük az utókor számára azt a tényt, hogy az ifjúsági szövetség kezdeményezésére fiatal építőmunkások ezrei érkeztek a megyénkből Berlinbe. A berliniekkel közösen tettük olyanná a fővárost, amilyen ma. És tovább fogjuk építeni, szépíteni. (Következik: „Köpenicki nyár”) Zahemszky László A Miklós-negyed egyik hangulatos részlete
