Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szervezés Nem számít régi szak­mának hazánkban a mun­kaszervezés. Különösen a jelenlegi gazdasági helyzet­ben igen sok szó esik ró­la. Több helyütt arra kény- j I szerültek, hogy külföldi ! munkavállalókkal segítse- j •nek gondjaikon, tőlük re­mélve a stagnáló teljesít­mények javulását a terme­lésben, s hogy minél gaz­daságosabb legyen a tér- : melés. Évekkel ezelőtt a~ mun­kaszervezőknek az jelentet­te a legnagyobb gondot, j hogy elfogadtassák magu­kat a dolgozókkal. Bizo­nyítsák, megértessék, mun­kájukra nagy szükség van. Kialakult egy olyan szem­lélet. amely szerint — hogy finoman fogalmazzunk — nem kedvelték a szervezés­sel foglalkozókat. Ne ma­gyarázzon, ne szervezges- sen, hanem inkább csinál- i ja! Ezt mondogatták vagy a hátuk mögött, vagy pe­dig jobbik esetben szemtől szembe is. Aztán ahogy jöttek az •eredmények, úgy lettek • egyre barátságosabbak a vélemények, amelyek a munkaszervezőkről szól­tak. Mert persze a jól meg­tervezett, hatékony és gazdaságosan takarékos anyagfelhasználás nemcsak 1 a vállalatok érdeke, hanem a munkásoké is. Azokon a •munkahelyeken, ahol erre odafigyeltek, ahol időben felismerték ennek szüksé­gességét. ott több került abba a bizonyos borítékba | is. Közel sem állíthatjuk azonban azt, hogy teljes a siker. Tény és való, hogy értünk el eredményeket, de ezen a területen lenne még tennivaló bőven. Nemrég olvastam egy felmérést ar­ról, hogy ha egy százalék anyagmegtakarítást érnénk el a jelenlegi felhasználás­sal szemben, az nyolcmii- . liárd forintot jelentene éves í szinten a népgazdaságnak. Aztán felismertük azt is, : hogy nem elegendő meg- ] termelni valamit, megszer- • { vezni egy-egy jó progra- ; mot, mindazt menedzselni j is kell. Méghozzá nem is ] akárhogyan. Eljutottunk • ; már odáig, hogy hiányoljuk j ; a jó munkaszervezőt, a jó i j menedzsert. Nem kevés az \ j a törekvés, amelyre néhány 1 , nagyvállalatunk az utóbbi- j ak képzésére tett. Gondoljunk csak az ilyen- - i kor. nyáron szokásos kar- j • bantartásokra, üzemkor- ij j szerűsítésekre, a felújítá- .j I sokkal járó fejetlenségek- • re. Milyen jó lenne, ha í megoldaná ezt egy „csoda- f | tevő”, akit ez esetben úgy ! ■ hívnak: munkaszervező. ; ] Aztán itt vannak a nyári 5 í szabadságok, ha valaki ‘ j segítene, s nem állnának ? i üresen az üzemek, kihasz- j | nálatlanul a gépek. Ha idő- » ■ ben megszerveznénk, hogy ] ; ki mikor menjen pihenni, ■ akkor nem kapnánk ügyes- t bajos dolgaink elintézése i j közben olyan választ: tes- g j sék visszajönni a jövő hé- j ten, mert a kolléga szabad- s j ságon van . . . Ne engedjünk nyáron se jj j szabadságra minden mun- ^ í kaszervezőt — s főleg ne * I küldjük szabadságra a j j szervezőötleteket... Kis Szabó Ervin HA ERŐSÖDIK A KONKURENCIA, S MÉRSÉKLŐDIK A KERESLET... r Uj törekvések a Heves Megyei iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál Aki Hevea megyében, s annak székhelyén, Eger­ben megfordult már, bizonyára ismeri a hangula­tos kis utcák üzleteit is. A kis alapterületű, ízlé­sesen berendezett árudák íközül jó néhány a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tulaj­donába tartozik. A vállalatról, a megye ellátásá­ban betöltött szerepéről, s a jövőre vonatkozó el­képzelésekről Haász Tamásné igazgatóval beszél­gettünk. — A megyében, főként a négy városban — Hatvan­ban, Gyöngyösön, Hevesen és Egerben —, valamint a bélapátfalvi és petőfibányai iparvidékek térségében csaknem 130 üzletünk vár­ja a vásárlókat. A vállalat 700 dolgozója főként a ru­házati és vegyesipari cik­kek beszerzésével és értéke­sítésével foglalkozik — mondja. — Bizonyára sok vásárlónknak feltűnt, hogy elsősorban a kisebb, szako­sított üzletek kialakítására törekedtünk az évek során. Ennek két oka van: Eger­ben például alkalmazkodni próbáltunk a belvárosi épületek jellegéhez, más­részt úgy érezzük, hogy szakosított boltjainkban szé­lesebb áruválasztékot tu­dunk biztosítani. Jó példa erre a nemrég felújított Ju­ventus Áruház, ahol gyer­mekeknek és a tinédzserek­nek kínálunk divatos ruhá­zati termékeket. A tervek szerint a közeljövőben a középkorosztály igényeit figyelembe véve a Napsu­gár Áruházat alakítjuk át. — A műszaki cikkek szá­ma évről évre nő. Hogyan tudják megoldani ezeknek színvonalas árusítását? — Ez valóban nem kis fejtörést okozott. iFőként Egerben merültek fel gon­dok, mivel az egyébként is túlzsúfolt belvárosban nincs lehetőségünk nagyobb üzlet kialakítására. Ezért a jövőben a Csebokszári-la- kótelepen létesítünk egy raktáráruházát. Hatvanban nemrégiben adtunk át egy hasonló egységet, amely minden bizonnyal jövedel­mező lesz. — A kereskedelemben napról napra erősödik a versenyhelyzet, ugyanak­kor a kereslet mérséklődik. Hogyan éli meg a vállalat ezt a változást? — Jó kínálattal, szélesebb árukészlettel törekszünk a vevő megnyerésére. Ezzel párhuzamosan meglévő üz­leteinket folyamatosan kor­szerűsítjük, hogy kulturál­tabb körülmények között fogadhassuk a boltjainkat felkeresőket. Erre a célra idén több mint 20 millió forintot fordítottunk. Emel­lett tudomásul kellett ven­nünk, hogy az importkí­nálat megcsappant. Épp ezért olyan kisebb szövet­kezetekkel, gmk-kal vesz- szük fel a kapcsolatot, ame­lyek rugalmasan igazodnak a kereslet követelményei­hez. Egyébként erre ösztö­nöznek bennünket a magán- kereskedők általi kihívások is. — Említett néhány tervet. Milyen újdonságokra szá­míthatunk még a VII. öt­éves tervben? — Az egri Széchenyi ut­cából nyíló Érsek-udvar­ban újabb gyermekruházati üzletet nyitunk, amelyben az 1—6 éves korosztálynak kínálunk divatos terméket. Újdonság lesz az Egri Áfésszel közösen kialakított török bazár, ahol török im­portáruk között válogat­hatnak majd. A legégetőbb gondunk jelenleg a gyön­gyösi üzleteink rekonstruk­ciója, az ottani áruellátás színvonalasabb biztosítása. Ezt a városi tanács által kezdeményezett Fő téri fel­újítási munkákkal kapcsol­juk össze, s előreláthatólag 1990-re fejeződik be. Gyön­gyösön jelenleg a legfonto­sabb a bútor- és lakbe­rendezési cikkek értékesí­tési feltételeinek megterem­tése. — Szó esett a lakberende­zésről. Ügy tudjuk, a vál­lalat és a Domus kapcsola­ta évek óta gyümölcsöző. — Ez évekre visszamenő­leg igaz. Egyszerű magya­rázata van: a Domus rend­kívül megbízható, s korrekt partnernek bizonyult. Érde­keink is szorosan összeköt­nek bennünket, mivel a na­gyobb forgalom elérése mindkettőnk számára na­gyon fontos. Tavaly példá­ul a bútorértékesítésből 270 millió forint bevételünk szár­mazott. Közös elképzelése­inkben szerepel a jövőben az elemes 1bútorok kínálatá­nak növelése. S jó hír, fő­ként a fiatal házasoknak, hogy hamarosan a tartós fogyasztási cikkekkel (gáz­tűzhely, hűtőgép) is bővül a választék. Így egy helyen vásárolhatják meg a leg­fontosabb háztartási beren­dezéseket is. Az elmúlt két évben tovább erősödött az egymásrautaltság, s ennek eredményeképpen jelentős forgalmat bonyolítottunk. S bár a bútorpiacon is érez­hetően erősödik a konku­rencia, úgy gondoljuk, az évek óta eredményes együtt­működés továbbra sem sza­kad meg. A Domus megbízható partnernek bizonyult Grósz Károly a TOT-ban Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vasárnap délután látogatást tett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, ahol találko­zott a TOT elnökségének tagjaival, és eszmecserét foly­tatott velük a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről, a mezőgazdaság és ezenbelül a termelőszövetkezetek előtt álló feladatokról. Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével vasárnap a Parla­mentben munkamegbeszélést tartottak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a megyei képviselő csoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is — Medgyessy Péter pénzügymi­niszter tartott tájékoztatót az általános forgalmi adó­ról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatok főbb elveiről, majd válaszolt a felmerült kérdésekre. Sajtótájékoztató a faluegészségügyi világkongresszusról A falun élők. valamint a mezőgazdaságban dolgozók egészségének megóvásához szükséges legfontosabb ten­nivalókat fogalmazzák meg a X. faluegészségügyi vi­lágkongresszuson, amelyet augusztus 27. és 30. között Pécsett rendeznek — közöl­ték a szervezők vasárnap, a MTESZ-ben megtartott saj­tótájékoztatón. A Nemzet­közi Mezőgazdasági és Fa­luegészségügyi Társaság ta­nácskozásán 36 ország 400 szakembere vesz részt. Az orvosok és a tudományos kutatók 170 előadás alapján megvitatják, hogy a fejlett és fejlődő országokban mit kell tenni azért, hogy a fa­lusi lakosság körében is megvalósuljon az Egészség- ügyi Világszervezet által meghirdetett „Egészséget mindenkinek kétezerre” el­nevezésű program. Buda József, a Pécsi Or- vostudományi Egyetem do­cense a sajtótájékoztatón el­mondotta. hogy a kongresz- szus résztvevői 11 téma kö­ré csoportosítva elemzik a falun élők egészségügyi •problémáit, s javaslatokat tesznek ezek megoldására, így például szó lesz a falusi lakosság alap- és sürgőssé­gi egészségügyi ellátásáról, a növényvédő szerek okozta mérgezéses balesetekről, va­lamint az állatokról az em­berre terjedő betegségek­ről. A mérgezéses balesetek­kel foglalkozó szekcióban japán kutatók tartanak elő­adásokat arról, hogy a vegy­szerek hosszabb idő eltel­tével milyen maradandó károsodást okozhatnak az emberi szervezetben. Az ilyen jellegű kutatások vi­lágszerte mostanában kez­dődtek el, s eddig a japán kutatóintézetekben érték el a legjobb eredményeket. A magyar szakemberek több mint 80 előadást tarta­nak. Beszámolnak arról, hogy hazánkban hogyan kívánják javítani a falusi lakosság egészségügyi el­látását. A kutatások alapján a szakemberek, a nagyobb községekben úgynevezett mi­ni egészségügyi központok kialakítását tartják indo­koltnak. Ezekben a közpon­tokban egy épületben dol­goznának a körzeti, a gyer­mek- és a fogorvosok, s ott lenne a gyógyszertár is. Ki­alakítanának az épületben kisebb laboratóriumot, és lehetővé tennék a fizikote­rápiás kezelést. Hazánk­ban kísérleti jelleggel Pécs- váradon két esztendeje, Szentlőrincen pedig tavaly adtak át ilyen egészségügyi intézményt. Az aprófalvak­ban egyelőre nincs mód egészségügyi központok lét­rehozására : ezeken a tele­püléseken más módon old­ják meg a lakosság ellátá­sát. Erre szolgál példaként az a szűrőautóbusz, amelyet Baranya megyében tavaly szereltek fel, és indítottak útnak a megye kis telepü­léseire. A csuklós autóbusz­ban olyan műszereket he­lyeztek el, amelyekkel a legkülönbözőbb vizsgálatok elvégezhetők, így például tüdőszűrés, belgyógyászati és nőgyógyászati vizsgálat, valamint EKG. Az autóbusz meghatározott időnként ke­resi fel az aprófalvakat, így az ott lakók egészségét rendszeresen ellenőrzik, s a leleteket átadják a körzeti orvosnak A kongresszus idején a Pécsi Orvostudományi Egye­temen szakkiállítást nyitnak orvosi műszerekből, s be­mutatják az egészségügyi szűrőautóbuszt is. ÁlSH-támogatások fiataloknak készülő létesítményekhez, programokhoz Az ifjúsági közösségek további munkáját, tevékeny­ségének bővítését az idén összesen három és fél millió forintos kamatmentes köl­csönnel segíti az Állami If­júsági és Sport Hivatal. Áz erre kiírt pályázatra nyolc megyéből 23 pályázat érke­zett, amelyek közül a bíráló bizottság most nyolcat foga­dott el. Olyan intézmények és kö­zösségek kérhettek anyagi támogatást az ÁISH-tól, amelyek korszerűsíteni kí­vánták a gyermekek, a fia­talok, szórakozásának, a sza­badidő hasznos eltöltésének szervezési, tárgyi feltétele­it. A nyertes pályázók a hi­telt többek között szabad­idős sportlétesí.mények fel­újítására, kulturális prog­ramjaik technikai feltételei­nek javítására kapják. A pályázó intézmények, ifjúsági közösségek az ÁISH- val kötött szerződésben is rögzítették vállalásukat a kamatmentes kölcsön vissza­fizetésének határidejére. A pályázatot jövőre ismét meg­hirdeti az ÁISH.

Next

/
Thumbnails
Contents